A játékos elaludt a közvetítés közben: Okok és következmények
Az élet néha hoz olyan helyzeteket, amikor váratlanul találjuk magunkat egy szokatlan szituációban. Ilyen lehet, amikor egy játékos elalszik a közvetítés közben. Bár ez elsőre viccesnek tűnhet, mögötte komoly okok és lehetséges következmények húzódhatnak meg.
A fáradtság jelei és okai
A fáradtság számos formában jelentkezhet, és nem csak fizikai, hanem mentális kimerültséget is magában foglalhat. Volt, hogy arra mentem be órára, hogy egy diákom két összetolt széken fekve alszik. És olyan is volt, hogy amikor a kollégák (amúgy a házirenddel ellentétesen…) már két témazárót is írattak a diákjaimmal az adott tanítási napon, az egész csoportom annyira kimerült volt, hogy szó szerint mindenki csak feküdt a padon. Eleinte próbáltam felrázni őket, elmondtam, hogy szerintem egy tök érdekes órával készültem mára - meg se moccantak. Én meg széttártam a kezem, és mondtam, hogy nagyon szomorú vagyok, hogy ennyire kimerültek, hogy nem tudnak részt venni az órámon, de ha így áll a helyzet, úgysem lenne értelme bármit is erőltetni - és akkor leültem velük szemben dolgozatokat javítgatni - ők meg 45 percen keresztül feküdtek a padokon: nem beszélgettek, nem vihorásztak, nem a telefonjukat nyomkodták, nem házit másoltak - volt, aki valóban el is aludt, volt aki csak feküdt nyitott szemmel.
A bölcsőde, az óvoda elkezdése nagy változás a kisgyermeknek, természetes, hogy az első hetekben-hónapokban megváltozik a viselkedése és félelmet, szorongást él át. A beszoktatást követően előfordulhat, hogy a korábban már jól alvó kisgyerek is elkezd felriadni éjszaka. Erről sokan azt hiszik, rosszat álmodik, pedig egyszerűen csak arról van szó, hogy a bölcsőde/óvoda hatalmas ingermennyiség a számára, estére túlfárad, és amikor alvás közben a felszínes alvási szakaszhoz érve felriad, hirtelen túlságosan éber lesz, nem tud visszaaludni. Olyasmi jelenség ez, mint amikor felnőttként egy vizsgára vagy más fontos eseményre készülve éjszaka hirtelen „bekapcsol az agyunk” és nem tudunk visszaaludni. Ez a jelenség átmeneti, többnyire néhány hét alatt elmúlik.
Esti lefektetési problémák is jelentkezhetnek: a kicsi nem akar elaludni, húzza az időt, újra meg újra kimászik az ágyból. Ennek az az oka, hogy napközben keveset voltatok együtt és azt szeretné most pótolni. Sokat segít, ha az esti órákban kijelölsz egy időszakot, ami csak az övé, amikor csak vele játszol, csak vele foglalkozol.
A közösség minden gyerekből mást vált ki. Gyakori jelenség, hogy az óvodában tündéri kisgyerek hazatérve hiperaktív kisördöggé változik. De az is előfordulhat, hogy a bölcsiben sok panasz van a kisgyerekre (hangoskodással, verekedéssel védi meg magát a többiektől), míg otthon tökéletesen viselkedik. Mások már előre kontrollálni akarják a többieket, pl. Ezek a jelenségek többnyire átmenetiek, idővel a kisgyerek rájön, hogyan védje meg magát, hogyan érvényesítse az akaratát a többiek között. Ha azonban nagyon elhúzódnak, az gyakran a csoport összetételéből adódik és bizony az óvónéniknek is nagy szerepe van benne, hogy segítsenek a gyerekeknek megtalálni a gyerekeknek a saját helyüket a csoportban.
Sokan azt hiszik, ha a gyermekük már ottmarad az oviban/bölcsiben és nem sír reggelente, akkor már beszokott és minden rendben lesz, de sok esetben a viselkedészavarok csak később jelentkeznek.
