Az EHF Kupa és az európai klubkézilabda rendszere
A nemzetközi klubkézilabda világában az EHF (Európai Kézilabda Szövetség) által szervezett versenyek jelentik a csúcsot. Ezek a sorozatok a 2008/09-es válság óta jelentős átalakulásokon mentek keresztül, mind a férfi, mind a női mezőnyben. A korábbi, nagyszabású Bajnokok Ligája főtáblák helyett ma már egy szigorúbb, kvalifikációs rendszeren alapuló struktúra működik.
A Bajnokok Ligája átalakulása
A válság előtt a férfi Bajnokok Ligájában 24, míg a nőknél 16 csapat szerepelt a főtáblán. A csapatok egy része közvetlenül jutott be (címvédők és legerősebb országok bajnokai), míg mások selejtezőn keresztül csatlakoztak. A 2008/09-es gazdasági válság azonban erősen megtépázta a mezőnyt, különösen a női vonalon, ahol drámai összeomlás következett be. Korábban rendszeres volt a két spanyol csapat szereplése a női BL-ben, valamint klubok érkeztek Szerbiából, Észak-Macedóniából és Ausztriából is. A norvég bajnokok korábban egymás után három BL-címet is nyertek, mielőtt eltűntek a nemzetközi porondról. Az orosz csapatok is már negyedik egymást követő szezonból hiányoznak, míg korábban lengyel, szlovák és görög bajnokok is neveztek a Bajnokok Ligájába, ami ma már szinte hihetetlennek tűnik.
Hasonló változások figyelhetők meg a férfi mezőnyben is. A spanyol klubok, a Barcelona kivételével, eltűntek a BL-ből, bár az általános változások itt kevésbé voltak drámaiak. Már a tízes évek elején megroppant a korábbi rendszer, voltak évek, amikor a papíron BL-kvalifikációra jogosult 32 női csapatból kétszámjegyű volt a távolmaradók száma. Ehhez társult egy komoly ingadozás a mezőnyben, ami szintén erősebben jelentkezett a nőknél.
A futballtól eltérően itt nincs olyan erős bajnoki mezőny, ahonnan bárki érkezve jó teljesítményt nyújtana. Egy női BL-résztvevő csapatot évente kétmillió euróból, kevesebb mint egymilliárd forintból meg lehet finanszírozni, ami sok helyen elérhető. Az utóbbi évek leglátványosabb példája a Vardar hirtelen felemelkedése, majd annál is gyorsabb eltűnése volt. Kevésbé radikálisan, de több hasonló történetet láthattunk az elmúlt években.
Az EHF új kvalifikációs rendszere
Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) a fent leírtakra reagálva jelentősen megújította a kvalifikációs rendszert. A Bajnokok Ligája férfiaknál és nőknél egységesen 16 csapatos mezőnyét nem négy, mint korábban, hanem csak két csoportra osztották, így a csoportkör 14 fordulóból áll. A sorozat már szeptember elején elkezdődik, így a selejtezőknek már nincs hely a naptárban. A Bajnokok Ligája (BL) és az Európai Liga (EL) kvalifikációs rangsorát ketté választották, így nem kerülhet egy országból sok csapat az EL-be csak azért, mert az ország egyetlen profi csapata megnyerte a Bajnokok Ligáját. Ugyanígy nem jogosít a középmezőny jó európai szereplése több BL-rajthelyre. A besorolásokban nagyobb teret adtak a spontán döntéseknek.
A Bajnokok Ligájába az utolsó három év (pontosabban a tárgyévtől visszafelé számolva a 2-4. évek) szereplése alapján 9 ország kap automatikus rajthelyet, plusz további egy ország az EL-szereplés alapján. A fennmaradó 6 helyre pedig pályázni lehet. Az európai versenyeken papíron nem országok, hanem nemzeti kézilabda-szövetségek nevezhetnek csapatokat.
A "Szabad Kártya" és a "Felminősítés" fogalma
Az EHF által kiosztott indulási jogokat a köznyelvben gyakran "szabad kártya" néven illetik, azonban ez a kifejezés pontatlan. Az EHF a vonatkozó szabályozásokat angol nyelven adja ki, és ezekben a "wild card" (szabad kártya) kifejezés nem szerepel. A Bajnokok Ligájában való részvételre a nemzeti szövetségek nevezhetnek további csapatokat, feltéve, hogy a csapat jogosult valamely más európai kupában való indulásra (jellemzően az Európai Ligában).
