Dunaújvárosi Kézilabda Akadémia: Sérülések, Pénzügyi Küzdelmek és Politikai Csata

A Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia (DKKA) jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe, amelyek nemcsak a játékosok fizikai állapotára, hanem a klub pénzügyi és működési stabilitására is kihatnak. A közelmúltban több sérülés is történt a keretben, rávilágítva a fiatal játékosok túlterheltségére, miközben a klub háttérben zajló pénzügyi és politikai harcai is egyre bonyolultabbá válnak.

Súlyos sérülések és a fiatalok túlterheltsége

A héten három sérültje lett a Dunaújvárosi Kohász keretének, miután a fiataloknak több fronton kell helytállni. Ketten a DKKA szombati NB I-es felnőtt meccsen dőltek ki. A papírforma szerint, magabiztos sikert aratott szombaton a NEKA hazai pályán a DKKA ellen. A meccsre eleve csak kilenc mezőnyjátékossal utazott a Kohász, közülük egy ember eleve nem tudott pályára lépni. Ecsődi az első félidő végén szenvedett súlyosnak tűnő térdsérülést, ölben kellett levinni a pályáról, és Takács sem tudta már vállalni a második játékrészt. Ezek után Zubai Gábor vezetőedző talán érthető módon, nem magáról a mérkőzésről beszélt.

A DKKA fiataljainak több fronton helyt kell állniuk, túl vannak terhelve. Zubai Gábor a következőképpen nyilatkozott:

• „Megfogadtam, amíg nem lesz komolyabb sérülés a bajnokság hátralévő részében, megpróbálok nyugodt maradni. Viszont nagyon úgy néz ki, most ketten is megsérültek azok után, hogy a szerdai ifi meccsen is történt egy.”
• „Eléggé dühös vagyok, mert azt veszem észre, mi küzdünk, legalábbis próbálunk, de egyelőre nem tudjuk, hogy miért.”
• „Illetve nekem a legnagyobb problémám, bár mint korábban mondtam, pici porszem vagyok a homokviharban, de nem tudom, ezektől a lányoktól, akik megsérülnek, vagy a szüleiktől ki fog elnézést kérni, vagy ki ezért a felelős. Tudom, ezt vállalták, de a mai világban kezd elveszni az a tulajdonság, hogy megbecsüljük egymást.”

A magyar kézilabdának sem tesz jót a DKKA körüli gond, a fiatalok túlterheltek. Bakó Botond, a NEKA vezetőedzője is megerősítette ezt:

• „Nehéz mit mondani, hiszen tudjuk, milyen problémákkal küzd az ellenfél - ez a magyar kézilabdának sem tesz jót. A fiatal játékosok túlterheltek, az NB I mellett az utánpótlásban is helyt kell állniuk. Igyekeztünk végig koncentráltan, megfelelő hőfokon játszani, nem belealudni a mérkőzésbe.”

A klub pénzügyi problémái és történeti áttekintése

Az 1998 és 2004 között öt bajnoki címet nyerő, 1999-ben Bajnokok Ligája-, 2016-ban pedig EHF Kupa-győztes Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia tavaly november elején jelezte: olyan súlyos anyagi problémákkal küzd a klub, hogy veszélybe került a felnőtt csapat szereplése a 2025/26-os szezonban. A női kézilabda NB I.-ben sereghajtó Dunaújváros a közösségi felületein tudatta, hogy bár nehéz anyagi helyzetben van a klub, a szezon hátralévő részében a drukkerek ingyen látogathatnak ki a hazai mérkőzésekre. A kezdeményezés hat bajnokit érint, a többi közt a DVSC és a Ferencváros ellenieket is.

A vezetőedző szavaiból is kiderül a helyzet súlyossága:

• „Az volt a legnehezebb időszak, amikor láttam, hogy az alakulóban lévő csapat széthullik, én pedig tehetetlen vagyok. Mostanra már elfogadtam, nem tudok mást tenni. Megmondtam a játékosoknak, bárki is marad, végigcsinálom velük a szezont.”

Februárban aztán érkezett a hír, hogy 169 millió forintos mentőövet dob az állam a dunaújvárosi kézilabdának, de ahogy azzal külön foglalkoztunk, nem az arra jogosult DKKA Kft. kapta meg a támogatást. Ez az eset komoly vitát váltott ki a helyi politikai és sportéletben is.

