Az Egészségügyi Dolgozók Alkotói Világa és Szakmai Kihívásai
Az egészségügyben dolgozók számára nemcsak a szakmai elismerés, hanem a művészi önkifejezés is fontos lehet, amely mélyebb dimenziót adhat mindennapi munkájukhoz és a stresszkezeléshez. A kreatív tevékenységek lehetőséget biztosítanak a feltöltődésre és a szakmai elszigetelődés csökkentésére.
A Művészeti Önreflexió és Kapcsolatteremtés Lehetőségei
Az Asklepios-Med örömmel hívja meg az érdeklődőket következő nemzetközi kiállítására, amely az egészségügyi dolgozók alkotásait mutatja be. Az Asklepios-Med egy szegedi székhelyű, nemzetközi együttműködésekkel rendelkező tudományos konzorcium, amely egészségügyi és kutató-fejlesztő intézményként működik. Tevékenysége azonban túlmutat a szakmai munkán: alkotó- és előadó-művészettel, művészeti kiegészítő tevékenységekkel, valamint a kulturális örökség védelmével is foglalkozik.
Az alapító, prof. dr. Palotás András, aki gyakorló orvos, kutató és naiv festő, elhivatottan törekszik új szellemiséget bevinni a hazai egészségügybe. Célja egy olyan kiállítássorozat szervezése, amely kulturális múlttal rendelkező helyszíneken, cenzúra és előválogatás nélkül mutatja be az egészségügyi dolgozók képzőművészeti alkotásait. A kiállítás elősegíti - kizárólag non-profit módon - ezeknek a művészeknek a megismertetését, hozzájárul kulturális aktivitásuk megőrzéséhez, valamint a szakmai elszigetelődés csökkentéséhez.
A rendezvény kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a résztvevők nemzetközi közönség elé tárják alkotásaikat, igény szerint szóbeli bemutatkozással is kiegészítve. Arra is remek alkalmat teremt, hogy más országok egészségügyi dolgozóival építsenek kapcsolatot a művészetekből kiindulva. Ne hagyja ki ezt az egyedülálló eseményt, amely az egészségügyi dolgozóknak kivételes alkalmat kínál az önkifejezésre és a kapcsolatteremtésre.
Amennyiben alkotóként kíván részt venni a tárlaton, a részletekről tájékozódhat az Asklepios-Med honlapján. Amennyiben csak érdeklődőként látogatná meg a kiállítást, akkor előzetes regisztráció nélkül, díjmentesen tekintheti meg a tárlatot. A megnyitó tervezett időpontja: 2025.
Kemény rendszerkritikát fogalmazott meg egy frissdiplomás orvos, Takács Péter is reagált
Az Egészségügyi Szakma Jogi és Etikai Keretei
A művészeti önkifejezés fontossága mellett nem feledkezhetünk meg az egészségügyi dolgozók komplex szakmai kötelezettségeiről és jogi kereteiről. Az egészségügyi ellátás során számos jogszabály és etikai norma irányadó.
Az Egészségügyi Dolgozók Alapvető Kötelességei
- Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek köteles elsősegélyt nyújtani, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni.
- Az orvos - feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult - a hozzá forduló beteget megvizsgálja. A vizsgálat megállapításaitól függően a beteget ellátja vagy a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja.
- Távolléte vagy akadályoztatása időtartamára a kezelőorvos köteles a beteg vizsgálatára és kezelésére más orvost felkérni, ide nem értve azt az esetet, amelyben a kezelőorvos feladatait az ügyeletes orvos köteles ellátni.
A Kezelőorvos Jogai és Felelőssége
A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást. A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni.
A kezelőorvos a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról. A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges szövődményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára.
Az orvos a beteg vizsgálatát és a további ellátását megtagadhatja, ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülménye következtében fizikailag alkalmatlan.
Adat- és Titoktartási Kötelezettség
A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. Az egészségügyi dokumentációt - a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, az arról készített leletek kivételével - az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A dokumentációt kezelő egészségügyi ellátó intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén az egészségügyi dokumentációt az Országos Kórházi Főigazgatóságnak adja át.
Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg.
Etikai Szabályzat és Eljárások
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény képezi a jogi kereteket. Emellett az egészségügyi dolgozókra kiterjedő szakmai-etikai szabályzatot, a Rendtartást az Országos Etikai Tanács (OET) teljes ülésén, a tagok minősített többségével alkotják meg, amelyet az egészségügyért felelős miniszter elé terjesztenek jóváhagyás céljából.
