A DVTK Stadion: Történelem, Szurkolói Információk és Élménymérkőzések
A DVTK Stadion a diósgyőri sport, különösen a labdarúgás, szívét és lelkét jelenti. Ez a történeti áttekintés megmutatja, hogy milyen hatalmas mértékű infrastrukturális fejlődésen ment keresztül a diósgyőri sport az elmúlt valamivel több mint 100 évben.
A Kezdetek és az Első Sportpálya
1907-ben a diósgyőri már az ország legnagyobb vasgyára volt, lakótelepein, a kolóniákban 10.000 fő élt. Ez év augusztusában költözött Budapestről a vasgyári Schulek családhoz a játék szabályait ismerő Bende Antal: az általuk közösen megrendelt labdával már szabályszerű keretek között kezdtek el a vasgyári ifjoncok játszani. Futballpálya híján azonban a legények csak a Kerekdomb alatti réten tudtak egymás között focizni, innen azonban rendszerint elzavarták őket a legelőtársaság dolgozói.
A leglelkesebb fiatalok úgy döntöttek, hogy - a Miskolci Sportegyesület mintájára - hivatalos egyesületi formában szervezik meg tevékenységüket. Bár a Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre (DVTK) már 1910. február 6-án megalakult, még másfél évig a Kerekdombnál kialakított futballpályán kellett játszaniuk. Vanger felismerte, hogy kevés tekintéllyel bír a gyárigazgatóság előtt egy új pálya megépítéséhez, így az elnöki tisztséget csak ideiglenesen vállalta. A DVTK első hivatalos mérkőzésére 1910. május 1-jén került sor még a Kerekdombon.
A vasgyári vezetők két területet jelöltek ki a sporttelep számára. A sportpálya 1911 tavaszán induló építését páratlan összefogás övezte. Maguk a játékosok nagy lelkesedéssel végezték a földmunkákat, a salak szétterítését és az egyéb munkálatokat is. Így az év augusztusára elkészült a várva várt sporttelep, amelyen egy 96×46 méteres, salakos futballpálya, valamint egy ahhoz tartozó futókör kapott helyet. A pályának a villamos sínpár felőli oldalán egy 60 méter hosszú, fából készült, 5 sorból álló lelátót, ezzel szemközt, a mészárszék felőli oldalon állóhelyeket alakítottak ki. A „munkás étterem mögötti” pályát ünnepélyes keretek között, 1911. augusztus 13-án adták át.
A Stadion Fejlődése és a 20. Század Közepi Kibővítések
1922-ben a labdarúgópálya méretét - a kor szabványainak megfelelően - 110×55 méteresre növelték. A DVTK ebben az évben nyerte meg először a Kerületi Bajnokságot, majd játszhatott a Vidék legjobbja címért, így nem csoda, hogy nem csak a pályát, hanem a nézőteret is át kellett alakítani. Négy évvel később, amikor a DVTK sorozatban a negyedik kerületi bajnoki címet szerezte meg, hozzáfogtak a nézőtér bővítéséhez. Nem is lehetett volna méltóbb mérkőzéssel felavatni az újjávarázsolt sportpályát, mint a két, örök rivális vasgyári csapat mérkőzésével, melyre 1927-ben került sor.
Bár a régi sporttelepet többször fejlesztették, mégsem jelenthetett hosszabb távon megoldást. Mivel a pályát folyamatosan két egyesület több mint tucatnyi futballcsapata és számos atléta használta, így az nem bírta el a folyamatos terhelést. Az egyre növekvő nézőszám és a DVTK jó szereplése indokolta egy új stadion építését, hiszen az NB-s bajnokságba kerülésért küzdő vasgyáriak felnőtt csapata nem tudott zavartalan edzésmunkát végezni. A klub vezetősége jelezte is igényét a gyárigazgatóság felé egy új, korszerűbb, nagyobb befogadóképességű stadion építésére. Markotay-Velsz Jenő, a MÁVAG akkori igazgatója azonban csak abban az esetben egyezett ebbe bele, ha a két vasgyári sportegyesület fuzionál.
