Dixit: A Képzelet és Asszociáció Társasjátéka
Minden ember kedveli a művészetet, van, aki a szobrászat, van, aki a festészet, mások pedig a zene világában tudnak teljesen elmerülni. Egy biztos, bármilyen művészeti ágban is érezzük magunkat otthon, az egyedi hatással van ránk. Mindenki máshogyan éli meg a dolgokat, más érzelmek és más gondolatok formálódnak bennünk, még annak ellenére is, ha pontosan ugyanazt az alkotást szemléljük vagy hallgatjuk. Pontosan erre építkezik a Dixit.
Összehozza az embereket a festészet világában és feltárja gondolataikat egy-egy alkotásról. A Dixit egy kreatív partijáték 3-6 (változattól függően, akár 12) játékos számára, amelyben célunk megfejteni játékostársaink gondolatait és látásmódját.
A Dixit játékmenetének alapjai
Őszintén szólva, kezdetben, amikor legelőször hallottam erről a társasjátékról és elolvastam pár sort róla, nem teljesen tudtam hova tenni. Nem azt nem értettem, hogyan lehet egy művészeti ágból kiindulva megalkotni egy társasjátékot, hanem sokkal inkább azt, miként lehet ebből egy bárki számára élvezhető partijáték. Amikor egy partijátékra gondolunk, akkor nem pontosan egy festmény kielemzése vagy egy múzeumban tett séta jut eszünkbe, hanem valami sokkal érdekesebb és szórakoztatóbb.
A játék a képzettársításról szól, ehhez pedig szükség van a szép és változatos képekre, amelyek megtermékenyítik gondolatainkat. A játék elején mindenki kiválaszt magának egy figurát és felhelyezi a pontozótáblára. A kártyákat megkeverjük, majd mindenkinek osztunk 6 lapot. A többi egy húzópaklit fog képezni a későbbiekhez. A játékosok megnézik a kapott kártyákat, ami után kezdetét veszi a játszma.
A Mesélő szerepe és a képzettársítás művészete
Az a játékos kezd, akinek a leghamarabb van mondanivalója valamelyik kártyájáról, ő lesz az első mesélő. A mesélő letesz egy kártyát lefordítva és mond róla valamit, lehet az egy egyszerű szó, de akár egy történet is. A lényeg, hogy valamilyen utalást adjon a többieknek arról, mi látható a kártyán, lehet ez bármi, egy érzés, egy tárgy, egy hangulat stb. A mesélő teljes szabadságot élvez, hiszen mondhat akár csak egy szót, egy mondatot, egy mesét, dúdolhat, énekelhet, mutogathat, semmi sem szab gátat a kreativitásnak. Talán csak az, hogy ne legyen se túl egyértelmű, se túl távoli a kapcsolat.
Folytatásaként a többi játékos megpróbál a saját kezében olyan kártyát választani és szintén letenni, ami szorosan összekapcsolható a mesélő által elhangzottakkal. Mindenki a választott kártyáját beteszi középre, anélkül hogy megmutatná a többieknek. Miután minden játékos letett egy lapot, a mesélő megkeveri azokat, annak érdekében, hogy senki ne tudja melyik kié volt, majd felfordítva elhelyezi őket egymás mellé.
Ezt követően a cél eltalálni, melyik volt a mesélő kártyája. Előrebocsájthatok annyit, ha a mesélő ügyes volt, nem lesz egy könnyű döntés. Amint sikerült minden játékosnak eldöntenie, melyik a keresett kártya, szavaznak a lapkák segítségével. Hogy ne adjanak a többieknek ötletet, saját szavazólapjaikból kiválasztják az elképzelésüknek megfelelő sorszámot, és lefordítva maguk elé teszik azt.
Hogyan kell játszani a Dixit-et
A Dixit pontozási rendszere: a megtévesztés művészete
A mesélő felfedi melyik kártya az övé, majd elkezdődik a pontozás. Aki eltalálta a mesélő kártyáját, az 3 ponttal lesz gazdagabb, a mesélővel együtt.
