A magyar labdarúgó-válogatott szereplése az Európa-bajnokságon és a játékoskeret dilemmái
A labdarúgásban a játékoscsere már régen nem csupán kényszer, hanem kifinomult taktikai eszköz, amely edzők kezében formálja egy mérkőzés, sőt egy egész bajnokság kimenetelét. A 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság is számos ilyen dilemmát és sorsfordító pillanatot hozott a magyar válogatott számára, ahol a keret összeállítása és a pályán végrehajtott változtatások kulcsszerepet játszottak. Az idei Eb-n Csoboth Kevin esete, Marco Rossi keretválogatási elvei, valamint a játékoskeret változásai jól illusztrálják a modern futball kihívásait.
A magyar válogatott útja a 2024-es Európa-bajnokságon
Ez sorozatban a harmadik Európa-bajnokság, amelyen ott van a magyar fociválogatott. A 2016-os tornán Izlandot, Portugáliát és Ausztriát is magunk mögé utasítva csoportelsőként jutottunk a legjobb tizenhat közé. A nyolcaddöntőben aztán Belgium 4-0-ra átgázolt a magyar csapaton. Öt évvel később igazi halálcsoportba kerültünk: Franciaországgal, Németországgal és Portugáliával kellett megküzdeni a részben magyarországi rendezésű Eb-n. A portugáloktól kikaptunk 3-0-ra, ám aztán a franciákkal és a németekkel nagy meglepetésre döntetleneztünk.
A magyar válogatott június 15-én Svájc ellen kezdte az idei Eb-t. Az első félidőben kifejezetten gyengén játszott Marco Rossi alakulata, és a fordulásnál már 2-0-ra vezetett Svájc. A 66. percben a ferencvárosi Varga Barnabás fejes góljával szépíteni tudtunk, és becsülettel ment előre a csapat az újabb gólért. Ez nem jött össze, sőt, a 93. percben Willi Orbán katasztrofális hibája után Embolo szerzett még egy gólt, így 3-1 lett a végeredmény.
Négy nappal később már sokkal jobban futballozott a magyar válogatott, de nem bírtunk a torna egyik fő esélyesének tartott Németországgal. A németek egy vitatott góllal hamar előnybe kerültek, majd a második félidőben egy szép támadás végén Gündogan góljával eldöntötték a meccset, 2-0-ról már nem tudtunk felállni.
Vasárnap este drámai meccsen szerezte meg az első győzelmét az idei Eb-n a magyar csapat Skócia ellen. Varga Barnabás horrorsérülése után sokáig állt a játék, így tíz perc hosszabbítás volt a meccs végén. Egy kivédekezett skót szöglet után Sallai Roland és Csoboth Kevin indult el támadni, és egy szép összjáték után a csereként beállt újpesti játékos talált be a 100. percben. A három ponttal Magyarország megelőzte Skóciát, és a csoport harmadik helyén végzett.
A továbbjutásért folytatott küzdelem és az elmaradt bravúr
A hat csoport első két helyezettjei mellett a négy legjobb csoportharmadik is továbbmegy a nyolcaddöntőbe. Az elmúlt napok legizgalmasabb kérdése számunkra az volt, hogy a magyar válogatott a 3 pontjával és mínusz 3-as gólkülönbséggel meg tud-e előzni minimum két csoportharmadikot. Miután hétfő este Olaszország a 98. percben kiegyenlített Horvátország ellen, biztossá vált, hogy a horvátok 2 ponttal már mögöttünk lesznek a csoportharmadikok versenyében. Kedden is meglehetett volna a továbbjutás a magyar válogatottnak, ha Anglia legyőzi Szlovéniát. Gareth Southgate csapata azonban egy kiábrándító meccsen ikszelt, így Szlovénia jobb gólkülönbséggel beelőzött minket, mint ahogy a 4 pontos Hollandia is előttünk végzett.