Az éjszakai, illetve alváskor jelentkező bepisilésnek ugyanez az oka: a kicsi annyira elfárad, hogy éjjel mélyebben alszik, ezért nem jut az eszébe, hogy vissza kéne tartania. Talán ezek azok, amik a legnagyobb ijedtséget okozhatják.
A közösséggel kapcsolatos szorongás okozhat például ún. részleges mutizmust, amikor a kicsi otthon szívesen beszél, azonban az óvodában nem hajlandó megszólalni. A másik gyakran előforduló jelenség a dadogás, ami szintén korlátozódhat csak az óvoda területére.
A közösségbe kerülés sok szülő szerint szükségszerűen azzal jár, hogy a kicsi állandóan beteg, hiszen a többiektől mindent elkap, sok kórokozóval most találkozik elsőként a szervezete. Ugyanakkor az állandó betegeskedéshez a beszoktatás okozta szorongás is hozzájárulhat.
A beszoktatás utáni első pár hétben teljesen normális, ha a kicsi szorong. Ha azonban 3 hónap folyamatos közösségbe járás után is megmaradnak a tünetek, érdemes elsőként az óvónénivel beszélgetni: ő hogyan látja a gyermeket? Mennyire találta meg a kicsi a helyét a csoportban? De is lehet, hogy csak a csoportváltás hoz megoldást, vagy pedig érdemes kisebb csoportos, családiasabb intézményre váltani.
A sportesemények, különösen a foci- és kézilabda- Európa-bajnokságok, rengeteg ember számára jelentenek kikapcsolódást és izgalmat. Azonban a szurkolás néha túlzottan is lekötő lehet, és a hosszú, néha eseménytelen meccsek fárasztóvá válhatnak. Angliában például egy szurkoló elaludt egy Eb-mérkőzésen, és csak hajnali négykor ébredt fel. Ez is jól mutatja, hogy a sportesemények iránti szenvedély néha az ember fizikai határaival is összeütközésbe kerülhet.
A játékosok kimerültsége és a teljesítmény
A profi sportolók és e-sportolók is szembesülhetnek a kimerültséggel, ami negatívan befolyásolhatja a teljesítményüket. Bár a futballisták és kézilabdázók esetében a fizikai fáradtság a leggyakoribb, az e-sportolók mentális kimerültsége is jelentős tényező lehet. A magyar férfi-kézilabdaválogatottból több olyan játékos is hiányzik, akik nélkül az elmúlt évtizedben elképzelhetetlen volt a csapat egy nagy tornán. Van, aki azért, mert visszavonult, és van, aki azért, mert sérült, otthonról követi Chema Rodríguez csapatának szereplését az Európa-bajnokságon. Forródróton vannak a játékostársakkal és feszülten ülnek a televízió előtt a meccsek alatt. Bánhidi Bence ma már tudja: nem csak a pályán, a televízió előtt is meg lehet őrülni a magyar válogatottért.
Több olyan kézilabdázó is a televízióban követi a kézilabda Európa-bajnokságot, akik nélkül az elmúlt évtizedben nem járt nagy tornán a magyar válogatott. Van, aki visszavonult, és van, aki sérülés miatt most csak szurkolóként segíti a játékostársakat. A kedden, az izlandiak elleni mérkőzéssel zárult csoportkör után lapunknak hárman, Ancsin Gábor, Bánhidi Bence és Mikler Roland értékelték a mieink eddigi teljesítményét.