Az új diósgyőri stadion „alapkőletétele” 1937-ben történt. A stadion terveit illetően hamar döntés született. Lucsánszky Gézát, az atlétikai szakosztály elnökét berlini tanulmányútja - az 1936-os berlini olimpiára épített stadion - ihlette. Így a diósgyőri stadion füves pályájának méretei azonosak lettek a berlini stadionéval, főbejáratnak pedig maratoni kaput építettek. Az új sporttelepről Némethy Imre, a DIMÁVAG ügyvezető elnöke a következőket nyilatkozta a Sporthírlapnak egy hónappal a tervezett megnyitó előtt: „Közel másfél évi munka után jutottunk el a mai állapotig, amikor már a megnyitó ünnepség műsoráról kell gondoskodnunk. Június 8-ra tervezzük az ünnepélyes megnyitást, erre a napra olyan műsort hozunk össze, amilyet vidéki egyesület még nem látott.”
Végül az ünnepélyes pályaavatóra 1939. június 25-én került sor 6000 néző jelenlétében. Az építkezés költségeit 625.000 pengőre taksálták. A korabeli sajtó következőképpen emlékezett meg az eseményről: „A DiMÁVAG pályaavató ünnepélyének nagyszabású előkészítő munkája a mai napon befejeződött. (...) A kultuszminisztérium képviseletében vitéz Tárczay Felicidesz Román dr. miniszteri tanácsos vesz részt az ünnepélyen. A délutáni sportnapon a magyar sport kiválóságai találkoznak és mérik össze erejüket az új stadionban. A diósgyőri sportünnepély elé élénk érdeklődéssel tekint Miskolc és az egész megye sporttársadalma. A sportközvélemény ugyanis azon a véleményen van, hogy a stadionavatás egyben biztató előjele kell, hogy legyen a magyar sport örvendetes fellendülésének.” (Magyar Jövő, 1939.) Nagyarányú érdeklődés, impozáns keretek és fényes külsőségek között avatta fel a Diósgyőri MÁVAG Sport Club a diósgyőri vasgyárban épült hatalmas és teljesen korszerű sporttelepét. A pályaavató ünnepély megmozgatta a magyar sporttársadalom színe-javát.
Ingyen a DVTK stadion avatóra
A Stadion és a DVTK Aranykora
A céltudatos diósgyőriek nemcsak az új stadionjukkal, hanem a csapatukkal is be akartak kerülni a legjobbak közé. Ez többszöri nekifutásra sem sikerült, de úgy tűnt, hogy az új környezet szerencsét hozott. A Diósgyőri MÁVAG Sport Club (DiMÁVAG) új otthonának első évében még másodosztályban, az NBB Felvidéki csoportjában szerepelt, a következő év meghozta az áttörést. Az első NB1-es szezonjában (1940/41) nem is akárhogyan tette le a csapat a névjegyét, hiszen a Ferencvárost idegenben győzték le, majd a következő szezonban hazai pályán is, akárcsak az Újpestet.
A DiMÁVAG 1942-ben hatalmas bravúrt végrehajtva kiverte az Újpest csapatát (6:3) a Magyar Kupából. Bár a döntőben a Ferencváros ellen 6:2 arányban alulmaradt, legjobb amatőr csapatként mégis elnyerte a Corinthian-díjat. A második világháború végéig a csapat az első osztályban szerepelt, majd 1946-ban kiesett. A feljutás négy évvel később újra sikerült, akkor már Diósgyőri Vasas néven. A klub fennállásának 50. évfordulóját egy 5. hellyel ünnepelte az NB1-ben, elnyerve ezzel a Vidék Legjobbja címet.
Bár a DVTK idegenben 2-1-re kikapott olasz ellenfelétől, a visszavágóra 1960. július 10-én 22.000 néző sereglett össze. Ez a nézőszám az akkori stadion kapacitásán is túlnőtt, de a ’60-as évektől egyre megszokottabbá vált az a jelenség, hogy egy-egy rangadót a teltházas stadionból kiszorult nézők egy része a környező fák tetejéről követte. A fokozott szurkolói érdeklődés - nem feltétlenül időrendi sorrendben - a sportág népszerűségének, Miskolc, Diósgyőr és a Vasgyár egyesülésének, a lakosságszám növekedésének, a többi miskolci sportegyesület fokozatos megszűnésének tudható be.