A két DKKA: Kft. és Sportegyesület - Alapinformációk

„Áll a bál a Dunaújváros önkormányzatánál” - így fogalmaztak abban a cikkben, amely tegnap jelent meg az egyik országos hírportálon. Bár a témája az volt, hogy az állam által biztosított 169 millió forint támogatást nem a csőd szélén álló DKKA kézilabda klub kapta, azért az olvasókban annál a pontnál egyből leeshetett a tantusz, hogy mi is állhat a háttérben. Lássuk az alapinformációkat a „ki-kivel-hogyan” kérdéskörben.

Van a 2011-ben létrehozott Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia Nonprofit Kft., amely 100 százalékban a dunaújvárosi önkormányzat tulajdona. Miután a 2019-es választásokat követően lemondott a kft. akkori ügyvezetője, az önkormányzat Mátyás Gábort, a Dunaújvárosi Központi Sportegyesület elnökét bízta meg a klub vezetésével. Aztán 2020 márciusában sajtótájékoztató keretében bejelentették, hogy Gurics Attila lesz a klub menedzsere, és hogy egy szponzori keretmegállapodást is kötöttek egy meg nem nevezett céggel. Bár a kft. ekkor 335 millió forint tagi kölcsönt görgetett maga előtt, újságírói kérdésre, miszerint az ide érkező játékosok biztonságban érezhetik-e a jövőjüket, azt válaszolták, hogy igen. A sajtótájékoztatón nem derült ki, hogy miért volt jelen Klivinyi Zoltán üzletember, és hogy a nem kevés pénzért megbízott Bajáky és Társa ügyvédi iroda hogy áll a kft. átvilágításával.

2021 januárjában érkezett a klubhoz Vertig Csaba (ekkor még hármas vezetés volt), majd 2022 júliusától Horváth Tibor lett az ügyvezető (Csaba pedig operatív vezető). Már ekkor is hatalmas volt a mínusz, és mivel elmondásuk szerint nem volt tényleges átadás-átvétel, a pontos adatok ezután rajzolódtak ki. Csodaszponzorok nem érkeztek - persze, működhet a dolog nélkülük is, de ahhoz akkor a tulajdonosnak, vagyis az önkormányzatnak kellett volna támogatást nyújtania az élvonalbeli felnőtt csapathoz…viszont érdemi támogatás nem volt. Sem a mínuszok tologatása-könyvelési átrakosgatása, sem a kölcsön nem megoldás az anyagi problémákra, hiszen azt előbb-utóbb vissza is kell fizetni…a pénzügyi gondok tornyosultak, amiről a kft. felügyelő bizottságát is folyamatosan tájékoztatták.

A TAO-támogatás és az utánpótlás-nevelés szerepe

Hazánkban gyakori, hogy egy klub különválasztva működteti a felnőtt élvonalbeli csapatot és az utánpótlást. Előbbi jellemzően egy kft, utóbbi pedig szervezet vagy alapítvány. Ennek elsősorban pénzügyi és jogi okai vannak: a profi sportnak magas a pénzügyi kockázata (játékosfizetések, átigazolási költségek, szponzori ingadozás), és ha csődbe kerül, veszélybe sodorja az utánpótlást. A kormány kiemelten kezeli az utánpótlás-nevelés kérdését, ezért 2011-ben bevezette a látványcsapatsportoknál az úgynevezett TAO-támogatási rendszert, amely óriási segítség, hiszen ezt a forrást az utánpótlás-nevelésre, az infrastruktúra fejlesztésére, működési költségre tudják fordítani.

Ezt lépte meg a DKKA vezetése: Vertig Csaba elmondta, határozottan egy olyan sportegyesületet akartak, amely semmiben nem függ az önkormányzattól. Egyrészt azért, hogy még több kézilabdázó fiatalnak biztosíthassanak edzés- és versenylehetőséget, valamint egy olyan életpálya-modellt, amelyben az U8-as korosztálytól eljuthatnak a gyerekek a felnőtt csapatba. Másrészt azért, hogy tehermentesítsék a kft-t a kiadásokban. Ekkor jött a lehetőség a Virág Egyesületben, amelynek tagsága Vertig Csabát 2028-ig választotta meg vezetőnek. Ez az egyesület a névváltást követően lett a Dunaújvárosi Központi Kézilabda Akadémia Sportegyesület, amelyben az egyesületi vezető tájékoztatása alapján jelenleg mintegy 140 ifjú kézilabdás sportol.