De a mesélőnek van a legnehezebb dolga. A mesélő nem adhat mindenki számára egyértelmű utalást a kártyáját illetően, mert ha mindenki eltalálja, melyik kártya volt az övé, abban az esetben ő nem kap egyetlen pontot sem, de minden további játékos 2-t megy előre a pontozó táblán. Szintén abban az esetben is mindenki 2-t halad előre, ha senki nem találta el a mesélő kártyáját. Nem könnyű csak a társaság egy részét rávezetni az igazságra…
Mivel az asztalon több kártya van, ezért a szavazatok természetesen meg fognak oszlani, nem mindig fog mindenki a mesélő kártyája mellett dönteni. Ebben az esetben minden olyan játékos, akinek lapja szavazatot kapott, részesül további 1 pontban, így akkor is szerezhetünk pontot, amikor nem is mi vagyunk a mesélők. A játék tehát késztet arra, hogy a lehető legjobban megzavarjuk társainkat és a játék során olyan kártyákat válasszunk, amelyek minél jobban összeegyeztethetők a mesélő kijelentéseivel. Ezzel szemben a mesélő arra kell törekedjen, utalásai ne mindenki számára legyenek egyértelműek.
Miután végeztünk a pontozással, a kártyákat összegyűjtjük és egy dobópaklit formálunk belőlük. Az eredmény: egy jópofa találgatós játék, amelyben nem csak egy rejtvényt kell kitalálnunk, hanem a többieket is igyekeznünk kell megzavarni, hogy még több ponthoz juthassunk.
Dixit pontozási táblázat
A Dixit pontozása kulcsfontosságú a játék stratégiájában:
| Esemény | Pontszám (Mesélő) | Pontszám (Játékos) |
|---|---|---|
| Mindenki eltalálta a mesélő kártyáját | 0 | 2 (minden játékos) |
| Senki nem találta el a mesélő kártyáját | 0 | 2 (minden játékos) |
| Csak néhányan találták el a mesélő kártyáját | 3 | 3 (aki eltalálta) |
| Más lapjára szavaztak | - | 1 (lapkánként, ha az ő lapjára szavaztak) |
Dixit: A doboz tartalma és a kártyák világa
Amikor legelőször kinyitjuk a játék dobozát és meglátjuk az összetevőket, akkor az első gondolatunk biztosan nem az lesz, hogy ebben a játékban milyen sok tartalom rejtőzik. Sokkal inkább az “ennyi?” kérdés fog szöget ütni a fejünkben. A játék 84db. kártyával, pár nyuszi alakú figurával és kis szavazó lapkákkal érkezik. A doboz kialakítása ettől függetlenül viszont egyedi, nincs külön pontozótábla, hanem ezt a szerepet maga a doboz tölti be. Egyrészt 84 nagyalakú kártyát, rajtuk különös, mesebeli tájak és figurák. Ezek a dobozbelső közepén lévő kisebb nyitott dobozban vannak, amelyet egy rét vesz körül, lapos kövekkel, azokon a szerezhető pontszámok. Az utolsó kövön 30 szerepel, azaz a nyertesnek ezt/ennyit kell elérni. A köveken pedig kis színes nyulak ugrálnak végig, ők lesznek pontjelölőink. Ezenkívül minden nyúl színében van itt még 6 darab szavazólapka, egytől hatig számozva.
A játékban 84 hatalmas, teljesen különböző kártyát találunk, melyek mindegyike részletgazdag, és egy elvarázsolt világ egy szeletét mutatja meg nekünk. Minden kártyán annyi elrejtett apróság van, hogy valószínűleg még a sokadik játék során is találunk újdonságot rajtuk. És épp ez az egyik lényeg.