Az EHF European League a második számú európai klubverseny, míg az EHF Európai Kupa (korábban Challenge-kupa) a harmadik. A "szabad kártya" egyik jellemzője, hogy azt bárki kaphatná, itt viszont elveszik ez a lehetőség, hiszen országonként csak 1-4 klub kerülhet szóba. A kiválasztott 6 klub az EL-ből átkerülhet a BL-be, de ez nem változtat az adott ország által indítható csapatok számán. Ezért sem szabad kártya: nem ad új lehetőséget, nem enged több csapatot indítani, csak annyit jelent, hogy ezek a klubok az eredetileg jogosulthoz képest egy kategóriával feljebb versenyezhetnek. Például egy adott országnak nem 1 BL és 4 EL, hanem 2 BL és 3 EL-résztvevő csapata lehet.
Az EHF a rangsorolásnál figyelembe veszi a korábbi éveket is. Fehéroroszország és Oroszország esetében, bár nem vehetnek részt, fix helyekkel rendelkeznek, így valójában 7-7 plusz helyet adnak ki. Ezt a lépést az EHF angolul "upgrade"-nek nevezi, magyarul pedig "felminősítés"-nek. A felminősítésnek vannak kritériumai, de ezek egy része nem mérhető objektíven, így az EHF nagyban mérlegelési jogkörében dönt. A felminősítésekről az EHF dönt, és a pályázatokat nem a klubok, hanem az illetékes nemzeti szövetségek adják be.
Az Európai Liga és az EHF Európa Kupa
Az Európai Ligában a férfiaknál 24, a nőknél 16 csapat szerepel a főtáblán. Itt, a BL-lel ellentétben, vannak selejtezők. Három selejtezőkörnek van hely a naptárban, így elvileg a férfiaknál akár 192, a nőknél 128 csapat nevezését lehetne kezelni. A versenyszabályzat alapján 47 férfi és 58 női csapatnak van fix indulási helye. Az EHF itt rugalmas, az egyes nemzeti szövetségek maguk határozhatják meg a nevezésre való jogosultságot, de alapvető kritérium, hogy az eredményeken kell alapulnia.
Néhány éve előírják, hogy ha a nemzeti kupában elért eredményt nézik, akkor csak a kupagyőztes vagy a második helyezett nevezhető. Ahol viszont rájátszás van, ott szabadon eldönthető, az alapszakaszban vagy a rájátszásban elért eredményeket veszik-e figyelembe, esetleg vegyesen.
Az EHF Európa Kupa egy évente megrendezett nemzetközi kézilabdaverseny klubcsapatok számára. A kupa célja, hogy azok az országok és csapatok, amelyek nem tartoznak az európai élmezőnyhöz, egy külön megmérettetésen vehessenek részt. A kupa lebonyolítását 1993-tól írta ki az EHF, és ekkor kapta a City-kupa nevet. A versengés végig az egyenes kiesés szabályai szerint zajlik, oda-visszavágós mérkőzésekkel.
Magyar részvétel a nemzetközi kupákban
A 2025/26-os szezonban Magyarország a férfiaknál és a nőknél is 4-4 csapatot indíthat nemzetközi kupákban. A bajnokcsapatok automatikusan a Bajnokok Ligájában indulhatnak. Ezen kívül a férfiaknál 2 EL és 1 EK, a nőknél 3 EL indulási hely jut az MKSZ-nek. A nőknél a Ferencvárost és a Debrecent is jelölték felminősítésre, a többi kérdés pedig jelenleg nyitott.
Az EHF Európa-kupa selejtezőiben a férfiaknál a Balatonfüred és a Tatabánya, a nőknél pedig a Mosonmagyaróvár és az Esztergom képviseli Magyarországot.
BV Borussia Dortmund 🆚️ FTC-Rail Cargo Hungaria | HIGHLIGHTS | EHF Champions League Women 2025/26
A férfiaknál az Európai Ligában a Ferencváros, a THW Kiel és az MT Melsungen kezdi meg szereplését a csoportkörben, selejtező nélkül. A nőknél a Rapid Bucuresti, a CS Minaur Baia Mare, a Super Amara Bera Bera, a PGE MKS FunFloor Lublin és a Thüringer HC is csoportkörös.