Maradt a szerdai nap, ahol a portugál és a török győzelem jelenthette volna a magyarok legbiztosabb továbbjutását. Törökország nekünk kedvező eredményt ért el, 2-1-et játszott a hamar tíz főre fogyatkozó Csehországgal, de Portugália nem túl nagy ellenállást kifejtve, 2-0-ra kikapott a papíron náluk jóval gyengébb grúzoktól. Miután Grúzia 2-0-ra legyőzte Portugáliát az F csoportban szerda este, eldőlt, hogy a magyar válogatott nem lesz ott a nyolcaddöntőben a németországi foci-Eb-n. A napokon át tartó reménykedés és számolgatás után kiderült, négy csoportharmadik is megelőzte Magyarországot.
Csoboth Kevin esete: klubproblémák és jövőbeli kilátások
A 2024-es Európa-bajnokság csoportzárásán a Skócia elleni összecsapáson a 100. percben győztes gólt szerző Csoboth Kevin, a magyar futballválogatott Eb-hőse kapcsán a Nemzeti Sport úgy tudja, hogy kéthavi fizetésével tartozik csapata, a török élvonalbeli Genclerbirligi. Ezért Csoboth egyoldalúan szerződést bont, és feljelenti az ankarai klubot a FIFA-nál. A lap hozzáteszi, hogy a stáb a helyi hírek szerint nem is számol Csoboth Kevinnel a folytatásban, és a társaitól külön készül a klubnál. A mellőzésnek az is az oka, hogy a szélső már jelezte, hogy feljelenti a klubot a török szövetségnél és a FIFA-nál is, mivel kéthavi bérével tartoznak neki.
CSOBOTH KEVIN GYŐZTES GÓLJA SKÓCIA ELLEN | MAGYARORSZÁG - SKÓCIA | EURO 2024 |2024.06.23.|OLDALVONAL
Csoboth Kevin kapcsán azért is jelenhettek meg azok a hírek, hogy nem számol vele a Genclerbirligi, mert a klubnál már tudták, hogy a játékos feljelenti a klubot a török szövetségnél. Csobothnak így a kölcsönszerződése lejár, visszatér a St. Gallenhez, amely ismét kölcsönadná. Viszont a 2025-2026-os idényben már két gárdában pályára lépett, egy harmadikhoz pedig a FIFA külön engedélye kellene, amiben reménykednek a játékos képviseleténél, hogy megkapják.
Marco Rossi kerethirdetési dilemmái az Eb előtt
Alig néhány hét van hátra a férfi labdarúgó Európa-bajnokságig, amelyen sorozatban harmadszor is részt vesz a magyar fociválogatott. Marco Rossi szövetségi kapitánynak nehéz döntést kell hoznia a magyar Eb-keret összeállításánál, ugyanis a 26 fős névsorba ennél jóval többen pályáznak eséllyel.
Rossi május 27-én kezdte meg a felkészülést Telkiben, az olasz szakvezető tájékoztatása szerint négyen érkeznek később az összetartásra. Ádám Martin, Gazdag Dániel még játszik a bajnokságban, Bolla Bendegúzra a svájci kupadöntő vár, rajtuk kívül pedig Styles Callum csatlakozik késve a kerethez. Rossi június 7-éig módosíthat a névsoron.
A csapatban hat olyan futballista található - Gulácsi, Dibusz, Fiola, Lang, Nagy Ádám és Kleinheisler -, aki a 2016-os és a 2021-es Eb-n is szerepelt. "Jelen pillanatban minden játékosunk behívható, nincsenek sérültjeink. Ilyenre 2022 szeptembere óta nem volt példa. Két kérdőjel van, de Fiola Attila és Lang Ádám esetében is úgy tűnik, nincs akadálya, hogy csatlakozzanak" - fogalmazott a magyar állampolgársággal is rendelkező tréner. "Fiolán egyszerű, rutinműtétet hajtottak végre, már az összetartás elejére csatlakozhat, majd akkor mérlegeljük, milyen állapotban van, Langnak még enyhébb a sérülése".
