Az MTK – Magyar Testgyakorlók Köre története és kiemelkedő sikerei
A sport fogalma nem egyértelmű. Nevezhetjük meghatározott szabályok szerint, versenyszerűen, vagy időtöltésként űzött tevékenységnek, vagy tekinthetjük eredményeket hajszoló szeszélynek, hóbortnak. Létezik a csodaszer, ami egyensúlyba hozza a testet és a lelket, megelőzi a betegségeket, szórakoztat és fejleszti képességeinket, ez pedig nem más, mint a sport. Ennek szentelte működését az MTK, a Magyar Testgyakorlók Köre. Magyarországon az első hivatalos szervezet, mely a sportolásnak szentelte munkáját, az 1863-ban alakult Nemzeti Torna Egylet (NTE) volt. Az NTE a hazai sportmozgalom úttörőjének számított a XIX. század második felében. Az NTE, csakúgy mint a korszak többi - ekkor még csekély számú - magyar sportegylete porosz mintára szerveződött.
Az alapítás
1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát. Szabadtéri sportversenyt rendeztek. Ez már önmagában is szentségtörésnek számított, de ezt tetézték azzal, hogy a német torna helyett angol mintára atlétikai versenyt készítettek elő. A viadalt 1888 szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg. A főrendező tisztét Donáth Sándor töltötte be, a versenyzők között találjuk többek között Totis Arnoldot és Lajost, Kohn Arnoldot, Horner Ármint, Sachs Lipótot, Leitner Ármint, Klauber Izidort. Ők valamennyien az NTE tagjai voltak. A kortársak szerint remekül szervezett verseny volt, nyomtatott műsorfüzettel, belépőjegyekkel, sőt totalizatőrrel, ahogy akkor a fogadást hívták. Ugyanakkor kevés versenyző állt rajthoz és az eredmények sem voltak túl lelkesítőek. Mégis az akkor még nem létező MTK életének döntő mozzanatáról van szó.
A versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől. A letoláson kívül a művezető határozottan megtiltotta, hogy a fiatalok a jövőben hasonló versenyeket rendezzenek az NTE színeiben. Az ifjú sportemberek betartották a művezető utasítását, bár ő aligha erre a megoldásra gondolt. De végülis tény, ami tény, többet nem rendeztek szabadtéri versenyeket az NTE kebelében. Az ifjak új egyesület megalapítását tervezték. Donáth Sándor és Klauber Izidor kezdte meg a szervezést és tagok toborzását. November 9-én Leitner Ármin lakásán már a későbbi alapítók nagy része jelen volt, mikor eldöntötték, hogy az 1888-adik év november havának 16. napján megalakítják az új egyesületet.
1888. november 16-án délután 4 órakor Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és az elnöklő id. Weisz Dezső megalakította az új egyesületet. Az MTK alapítására 1888. november 16-án került sor egy budapesti kávézóban. Az alapító tagok a magyar arisztokrácia és a zsidó polgárság köréből kerültek ki. Az egyesületet Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és id. Weisz Dezső neve maradt fent az utókornak. A közgyülés az elnöki tisztséget nem töltötte be, a tiszti kar azonban megalakult. Az első választmányi ülés legsürgetőbb teendőnek tagság toborzását, propaganda kifejtését és megfelelő klub helyiség megszerzését tartja.
Az MTK vagy ahogy akkor írták az M.T.K. tagsága gyorsan gyarapodásnak indult. Az egyesület, ahogy akkor írták, az M.T.K. tagsága gyorsan nőtt. Még 1888-ban túllépte a létszám a 30 főt, az év végére elérte a 31-et. Az MTK első hivatalos helyisége a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán működő kávéház volt. Vegyük figyelembe, hogy sportolásra alkalmas teremmel ekkor még nem rendelkezett klubunk, a megalakulást követően a téli időszak viszont szabadtéri sportolásra alkalmatlan volt, a sport népszerűsége pedig ebben az időben még nagyságrendileg elmaradt a maitól. Az első sportegyesület, amelynek nevében csak magyar szavak szerepeltek. A 19. század végén, amikor a sportéletben még a német torna és az angol atlétika dominált, egyedülálló volt a „Testgyakorlók” és a „Köre” szavak használata. Az alternatívaként, részben kényszerből alapított „Magyar Testgyakorlók Köre” elnevezés azonban még a látszatát is igyekezett elkerülni annak, hogy a klubnak valamiféle köze lenne a főváros zsidó közösségéhez. A „Magyar” jelző még érthető is, viszont akkoriban példa nélküli volt, hogy egy klub a nevében kifejezetten magyar szavakat használjon.