1967 szeptember végén Dézsi János későbbi Ybl-díjas tervezőmérnök és Kovács Lehel statikus tervei alapján kezdődtek el a korszerűsítési és bővítési munkálatok. Érdekes adalék, hogy míg az 1939-es stadion terveit a berlini, úgy ennek bővítését a montreali stadion terve ihlette. Ekkor készültek el azok az állóhelyi, jellegzetes bástyaformájú szektorok, amelyek évtizedekre megalapozták a stadionképet. A következő évre elkészült a futópálya és az „eredményjelző villanyújság” is, valamint az addigi deszkakerítéseket korszerűbbre cserélték. Így, a korabeli sajtó számai szerint, az addigi 10-12 ezerről 25 ezer férőhelyesre bővült a korszerűsített aréna. A stadion építési munkálatait - éppúgy, mint elődeit - kiemelt társadalmi munkában végezték.
Az újjáépített stadion első mérkőzését a DVTK a Csepellel vívta 1968. május 26-án, amely 1-1-es végeredményt hozott, a diósgyőriek gólját Szurgent szerezte a 26. percben 27.000 néző előtt. Hivatalosan csak pár nappal később, június 7-én, egy nemzetközi torna keretében avatták fel az újjávarázsolt sporttelepet. Az ünnepségen beszédet mondott Pesti György, a klub elnöke, egykori kiváló játékosa, aki ezzel jelképesen „birtokba vette” az új arénát. Az erre az alkalomra rendezett „minitornán” a Poprad és a Trinec csapata vendégeskedett Diósgyőrben.
A kibővített stadionnal kezdődött meg a klub történetének legsikeresebb korszaka. A 70-es évek második fele és a 80-as évek elején igazi futballfellegvárrá alakult Miskolc. A kupagyőzelmek és a bajnoki helyezéseknek hála tiszteletét tette itt többek között a Crvena Zvezda, a Dundee United, a Besiktas, a Hajduk Split, a Rapid Wien, a Kaiserslautern és a Celtic is. A nemzetközi porondhoz tartozik még, hogy a nagyválogatottban 5 diósgyőri játékos (Szántó, Salamon, Kutasi, Tatár, Borostyán) is bemutatkozhatott 1979 őszén, pedig ez korábban csak hét (Berecz, Füzér, Károlyi, Dudás, Szigeti, Solymosi és Tamás) labdarúgónak sikerült összesen. Az olimpiai együttes pedig teljesen a DVTK-ra épült. Példátlan a magyar labdarúgás történetében, hogy egy válogatottban kilenc játékos szerepeljen egyetlen klubcsapatból. Márpedig a Lengyelország elleni diósgyőri selejtezőn Szántó, Salamon, Kutasi, Tatár, Borostyán, Veréb, Oláh, Fekete és csereként Fükő is pályára lépett.
Nehézségek és Újabb Felújítások a 2000-es Években
A 2000-es évek elején a szó szoros értelmében viharos időszak következett. Az ezredforduló évének tavaszán hatalmas szélvihar söpört végig Miskolcon, amit a tribün tetőszerkezete sínylett meg: „Orkánerejű, egészen pontosan 94 km/h sebességű szél söpört végig tegnap délután Miskolcon. Ennek látta kárát - többek között - a diósgyőri stadion, amelynek tetőszerkezetét meg is bontották a széllökések…” - írta 2000-ben a helyi sajtó. De nem csak ekkor került sor nem várt bontásra a stadionban. Amikor 2001-ben a Dunaferr ellen kiesett a DFC, a szurkolók dühükben kezdtek hozzá a stadion „átrendezéséhez”, így a mérkőzés félbeszakadt.
Sokáig ez volt az utolsó élvonalbeli mérkőzés a stadionban, ugyanis a klub rövid időn belül csődbe ment, majd megszűnt, hogy főnixmadárként éledjen újjá a szurkolók jóvoltából - a hetedosztályban… A gyors visszakapaszkodást fúzióknak köszönhette a klub, így hamarosan újra a másodosztályban találta magát. Ebben a szezonban került sor az első villanyfényes mérkőzésre is. 2003. november 15-én a Kecskemét rontotta el az ünnepet: 10.000 néző előtt rabolták el a 3 pontot Miskolcról. Az első villanyfényes mérkőzés a stadionban 2003. november 15-én volt.