Rossi az MTI érdeklődésére kifejtette, a keretek létszámának bővítése 26 játékosra elsősorban a nagy csapatok számára előny. Példaként hozta fel, hogy a csoportrivális németeknek 15 olyan játékosa volt, aki a Bajnokok Ligája elődöntőjében szerepelt. Megjegyezte, a franciák és az angolok is akár ötven azonos szintet képviselő futballistát meghívhatnak, ugyanakkor neki 15-16 olyan labdarúgója van, aki "becserélhető". "Ez azt jelenti, hogy a kezdőn kívül öt-hat olyan csere lesz, akit ha pályára, küldök, nem kell megsiratni a lecserélt játékost" - mondta Rossi, aki ezzel indokolta azt is, hogy azonnal kijelölte a végleges keretét. "Nem tudnám, hogyan tartsak edzést 27 mezőnyjátékosnak, ezért logikusabbnak tűnt, hogy kijelölöm a végleges keretet. A tartalékoktól azt kérem, tartsák magukat olyan kondícióban, hogy ha szükség van rájuk, ne legyenek lemaradva".
A kimaradó játékosok kapcsán Rossi elárulta, nem hívott fel senkit külön. A tartalékok közül pedig a Fehérvár kapusát, Tóth Balázst emelte ki, mint aki átlagon felüli teljesítményt nyújtott az utóbbi időszakban, ezért rá a közeljövőben - saját bevallása szerint már a szeptemberi Nemzetek Ligája-mérkőzéseken - számít majd. Az 59 éves szakember szót ejtett a kapuskérdésről is, mostanra már van egy elgondolása, amely nemrég született meg benne. Szerinte a kezdő posztra pályázó Dibusz Dénes és Gulácsi Péter sok szempontból egyenértékű, mindkettejüket nagyra becsüli, ezért együtt fog velük beszélni a döntéséről.
"Ez a keret nagy karakterekből áll, emberileg mindenki komoly, nagy formátum. Persze a futball játék, amelyben technikailag és taktikailag is helyt kell állni. Ez a válogatott versenyképes, senki, még Németország sem mondhatja, hogy úgyis legyőz minket. Ettől még 99 százalék, hogy ők nyernek, az előző három összecsapásunkon mégsem veszítettünk ellenük" - mondta Rossi, aki a szintén támadó Gazdag Dániel kapcsán arról beszélt, hogy a sokkal jobb a teljesítménye, ha becseréli, mintha kezdene. A kimaradó játékosok közül újságírói kérdésre kettőt emelt ki: ifjabb Dárdai Pál pozíciójában jó játékosok szerepelnek, így Szoboszlai Dominik és Sallai Roland mögött amúgy is csak a csereposztok kiadóak, most nem látja, a Hertha BSC futballistája milyen pluszt tudna adni a tartalékok közé jelölt Vancsa Zalánhoz vagy éppen Lisztes Krisztiánhoz képest. Szót ejtett még Németh Andrásról, akinek novemberben azt tanácsolta, hagyja el a német másodosztályban szereplő Hamburger SV-t, de ez nem történt meg, játéklehetősége továbbra sem volt, ha mégis megkapta, akkor sem tudott maradandót alkotni.
Kimaradó és esélytelen játékosok a 2024-es Eb keretből
Marco Rossi szövetségi kapitánynak nehéz döntést kell hoznia a magyar Eb-keret összeállításánál. Vannak azonban olyan aktív játékosok, akik korábban hiába voltak tagjai a magyar fociválogatottnak, akár még a Rossi-érában is, gyakorlatilag más-más okokból nincsen esélyük bekerülni a Németországba utazó keretbe. Mutatjuk, hogy milyen volt a magyar Eb-keret 2016-ban és 2021-ben, illetve az idei Európa-bajnokság előtt három hónappal.
