A bírói döntések és a VAR kihívásai a modern labdarúgásban
A mai labdarúgáshoz manapság hozzátartozik a VAR, amely ítéleteivel bármikor felülbírálhatja, illetve az a helyes kifejezés, hogy a döntése megváltoztatásra szólíthatja fel a játékvezetőt. Ez a technológia forradalmasította a bírói döntéshozatalt, de nem mentes a vitáktól és az emberi tényezőből adódó kihívásoktól. A VAR bevezetése óta számtalan olyan helyzettel találkoztunk, ahol a technológia alapjaiban változtatta meg egy-egy mérkőzés kimenetelét.
Ilyen például a leshelyzet vagy éppen a büntető megítélése valamelyik csapat javára. Volt olyan tizenegyesgyanús helyzet, amikor a videóbíró is benézte a szituációt, de volt olyan is, amit egyedül a VAR szúrt ki. Mindenesetre a jelenleg is zajló bajnoki idény nem szűkölködik érdekes büntetőkben, amelyek mind a VAR szerepét, mind a játékvezetők döntéseinek nehézségét megvilágítják.
A VAR-szoba felülbírálhatja a játékvezető döntését
A videóbíró (VAR) rendszer elsődleges célja a nyilvánvaló és súlyos hibák kijavítása, ám a gyakorlatban gyakran adódnak olyan szituációk, amelyek még a technológia segítségével is értelmezési vitákat generálnak. Az idei bajnoki idényben már most több olyan VAR-ítéletet eleveníthettünk fel, aminek következtében az egyik csapat büntetőt rúghatott, és amelyek jól mutatják a rendszer komplexitását.
A legabszurdabb tizenegyes: Cissé esete
Minden kétséget kizáróan a legröhejesebb tizenegyest a Fradi belső védője, Ibrahim Cissé hozta össze, amikor a Nyíregyháza elleni bajnokin kézzel megérintette a Gróf által kigurított labdát, mert azt hitte, neki kell a kirúgást elvégeznie. Ez a rendhagyó eset nemcsak a szurkolók, hanem a szakértők körében is döbbenetet váltott ki.
A játékvezető előbb megkímélte a piros laptól a zöld-fehér hátvédet - a kapura törő Edomwonyit csak szabálytalanság árán tudta megállítani -, majd miután elhagyta a labda a játékterületet, Gróf szinte azonnal kigurította azt a megkönnyebbült védőnek, aki lehajolt, és megsimogatta a labdát az öt és felesen. A VAR azonnal jelezte a bírónak az esetet - aki egyébként simán elnézte Cissé mozdulatát -, majd kihívták az oldalvonal mellé, nézze meg jobban az esetet. A játékvezető a videózást követően megítélte a büntetőt, amit Edomwonyi értékesített. Magyar pályán ilyenért biztosan nem ítéltek korábban és azóta sem büntetőt.
A bosszú azonnal érkezett: Edomwonyi szabálytalansága
A Cissé-eset után nem sokkal egy másik, szintén vitatott szituáció is kialakult ugyanazon a mérkőzésen, amely rávilágított a játékosok feszült állapotára és a pillanatnyi düh hatására. Azt nem lehet tudni azóta sem, hogy a Nyíregyháza legeredményesebb támadóját a büntető előtti kacagtató jelenetsor, netán a gólja zavarta meg, de kétségtelenül aztán ő is megtette, amit „megkövetelt a haza".
Egy ferencvárosi támadás szöglettel zárult, és bent a nyíregyházi kapu előtt ment a helyezkedés. Edomwonyi kissé hevesen akarta megakadályozni a fejelésben Raemaekerst, aminek a vége az lett, hogy földre vitte a Fradi védőjét azelőtt, mielőtt a zöld-fehérek elvégezhették volna a javukra megítélt büntetőt. Így a szögletzászlótól a tizenegyespontra került a labda, amit aztán Gruber Zsombor hihetetlen magabiztosan lőtt a hálóba. Ez az eset is jól mutatja, hogy a feszült mérkőzéseken a játékosok impulzív reakciói is könnyen vezethetnek büntetőhöz.
A MAGYAR FOCI LEGVICCESEBB PILLANATAI 2. RÉSZ 😂⚽
Lang Ádám peches kezezése
A VAR nemcsak a nyilvánvaló szabálytalanságokat, hanem azokat a rejtett eseteket is felderíti, amelyeket a játékvezető a pálya sűrűjében könnyen elnézhet. A debreceniek védője sem mindennapi jelenetsor végén lett a szenvedő alanya a videózásnak. Nála azonban a VAR a bíróval együtt elnézett egy nyilvánvaló szabálytalanságot - kézzel lökte fel az ellenfelét az ötösnél -, majd amikor feltette a kezét, hogy ő bizony nem csinált semmit, a lehulló labda a bal kezét érte.