A korai évek és a sportágak bővülése
Mielőtt rátérnék az 1889-es év történéseire, szólnom kell néhány szót a magyar sport XIX. század végi versenyrendszeréről, ami meglehetősen idegen a mai kor embere számára. Nem volt még olimpiai bizottság, hiszen talán Coubertin báró álmaiban sem szerepelt még az olimpia terve. Nem voltak sportági szakszövetségek sem. Csapatok is csak alig. A pályák nem voltak szabványosítva, ez különösen az uszodák esetében volt érdekes. Ma már nevetségesnek tűnő távokon voltak versenyek. Például 44 méteren. A szabályok sem voltak egységesek. Ilyen körülmények között az egyesületek házi versenyeket rendeztek saját tagjaik részére, illetve úgynevezett nyílt versenyek is voltak, ahol más egyletbeli versenyzők is elindulhattak. Nem voltak hivatalos országos bajnokságok, nem voltak hivatalos csúcsok.
Már ebben az első évben is kiderült, az NTE-ből kivált sportolók nem egy kérész életű gittegyletet alakítottak, hanem egy sokra hivatott, nagy jövő előtt álló klub született meg. Az első nagy jelentőségű esemény a klub elnökének megválasztása volt. Erre a posztra az alapító ifjak Nagybudafalvy Vermes Lajost szemelték ki, aki örömmel tett eleget a felkérésnek. Vermes Lajos a korszak egyik legismertebb sportolója de méginkább sportvezetője és mecénása volt. Palicsi birtokán a kornak megfelelő legmagasabb színvonalú sportpályákat tartotta fenn, ahol évente lebonyolításra került a korszak legjelentősebb magyarországi sporteseménye a „Palicsi Olimpia”. Az elnökkel egyidejűleg alelnököt is választottak. E posztot Kükemezei Árpád nyerte el. Nemcsak vezetésében erősödött meg az egylet. Alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban jeleskedtek versenyzőink. Atléták, úszók, tornászok, kerékpárosok, birkózók és súlyemelők is voltak az MTK-ban.
1889. április 21-én érkezett el a nagy nap. Az MTK megrendezte első versenyét az Orczy kertben. Az 1889. április 21-én rendezték első atlétikai versenyüket a Tattersalon, az ügetőpályán. A kor szokásának megfelelően több sportágban is összemérhették erejüket az atléták. Magasugrásban (győztes Sachs Lipót), 1000 méteres gátfutásban (győztes Müller Dávid) és korláttornázásban (győztes Müller Dávid) zárt, azaz házi verseny volt, míg 6 km-es síkfutásban, 100 méteres síkfutásban (győztes Leitner Ármin), 12 kg-os súlydobásban, 2 angol mérföldes gyaloglásban (győztes Kohn Arnold), távolugrásban (győztes Totis Lajos) és 50 kg-os súlyemelésben nyílt versenyt rendeztek. Még ugyanebben az évben megrendezésre kerül klubunk második versenye, mely szeptember 15-én kerül sorra és programja már a kerékpározással is kiegészült. Ez az első verseny, melyen juniorok számára is rendeznek futamokat. Az egyesületünk történetének első junior versenyét 100 méteres síkfutásban tartották, Wildmann 13,5 másodperces idővel nyerte.
E két verseny hagyományt teremtett, eztán hosszú ideig az MTK minden évben megrendezte tavasz és őszi viadalát. Egyesületünk még egy éves sem volt, mikor Kohn Arnold szeptemberben 3 angol mérföldes gyaloglásban 27 perc 58 másodperces eredménnyel rekordot ért el, majd októberben 2 angol mérföldön is az addig elért legjobb magyar eredményt gyalogolta 18 perc 22 másodperccel. E csúcsokat sajnos a később megalakult szövetség nem hitelesítette. Az atlétika mellett már ekkor megkezdődtek kerékpárosaink sikerei. Az említetteken kívül még több tucatnyi győzelmet szereztek versenyzőink az 1889-es év különféle versenyein. A kezdeteknél a torna mellett létrehozták az atlétikai-, a birkózó-, a kerékpár- és a súlyemelő-szakosztályokat, később pedig létrejött az úszó, a vívó, majd 1901-ben a labdarúgó-szakosztály is.