Infrastrukturális fejlesztések és önkormányzati viszony

Eközben az önkormányzat háborgott és mutogatott a kormányra, amiért a sportcsarnok 6 milliárd forintos felújítása nem kezdődhetett el, s az erre kapott pénzt vissza kellett fizetnie. Eközben Horváth Tiborék több pályázatot is benyújtottak a DKKA Nkft. képviseletében az Országos Tornaterem Felújítási Programra, amelyet a Magyar Kézilabda Szövetség hirdetett meg (amelynek pénzügyi stabilitását az állam biztosítja). A szakmai munkájuk alapján többszáz millió forint összértékű támogatást nyertek el (2023-ban és 2024-ben is), így sikerült felújítani például a sportcsarnok tetőszerkezetét vagy éppen a nagyterem parkettáját.

Mivel ezekre a DKKA Nkft. képviseletében pályáztak Tiborék, a pályázaton való induláshoz szükség volt a tulajdonos előzetes hozzájárulására. Az önkormányzat olyan „nagylelkű” jóváhagyását adta, hogy a közgyűlési határozatban még azt is rögzítették: az önkormányzat a megvalósításhoz forrást nem biztosít, az önkormányzattal szemben sem a DKKA Nonprofit Kft., sem a Magyar Kézilabda Szövetség megtérítési igénnyel nem élhet. Eme „nagylelkűség” után pedig úgy pózoltak az elkészült fejlesztéseknél a városvezetők, mintha az ő érdemük lett volna, továbbra is a kormányt bírálva az elmaradt 6 milliárdos csarnokberuházás miatt.

Sikerrel pályázott 2024-ben a DKKA Sportegyesület is: mintegy 40 millió forintból megújult a világítás, és 102 millió forintból teljeskörűen megújulhattak a csarnok öltözői is (amit természetesen a DKKA Nkft. játékosai is ugyanúgy használhattak, nem volt különbség e tekintetben sem, és rögzítettek hozzá pályahasználati idősávokat is) - tehát a sportegyesület és a működtetés nem volt ismeretlen az önkormányzat számára sem.

A 169 milliós állami támogatás körüli vita

A DKKA Nkft. gazdasági helyzete 2025-re súlyos válsághoz ért, ekkor már a bérek kifizetése is problémás volt. Mint azt a sportvezetők elmondták, a sportegyesülettel többször is próbálták a kft likviditási gondjait áthidalni, de ez nyilván nem oldotta meg hosszú távra a fő problémát, a pénzhiányt. A tulajdonos önkormányzat továbbra sem biztosított forrást a pénzügyi válság felszámolására: tavaly novemberben született egy szerződés a városvezetés kérésére, miszerint egy másik önkormányzati cég, a DVG Zrt. 120 millió forint keretösszegű kölcsönt nyújt a DKKA Nkft-nek, amit idén június végéig vissza is kell fizetni - tehát ez sem megoldás. Ellenben a novemberi közgyűlésen sürgősségi indítványként a DVG cégvezetőjének, Ádor Zsoltnak megemelték a fizetését 1,1 millió forintról 1,4 millió forintra.

A sportvezetők ekkor már dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselőhöz fordultak segítségért: közbenjárásával sikerült is 169 millió forint kormányzati támogatást szerezni a dunaújvárosi kézilabda jövőjéért. Teljesen érthető és jogos is az a szempont, hogy az állam nem a már milliárdos összeget is ütő, adósságban úszó kft-nek biztosítja a forrást, hanem a sportegyesületnek, amely a pénzt csak a sportcsarnok üzemeltetése kapcsán felmerült költségekre fordíthatja - tehát a gyerekek, fiatalok, felnőttek számára biztosíthatják belőle a sportoláshoz szükséges feltételeket a továbbiakban is.

