A labdarúgás szabályainak fejlődése és a magyar válogatott az Európa-bajnokságon
A labdarúgás folyamatosan fejlődik, és ezzel együtt a játékszabályok is időről időre módosulnak, alkalmazkodva a modern futball kihívásaihoz és a játékosok jólétének biztosításához. Az elmúlt években különösen a cserelehetőségek és a játékvezetői kommunikáció terén történt jelentős változás, amelyek mind a nemzetközi, mind a hazai mérkőzésekre, így a magyar válogatott szereplésére is hatással vannak az Európa-bajnokságon.
A magyar válogatott helyzete a 2024-es Európa-bajnokságon
A labdarúgó Európa-bajnokság A-csoportjában a magyar válogatott nehéz helyzetbe került a második forduló lezárultával. Marco Rossi együttese nullapontos, és a skótok svájciak elleni döntetlenjével visszacsúszott az utolsó helyre. A továbbjutás még nem úszott el, azonban nehéz dolga lesz a folytatásban nemzeti csapatunknak, amelynek ráadásul nem csak a saját kezében van a sorsa.
Az A jelű négyesben Németország már biztos továbbjutó, és az is eldőlt, nem végezhet a másodiknál rosszabb helyen. A második Svájc már biztosan nem lesz utolsó, de első és harmadik is lehet. Skócia jelenleg a harmadik, de Svájcot még megelőzheti és az is lehet, hogy visszacsúszik a negyedik helyre - ebben reménykedhetünk. A csoportutolsó Magyarországnak vasárnap meg kell vernie Skóciát: ha ez sikerül, a harmadik helyen végez. Ennél előrébb már nem kerülhet.
Innentől válik bonyolultabbá a képlet. A hat csoportharmadik közül a legjobb négy jut a nyolcaddöntőbe. Ha Magyarország legyőzi Skóciát, három pontja lesz. Jelenleg nincs olyan harmadik helyezett, amely elért három pontot, ám a lehetséges versenytársaink nagy része még csak egy mérkőzést játszott. Amennyiben túl sok csapat szerez háromnál több pontot a hátralévő mérkőzésein, az a magyar csapat kiesését jelenti. Szintén nem jelent előnyt a jelenlegi -4-es gólkülönbségünk, ezen lehetőleg nem csak egy góllal lenne jó javítani, hogy a lehetséges hárompontos riválisok között is beférjünk a ranglistán a négy közé.
Mivel még sok mérkőzés van hátra a csoportkörből, nagyon sok ismeretlenes az egyenlet arra nézve, hogyan juthatunk tovább. Egy biztos, érdemes azért szorítani, hogy a rosszul kezdő csapatok minél kevesebb pontot szerezzenek a továbbiakban és lehetőleg a hármat se érjék el.
Az A-csoport állása a második forduló után:
Az alábbi táblázat mutatja a csapatok helyezését, lejátszott mérkőzéseit, pontjait és gólkülönbségét.
| Hely | Csapat | Mérk. | Gy. | D. | V. | Rg. | Kg. | +/- | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Németország | 2 | 2 | - | - | 7 | 1 | +6 | 6 |
| 2. | Svájc | 2 | 1 | 1 | - | 4 | 2 | +2 | 4 |
| 3. | Skócia | 2 | - | 1 | 1 | 2 | 6 | -4 | 1 |
| 4. | MAGYARORSZÁG | 2 | - | - | 2 | 1 | 5 | -4 | 0 |
Döntetlen esetén a sorrendet az alábbiak szerint állapítják meg:
- egymás ellen szerzett több pont
- egymás elleni jobb gólkülönbség
- egymás ellen több szerzett gól
A csere szabályok fejlődése a labdarúgásban
A labdarúgás szabályalkotó testülete, az IFAB a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) indítványára 2020 májusában átmenetileg megváltoztatta a cserékre vonatkozó szabályozást. A szabályváltásra a játékosok egészségének védelme érdekében volt szükség: a koronavírus-járvány miatt sok bajnokságot a szokásosnál jóval sűrűbb program mellett fejeztek be, emellett a nyári időjárás is megviselheti a labdarúgókat. Fentiek miatt a labdarúgás szabályai átmenetileg úgy változtak, hogy az eddigi három helyett öt cserelehetőségük lesz a csapatoknak, amelyek a mérkőzés során összesen három játékmegszakítást (valamint a szünetet) használhatnak fel cserékre.