Mikler Rolandnál szinte a kérdést sem kellett feltenni, azonnal kijelentette: le a kalappal a két kapus, Palasics Kristóf és Bartucz László teljesítménye előtt. Nem a kapusokon múlt az izlandiak elleni meccs sem, a támadásaink voltak pontatlanok, amit az izlandiak kapusteljesítménye is alátámaszt. Ha így folytatják a srácok a kapuban, akkor kellő támogatást kap a csapat tőlük. A 252-szeres válogatott kapus tartja a kapcsolatot a csapattal, az első két meccs után mindkét poszttársának gratulált a teljesítményéhez. A szegedi kézilabdázó izgatottan várta az Európa-bajnokságot, de az nem fogalmazódott meg benne, hogy konkrétan mit vár a csapattól. Bizakodó voltam, és nem is alaptalanul, a csapat megmutatta, hogy megérett a feladatra. Komoly bajnokságokban, komoly csapatokban játszik mindenki, és még azok is, akiknek az első világversenye a mostani, hozzá tudnak tenni a csapat teljesítményéhez. A csoportkör után várom a jó folytatást, nagyon pozitív a kép, amit látok, és tudom, hogy négyből négy győzelem kellene a biztos elődöntőhöz, de nem elképzelhetetlen, hogy ezt elérjük- jelentette ki.
Azt is elárulta, hogy azokat a meccseket, amelyek az ikergyermekei altatási idejében vannak, csendben nézi, de az Izland elleni mérkőzésen volt olyan pillanat, amikor egy-egy támadásnál lendült a keze a lövés pillanatában.
Természetesen a keretből az utolsó pillanatban térdsérülés miatt kikerült Bánhidi Bence is ott ül a televízió előtt a magyar meccsek alatt, és szurkol. Ez nagyon szokatlan, tíz éve nem volt ilyen. Néha nem tudom magam visszafogni, és őrülten csapkodok, hangosabban szurkolok. Nehéz ez így a távolból, a pályán sokkal könnyebb lenne- mondta lapunknak. A beálló kiemelte, hogy a posztján főszereplővé előlépő Rosta Miklós teljesítménye sokat hozzátesz a csapat eredményéhez, de nincs olyan játékos, akiről ezt ne tudná elmondani. A csoportkör után csak az Izland elleni meccs végeredménye miatt van hiányérzete.
Az első két, könnyebbnek mondható, de cseppet sem könnyű meccset jól lehoztuk, az olaszok ellen még a küzdelembe is belerázódtunk egy kicsit. Izland ellen a védekezésünk remekül működött, támadásban voltunk pontatlanok, sok volt a hibás lövés, ami miatt elment a vége. Az irányítók jól megoldják a feladatukat, de még stabilabbá kell tenni a páros kapcsolatokat, és én több futást várok, mert kevés gyors gólt lőttünk. Van még tartalék a taktikai repertoárunkban is, úgyhogy bizakodó vagyok a középdöntő előtt- jelentette ki Bánhidi.
A kézilabdázó elmondta, hogy amióta eljött a válogatottól, folyamatosan gyógytornázik, és bekapcsolódott a szegedi csapat edzéseibe is.
Ancsin Gábor is elsősorban a magyarok védekezését emelte ki, amely a torna első két meccsén is jól működött, és Izland ellen is szinte tökéletes volt. A védekezésünk kiemelkedő volt Izland ellen, még nemzetközi mércével is. Világklasszis játékosok ellen játszani, és 24 gólon tartani őket, az több mint parádés. A támadások kicsit döcögtek, de ezen nincs mit csodálkozni. Nem szabad elfelejteni, hogy többen a csapatból ezen az Európa-bajnokságon léptek elő főszereplővé, és bár becsülettel, többnyire jól állják a próbát, érthető, hogy néha hibáznak is. Nagyon sok pozitív jelet látok, és abban bízom, hogy a folytatásban támadásban is átszakad a gát. Erre minden esély megvan- fogalmazott a Ferencváros átlövője.
A 173-szoros válogatott kézilabdázó folyamatosan kapcsolatban van a csapattal, rendszeresen beszélgetnek a meccsek után, és természetesen ő sem maradt le egyetlen magyar Eb-mérkőzésről sem. Furcsa most ez, mert a meccsek altatási időben vannak, és már a család az első. Volt, hogy a meccsek elejét a telefonomon, fél szemmel néztem, miközben a fiamat altattam. Amikor elaludt, akkor a televízió előtt izgulok, és bizony van, amikor szorítani kell a karfát, hogy ne mozduljon a kezem egy-egy helyzetnél.