Korábbi Európa-bajnoki keretek és a 2024. márciusi keret
Az alábbiakban összehasonlíthatjuk a magyar válogatott kereteit a legutóbbi két Európa-bajnokságon, valamint a 2024. márciusi felkészülési mérkőzéseken:
A magyar Eb-keret 2016-ban
- Kapusok: Dibusz Dénes, Gulácsi Péter, Király Gábor
- Védők: Bese Barnabás, Fiola Attila, Guzmics Richárd, Juhász Roland, Kádár Tamás, Korhut Mihály, Lang Ádám
- Középpályások: Dzsudzsák Balázs, Elek Ákos, Gera Zoltán, Kleinheisler László, Lovrencsics Gergő, Nagy Ádám, Pintér Ádám, Stieber Zoltán
- Támadók: Böde Dániel, Németh Krisztián, Nikolics Nemanja, Priskin Tamás, Szalai Ádám
A magyar válogatott kerete az Európa-bajnokságon, 2021-ben
- Kapusok: Bogdán Ádám, Dibusz Dénes, Gulácsi Péter
- Védők: Bolla Bendegúz, Botka Endre, Fiola Attila, Kecskés Ákos, Lang Ádám, Lovrencsics Gergő, Willi Orbán, Szalai Attila
- Középpályások: Cseri Tamás, Gazdag Dániel, Holender Filip, Kleinheisler László, Nagy Ádám, Loic Nego, Schäfer András, Sigér Dávid
- Támadók: Hahn János, Nikolics Nemanja, Sallai Roland, Schön Szabolcs, Szalai Ádám, Varga Kevin, Varga Roland
A magyar keret tagjai 2024 márciusában
- Kapusok: Dibusz Dénes, Gulácsi Péter, Tóth Balázs
- Védők: Balogh Botond, Dárdai Márton, Lang Ádám, Mocsi Attila, Willi Orbán, Szalai Attila, Szalai Gábor
- Középpályások: Bolla Bendegúz, Kerkez Milos, Kleinheisler László, Nagy Ádám, Nagy Zsolt, Nego Loic, Schäfer András, Callum Styles
- Támadók: Ádám Martin, Gazdag Dániel, Horváth Krisztofer, Sallai Roland, Szoboszlai Dominik, Vancsa Zalán, Varga Barnabás
Mint látható, 7 helyen volt egyezés az eddigi két Eb-szereplés során a magyar fociválogatott keretében: Dibusz, Gulácsi, Fiola, Lang, Kleinheisler, Nagy Ádám és Szalai Ádám volt ott mindkétszer. Közülük a már visszavonult Szalai Ádám kivételével mind a hat játékosnak reális esélye van arra, hogy a 2024-es Eb előtt is meghívót kapnak - az akkor épp a sérüléséből felépülő Fiola kivételével mind ott is voltak a márciusi keretben. Nagy Ádám egyenesen minden idők legtöbb Eb-meccsén pályára lépő magyar focistája lehet, Dibusz Dénes pedig adott esetben az Európa-bajnoki bemutatkozására készülhet, ha Marco Rossi neki szavaz bizalmat a kapuban. Lang Ádám és Fiola Attila egyaránt 4-4 Eb-meccsen léptek eddig pályára, és a ciprusi Omonia védője az egyetlen a magyar keretből, aki nyolc év szünet után játszhat ismét meccset a kontinenstornán.
A 2016-os Eb-hősök, akik játszottak a Rossi-korszakban is, de most kimaradnak
Az említett hét játékoson kívül a 2016-os magyar Eb-keretben szereplő 16 válogatott focista közül aligha van bárkinek esélye arra, hogy nyolc év szünet után ismét ott lehessen az Európa-bajnokságon. Közülük Dzsudzsák Balázs az egyetlen, aki a 2021-es Eb óta meghívót kapott Marco Rossitól, és a Debrecen középpályása is csak a görögök elleni búcsúmeccse alkalmából. Pedig a 16-ból 6, ma is aktív és válogatottságot még le nem mondó játékos - Bese, Böde, Kádár, Korhut, Németh és Stieber - szerepelt a válogatottban a Rossi-korszakban is, ami 2018 júniusa óta íródik. Lássuk, hogyan is alakult az ő pályafutásuk a válogatott szempontjából.
