A dorogi Ilku család és a magyar labdarúgás
A magyar labdarúgás történelmében számos olyan család akadt, amelyik több generáción át kötődött a sportághoz, és tagjai jelentős szerepet vállaltak a hazai bajnokságokban. Az Ilku család is ilyen, különösen a kapusposzton jeleskedő tagjai.
A kiváló hálóőr, Ilku István 1933-ban Budapesten született, de családjával korán Dorogra költöztek. Ilku István egész pályafutását Dorogon töltötte. Első mérkőzését 1952-ben játszotta a magyar élvonalban, összesen pedig 352 NB I-es találkozón őrizte a gárda kapuját.
A közép-dunántúli klubnál az évek folyamán együtt futballozhatott két testvérével, Ilku Péterrel és Ilku Jánossal is. Továbbá csapattársa volt az Aranycsapat legendája, Buzánszky Jenő.
A dorogi csapattal 1952-ben Magyar Kupa-döntőig jutott, a fináléban az MTK 3-2-re győzte le Ilkuékat. A legjobb bajnoki helyezésüket az 1962-1963-as szezonban érték el, az együttes a 4. helyen végzett.
A tehetséges kapus a szintén dorogi nevelésű Grosics Gyula mögött kevés lehetőséget kapott a válogatottban, 1956 és 1963 között 10 alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban, de 75-ször a tartalékok közé jelölték. Érdekesség, hogy bemutatkozása - 1956. február 29-én Libanon ellen - csak 2000-ben vált hivatalos is első válogatottságává.
1968-as visszavonulása után is maradt Dorogon. Több mint 25 éven át segítette kedvenc csapatát kapusedzőként, s dolgozott a dorogi utánpótlásban. Ilku Péter 72 esztendősen, 2005-ben hunyt el.
A cikkben említett további nevek, mint János Kapus és Anna Szentandrás, nem kapcsolódnak szorosan az Ilku család futballpályafutásához a rendelkezésre álló információk alapján, és valószínűleg más kontextusban szerepeltek az eredeti dokumentumokban, esetleg helynevek vagy más személyekhez köthetők.
A megemlékezések és archív dokumentumok, mint a "Népsport, 1981. július", "Heves Vármegye Hivatalos Lapja, 1914", "Úszósport, 1989", "Vásárhely Népe, 1946", "Dunántúli Napló, 1985", "Ellenzék, 1911", "Békésmegyei Hirlap, 1928", "A Magyar Labdarúgók Szövetsége Hivatalos Közlönye, 1927", "Pesti Hírlap, 1892", "Nemzeti Sport, 1930", "Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1917", "Magyarország, 1862", "Nemzeti Sport, 1908", "Magyar Szó, 1974", "Vásárhelyi Ujság, 1936", "Délmagyarország, 2015", "Új Élet, 1988", "Ellenzék, 1910", "Központi Értesítő, 1910", "Magyar Szó, 1975", "Szabad Föld, 1983", "Petőfi Népe, 1966", "Népsport, 1981", "Kecskeméti Friss Ujsag, 1902", "Petőfi Népe, 1965", "Magyar Ifjúság, 1969", "Népsport, 1973", "Népújság, 1955", "Petőfi Népe, 1963", "Békés Megyei Népújság, 1971", "Vasárnapi Hírek, 1991", "Magyar Hírlap, 1992", "Hargita Népe, 2010", "Kisalföld, 2003", "Kezilabdázás, 1967", "A Hét, 1971", "Budapesti Hírlap, 1893", "Képes Újság, 1978", "Szegedi Napló, 1911", "Hallássérültek, 1980", "Ludas Magazin, 1989", "Sportélet, 1967", "Kecskeméti Lapok, 1913", "Gyulai Hírlap, 1971", "Népsport, 1981", "Dunaújvárosi Hírlap, 1983", "Kelet-Magyarország, 1969", "Budapesti Hírlap, 1853", "Pesti Napló, 1913", "Békés Megyei Nap, 2000" tanúskodnak a korabeli hírlapirodalom sokszínűségéről és a magyar sportélet gazdagságáról, bár közvetlen kapcsolatuk az Ilku család futballkarrierjével nem minden esetben egyértelmű. A "Budapest-kőbányai református egyház választási névjegyzéke az 1927." és a "Népjóléti Minisztérium. (MOL K166-16 cs.), Átcsatolt területekről beköltözöttek nyugdíjigénye." dokumentumok szociális és egyházi vonatkozású információkat tartalmaznak, amelyek a korabeli társadalmi viszonyokról nyújtanak képet.
A rendelkezésre álló adatok alapján a "dorogi", "János Kapus", "Anna Szentandrás" kifejezések nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz, illetve az Ilku család futballkarrierjéhez. Valószínűsíthető, hogy ezek különböző archív dokumentumokból származó, egymástól független információk. A "Betyár és pandúrvilág Szarvas térségében" című előadás dr. Seres István előadásában a betyárvilág és a rendvédelem történetét dolgozza fel, amely nem kapcsolódik a dorogi futballhoz.
tags: #dorogi #janos #kapus #anna #szentandras