A három kézilabdázó legközelebb pénteken ülhet le a televízió elé, amikor a magyar válogatott első középdöntős mérkőzését játssza Svájc ellen. A meccs kezdési időpontja még nem ismert, az is elképzelhető, hogy nem altatási időben kezdődik majd…
Az Izland elleni mérkőzés összefoglalója: A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is! Anglia 1-0-s győzelme eddigi legkevésbé izgalmas összecsapás volt az Eb-n, az egyik szurkoló el is aludt, hajnali négykor ébredt.
A szorongás és a viselkedés
A szorongás jelei sokféleképpen nyilvánulhatnak meg, különösen kisgyermekeknél. Általában azoknál a gyerekeknél jelentkeznek, akik már otthon is küzdöttek hasonló problémákkal, pl. extrém válogatósak voltak, etetni kellett őket, kergetni kellett őket az asztal körül, hogy egyenek. - csak egyfajta ételt hajlandó megenni a bölcsődében (pl. Ezek a problémák a közösségbe vetett bizalommal függnek össze: „Nem bízom az oviban, ezért ott nem eszem.”, illetve egyfajta figyelemfelhívásként is értelmezhetőek, különösen, ha a kicsi otthon is rendszeresen problémázik az evés körül, tehát megtanulta, hogy az evéssel fel lehet hívni magára a figyelmét - és ezt az eszközt használja a közösségben is, hogy felhívja magára a figyelmet.
Miért tanulja meg a kisgyerek, hogy az evés egyfajta eszköze a figyelemfelkeltésnek? Gyakran ennek az oka a szülőből ered. Ha ő is sokat aggódott akár már korábban, csecsemőkorban is a kicsi hízása miatt, ha sokat aggódott amiatt, jól fejlődik-e, megfelelő-e a hízása, elegendő-e neki az anyatej, eleget eszik-e a kanalas ételekből, akkor ez a feszültség átragad a gyermekre is.
Amikor a kicsi nem hajlandó otthagyni a „produktumát” az oviban, az egyértelműen a bizalomról szól: nem bízik meg annyira az oviban, hogy otthagyon valamit, ami az övé. Ez a probléma általában pár hét alatt magától is megoldódik. Ha azonban tovább húzódik, az gyakran annak az oka, hogy a kicsi nem tudott kötődést kialakítani az óvónénivel (pl. ha gyakran változik az óvónéni személye, vagy a kicsi csak hézagosan járt az oviba pl.
A közösségbe kerülés sok szülő szerint szükségszerűen azzal jár, hogy a kicsi állandóan beteg, hiszen a többiektől mindent elkap, sok kórokozóval most találkozik elsőként a szervezete. Ugyanakkor az állandó betegeskedéshez a beszoktatás okozta szorongás is hozzájárulhat.
A beszoktatás utáni első pár hétben teljesen normális, ha a kicsi szorong. Ha azonban 3 hónap folyamatos közösségbe járás után is megmaradnak a tünetek, érdemes elsőként az óvónénivel beszélgetni: ő hogyan látja a gyermeket? Mennyire találta meg a kicsi a helyét a csoportban? De is lehet, hogy csak a csoportváltás hoz megoldást, vagy pedig érdemes kisebb csoportos, családiasabb intézményre váltani.