Mint láthattuk, már az első sportos évben is számos győzelmet arattak versenyzőink a különböző versenyeken. A következő 1890-es esztendő eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg. Ez volt az az év, melyben a kék-fehér színek megkezdték világhódító diadalukat. A Szabadkai Torna Egylet által rendezett úszóversenyen több számban is érdekeltek voltak versenyzőink. A 3000 méteres számban Tomcsák Géza győzött. Megszületett az MTK történetének első Európa csúcsa (42 perc). Klubunk ekkor még nem volt két éves. Kohn Arnold újabb gyalogló rekordot állított fel, ezúttal 10 km-en, ezt sem hitelesítették utóbb. Tornászaink közül ismét Müller Dávid emelkedett ki Palicson aratott újabb diadalával. Megszületett az MTK első hivatalos magyar rekordja is. A sportág, melyben megszületett a csúcs, a kerékpározás, a versenyszám pedig az 54 kilométeres országúti verseny.
Kihívások és az első otthon
Van persze, amiben a mai helyzet igencsak hasonlatos az 1890 évivel. A krónikák szerint az MTK tagdíj bevétele 192 forint volt, ezzel szemben a sportolók tagdíj tartozása 546 forintot tett ki. De nem az anyagiak okozták a legfőbb nehézséget ekkoriban, hanem az edzés lehetőségek hiánya. Az MTK nem rendelkezett tornateremmel. Emiatt még az éves közgyűlésen még az egyesület feloszlatására tett javaslat is volt. Azonban hamarosan megoldódott ez a probléma is. 1891-től a Ferencziek terén bérelt helyiséget az MTK. Ez volt az első saját - bár meglehetősen szerény - otthona az MTK-nak. Az egyesület központját 1909. március 20-án felavatták a Ferenciek tere 3. alatt. Az új terem lehetőségeit kihasználva újabb sportágakkal kezd el foglalkozni az MTK. Megjelennek egyesületünkben a birkózók, vívók és súlyemelők is. Az ifjú egylet eredményeinek elismeréseként gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter még ugyanebben az évben átengedte a Markó utcai főgimnázium tornatermének használati jogát sportolóinknak. Ez hatalmas előrelépés volt a felkészülési lehetőségeket tekintve. Nincsenek adatok arról, hogy segítette-e korábban edző az MTK sportolókat. Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó, aki 1891-től vezeti a tréningeket. Ő az, aki megszervezi az MTK első dísztornáját 1891. december 31-ére. E tornát egy bankett követte.
Az első hivatalos bajnoki címek és rekordok kora
Elérkeztünk az MTK fennállásának negyedik évéhez, 1892-höz. Új elnöke van az MTK-nak Porzsolt Gyula személyében. Az új elnök új szellemiséget hoz magával. Ő teremti meg az MTK azóta is tartó liberális szellemiségét. A nevéhez fűződik, hogy a szokásos tavaszi és őszi viadalok melletti egy-két verseny helyett gazdag sportprogramot bonyolított az MTK. Ebből a gazdag programból is kiemelkedett az 1892. június 29-én tartott úszóverseny, amely az első nyilvános úszóverseny volt Magyarországon. Lényegében innen datálhatjuk a versenyszerű úszás létrejöttét Magyarországon. Mai szemmel cseppet sem meglepő, hogy nők és gyermekek részére is szerveztek futamokat ezen a versenyen, akkoriban viszont ez már-már botrányos tettnek számított. Hatalmas (sport)diplomáciai sikert ért el, Porzsolt Gyula azzal, hogy egy ilyen forradalmi esemény elnökségében való részvételre olyan személyiségeket tudott megnyerni, mint Szemere Miklós, Zichy, Eszterházy, Hadik és Pállfy grófok valamint sok más előkelőség. Érdekesség, hogy a klasszikus úszó számokon kívül búvárúszás és műugrás is szerepelt a verseny műsorában. E versenyen tűnt fel a gyermek kategória győzteseként későbbi klasszis úszónk Deutsch Gyula. Még egy korszakos egyéniség pályafutása kezdődött ekkoriban.