2004 és 2010 között viszonylag hosszabb ideig az élvonalban szerepelt a csapat. Ekkor került sor a stadionrekonstrukció második fázisára, mely a klubház és a tribün teljes felújítását jelentette. A korzó nevű lelátórészt elbontották, a tribünön a régi padokat pedig műanyag székekre cserélték, így valamelyest csökkent a stadion befogadóképessége. A klubház teljes külső és belső átalakításon esett át, szerkezete megerősítésre került, továbbá a játékosoknak és a játékvezetőknek új öltözőket és vizesblokkokat alakítottak ki. Korszerűsítették a gépészeti, erős- és gyengeáramú hálózatot, illetve megújult a csatornarendszer is. A felújított épületet 2006-ban adták át.
2009. augusztus 10-én kapta meg a kivitelező azt a területet a stadionban, ahol 7 bástyaszektor elbontásával megkezdte az új, fedett lelátó építését, amit később Napos oldali lelátórésznek neveztek el a szurkolók. A rekonstrukció keretében a 3.137 ülőhellyel, korszerű mosdókkal és büfével ellátott lelátórész komfortosabbá tette a stadiont, de ezzel is csökkent a stadion kapacitása. A 2010. március 6-án átadott lelátót szintén vereséggel avatta a csapat a Videoton ellen (0-1). Ebben az évben ünnepelte a klub fennállásának 100. évfordulóját is. Bár az Andrássy úti stadiont a 2000-es években sokat csinosítgatták, az 1939-ben átadott, majd 1968-ban kibővített stadion sok esetben korszerűtlennek bizonyult. A diósgyőri labdarúgás 2018. május 5-én hatalmas mérföldkőhöz érkezett, ekkor került sor az első hivatalos tétmérkőzésre az új DVTK stadionban.
Stadioninformációk és Szurkolói Útmutató
A DVTK Stadionban a mérkőzésnapi élmény zökkenőmentessége érdekében fontos betartani az alábbiakat.
Megközelítés és Parkolás
A vendégszurkolók a stadion déli oldalában kialakított P4-es parkolóban tudnak parkolni. Megközelítés a Lorántffy Zsuzsanna utca felől, a DVTK Sportligeten keresztül vezető Vagner Vilmos utcán végighaladva lehetséges.
Beléptetés és Biztonság
A Miskolci Rendőrkapitányság közlése szerint a beléptető rendszer alkalmazása, illetve a szigorú csomag- és ruházatátvizsgálás miatt a beléptetés esetlegesen lassabban fog történni. Ezért kérik a szurkolókat, hogy időben induljanak el a mérkőzésre és lehetőség szerint elővételben vásárolják meg a belépőjegyüket. A beléptetéskor a biztonsági személyzet kiemelt figyelmet fog fordítani a pirotechnikai eszközök kiszűrésére, a stadionba történő bejuttatásának megakadályozására. A stadion kapui normál mérkőzés esetében egy órával a mérkőzés előtt nyílnak. Fokozott vagy kiemelt mérkőzés esetén ennél korábban, a rendőrséggel egyeztetett időben nyitjuk meg a kapukat.
A DVTK Stadion beléptető rendszere a megszokott módon működik. A forgókapukon keresztül lehet bejutni a létesítménybe, hogy kiszűrhető legyen a dupla belépés. A stadion teljes körbejárhatósága már korábban megszűnt, annak érdekében, hogy mindenki a jegyének megfelelő kategóriájú szektorban foglaljon helyet. Ennek betartását a biztonsági szolgálat munkatársai fokozottan ellenőrzik. Fontos tudnivaló, hogy biztonsági okokból a hazai és a vendég csapatpad az ősztől helyet cserél, illetve a vendég csapatpad mögötti és melletti első két sorba nem váltható sem jegy, sem bérlet.
Jegy- és Bérletvásárlás
A klub elkötelezett a digitalizáció és a környezetvédelem mellett, mindkét célt szolgálva várjuk extra kedvezményekkel a digitális jegy- és bérlet vásárlókat. Az interneten is meg lehet vásárolni a bérleteket és a belépőket a jegy.dvtk.hu oldalon. A jegyet és bérletet nem szükséges kinyomtatni, a vásárlás után kapott PDF-en szereplő vonalkódot az okostelefon képernyőjéről (amennyiben nem sérült vagy törött) is be lehet olvastatni a beléptető kapunál. A DVTK Stadionban nincs lehetőség az online vásárolt belépők kinyomtatására.