Ugyan a játékvezetőnél még ez sem verte ki a biztosítékot, ám a VAR-szoba életre kelt, majd jelezték a bírónak, esemény van. Miután a játékvezető, aki egyébként közel állt az esethez, visszanézte az esetet, visszasétált a pályára, és jelezte, a győriek jönnek büntetővel. Antont egyáltalán nem viselte meg a vicces jelenet és az azt követő videózás, védhetetlenül lőtt a Loki kapujába. Ez az eset is rávilágít a VAR fontosságára a kezezéses szituációk megítélésében, ahol a játékvezető pozíciója és a látótere korlátozott lehet.
Tóth Alex és Windecker József esete - a Fradi-Paks csúcsrangadó
A csúcsrangadók mindig is a legnagyobb érzelmeket váltják ki, és nem ritkán a legvitatottabb bírói döntések is ezeken a mérkőzéseken születnek. A Fradi-Paks csúcsrangadó 93. percében történtek generálták a legtöbb vitát, amelynek következtében a Ferencváros elveszítette veretlenségét és értékes pontokat. Szegény Csonka bíró felmenői még tán most, ezekben a percekben is csuklanak, miután be merte fújni a játékvezető a paksiak javára a tizenegyest.
Persze, csak az emiatt két pontot vesztő ferencvárosiak voltak képtelenek felfogni, bizony ha a játékvezető nem is vette észre, hogy a fejelni felugró Tóth Alex ballal kis híján kiütötte a helyéről Windecker József teljes fogsorát, azt a VAR kiszúrja, legyen bármilyen kevés idő vissza a meccs végéig. Tóth Alex keze kétséget kizáróan Windecker fején csattant. A VAR vizsgált, javasolt, majd kihívta a játékvezetőt, nézze már meg, mi is történt valójában. Megnézte, megítélte, a Paks bevágta, így a tolnaiak megtartották a veretlenségüket és a négypontos előnyüket a Fradival szemben.
Ekkor és a meccs óta azóta is tombolva követel igazságtételt a Ferencváros minden játékosa, edzője, vezetője és szurkolója, akik rövid időn belül kétszer is hirtelen „megvakultak”, hisz Tóth balosát sem vették észre, ugyanúgy, mint előtte Raemaekers kezezését a Fradi 16-osán belül. Utóbbi eset pikantériája, hogy az ellentámadásból a vak VAR-nak köszönhetően szerezte meg Pesics a Fradi második találatát. Ez a kettős eset jól szemlélteti, hogy a VAR alkalmazása mennyire kettős érzést kelthet a csapatokban és a szurkolókban, és hogy az ítéletek miként befolyásolhatják a bajnoki versenyt.
A bírói döntések súlya és a következmények: A Kunhegyes-Újszász eset
A futballpályán születő döntések súlya olykor meghaladja a sportszerű kereteket, és szélsőséges indulatokat válthat ki. Nem túlzás azt állítani, hogy elszabadultak az indulatok a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei II. osztályú Kunhegyes-Újszász mérkőzés 70. percében. Mint írták, az incidens előzménye egy szabálytalanság volt, amiért a kunhegyesi játékos sárga lapot kapott. A játékos nem értett egyet a döntéssel, és hevesen reklamálni kezdett. A játékvezető, Gönczi Pál ezt követően felmutatta neki a második sárga lapot, így a játékos a kiállítás sorsára jutott.
Rózsa István, a Kunhegyes edzője így nyilatkozott a vármegyei lapnak a meccs után: „A mérkőzésben ez a rengeteg sárga és piros lap nem volt benne, ugyanis durva szabálytalanságok nem történtek, amik indokolták volna. Sok mindent lehetne mondani, ugyanis akik látták az esetet, azok se hittek a szemüknek. Egy biztos, a rövidebbet mi húztuk sajnos. De vajon kellett-e a játékvezetőnek délután ez a mérkőzés? Miért alakultak ki ezek a szituációk a pályán?”
A történtek súlyosságát és az indulatok elszabadulását jól mutatja az edző következő kijelentése: „Nincs mentség a tettlegességre, úgy gondolom, ez nem a focipályára való, bármi is történjen. Viszont az ellenőr látott és tapasztalt mindent. Igazságos elbírálásban reménykedem.” A Magyar Labdarúgó-szövetég Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Igazgatósága április elsején hozott ítéletet az ügyben: a játékost 15 évre - azaz 2041. évig - eltiltották minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől. Ez az eset drámai módon mutatja be a játékvezetői döntések körüli feszültséget és azt, hogy a sportszerűtlen viselkedésnek milyen súlyos következményei lehetnek, aláhúzva a játékvezetők integritásának fontosságát és a sportszerűség elengedhetetlen voltát.
tags: #egy #jatekvezetot #nem #lehet #megvasarolni
