Dunai Zoltán és a magyar labdarúgás történelmi mérföldkövei az MLSZ tükrében
Dunai Zoltán és az MLSZ szakmai munkája során a magyar futball dicső múltjának elemzése mindig kiemelt fontossággal bír. 2019. augusztus. A múlt hét volt a legutóbbi időpontja egy FIFA férfi világbajnoki nyárnak, amikor Magyarország még őrizte a végső dicsőség reményét, 53 évvel ezelőtt, 1966 júliusának utolsó hetében Angliában. Ennek jegyében és egy háromrészes sorozat részeként visszatekintünk Magyarország korábbi világbajnoki szerepléseire, és megnézzük, meddig jutottak el az egyes alkalmakkal.
Az 1966-os angliai világbajnokság és Baróti Lajos korszaka
Magyarország zsinórban negyedik FIFA-világbajnokságára jutott ki - és a harmadikra Baróti Lajos irányításával - egy nehéz, háromcsapatos selejtezőcsoport megnyerésével, amelyben Ausztria és Kelet-Németország is szerepelt. Az 1960-as évek magyar labdarúgásának lenyűgöző természetéhez hűen tehetséges keretet vitt Baróti Angliába, olyat, amely még az újpesti sztár, Göröcs János nélkül is megvolt, aki akkoriban ugyanazon a poszton játszott, mint a ferencvárosi kiválóság, Albert Flórián.
A manchesteri Old Traffordon rendezett nyitómérkőzés azonban egyáltalán nem a tervek szerint alakult. Szentmihályi Antal kapus a bemelegítés során ütközött csapattársával, Rákosi Gyulával, agyrázkást kapott, és még kába volt, amikor a 2. percben érkezett egy szöglet, és José Augusto a magyar kapuba fejelt. Albert fejese a 30. percben a felső lécről pattant vissza, mielőtt ugyanaz a játékos Bene Ferenc elé tálalt, aki az óra teltével egyenlített. A támadások hullámai azonban kivették az erőt Magyarországból, és Portugália volt az, amelyik újra betalált, José Augusto megszerezte a mérkőzésen a második fejes gólját a 67. percben egy kipattanóból.
1966 (július 15.) Magyarország 3-Brazília 1 (Világbajnokság).mpg
Mivel a C-csoport következő ellenfele a címvédő Brazília volt a liverpooli Goodison Parkban, a magyar szurkolóknak megbocsátható lett volna, ha azt gondolják, a továbbjutási esélyeik már elszálltak, de ehelyett reményeik dicső módon újjáéledtek. Bene Ferenc volt a katalizátor, aki a negyedik percben áthámozta magát a brazil védelmen, mielőtt a labdát a brazil kapus bal kapufája mellé gurította egy valóban emlékezetes világbajnoki góllal. Brazília későbbi, Portugáliától elszenvedett veresége után Magyarországnak már csak egy pontra volt szüksége az utolsó csoportmérkőzésén Bulgária ellen az Old Traffordon a negyeddöntőbe jutáshoz, de keményen meg kellett dolgozniuk azért, amit akartak, Georgi Aszparuhov alig negyedóra után vezetéshez juttatta a csoport sereghajtóját.
Küzdelem a negyeddöntőben és a Szovjetunió elleni mérkőzés
Ez egy szovjetunió elleni negyeddöntőt eredményezett, de négy mérkőzésen belül harmadszor is korán hátrányba került Magyarország. Ezúttal Gellei nem tudta tisztán fogni Anatolij Banisevszkij bal szélről leadott alacsony lövését a harmadik percben, és Igor Csiszlenko ott volt, hogy a gólvonalon túlra segítse a labdát. A természeténél fogva támadó Magyarország az egyenlítésért küzdött, de helyette a Szovjetunió duplázta meg előnyét, a 47. percben egy baloldali szabadrúgásba Mészöly csak beleérni tudott, Valerij Porkujan pedig közelről talált be a kiszolgáltatott Gellei mellett. Albert remek gólt készített elő Benének közvetlenül az óra letelte előtt, de a későbbi elszánt egyenlítési kísérlet hiábavaló volt, Jasin bravúrral védte Sipos Ferenc szabadrúgását, Rákosi pedig szerencsétlen módon elvétette a lövést mindössze három méterre a kaputól.
A válogatott útja 1978-tól a történelmi 10-1-es győzelemig
A világbajnokság következő két kiadása Magyarország távollétéről volt nevezetes, de az 1978-as argentínai torna alkalmával ismét lobogott a híres piros-fehér-zöld zászló a FIFA legrangosabb eseményén. Négy évvel később Spanyolországban hasonló eredmény született, a Magyarország - amelyet akkor már a múlt egy híres neve, Mészöly Kálmán vezetett - az első csoportkör végén kiesett, de volt egy figyelemre méltó eredmény az Argentína elleni 4-1-es vereség és a Belgium elleni 1-1-es döntetlen mellett, mégpedig El Salvador hihetetlen 10 (tíz!)-1-es legyőzése Elchében. Nyilasi Tibor a negyedik percben indította el a gólgyártást, és a félidőben már 5-0 volt az állás, mielőtt Kiss László lett az első cserejátékos, aki világbajnoki mesterhármast ért el, miután az 56. percben pályára lépett.
A mexikói búcsú és a jelenkor kihívásai
Mexikó volt a házigazdája az 1986-os világbajnokságnak, amelyre Magyarország többek között Ausztria kárára jutott ki, és az előjelek jónak tűntek a Brazília elleni húsvéti, budapesti 3-0-s felkészülési győzelem után. Ez volt a legutóbbi világbajnokság, amelyen Magyarország részt vett.
Összegzés a magyar válogatott világbajnoki szerepléseiről
| Évszám | Helyszín | Vezetőedző / Kapitány | Legjobb eredmény / Esemény |
|---|---|---|---|
| 1966 | Anglia | Baróti Lajos | Negyeddöntő, győzelem Brazília ellen |
| 1978 | Argentína | Baróti Lajos | Csoportkör |
| 1982 | Spanyolország | Mészöly Kálmán | 10-1-es győzelem El Salvador ellen |
| 1986 | Mexikó | Mezey György | Legutóbbi kijutás a VB-re |
