Dunai Lajos: Egy Olimpiai Bajnok Pályafutása

Dunai Lajos, a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, 1942. november 29-én született Budapesten. Pályafutása során számos sikert ért el, melyek közül kiemelkedik az 1968-as mexikóvárosi olimpiai aranyérem. Élete és sportkarrierje a magyar futball aranykorának lenyomata, tele anekdotákkal és emlékezetes pillanatokkal.

A Pályafutás Kezdetei és Az MTK-ba Kerülés

Dunai Lajos pályafutását Csillaghegyen kezdte. „Mezítláb játszottunk a salakon. Bíró Sándor, a legendás válogatott hátvéd volt az első edzőm. Éppen akkor kezdtem focizgatni, amikor 6:3-ra győztünk Londonban. Különben ott, Csillaghegyen több nevem is volt. Feketén beállítottak a felnőttek közé, amikor még nagyon is kiskorú voltam” - mesélte egy interjúban. Pályafutását a Csillaghegyi Téglagyárban (Építők) kezdte, nevelőedzője Bíró Sándor volt. 1961-ben került a III. kerületi TTVE csapatához. 1962-ben a III. kerületi TTVE csapatához került, ahol a játékosok kitartó munkájának köszönhetően a csapat 1964-ben feljutott az NB I/B-be.

Ezt követően, 1964-ben Dunai az MTK-hoz igazolt, ami jelentős lépést jelentett karrierjében. „Aláírási pénzről szó sem volt. Első pénzemet, kétszáz forint kalória pénzt hónapok múltán kaptam Blumi bácsitól. De NB I-es lettem. Volentik Béla választott ki, de doktor Lakat Károlynál lehettem első osztályú futballista. A Népstadionban, 1964 tavaszán, az Ózd ellen mutatkoztam be az NB I-ben” - mondta. Dr. Lakat Károlynak volt leginkább hálás, de Bíró Sándorra, Palatínus Károlyra, Hidegkúti Nándorra és Kalocsay Gézára is nagy tisztelettel emlékezett.

Az MTK-ban Töltött Évék és A Klubsikerek

Dunai Lajos 1964-től 10 éven át volt az MTK játékosa. A kék-fehérek színeiben 233 élvonalbeli, azaz bajnoki mérkőzésen szerepelt és 20 gólt szerzett. A hatvanas évek második felében a kék-fehérek együttesének egyik meghatározó játékosa volt a védelem tengelyében. Magas termetének, fizikai képességeinek és kiváló helyezkedési érzékének köszönhetően sikerrel állta útját az ellenfél támadásain. A legnagyobb klubsikere az 1968-as Magyar Népköztársasági Kupa győzelem volt, melynek tagja volt az MTK csapatával.

A kék-fehérek kitűnő alakú védőjátékosa rövid élvonalbeli szereplés után lépett a válogatott labdarúgók sorába. Ott sem okozott csalódást. Elsősorban taktikai fegyelmezettsége és jó fejjátéka érdemel dicséretet. Gyorsasága azonban nem volt kielégítő.

A Válogatott Karrier: Az A-csapattól az Olimpiai Aranyig

Dunai Lajos mindössze 34 élvonalbeli mérkőzés után, 1966. május 3-án, a lengyelek ellen bemutatkozhatott az A-válogatottban. Öt nap múlva ott volt a jugoszlávok elleni csapatban is, akkor játszott másodszor és utoljára az A-válogatottban. Az 1966-os labdarúgó-világbajnokság előtt két válogatott meccsen is játszott, a lengyel és a jugoszláv csapat ellen lépett pályára. Sajnos nem került be az angliai világbajnokságra nevezett keretbe.

Azonban a sors más dicsőséget tartogatott számára: ott volt az 1968-as mexikóvárosi olimpián, ahol aranyérmes lett. A mexikói olimpián játszott a győztes csapatban. A fantasztikus játékosbőségre mi sem jellemző jobban, mint ama tény, hogy az ötkarikás válogatott kezdőcsapatának balszéléről kihagyhatatlan és kirobbanthatatlan volt az a Nagy László, akinek klubjában, az Újpesti Dózsában csak másodpercek jutottak (azok is csak néha...), a briliáns tudású Zámbó Sándor mögött.

Az olimpia előtt egy nem várt esemény is beárnyékolta a felkészülést: történt, hogy két nappal a nyitómérkőzés előtt, a reggeli sétájukról a szállóba visszatérő játékosok és vezetők már nem találták a szobájában azt a Varga Zoltánt, aki amúgy alapembere lett volna az együttesnek, s akit akkor már a legfénylőbb magyar futballcsillagok között tartottak számon. Anélkül a Varga nélkül, aki amúgy már az olimpiára való indulása előtt aláírt a Bp. Spartacushoz.

A döntőben Izrael ellen már valamivel jobban ment. No, erre fejelte a labdát Fatér hálójába egy jobboldali beadás után a bolgár Penev mindjárt a finálé 15. percében. A második 45 perc már szakzsargonnal élve "macska-egér" játékot hozott, kiváltképp azután, hogy két, már korábban kiállított társát követve egy harmadik bolgár is hamarosan az öltözőben találta magát, ami azt eredményezte, hogy edzőmeccset öltött a folytatás, bár a magyarok is csak 10 játékossal fejezték be a mérkőzést. A magyar csapat 4-1-re győzött Bulgária ellen. Előbb Juhász Pista, majd újra Dunai II. is betalált.

A ma labdarúgását jól ismerők biztosan értékelik, hogy 1967-ben, egyetlen városban, jelesül Budapesten három olyan csatársor kergette őrületbe az aktuális ellenfelek védelmeit, mint a Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr. (Ferencváros), a Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II. (Újpesti Dózsa) és a Puskás, Farkas, Machos, Bundzsák, Sas (Vasas). Ma, amikor egy igazi, vérbeli csatárt nagyítóval keres nem Budapest, hanem egy egész ország, bárki felmérheti mit jelentettek ezek a nevek, s tényleg bűnös módon, csak zárójelben jegyzendő meg, hogy mindeközben a Bp. Honvédnak is volt egy Tichy Lajos és egy Komora Imre fémjelezte támadóalakzata.

Pályafutásának Vége és Élete a Sport Után

Pályafutása hetvenes évekbeli szakaszát beárnyékolta, hogy részese volt a Hungária körúton a „kilencek lázadásának”. 1975-ben rövid időre a Bp. Spartacushoz igazolt. 1974-ben az ún. követelmény rendszer bevezetésekor visszavonult az aktív sporttól. Ezt követően az Óbuda TSZ gépkocsivezetője lett. Leszázalékolása után garázsmesterként helyezkedett el a Centrosped Nemzetközi Fuvarozási Vállalatnál. Zuglóban élt feleségével.

Dunai Lajos Pályafutásának Főbb Adatai

Dunai Lajos, az olimpiai bajnok labdarúgó 2000. december 18-án, 58 éves korában távozott az élők sorából.

tags: #dunai #lajos #valogatott

Népszerű bejegyzések:

• Női vízilabda bajnoki döntők izgalmas pillanatai
• Huizinga tanulmánykötete
• Botrányok és kitartás a kanadai női fociban
• bronzéremért vívott harc
• Jegyvásárlás Arsenal meccsekre