Azon sorozatok, ahol az eddigiekben a kétszer tizenöt perces hosszabbításban egy negyedik cserelehetőséget is kaptak a felek, ezentúl hat cserére lesz lehetőség: a hosszabbításban egy negyedik játékmegszakítást és egy hatodik cserelehetőséget is felhasználhatnak a csapatok, ilyen például a férfi Magyar Kupa. Az új szabályok használata nem kötelező, de a legtöbb szövetség, így az MLSZ is bevezeti azokat.
A 2022/2023-as szezonban a csapatok a hagyományos három helyett öt cserét is bevethetnek egy-egy mérkőzésen, amely számos érdekelt félre hatással van, többek között a játékosokra, klubokra, más ligákra és versenyekre. Érdekes, hogy a 2022-es katari világbajnokság a versenyző nemzetek számára nagy játéksűrűségű mérkőzéseket és potenciálisan kihívást jelentő éghajlati körülményeket jelentett, ami tovább erősítette az öt csere szükségességét.
Minden futballszabály elmagyarázva 7 percben
Stratégiai cserék és a technológia szerepe
A labdarúgásban a cserék a reaktív változtatásokból a valós idejű adatokkal alátámasztott proaktív stratégiákká fejlődtek. A Catapult eszközei, például a viselhető GPS-nyomkövetők és a valós idejű adatplatformok olyan kritikus mérőszámokat követnek, mint a sprintsebesség, a megtett távolság, a pulzusszám és az általános terhelés. Ezeket az információkat azonnal feldolgozzák, átfogó képet nyújtva az egyes játékosok fizikai állapotáról a mérkőzések során.
Például a fáradtságküszöbükhöz közeledő játékosokat mutató adatok lehetővé teszik az edzők számára, hogy friss lábakat hozzanak be, mielőtt a teljesítmény csökkenne. Bár a labdarúgásban mindig fennáll a sérülések kockázata, a Catapult technológiája segít csökkenteni ezeket a kockázatokat azáltal, hogy azonosítja azokat a játékosokat, akik a fáradtság vagy a munkaterhelés miatt fokozottan veszélyeztetettek. Az edzői stáb például felhasználhatja ezeket az információkat a cserék időben történő ütemezéséhez, ha egy játékos munkaterhelési adatai túlzott stresszt vagy túlterhelést jeleznek. A Catapult Pro Video Suite tovább javítja a döntéshozatalt azáltal, hogy a valós idejű mérkőzésadatokat a korábbi teljesítménytendenciákkal összesíti, így a csapatok teljes képet kapnak az egyes sportolók állapotáról.
További szabályváltozások a magyar labdarúgásban
A Magyar Labdarúgó-Szövetség 2026. július 21-én hozta nyilvánosságra, hogy milyen szabályváltozásokra kell számítani a honi labdarúgásban a 2025/26-os idényben. Ezeket a szabályváltozásokat az első három osztályban már alkalmazzák, és az augusztus végén, szeptember elején elrajtoló vármegyei osztályokban is érvénybe fognak lépni. Az MLSZ honlapján az írás azt követően jelent meg, hogy a legfelső két osztály (NB I.-NB II.) játékvezetői és ellenőri kerete, valamint az NB III.-as keret egy szezon előtti felkészítésen vett részt a Magyar Labdarúgó Szövetség telki edzőközpontjában.
A felkészítési programban helyet kapott a FIFA által előírt fizikai teszt, a szabályismereti és VAR-protokoll felmérés. Az edzőtábor fontos eleme volt a mentális felkészítés is. Kiemelt hangsúlyt kaptak a játék tisztaságát és a játékosok testi épségét veszélyeztető szabálytalanságok, valamint ismertették az új idényben életbe lépő új szabályokat.