Bese Barnabást 2016-ban az MTK csapatából hívta meg az Eb-keretbe Bernd Storck szövetségi kapitány, majd a kontinenstornán az akkor 22 éves hátvéd egy félidőt kapott Portugália ellen. Besét még azon a nyáron leigazolta a francia másodosztályú Le Havre, ahol kulcsjátékosnak számított, akárcsak a válogatottban, hiszen 2017 végéig már 11 meccsen viselhette a címeres mezt, majd később Marco Rossi irányítása alatt is 11 találkozón szerepelt. Ám az utolsó mérkőzését 2020 novemberében játszotta a magyar válogatottban, akkor már a belga élvonalbeli Leuven focistájaként. Az új klubjában ugyanis nem tudott olyan jól szerepelni, így Rossi az elmúlt bő három évben nem hívta meg a 2022 elején Székesfehérvárra igazoló védőt.
Böde Dániel a ferencvárosi korszaka második felében szinte kihagyhatatlan volt a válogatottból, a Feröer elleni duplájával kulcsszerepe volt a 2016-os Eb-kijutásban, majd Franciaországban Izland és Belgium ellen is lehetőséget kapott. Az utolsó fradista évében viszont Marco Rossi kispadra érkezése után már csak egy alkalommal lépett pályára címeres mezben, a 2018. november 15-én megrendezett, Észtország elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésen. Böde 2019-ben visszaigazolt Paksra, ahol ugyan a mai napig rendszeresen játszik - elsősorban csereként -, nehéz elképzelni, hogy Rossi 37 éves korában még számol a csatárral.
Kádár Tamás még Bödénél is fontosabb tagja volt a válogatottnak, amit az 57 fellépése is jól mutat, de ezek közül csupán 10-et játszott a Rossi-korszakban. Kádár a négyből három meccset is végigjátszotta a 2016-os Eb-n, majd 2017-ben a lengyel Lech Poznantól az ukrán Dinamo Kijevbe igazolt. 2019 végén jött a nagy váltás a karrierjében, ugyanis ekkor játszotta az eddigi utolsó meccsét a válogatottban, majd szóváltásba keveredett a klubja edzőjével, amely következtében távozott Ukrajnából. Két év után hazatért, játszott Újpesten, Pakson, tavaly nyár óta pedig az MTK-t erősíti a 34 éves védő, aki hiába kulcsembere a fővárosiaknak az idei szezonban, Rossi Eb-keretében aligha lesz helye.
Kádár poszttársa, Korhut Mihály háromszoros bajnok és kupagyőztes volt a Debrecennel, amikor meghívást kapott a válogatottba, majd a 2016-os Eb-n végigjátszotta a portugálok elleni 3-3-as meccset. Azon a nyáron az izraeli Hapoel Beer-Seva védője lett, amellyel két bajnoki címet nyert, mielőtt 2019 elején a görög Arisz Szalonikihoz került. Innen aztán 2020 nyarán tért haza az akkor a másodosztályba kiesett DVSC-hez, amelyet rögtön segített visszajuttatni az NB I-be. 2022 nyarán azonban a szintén debreceni DEAC-hoz került, és azóta is a harmadosztályú klub védőjeként szerepel, így a 35 éves védő korábban hiába játszott 9 mérkőzést is a válogatottban a Rossi-érában, az újabb Eb-kerettagság nem jöhet szóba vele kapcsolatban.
A 2000-es évek végének legnagyobb magyar csatártehetsége, Németh Krisztián már 21 évesen, 2010-ben bemutatkozott a Nemzeti Tizenegyben. A 2016-os Eb-n két csoportmeccsen is szerepelt, de a folytatásban is számítottak rá a szövetségi kapitányok. Még Marco Rossi is, noha az olasz szakember összesen három meccsen küldte pályára Némethet, legutóbb 2019 szeptemberében. Azóta Németh Krisztián játszott Dunaszerdahelyen és Debrecenben, MLS-bajnok lett a Columbus Crew-val, majd féléves kihagyás után, 2022 nyarán az MTK-hoz igazolt, amelyet előbb gólkirályként feljuttatott az NB I-be, és idén is rendszeresen segíti a jó játékával. Ám akárcsak Kádárnak, a kék-fehéreknél történő stabil játék aligha lesz elég a 35 éves csatárnak ahhoz, hogy ne a kimaradó játékosok közé tartozzon az Eb-keret kihirdetésekor.