Újdonság, hogy bár nőtt a különbség az elővételes és a mérkőzés napi jegyárak között, azonban ez kizárólag a helyszínen megvásárolt jegyek esetén érvényes. A normál biztonsági besorolású hazai mérkőzésekre szurkolói kártya és személyes adatok megadása nélkül is lehet jegyet vásárolni. Minden bérlet névre szóló, nem átruházható.
Kedvezmények és Bérletmegújítás
A DVTK számára továbbra is kiemelten fontosak a bérletes szurkolók, akik az elmúlt esztendőkben is jelentős kedvezményekben részesültek. Az előző idényhez hasonlóan a tavalyi bérletüket meghosszabbítók 4, az új bérleteseknek 3 meccset ajándékba kapnak. Az őszi- és a tavaszi bérleteknél 1-1 mérkőzés ajándék. Az előző esztendőkhöz hasonlóan a DVTK tavalyi éves bérletesei a jövő évi bérletük árából - bérletük felmutatásával - kedvezményt kapnak. A klub így hálálja meg a hűségüket. Sőt, mi több! Most igazán népszerűek lehetnek a barátok körében, ugyanis bérletújítóinknak minden további új bérletet a tavalyi áron biztosítunk.
Mivel idén biztonsági okokból a vendég csapatpad mögötti első két sorba nem váltható bérlet, ezért a bérletmegújítás során nem mindenki tudja majd az előző szezonban megszokott helyét elfoglalni. Változás továbbá, hogy a kizárólag magyar bajnokságra szóló bérlet megszűnik, mivel nagyon kevesen igényelték. Szeptember 12-étől felszabadítjuk a tavalyi, megújításra nem került bérletes helyeinket is, és a bérletvásárlást minden új szurkolónk számára elérhetővé tesszük.
Az előző szezonban is bérlettel rendelkező szurkolóink 2025. augusztus 4. és augusztus 17. között hosszabbíthatják meg bérletüket. Ebben az időszakban bárki válthat bérletet, de csak azokra a helyekre, amelyek a 24/25-ös évadban nem voltak lefoglalva. 6 és 18 esztendős kor között a belépőjegyek 500 forintba kerülnek, így szeretné a klub segíteni a családok meccsre járását. Az idei szezonban is él az online jegyvásárlási rendszer a jegy.dvtk.hu oldalon. Ezúttal is lesz lehetőség diák jegyet vásárolni, amit 18 év alatti, diákigazolvánnyal rendelkező szurkolók válthatnak meg. Diák bérletre érvényes diákigazolvánnyal rendelkező, nappali tagozatos, 25 évet be nem töltött személyek jogosultak. Nyugdíjas bérletre pedig nyugdíjas igazolvánnyal rendelkező, 65 évet betöltött személyek jogosultak.
A DVTK Aréna és Egyéb Sportágak
A MOL Magyar Kupa DVTK Stadionban rendezendő mérkőzéseit és a stadionban játszott edzőmeccseket a bérletesek külön jegy vásárlása nélkül, ingyenesen nézhetik meg.
A DVTK HUNTHERM a következő szezonban is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy családbarát körülmények között fogadhassa szurkolóit a DVTK Arénában. A DVTK kosárlabda utánpótlás valamennyi sportolója számára a belépés a 2025/2026. évadban is ingyenes. Az utánpótláskorú játékosaink szülei idén is 50%-os bérletár kedvezményre jogosultak névadó szponzorunk, a HUN-Therm Consulting Kft. jóvoltából.
DVTK Jegesmedvék (Jégkorong)
A DVTK Jegesmedvék szezonbérleteit egyszerűen, otthonról, sorban állás nélkül a jegy.dvtk.hu oldalon is meg lehet vásárolni. A bérletet nem szükséges kinyomtatni, a vásárlás után kapott PDF-en szereplő vonalkódot az okostelefon képernyőjéről is be lehet olvastatni a beléptető kapunál. A DVTK Jegesmedvék fontosnak tartják, hogy gazdaságilag kedvezményes konstrukciót ajánljanak a bérletvásárlóknak.