A játékvezetői kommunikáció új protokollja
Az egyik jelentős szabályváltozás a játékvezető és a játékosok viszonyát szabályozza. Az UEFA a 2024-es Európa-bajnokságon szerzett kedvező tapasztalatok után Magyarországon is minden bajnoki osztályban bevezeti azt a protokollt, amely szerint csak a csapatkapitány kommunikálhat a játékvezetővel vitás szituációkban - mindezt kulturált, tiszteletteljes hangnemben. A szabály célja a felesleges reklamációk, a játékvezető körül kialakuló nyomásgyakorlás megszüntetése, valamint a mérkőzésvezetés zavartalanságának biztosítása - áll az MLSZ közleményében.
Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke szerint különösen az amatőr bajnokságokban várható jelentős előrelépés ettől az új irányelvtől. Bár a tisztelet és a sportszerűség a labdarúgás alapértékei, a gyakorlatban a játékvezetők és a mérkőzés hivatalos személyei sokszor szembesülnek verbális vagy fizikai agresszióval, amikor döntést hoznak. Szélsőséges esetekben a játékosok a játékvezetőre rontanak, körbeveszik őt, vagy tömegjelenetet idéznek elő - ez nemcsak a játékvezető iránti tisztelet hiányát tükrözi, hanem ártalmas a labdarúgás arculatára nézve, félelmet kelthet és kiábrándító lehet mind a játékosok, mind a nézők számára. Az új irányelv célja tehát ennek megelőzése.
A csapatkapitány felelőssége kiterjed arra is, hogy csapattársai ne közelítsék meg a játékvezetőt, és ne akadályozzák annak kommunikációját. Amennyiben a kapus viseli a kapitányi karszalagot, a csapatnak előre ki kell jelölnie egy mezőnyjátékost, aki ilyen esetekben a játékvezetővel szóba állhat. Ez nem tiltás, hanem szemléletváltás. Az MLSZ szeretné visszaállítani a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet kultúráját a pályán. Ha a kapitány vagy bármely más játékos megsérti ezt az elvet, figyelmeztetésben kell részesülnie.
Lengyel Péter, a Jánoshalma kapusa és csapatkapitánya elmondta, hogy a Magyar Kupában pályára lépő Bács-Kiskun vármegyei csapatok már találkoztak az új szabállyal. A játékvezetők tájékoztatták a csapatokat az idény első tétmérkőzése előtt, felkészítve őket a változásokra.
A kapusokra és a játék folyamatosságára vonatkozó szabálymódosítások
A másik fontos szabálymódosítást a játék gyorsítása érdekében hozták meg. A mérkőzés tempójának növelése érdekében ugyanis új időkorlátot vezettek be a kapusok számára: ezentúl legfeljebb nyolc másodpercük van arra, hogy a kézzel birtokolt labdát játékba hozzák. A számlálás akkor kezdődik, amikor a kapus zavaró ellenfél nélkül teljes kontrollt szerez a labda felett. A kapusok támogatása érdekében a játékvezető az utolsó öt másodpercet kézfeltartással, valamint jól hallható visszaszámlálással is jelzi, hogy ezzel segítse a szabály pontos betartását.
Márpedig ilyenkor érdemes megszabadulni a labdától, amennyiben ugyanis a kapus a nyolc másodperc letelte előtt már megkezdte a labda játékba hozatalát - például dobással vagy rúgással -, akkor nem követ el szabálytalanságot. A szabály megszegéséért fokozatos szankciók alkalmazhatók: első esetben szögletrúgás, második alkalommal szögletrúgás és szóbeli figyelmeztetés, harmadik esetben pedig sárga lap jár. Ha az ellenfél akadályozza a kapust a játék újraindításában, közvetett szabadrúgás jár a kapus csapatának.
Lengyel Péter, a Jánoshalma hálóőre a kupameccsen is tapasztalta e szabály alkalmazását: tisztában volt vele, hogy összesen nyolc másodperce van, amikor hozzá került a labda. Ilyen alkalmakkor a játékvezető három másodpercet kivárt, majd utána elkezdett öttől visszafelé számolni, hogy jelezze, mikorra kell mindenképpen megszabadulnia a labdától. Emellett fontos szabálymódosítás, hogy kapus által dobott labda esetén a leshelyzet megítéléséhez az utolsó kontaktust kell figyelembe venni - vagyis nem a dobás pillanata, hanem az utolsó érintés momentuma lesz meghatározó a les megítélésénél.