Kádár és Németh mellett pedig van egy harmadik focista is ezen a listán az MTK-ból, méghozzá Stieber Zoltán. A szintén 35 éves játékos Németországban, főleg a Bundesliga 2.-ben alkotott maradandót a 2016-os Európa-bajnokságig vezető úton, ahol az első meccsen ő szerezte a magyar válogatott második gólját. Stieber az Eb után egy évig még maradt a német másodosztályban, majd 2017-ben az Egyesült Államokban játszó DC United csapatához szerződött, ám a magyar válogatottban még ezután is hónapokon át szerepelt. Marco Rossi irányítása alatt viszont csupán egy meccsen, a 2018-as, finnországi NL-találkozón lépett pályára, 2019-ben pedig hazaigazolt Magyarországra. Stieber Zalaegerszegről Újpestre került, ahol Magyar Kupa-győztes lett, majd 2022 januárja óta van az MTK-nál, amelyet tavaly felsegített az élvonalba. Idén mind a 27 bajnokin játszott, de ebből kezdőként csupán ötször.
Tapasztalt magyar válogatott focisták, reális Eb-esély nélkül
Ha már megemlítettük a Németh Krisztiánhoz hasonlóan U20-as világbajnoki bronzérmes Varga Rolandot, térjünk át azokra az aktív magyar játékosokra, akik jócskán rendelkeznek válogatottbeli tapasztalattal, és már szerepeltek Rossi ideje alatt is a pályán, de jó eséllyel a németországi kontinenstornáról kimaradók listáját erősítik majd. Varga Roland Olaszországban kezdte a profi pályafutását, de a Győr és a Ferencváros játékosaként vált ismertté - a két magyar klubbal összesen öt bajnoki címet szerzett. 2021 januárjában nevelőegyütteséhez, az MTK-hoz igazolt, majd azon a nyáron ott volt Rossi Eb-keretében is, és a portugálok elleni meccs hajrájában pályára is lépett. Ám noha ez már a 13. válogatott meccse volt a Rossi-érában, ezt csak egyetlen további találkozó követte, még akkor ősszel, Albániában. Varga az Egyesült Arab Emírségekbe, majd Lengyelországba került, mielőtt két éve Sepsiszentgyörgyre szerződött. Az elmúlt időszakban kevesebb lehetőséget kap a klubjában a 34 éves csatár, aki reálisan nem reménykedhet Rossi újabb meghívójában.
Varga Roland három korábbi vagy jelenlegi sepsiszentgyörgyi csapattársa is megtapasztalta már, milyen érzés pályára lépni a magyar válogatottban, hiszen Varga Kevin tizenháromszoros, Kecskés Ákos hatszoros, a tavaly Azerbajdzsánba igazolt Tamás Márk pedig egyszeres válogatottnak mondhatja magát. Ám az elmúlt két évben egyikük sem volt kerettag, és hiába játszanak rendszeresen a jelenlegi klubjukban, meglepetés lenne, ha Rossi épp az Eb előtt döntene ismét a behívásuk mellett.
Náluk is rutinosabbak a magyar válogatottban a még aktív, de a márciusi keretben nem szereplő játékosok közül Kalmár Zsolt (36), Botka Endre (25), Gyurcsó Ádám (20), Holender Filip (16) és Sigér Dávid (14). Kalmár Zsolt sérülés miatt biztosan lemarad a harmadik Eb-jéről is, a ciprusi AEK Larnacában az utóbbi időben nélkülözött Gyurcsó Ádám és az NB II-es Vasasban futballozó Holender Filip németországi részvétele pedig szintén valószínűtlen. A Ferencvárosban olykor-olykor lehetőséget kapó Botka Endre, és a télen épp a Fraditól Fehérvárra igazoló Sigér Dávid viszont még kiharcolhatja az Eb-részvételt - noha utóbbi, részben a sérülései miatt a legutóbbi Európa-bajnokság óta egyszer sem szerepelt a válogatottban.