Megdöbbenés követte a cikket, amelyben azt írták: nem az arra jogosult dunaújvárosi kézilabdaklub, a DKKA Kft. kapta meg a csarnoküzemeltetésre szánt 169 millió forintos állami támogatást, hanem a nevében, színeiben, de még a székhelyében is arra kísértetiesen hasonlító, magánemberek által alapított DKKA Sportegyesület. Bonyolítja az ügyet, hogy a minisztérium az előbbivel akart szerződést kötni, ám a kft. helyett az SE-nek utalta el a pénzt. Az ominózus cikkben foglaltak szerint az önkormányzatnál áll a bál, mert nem értik, hogyan kaphat egy olyan szervezet támogatást a csarnok üzemeltetésére, amellyel nincsenek is szerződésben.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a DKKA pénzügyi helyzetét érintő főbb tételeket:

Lemondások és a jövő bizonytalansága

A sportcsarnok üzemeltetéséről még 2021. júniusában kötött szerződést az önkormányzat és a DKKA Nkft. 2035. szeptember 30-ig szólóan. Ebben szerepel az, hogy a kft. fizet minden felmerülő költséget az operatív üzemeltetés kapcsán, de cserébe nem kell bérleti díjat fizetnie. Az is szerepel benne, hogy megbízhat alvállalkozókat is. Ez jelentette azt a lehetőséget is, hogy ne az önkormányzat adósságban lévő kft-jébe menjen a kormányzati támogatás: február 1-től él az az operatív üzemeltetési megbízási szerződés, amelyben a DKKA sportegyesület vállalja többek közt a napi nyitás-zárást, a technikai működtetést, pálya- és öltöző előkészítést, koordinálja a pályahitelesítést, ellátja az állagmegóvási és karbantartási feladatokat, biztosítja a zavartalan sporttevékenységet. A sportvezetők ebben látták a megoldást, hogy biztosan oda menjen a támogatás, amire kapták, s nem veszi el senki más jogcímen.

A sportvezetők és az önkormányzat közötti viszony 2025 végére már olyan szinten elmérgesedett, hogy Horváth Tibor lemondott ügyvezetői megbízatásáról, ahogy később Vertig Csaba is kiszállt a kft-ben betöltött vezetői tisztségéből. Mindketten hangsúlyozták, szó sincs arról, hogy elhagynák a süllyedő hajót: szívvel-lélekkel dolgoztak eddig is és ezután is a dunaújvárosi kézilabdáért, a sok ifjú sportolóért; szándékuk, hogy továbbra is használják a csarnokot a vállalásaiknak megfelelően a sportegyesület égisze alatt. Azt a lehetőséget, hogy a sportegyesület vigye tovább a csarnok üzemeltetését (a kft. tehermentesítése érdekében), az önkormányzatnak is felajánlották, de nem lett erről megállapodás. Tiborék az együttes munkára, megoldás-keresésre nyitottak, viszont a kft-ben az elmérgesedett helyzet miatt már nem akartak maradni - ami teljesen érthető is.

„Mi lesz itt még?” - tehetjük fel a kérdést. Az önkormányzat februárban új ügyvezetőt választott a kft. élére, Mázló Imre személyében - aki rakosgathatja utólag a közgyűlési döntéseket saját tőkéről-jegyzett tőkéről, pótbefizetésekről, tagi kölcsönökről, buboros kamattal számított kölcsönökről, apportálásokról, és még ki tudja, de pénz nélkül nem valószínű, hogy hepiend lesz a vége. Érdekes az is, hogy bár hatalmas mínuszban van a kft, az új ügyvezetőnek havi 650 ezer forintos megbízási díjat állapítottak meg, idén júniusig. És a hab a tortán, hogy Horváth Tiborék egy korábbi pályázata is most érik be, amellyel a csarnok külső szigetelésére, nyílászárócseréire nyertek támogatást. Ez még nem a teljes sztori, nincs vége a történetnek sem, ahogy a dunaújvárosi kézilabda jövője sem látható még tisztán.

tags: #dunaujvaros #ddka #szurkolo #fellabu

Népszerű bejegyzések:

• Adatvédelem az MLSZ-nél
• Panama focicsapatának útja és háttere
• a BVB diadalmas és nehézségekkel teli útjáról
• Útmutató a tökéletes Barcelona meccsélményhez
• Az ETO FC múltja