Az OET az etikai gyakorlat egységességének biztosítása érdekében elvi állásfoglalásokat adhat ki. Az egészségügyi dolgozók által elkövetett, a Rendtartásban foglalt etikai szabályok vétkes megszegése esetén első fokon az egészségügyi dolgozó tevékenységének helye szerint illetékes MET etikai eljárást folytat le. Az etikai eljárást az etikai szabályok vétkes megszegésének gyanúja esetén meg kell indítani, és az annak megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni. Az elsőfokú határozattal szemben az érintett egészségügyi dolgozó fellebbezhet az OET-hez, amely másodfokú etikai eljárást folytat le.
A Medicina Könyvkiadó gondozásában kiadott "Orvos-beteg jogviszonyok az egészségügyben" jogi könyvsorozat 5. kötete például az egészségügy szereplőinek - orvosok, ápolók, betegek, kórházak - személyiségi jogaival és azok védelmével foglalkozik az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépése utáni jogi helyzet elemzésével. A könyv elsősorban az emberi méltóság és becsület, a jóhírnév és magánszféra, az adat- és titokvédelem szabályaira és megsértésük jogkövetkezményeire fókuszál. Kiemelten foglalkozik a sérelemdíj új jogintézményével, jogalkalmazási dilemmáival, valamint ismerteti a tárgyat érintő nemzetközi normákat, bírói gyakorlatot, a legújabb Európai Uniós rendeleteket és irányelveket.
Humánerőforrás Kihívások az Egészségügyben
Az egészségügyi dolgozók rendkívüli körülmények között dolgoznak, különösen a koronavírus-járvány idején. Jelenleg már a koronavírus ötödik hulláma tombol Magyarországon, az egészségügyben dolgozók lassan már két éve rendkívüli körülmények között dolgoznak és azt is tudjuk, hogy egyre kevesebben: sokan elhagyják a pályát, másokat pedig az egyre erősebb magánegészségügy szív fel. Így a bent maradó szakemberekre egyre nagyobb teher hárul, a humánerőforrás ellátottsági gondok pedig az állami ellátórendszerhez való hozzáférést nehezítik meg.
Statisztikai Adatok a Fluktuációról
2021-ben az előzetes adatokhoz képest jóval kevesebben, alig 4000-en döntöttek az állami struktúrából való kilépés mellett. A végső adatok beérkezésével megállapítható, hogy a korábban összesítettnél is kevesebben, az egészségügyi dolgozók alig 3,6%-a döntött az állami egészségügyi szolgálati jogviszonyba való átlépés elutasítása mellett. Ezzel párhuzamosan - a mai napig - közel 700 új belépő is érkezett a rendszerbe.
| Kategória | Létszám / Arány | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Átlépők az állami egészségügyi szolgálati jogviszonyba | Közel 106 000 fő | Az egészségügyben dolgozók túlnyomó többsége |
| Távozók az állami struktúrából | Alig 4000 fő | Az érintettek 3,6%-a |
| Új belépők a rendszerbe | Közel 700 fő | A vizsgált időszakban |
A korábbi híradásokkal ellentétben csak az érintettek 3,6%-a döntött a váltás mellett. Jelenleg is zajlik a felmérés, hogy a dolgozók milyen szakmai területekről távoztak. Így a magyar orvosok, szakdolgozók és egészségügyben dolgozók szakmai elkötelezettségének köszönhetően a betegellátást veszélyeztető helyzet sehol nem állt elő, mindössze egy-egy intézmény esetében merült fel átmeneti humánerőforrás-hiány.
Az Egészségügyi Dolgozók Egészsége és Sportolási Szokásai
Az egészségügyi intézményekben dolgozók egészsége több szempontból is kockázatnak van kitéve, beleértve a magas stresszszintet és a fertőzésveszélyt. Ezen káros hatások ellensúlyozásában a rendszeres fizikai aktivitás is szerepet játszhat.
Egy 2020-as kutatás, amelyet Szépné Varga, H. és Balatoni, I. végzett "Egészségügyi dolgozók sportolási szokásai az Észak-alföldi régióban" címmel, az Acta Medicinae Et Sociologica folyóiratban jelent meg. Kutatásuk során Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltató intézményében vizsgálták a munkavállalók sportolási szokásait. A felmérést önkéntes és anonim módon, kérdőíves módszerrel végezték.
A 987 válaszadónak 45,1%-a sportol rendszeresen, legalább heti két alkalommal. Ez az adat rávilágít a fizikai aktivitás jelentőségére a dolgozók jóllétének megőrzésében és a munkahelyi ártalmak kompenzálásában.
tags: #egeszsegugyben #dolgozok #valogatott #alkotasai