Ismét meg kell emlékeznünk az év sportsikerei között Müller Dávid újabb Palicson aratott győzelméről. Egy - mint utóbb kiderült - nagy jelentőségű személyi változás is történt a klubnál. Új művezető vette át az edzések irányítását. Bockelberg Ede. Ő a fia volt ama Bockelberg Ernőnek, aki néhány sportolót az NTE-től elkergetve nagyban hozzájárult az MTK megalakulásához. Bockelberg személyében a korszak legkiválóbb szakembere vette át sportolóink felkészítését. Sportolóink 1889 és 1894 között összesen több mint két tucatnyi országos rekordot állítottak fel, melyek még nem tartoztak a hitelesített csúcsok közé. Atlétáink 19 csúcsot értek el, melyeken Kohn Arnold, Domenis Gyula, Beszédits Iván, Malcsiner Gyula, Freund Sándor, Grünwald Márton, Sachs Lipót, Horváth István, Weisz Ármin és Kellner Gyula osztozott. Kerékpárosaink 5 csúcsát Schütz Ferenc, Holéczy István, Naschitz Rezső és Rottenbiller János érték el.
Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel 1894 májusában. Ezt ő maga döntötte meg alig egy hónappal később 10 perc 31 másodperces idővel. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs. Ezt is Malcsiner Gyula érte el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel. Hamarosan mások is követték Malcsiner Gyulát. Külön érdekesség úszóink esete. Előbb értek el Európa- (Tomcsák 1893) és világcsúcsokat (Halmay 1904), mint magyar csúcsot. Mi szurkolók általában örülünk a csúcsoknak, megtapsoljuk a rekordokat döntő sportolókat. De igazán nem ez érdekel minket. Mi izgatja a drukkereket? A bajnoki cím! Nincs kedvesebb a szurkoló számára egy bajnoki címnél. Erre se sokat kellett várni a XIX. század végi MTK-istáknak.
1894 szeptember 24-én Rottenbiller János szerezte meg kerékpárosaink első magyar bajnokságát (egy angol mérföldes távon). Mégsem ő az MTK első országos bajnoka. Alig pár nappal megelőzte őt Deutsch Gyula, aki szeptember 10-én 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka. Őket is megelőzte 1892. július 24-én Müller Dávid, aki palicsi győzelmével megkapta a „Magyarország Bajnoka” címet is, de ez nem minősült hivatalos országos bajnokságnak.
Labdarúgó szakosztály alakulása és az aranykor
Március 12-e jelentős nap a 136 éves MTK, és futball-szakosztálya életében. A Millenárison folytatott tréningek során az 1888-ban alakult MTK sportolóinak jelentős hányada híve lett a BTC által felkarolt labdarúgásnak. A klubon belüli elfogadása és a labdarúgó szakosztály megalakítása nem ment könnyen. A labdarúgó szakosztály létrehozására tett első javaslatot az elnökség 1897. február 28-án elvetette. Ennek következtében az új sportág iránt nyitott tagok egy része elkezdett átszivárogni a BTC-be. A folyamat 1900-ban szakadáshoz vezetett: az ifjak kiváltak az egyesületből, és megalapították a Budapesti Atlétikai Clubot. A válságos helyzetben barátosi Porzsolt Gyula után galgóci dr. Hetées Antal került az elnöki, Sas Kálmán pedig a titkári posztra. Módosították az alapszabályt - engedélyezték a labdarúgást, illetve a fiatalkorúak tagságát - így megmentve az egyesületet.
Az elnökség felkérte Kertész Sándort az 1901. március 12-én megalakult új szakosztály vezetésére. A klub alapszabályának módosításával a BTC-ből visszatérő Kertész Sándor vezetésével 1901. március 12-én megalakult az új szakosztály. Az MTK labdarúgásában a következő mérföldkő 1901. október 20. volt, amikor az első mérkőzést játszotta a BTC vegyes csapata ellen, mely döntetlenre végződött. Az MTK-t az 1902-es bajnoki idényben a II. osztályba sorolták be, s második helyen végzett a Postás mögött. Egy szervezeti átalakítás következtében viszont az 1903-as bajnoki évet már az első osztályban kezdhette el, s egyből harmadik helyen zárt. Klubunk elsőosztályú tagságával egy olyan versengés kezdődött a magyar labdarúgásban a XX. század elején, ami azóta sem ért véget. Megszületett az NB1-es bajnoki arany és kupagyőzelem.