A játékosok viselkedési problémái
A játékosok viselkedési problémái sokfélék lehetnek, és sokszor a kimerültségre vagy a szorongásra vezethetők vissza. Gyakori jelenség, hogy az óvodában tündéri kisgyerek hazatérve hiperaktív kisördöggé változik. De az is előfordulhat, hogy a bölcsiben sok panasz van a kisgyerekre (hangoskodással, verekedéssel védi meg magát a többiektől), míg otthon tökéletesen viselkedik. Mások már előre kontrollálni akarják a többieket, pl. Ezek a jelenségek többnyire átmenetiek, idővel a kisgyerek rájön, hogyan védje meg magát, hogyan érvényesítse az akaratát a többiek között. Ha azonban nagyon elhúzódnak, az gyakran a csoport összetételéből adódik és bizony az óvónéniknek is nagy szerepe van benne, hogy segítsenek a gyerekeknek megtalálni a gyerekeknek a saját helyüket a csoportban.
Sokan azt hiszik, ha a gyermekük már ottmarad az oviban/bölcsiben és nem sír reggelente, akkor már beszokott és minden rendben lesz, de sok esetben a viselkedészavarok csak később jelentkeznek.
Amikor a kicsi nem hajlandó otthagyni a „produktumát” az oviban, az egyértelműen a bizalomról szól: nem bízik meg annyira az oviban, hogy otthagyon valamit, ami az övé. Ez a probléma általában pár hét alatt magától is megoldódik. Ha azonban tovább húzódik, az gyakran annak az oka, hogy a kicsi nem tudott kötődést kialakítani az óvónénivel (pl. ha gyakran változik az óvónéni személye, vagy a kicsi csak hézagosan járt az oviba pl.
Az éjszakai, illetve alváskor jelentkező bepisilésnek ugyanez az oka: a kicsi annyira elfárad, hogy éjjel mélyebben alszik, ezért nem jut az eszébe, hogy vissza kéne tartania. Talán ezek azok, amik a legnagyobb ijedtséget okozhatják.
A közösséggel kapcsolatos szorongás okozhat például ún. részleges mutizmust, amikor a kicsi otthon szívesen beszél, azonban az óvodában nem hajlandó megszólalni. A másik gyakran előforduló jelenség a dadogás, ami szintén korlátozódhat csak az óvoda területére.
A közösségbe kerülés sok szülő szerint szükségszerűen azzal jár, hogy a kicsi állandóan beteg, hiszen a többiektől mindent elkap, sok kórokozóval most találkozik elsőként a szervezete. Ugyanakkor az állandó betegeskedéshez a beszoktatás okozta szorongás is hozzájárulhat.
A beszoktatás utáni első pár hétben teljesen normális, ha a kicsi szorong. Ha azonban 3 hónap folyamatos közösségbe járás után is megmaradnak a tünetek, érdemes elsőként az óvónénivel beszélgetni: ő hogyan látja a gyermeket? Mennyire találta meg a kicsi a helyét a csoportban? De is lehet, hogy csak a csoportváltás hoz megoldást, vagy pedig érdemes kisebb csoportos, családiasabb intézményre váltani.
A megoldás keresése
Ha a fáradtság, a kimerültség vagy a szorongás tartósan fennáll, fontos segítséget kérni. A szakemberek, mint például az óvónők, pszichológusok vagy pedagógusok, képesek felismerni a problémák gyökerét, és személyre szabott tanácsokat adni. A közösségbe szoktatás során a szülőket is érdemes bevonni a folyamatba, hiszen ők ismerik a legjobban gyermeküket.
A sportban is fontos a megfelelő regeneráció és a mentális felkészülés. A játékosoknak tudatosan kell figyelniük a pihenésre, az egészséges életmódra, és ha szükséges, szakember segítségét kérniük. A sportolói teljesítmény szempontjából a kimerültség és a túlzott stressz elkerülése kulcsfontosságú.
Szeretnéd, ha segítenék nektek a közösségbe szoktatásban? Nézd meg, hogyan tudom kísérni a gyermekedet és téged az első 12 hétben, itt!
Szocializáció: Gyorstalpaló szociológia #14
Szocializáció: Gyorstalpaló szociológia #14
tags: #elaludt #a #jatekos #kozvetites #kozben