Rajtuk kívül tíz olyan aktív magyar focista van, akik már több mint öt alkalommal szerepeltek a válogatottban - a Rossi-korszakban (is) -, de a Törökország és Koszovó elleni keretnek nem voltak tagjai: Baráth Botond, Csoboth Kevin, Eppel Márton, Hahn János, Hangya Szilveszter, Nagy Dominik, Schön Szabolcs, Vécsei Bálint, Vida Máté és Paulo Vinícius. Marco Rossi válogatási elvei alapján az NB II-ben futballozó Baráth, Nagy, Vida és Vinícius, a sérüléséből továbbra is lábadozó Hangya, valamint a klubcsapattal keddig nem is rendelkező, immáron paksi Vécsei Eb-szereplésére aligha van esély. A legutóbbi Eb-keretben jelenlévő Schön a Fehérvár, Hahn a Paks alapembereként próbálja felhívni ismét Rossi figyelmét; Csoboth az Újpestből kerülne be ismét az együttesbe; a legutóbb öt éve válogatott és Rossi irányítása alatt a Honvéddal bajnok Eppel pedig reméli, hogy a lengyel Warta Poznan színeiben hétről hétre nyújtott teljesítménye elég lesz egy meghívóhoz.
Már így is hosszú a listánk, de Marco Rossinak még további 12 nevet figyelembe kell venni akkor is, ha nem akar újoncot avatni az Európa-bajnokságon. Baráth Péter, Cseri Tamás, Dárdai Palkó, Ferenczi János, Holman Dávid, Kata Mihály, Kiss Tamás, Könyves Norbert, Németh András, Sallói Dániel, Szappanos Péter és Szuhodovszki Soma ugyanis mind-mind olyanok, akiket az elmúlt években kipróbált már egyszer-kétszer a szövetségi kapitány, márciusban azonban nem számított rájuk. Közülük a már a kiesőjelölt Mezőkövesdben sem kulcsszerepet kapó Cseri, a Kispesten futballozó Holman, az Újpestben elvétve játszó Kiss, és az Eb-kihagyásba már beletörődött Sallói szereplése nagy szenzáció lenne, a többi nyolc játékos azonban akár be is kerülhet az Európa-bajnoki névsorba.
Szappanos Péter Tóth Balázs legfőbb kihívójának számít a kapusok között a Gulácsi és Dibusz melletti harmadik helyre. A Fraditól télen a lengyel bajnok Raków csapatához az Eb-szereplés reményében távozó Baráth, a Herthában a sérülése óta egyre jobb formába kerülő Dárdai, a DVSC-vel az NB I dobogójáért küzdő Ferenczi és Szuhodovszki, az MTK-val szintén éremesélyes Kata, a Paksban egyre jobb teljesítményt mutató Könyves, valamint a Hamburgban egyre több lehetőséget kapó Németh pedig szintén mindent meg fog tenni a következő másfél hónapban, hogy egy poszttársát kiszorítsa a válogatott keretéből, és ott legyen az Európa-bajnokságon.
A játékoscsere fejlődése a labdarúgásban
Hatvan évvel ezelőtt ezen a napon valami olyan dolog történt a világ labdarúgásában, amely nem sokkal később már komoly taktikai fegyverré változott az edzők kezében. Ez pedig nem volt más, mint a meccsek közben hivatalosan engedélyezett és elvégezhető csere. Ám az ötlet nem volt új. A futball elterjedésének hajnalán, a 19. század utolsó évtizedeiben találni olyan meccset, amelynek a jegyzőkönyvében szerepel a csere szó. Sőt: 1953. október 11-én a Stuttgartban megrendezett Nyugat-Németország-Saar-vidék világbajnoki selejtezőn a nyugatnémet Richard Gottinger a 38. percben csereként lépett pályára a megsérült Horst Eckel helyett.