Egy évvel az első bajnoki bronzérem után 1904-ben megszületett az első bajnoki cím, amelyet azóta még 22 további követett. A csapat 1910-ben nyert először Magyar Kupát. A klub kezdeti sikerei mögött már ott állt az a Brüll Alfréd, aki alelnökként, majd 1905-től elnökként a klub soron következő közel négy évtizedes történetének meghatározó személyiségeként legendássá vált. 1905-ben Brüll Alfrédot, az európai műveltségű sportembert az MTK elnökének választották, és közel 40 évig állt az egyesület élén. Szellemiségével, az MTK és a sport iránti rajongásával, bőkezű mecenatúrájával nemzetközi hírűvé fejlesztette az egyesületet. Bár voltak jelentős törések a klub fejlődésében - 1900-ban 62-re csökkent a tagok létszáma -, folyamatában fejlődést mutatott a tendencia. 1912. március 31-én az MTK - FTC (1:0) mérkőzéssel pedig a Hungária körúti labdarúgó pályát. Az év őszén a klubház építése is elkezdődött, Markovits Károly tervei alapján, melyet egy év múlva adtak át. Volt itt birkózó- és vívócsarnok, társalgó és tanácsterem, iroda és vendéglő; minden feltétel adott volt az MTK első aranykorszakához, melynek delelőjére világhírűvé vált az egyesület.
Az 1914-es harmadik bajnoki elsőség megnyerése után, amely egy összesen tízéves győzelmi sorozat nyitánya lett, új edző, az angol Jimmy Hogan érkezett a csapathoz. Az MTK-nál eltöltött hét év alatt összesen hat bajnoki elsőséget szerzett a klubnak (1916-22). A fantasztikus tréner ezzel a teljesítményével máig az MTK legsikeresebb edzőjének tekinthető. A sorozatban megnyert tíz bajnoki cím olyan teljesítmény volt, amely azóta is példa nélkül áll a magyar labdarúgás történetében. Az amatőr sikerkorszak abszolút csúcsa az 1917-1918-as év volt, amikor is a csapat 147 gólt rúgott és emellett mindössze csak 10-et kapott a 22 bajnoki mérkőzés során. Abban az évben az MTK két legendás világklasszis csatára összesen 87 gólt szerzett. Schaffer Alfréd 46, míg Schlosser Imre 41 góllal zárta a bajnoki szezont.
Az 1920-as évekre az MTK játéka világszínvonalú volt és Európa egyik legjobb klubcsapatával rendelkezett. Az akkori MTK erejéről legjobban az osztrák futball-szakíró Willy Meisl egy 1922-ben megjelent cikke árulkodik, amelyben azt állította, hogy a kontinensen három nagy csapat van: a Barcelona, a Sparta Praha és a budapesti MTK. Tény, hogy az MTK 1919 és 1922 között 71 nemzetközi mérkőzést játszott, ebből 51-et megnyert, 11-et elveszített, 222 gólt rúgott és csak 86-ot kapott. Ráadásul e találkozók túlnyomó többségét idegenben, vendégként játszotta. A legyőzöttek között találkozhatunk a Bayern München vagy a Real Madrid nevével is. Az 1913 és 1925 között minden alkalommal bajnokságot nyerő MTK azzal tudott a világ élvonalába kerülni, hogy az 1922-ig a Hungária körúton edzősködő Hogan új játékstílust teremtett meg a csapatnál. Neki köszönhetően az MTK nem pusztán megtanulta, de tovább is fejlesztette az eredetileg a skót futballra jellemző taktikai és technikai sajátosságokat. A látványos stílust játszó MTK a többi csapattal ellentétben a labdát rövid és lapos passzokkal járatta, játékát a sok improvizálás, a cselezgetés, és a finom technikai megoldások jellemezték. A korát megelőző Orth György, és az újfajta játékstílus vezette sikerre a zsinórban 10-szeres magyar bajnok labdarúgó csapatot.
Nehéz idők és újjászületés
Az 1920-as évek közepén, a közép-európai professzionális labdarúgás bevezetésével nagy változások történtek a magyar labdarúgásban is. A kék-fehér klub labdarúgóit Hungária FC néven nevezte a profi bajnokságba, míg az MTK a budapesti amatőr I. osztályban szerepelt. A kor magyar labdarúgásának sajátossága lett, hogy a profi bajnokság élmezőnyében a kezdetektől fogva egyetlen kivételtől eltekintve egészen 1940-ig a Hungária, a Ferencváros FC és az Újpest FC végzett az élen, változó sorrendben. A Hogan-korszak után az új edző, a még modernebb játékmódot bevezető Révész Béla lett. A siker érdekében a vezetők lemondtak az idősebb és sérülékenyebb játékosokról és a helyükbe fiatalabb, sikerre éhes játékosokat építettek be. A következő bajnoki aranyra egészen 1936-ig várni kellett. Csapatunk úgy kezdte a bajnokságot, hogy edzőnek hazajött korábbi legendás játékosunk, Schaffer Alfréd, a népszerű Spéci. A korábbi játékosokat fegyelemre tanító és csak egy játékost, a jobbszélsőként mindkét lábbal jól focizó Sas Ferencet beépítő Spéci alatt öt pont előnnyel nyerték meg a bajnokságot a kék-fehérek.