| Költség típus | Mérkőzés napi jegy vásárlás (16 Erste Liga, 2 MK) | Online bérlet (A,D,E,J szektor) | Megtakarítás | Megfelelő ingyenes mérkőzés |
|---|---|---|---|---|
| Összesen | 52.200 Ft | 32.000 Ft | 20.200 Ft | 7 mérkőzés |
Ezen a 7 mérkőzésen felül pedig minden további Erste Liga és Magyar Bajnoki rájátszás mérkőzés ingyenesnek tekinthető. Szurkolói bérleteiket személyesen hétfő-vasárnap 9:00 és 18:00 között a DVTK Aréna recepcióján vásárolhatják meg. Online bérletvásárlásra a jegy.dvtkarena.hu oldalon van lehetőség. Felhívjuk szurkolóink figyelmét, hogy az online megvásárolt bérletek mellé hagyományos bérletkártya nyomtatására nincs lehetőség. A vásárlás után megkapott PDF dokumentumon szereplő vonalkódot az okostelefon képernyőjéről lehet leolvasni a beléptető kapunál.
Röplabda és Kézilabda Mérkőzések
A 2023/2024-es szezonban a röplabda mérkőzésekre a belépőjegyek egységesen 1.500 forintba kerülnek. Jegyeket személyesen hétfő-vasárnap 9:00 és 18:00 között a DVTK Aréna recepcióján van lehetőség megvásárolni. A DVTK kézilabda csapatának hazai mérkőzéseire egységesen 1000 forintért vásárolhatók belépőjegyek, a 15 mérkőzésre szóló bérletek pedig egységesen 10.000 forintba kerülnek.
A Stadion Mint Közösségi Tér
A stadion hosszú pályafutása során nem csak a DVTK futballcsapatának biztosított otthont. Példának okáért ezt a törekvést reprezentálta az 1939-es stadionavató is, ahol minden egyes szakosztály felvonult, és a Kispest elleni futballmérkőzést megelőzően atlétikai versenyeket is rendeztek, sőt egy bokszmérkőzést is lebonyolítottak. Az ezt követő években az is előfordult, hogy nagypályás kézilabda mérkőzéseket láthattak az érdeklődők ugyanitt. A sportrendezvények mellett több kulturális, közéleti valamint politikai rendezvénynek is helyt adott a sporttelep.
A második világháború előtt több cserkésztalálkozóról tudósított a helyi média, a politikai töltetű rendezvények leginkább a szocializmus éveit jellemezték. Már a világégést követő években tartottak a stadionban pártgyűléseket, de a korszakot jellemző május 1-i, április 4-i ünnepségeket, spartakiádokat is gyakran a sporttelepen rendezték. Látványában ezek közül is leginkább kiemelkedik a „felszabadulás” 25. évfordulójára rendezett felvonulás.
Kulturális és zenei rendezvényeknek is gyakran helyszínéül szolgált a létesítmény. Ezek közül leginkább kiemelkedik az 1973. június 10-én rendezett első magyar pop-rock fesztivál, amit a mai napig a magyar Woodstockként emlegetnek. Ez a nagyszabású rendezvény emelte a „magyar rock fővárosává” Miskolcot, amelyre az ország minden szegletéből érkeztek a szórakozni vágyók fiatalok, végül az egész napos koncertsorozaton több mint huszonötezren vettek részt. A nagy érdeklődésre nem is lehet rácsodálkozni, hiszen a fesztiválon az ország akkori legnívósabb zenekarai és számos miskolci együttes lépett fel: többek között Koncz Zsuzsa, Delhusa Gjon, a Neoton, a P. Mobil és az Illés együttes.
Érdekességek a Stadion Történetéből
Kevesen tudják, hogy a régi stadionban, az egyik kispad mögötti kerítésen egy postaláda kapott helyett, de az nem eredeti rendeltetése szerint funkcionált. A DVTK alapítójáról, Vanger Vilmosról készült portréfestmény egészen hihetetlen utat járt be addig, amíg a Herman Ottó Múzeumba került. A festmény a DFC megalakulásáig ékesítette a mindenkori klubvezetők irodáját, ekkor azonban ismeretlen és egyben érthetetlen okból az új klubvezetés nem tartott igényt a festményre. Nem sokkal később egy konténerben talált rá Juhász László, aki hazavitte, hogy megmentse és állagát megőrizze. A DVTK alapítójának portréja az ő felajánlásából, 2016 őszén került a múzeumba. A stadion bontását megelőző értékmentés során a Herman Ottó Múzeum birtokába került egy ikonikus rézkorlát is, mely az egyik lépcső kapaszkodójaként funkcionált.
tags: #diosgyor #stadion #megnyito