Az első magyar NB I-es cserék és a taktikai fegyverré válás
Magyarországon az 1967-es NB I-es bajnokságban még nem lehetett cserélni. Az MLSZ hivatalos közlönyében 1968. január 20-án a következők jelentek meg. „Az MLSZ elnöksége az 1968. évi bajnoksággal kezdődően a játékosok mérkőzés alatti cseréjét valamennyi bajnoki osztályban egységesen az alábbiak szerint szabályozza: Minden mérkőzésen csapatonként legfeljebb egy kapus és egy mezőnyjátékos cserélhető. A csere akár az első, akár a második félidő folyamán, annak egész tartama alatt végrehajtható. A mérkőzések kezdete előtt a jegyzőkönyvbe a kezdő játékosok felsorolása után rá kell vezetni a cserejátékosok neveit. Ezek szám csapatonként legfeljebb a következő lehet: egy kapus, egy mezőnyjátékos.”
Így aztán az 1968. március 2-án, a Fáy utcában 10 ezer néző előtt lejátszott Vasas-Videoton (6:1) NB I-es mérkőzésen történt meg először hivatalosan engedélyezett csere. A Vasas edzője, Illovszky Rudolf Molnár Dezső helyett Vidáts Csabát, míg a Videoton mestere, Kárpáti Béla a kapus, Tímár Mihály helyett Varga Józsefet küldte pályára. Mivel a két csere egyaránt a szünetben történt, így a magyar NB I történetének első két cserejátékosa Vidáts Csaba és Varga József volt.
Érdemes belegondolni ebbe: 1965-ben a Népstadionban Baróti kettőt cserélt, de 1966-ban az angliai vb-n Mészöly Kálmánnak felkötött karral kellett visszaállnia a brazilok ellen 3:1-re megnyert összecsapáson. Mert azon a vb-n - ahogyan azt már leírtuk - hivatalosan nem lehetett cserélni. A futballban a kényszer szülte azt, hogy hivatalosan bevezessék a cseréket. Mára azonban ez már taktikai fegyver lett az edzők kezében.
Emlékezetes cserék a futballtörténetből
A futball történetének cserejátékosai közül sokan vonultak be az örökkévalóságba. Rengeteg olyan meccset, cserét lehetne felidézni, ahol egy később beálló játékos döntötte el a mérkőzést. A 2006-os világbajnokság Németország-Olaszország elődöntőjében Fabio Grosso 119. perces gólja után a kegyelemdöfést a csereként beállt Alessandro del Piero adta meg a házigazda németeknek. Hasonló eset volt az 1990-es olaszországi foci-vb Anglia-Belgium nyolcaddöntője, amelyen a szintén csereként beállt David Platt rúgott valami elképesztően nagy gólt a 119. percben. Anglia ezzel 1-0-ra nyert és a legjobb nyolc közé jutott.
Vagy ott volt a 2014-es világbajnoki döntő. Mario Götze a hosszabbításban állt be a német csapatba, majd a 113. percben ő lőtte be a németek vb-aranyérmét jelentő gólját. Ezzel ő lett a vb-döntők történetének első olyan cserejátékosa, aki győztes gólt szerzett a fináléban. Klubszinten pedig szintén felejthetetlen az 1999-es barcelonai BL-döntő, amelyen a Manchester United cserejátékosa, Ole Gunnar Solskjær a 81. percben állt be. Ekkor a Bayern München 1-0-ra vezetett. 10 perccel később a másik MU-csere, Teddy Sheringham egyenlített, majd a 93. percben a norvég Solskjær megszerezte az angol csapat második, egyben győztes gólját abban a BL-döntőben, amely minden idők legdrámaibb végjátékát hozta.
tags: #eb #magyarorszag #jatekos #csere