A század harmincas éveinek derekától, a fasizálódó Magyarországon a klub szakosztályainak működése fokozatosan csökkent. Az Országos Testnevelési Tanács 1938. május 29-én életbe lépett 15. törvénycikke szerint megkezdték a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezésének korlátozását. Az 1939. évi törvénycikkben intézkedéseket foganatosítottak a zsidó sportvezetők leváltására is, az 1941. augusztus 8-án keltezett törvénycikk pedig kitiltotta a zsidókat a sportegyesületekből. 1939 végére elhalt a birkózó-, a kerékpáros-, az ökölvívó-, az úszó-, a vívó- és a vízilabda-szakosztály. 1940. június 26-án, a Hungária labdarúgó-szakosztály oszlott fel. Számos rosszindulatú, szélsőséges támadás érte a klubot vallási okokból. Emiatt 1940 nyarán fel is oszlott, holott négy évtized alatt a magyar labdarúgás egyik élcsapatává nőtte ki magát és válogatottak sorát adta. A Hungária volt vezetősége arra kérte a szurkolókat, hogy ezen túl a Vasast támogassák. A megszűnés - 1940. július 8-án, a közgyűlés határozata megszűntette a Hungáriát - után ismét feltámadtunk.
A II. világháború utáni kábulatból, 5 évvel a klub feloszlatása után, az MTK labdarúgó szakosztálya viszonylag gyorsan magához tért, a következő időszakban különböző néven indult. Már 1945 februárjában újraalapították az egyesületet Weisz Richárd lakásán, ám az új diktatúra alatt sem volt töretlen a klub fejlődése. 1950 februárjától a Textilipari Dolgozók szervezetének egyesülete lett, és neve Textilesre változott. Egy év múlva, 1951. február 6-án piros-fehérre cserélődtek a klubszínek, a név pedig Budapesti Bástyára. 1953. augusztus 26-ától visszarakták a szövőiparba az egyesületet Budapesti Vörös Lobogó néven. Egészen 1951-ig kellett várni az újabb bajnoki címre, akkor Budapesti Bástya néven nyert bajnokságot. Ezt egy közel 30 éves bajnoki elsőség nélküli korszak követte. Nyolc MTK játékos szerepelt az Aranycsapatban, többek között Gellér Sándor, Hidegkuti Nándor, Lantos Mihály, Palotás Péter, Sándor Károly és Zakariás József. Korábbi MTK futballista volt a szövetségi kapitány is, az érdemtelenül feledésbe merült Sebes Gusztáv.
Nemzetközi sikerek és a Várszegi-korszak
Az újjá alakulást követően megszületett az első, jelentős nemzetközi diadal. Első komoly nemzetközi sikerét 1955-ben érte el az MTK, akkor a prágai UDA ellen 7:2-es összesítéssel nyerte meg a Közép-Európa Kupát, amelyet 1963-ban újra elhódított. A következő évben a Kupagyőztesek Európa-kupáját is majdnem megnyerte, de a döntőben nem bírt a portugál Sportinggal. Az első mérkőzés 3:3-mal, míg a megismételt találkozó 1:0-s portugál győzelemmel végződött. Ám ennek a kupasorozatnak volt egy, még a döntőnél is sokkal emlékezetesebb párharca, a híres Celtic elleni összecsapás. Az elődöntő első mérkőzésén a Celtic sima 3:0-s győzelmet aratott. Akkor már mindenki lefutottnak tekintette a továbbjutás kérdését. Kivéve azt a 15 ezer szurkolót, aki végigbiztatta az első perctől oroszlánként harcoló MTK-t. A Népstadionban lejátszott visszavágón csodaszámba menő eredmény született: MTK-Celtic 4:0!