Dixit variációk és kiegészítők: A Kalandok és az Odyssey
A Dixit népszerűségének köszönhetően számtalan új változat és kiegészítő jelent meg a piacon, amelyek emelik a lapok, ezáltal a lehetőségek számát és növelik a változatosságot is egyaránt. Az asszociációs játékok megkoronázott királya. A születése óta eltelt nyolc évben rengeteg család és baráti társaság szívét nyerte el ez a játék, és természetesen rengeteg nemzetközi díjat is nyert.
A Dixit 2: Kalandok 84 vadiúj kártyát tartalmaz. Önálló játékként is használható, de a Dixit kiegészítéséhez is alkalmas. Emellett a 2010-es év Játéka nyertes Dixit kiegészítéséhez is alkalmas. Nagyon szép kártyák vannak benne, önmagában (eredeti kártyakészlet nélkül) is élvezetes vele játszani.
Az Odyssey kiadás pedig kifejezetten gondolt a nagyobb csoportokra is, így a játékos számot az eddigi 6-ról 12-re emelte, bevezetve egy új szavazó rendszert és helyet adva a dobozban legalább még 3 kiegészítő pakli számára. A Dixit Odyssey megváltozott külsővel, 12 nyuszival ugyanazt a játékélményt nyújtja kétszer annyi játékosnak. És persze ha egy család vagy társaság már álmában is maga előtt látja a kártyákat, az sem akadály - már öt kiegészítő kártyacsomag készült el, mind egy-egy sajátos hangulat körül (emlékek, álmodozás, kalandok).
Szabálymódosítások és játékos szám
A Dixit egy kreatív partijáték 3-6 (változattól függően, akár 12) játékos számára. Ami nagy előnye ennek a családi játéknak: nagyon kevés az üresjárat! A játékosok egyszerre kapják meg a történetet, választanak kártyát, szavaznak, majd nevetnek nagyot a szavazás eredményén. Hogy az élmény ugyanez legyen három játékos esetén, a játékszabály némi módosítást tartalmaz erre az esetre: ilyenkor a játékosok 2-2 lapot kell kiválasszanak a sajátjaik közül, míg a mesélő természetesen továbbra is csak egyet. De van másik verzió a pontozásra is, és javasolnak olyat is, hogy dalos kedvűek énekeljenek. Vagy azok, akiknek a mozdulatai beszédesebbek, akár pantomimezhetnek is.
A Dixit eredete és filozófiája
A Dixit az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legújszerűbb partijátéka. A játékhoz - a gyönyörűen megfestett, egyedi kártyák és a hozzájuk hasonlóan szürreális játéktábla mellett - csupán némi képzelőerőre és empátiára van szükség. A játék fejlesztője, Jean-Louis Roubira egy francia gyermekpszichológus, és ez valamennyire meg is látszik a játékán, hiszen a játék során nem az agymunkán van a fő hangsúly, hanem az érzelmeken.
Dixitet játszva olyan érzésünk támadhat, mintha a párizsi Louvreban tennénk egy rövid sétát, nem véletlen tehát, hogy pontosan egy francia úriember fejéből pattant ki a játék ötlete. Egy egyszerű ötlet is lehet világmegváltó, a Dixit ezt a kijelentést teljes mértékben beigazolta, elnyerte úgy a szakma, mint pedig a játékosok elismerését.
Mert persze a sarkalatos rész a mesélő kártyához fűzött története. A játék vele kezdődik, rajta múlik. Ezért is Dixit a játék neve. A latin eredetű szó annyit tesz: ő mondta. Ezt a kifejezést gyakran használták régen olyan szövegkörnyezetben, amikor egy gondolatot idéztek egy híres személyiségtől. Szóval figyeljünk jól oda, mint mond a mesélő, mert az ő szava a kulcs, a vigasság, a képzet.
Szinte bárkinek ajánlható tehát ez a játék, kortól és nemtől függetlenül, aki egy kis szórakozásra és vidámságra vágyik.
tags: #dixit #variaciok #2 #jatekosra