Egyértelműsített eljárások különleges szituációkra
Az IFAB a 9. szabály (A labda játékban és játékon kívül) kapcsán egyértelműsítette, hogy amennyiben egy csapatvezető, csere-, lecserélt, kiállított játékos vagy ideiglenesen a játéktéren kívül tartózkodó játékos érinti a játékteret éppen elhagyó labdát, és a beavatkozás nem volt szándékos vagy sportszerűtlen, a játékot közvetett szabadrúgással kell folytatni, fegyelmezési szankció kiszabása nélkül. Ez a szabály a véletlen érintések kezelését teszi világossá, kiemelve, hogy a nem szándékos cselekedetek esetén nincs helye a korábbi közvetlen vagy akár büntetőrúgással való büntetésnek, ugyanakkor a játék folyamatosságát biztosítani kell a megfelelő újraindítással.
A labdaejtés eljárása is pontosításra került (8. szabály). Ha a játék megszakítása a büntetőterületen belül történt, akkor a labda a kapushoz kerül vissza. Ha a megszakítás a büntetőterületen kívül történt, a játékot annak a játékosnak a javára kell újraindítani, aki birtokolta vagy várhatóan birtokolta volna a labdát. Ha ez nem egyértelmű, akkor a labdát utoljára érintő csapat kapja a labdaejtést.
A ritkán előforduló, ám vitás szituációk egyike a büntetőrúgás közben történő kettős érintés. Az IFAB rendelkezései alapján, ha a rúgó játékos véletlenül mindkét lábával érinti a labdát - például megcsúszik -, és a rúgás sikeres, a büntetőt meg kell ismételni. Sikertelen rúgás esetén közvetett szabadrúgás következik. Tizenegyespárbajban az ilyen kísérletet kihagyottnak kell tekinteni, de ha gól született, akkor a rúgást természetesen ebben az esetben is meg kell ismételni.
Magyar mérkőzések és a szurkolói élmény
Kihagyhatatlan élmény a Puskás Arénában szurkolni a mieinknek - főleg akkor, amikor telt ház van! Bár az események csak az év második felében indulnak be igazán, érdemes lesz idén is kilátogatni a - remélhetőleg telt házas - Puskás Arénába! Elsőként a svédek látogatnak hozzánk, és ez még csak egy erőfelmérő felkészülési mérkőzés lesz, nem pontokra menő, éles küzdelem. Svédország egyébként a harmadik leggyakoribb ellenfelünk Ausztria és Svájc után - eddig összesen 45 mérkőzést vívtunk ellenük.
A 2023-ban még veretlen magyar labdarúgó-válogatott szeptemberben kézzel fogható közelségbe került a 2024-es Európa-bajnokságtól, októberben pedig újabb sorsdöntő lépéseket tehet a biztos kijutás felé, sőt, a selejtező következő két fordulójában, azaz még októberben matematikailag is biztossá teheti jövő évi Eb-szereplését. A magyar válogatott szombaton Szerbiát fogadta a Puskás Arénában, három nappal később Litvániába utazott.
Fontos, hogy a jegy vagy bérlet megvásárlásával, egyéb belépésre szolgáló igazolás átvételével, vagy a belépésre jelentkezéssel a sportrendezvény résztvevője a pályarendszabályt magára nézve kötelezőnek fogadja el. A beléptetés alkalmával a rendezők ruházat- és csomagátvizsgálást végeznek, a rendőrség ilyet végezhet. Ha a résztvevő a pályarendszabályokat megszegi, a beléptetését meg kell tagadni vagy a sportrendezvényről el kell távolítani.
A rendező gondoskodik a pályarendszabályok értelmében be nem vihető, de jogszerűen birtokolható tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos megőrzéséről és a jogosult részére távozásakor történő visszaadásáról. Ha a sportrendezvény elmaradt, illetve nézők kizárásával vagy a nézőszám korlátozásával került megrendezésre, a belépőjegy ellenértéke három munkanapon belül visszatérítésre kerül. Ha a sportrendezvény megszakadt, a megismételt rendezvényre a belépőjegy és - amennyiben ilyet értékesítettek - a bérlet is érvényes.
tags: #eb #magyar #meccs #cserek #9 #est