20 éves mélyrepülés vette kezdetét a 60-as évek második felétől. Ezt követően az MTK mélyrepülése következett, mely csaknem 20 éven át tartott. A legnagyobb kudarcot az 1980-1981-es kiesés jelentette, amelyet 1994-ben is megismételt a csapat. Csendesebben folytak az évek a gyakorló szocializmus alatt. 1972-ben Schmitt Pál aranyérmet nyert, 1976-ban pedig Tordasi Ildikó vívónő lett olimpiai bajnok. Ugyanakkor kilenc világbajnoki aranyat hoztak az évtizedben a kajak-kenusok: Szabó István ötöt, Wichmann Tamás hármat, Árva Gábor egyet. A nyolcvanas években a vívók is beszálltak, és ez már tizenhárom világbajnoki címhez vezetett. A kilencvenes évekre tizenötre gyarapodott a szám. Az ezredfordulót követő tíz évben, a Kovács Kati vezette kajak-kenusok több mint ötven alkalommal örvendeztették meg világbajnoki címmel az MTK-családot.
1986-ban viszont sikerült edzőnek szerződtetni a Rába ETO-val két bajnoki címet szerző Verebes Józsefet, aki kieső helyen vette át az együttes vezetését. 1987-ben azonban a Mágussal ismét bajnok lett az MTK. 1994-ben nagy meglepetésre kiesett az előző évben még negyedik csapat. Azonban elkezdődött a Várszegi-korszak, amely kivételes lehetőségeket hozott el a klubnak a magyar mezőnyben. Akkoriban érkezett a csapathoz Sándor Károly közvetítésével a milliárdos üzletember, Várszegi Gábor, aki miatt az MTK egyedülálló anyagi pozícióba került Magyarországon. Az új tulajdonosnak köszönhetően a csapat rendre a bajnokság esélyeseként vághatott neki a szezonnak. A Várszegi Gábor nevéhez köthető 16 év a klubtörténet második legsikeresebb korszakának számít. Ezt az esélyt négy alkalommal sikerült valóban bajnoki címre váltani. A csapat az 1996-97-es szezonban, tíz év után óriási fölénnyel bajnokságot, illetve huszonkilenc év után Magyar Kupát nyert. Az éremkollekcióba bekerült még három további bajnoki cím (1999, 2003, 2008).
Ezek közül az utolsó azért emlékezetes és eltérő a többitől, mert a csapat a 2001-ben Agárdon megnyitott Sándor Károly Akadémia növendékeire épült. Az akadémia induló korosztálya adta a 2008-ban újra bajnok MTK játékosállományának jelentős részét, miközben a hazai mezőny további tagjaihoz is több akadémián felnőttjátékos került. A klasszikus üzleti futball megteremtésére tett kísérlete mellett Várszegi abban is úttörő volt, hogy felismerte a játékosok képzésében rejlő komoly pénzszerzési lehetőségeket. Megnyílt hazánk első akadémiája. A 2001-ben Agárdon megnyitott Sándor Károly Akadémia - kiváló játékosmegfigyelők közreműködésével - összegyűjtötte az ország legtehetségesebb fiatal labdarúgóit. Fejlődésükért a legjobb magyar utánpótlásedzők közé tartozó szakembereket feleltek. A labdarúgó akadémia mára világhírű lett, eddig több mint 50 labdarúgót adott a magyar élvonalnak. Várszegi hozott elsőként neves külföldi edzőt Magyarországra Henk Ten Cate személyében. A nagy múltú klubok közül az MTK honosította meg elsőként a női labdarúgást. A Várszegi éra lezárásával az MTK nem igazán ért el említésre méltó eredményt, ezzel szemben háromszor is kiesett az NB I-ből.
Az MTK olimpiai eredményei
Az MTK az egyetemes magyar sport egyik legrégebben alapított, patinás egyesülete. Az első olimpiai bajnoki címeket 1904 és St. Louis hozta az MTK-nak: az úszó Halmay Zoltán 50 és 100 yardos távon is győzött - a Brüll Alfréd 2000 koronás adománya révén kiutazó -, Kiss Géza pedig egy mérföldön ezüstérmes lett. Az olimpiákon 39 arany-, 36 ezüst- és 28 bronzérmet nyerve a nemzetek rangsorában is a 33. helyen áll. A klub évtizedekre visszamenőleg hozzájárul a magyar sport sikereihez.
tags: #ekaer #mtk #egyseg #rovidites
