Gödöllői Röplabda Club

Kézilabda Elit Programok: Az Európai Kézilabda Játékoktól a Magyar Utánpótlásképzésig

2026.05.10

A kézilabda világában jelentős változások előtt állunk, mind a nemzetközi versenynaptár, mind a tehetséggondozás területén. Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) egy új, exkluzív tornát hív életre, miközben a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) átfogó programokkal és akadémiai rendszerrel erősíti az utánpótlás-nevelést. Ezek az "elit programok" célul tűzték ki a sportág értékének és láthatóságának növelését, valamint a jövő bajnokainak felkészítését.

Az Európai Kézilabda Játékok (EKJ) - Egy Új Elit Torna

A nagy válogatott tornák folyamatos létszámbővítése után elérkezett a létszámcsökkentés korszaka. Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) ugyanis szerdán bejelentette, hogy új, négyévente sorra kerülő eseményére csak a legszűkebb elit kap meghívást, a győztest pedig olimpiai kvótával jutalmazzák. Könnyen lehet, hogy lavinát fog elindítani az EHF döntése: a szervezet ugyanis szerdán bejelentette, hogy Európai Kézilabda Játékok (EKJ) néven új válogatott tornát hív életre. Amelynek különlegessége, hogy csak a sportág elitje számára lesz nyitva, a győztesek viszont óriási jutalomra számíthatnak.

Az Európai Kézilabda Játékok logója

Az EKJ négyévente kerül megrendezésre, első alkalommal majd 2030-ban. A tornán a nyolc-nyolc legjobb európai férfi és női csapat vesz majd részt. A győztes olimpiai kvótát szerez, ami egyúttal átrajzolja a világbajnokságok eddigi, az európai csapatokra érvényes kvalifikációs rendjét. Az EHF indoklásában egyébként az is szerepel, hogy mivel a következő két olimpia egyaránt Európán kívül - 2028-ban Los Angelesben, 2030-ban Brisbane-ben - kerül megrendezésre, ezért az európai kézilabda rajongók hosszú ideig olimpiai szintű torna nélkül maradnának.

Az EKJ meccseit egy - minden bizonnyal szeptemberi - válogatott hét során rendeznék meg, méghozzá egyszerre a férfiak és a nők küzdelmeit, váltott napi beosztással. Az EHF az EKJ létrehozását „a sportág értékének és láthatóságának növelésével” indokolja, annak ellenére, hogy eddig a világversenyek létszámbővítése volt a sportág fejlődésének Szent Grálja. Várhatóan ez csak a kezdet, az EHF hírlevele ugyanis úgy fogalmaz, hogy az EKJ életre hívása az első lépés a nemzeti csapatok számára kiírt tornák átfazonírozására.

Persze lehet, hogy ez csak a válogatott tornákra vonatkozik, ugyanis az EHF végrehajtó tanácsa éppen kedden határozott a férfi Bajnokok Ligája létszámnöveléséről, ahol jövő ősztől az eddigi 16 helyett 24 csapat szerepel majd kezdésként 6 darab négyes csoportban, majd a középdöntőkben már két 6-os csoportban.

A Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) Elit Utánpótlás Programja

A Magyar Kézilabda-szövetség 2017 vége óta dolgozik egy tehetséggondozó program elindításán, hiszen fontos, hogy megtaláljuk a tehetségeket, annak érdekében, hogy a sportolók ne csak korosztályos válogatottként teljesítsenek jól, hanem korosztályváltáskor és a felnőtt korba lépéskor is. Ezt szeretnék megkönnyíteni, tudományos alapon, sportszakmai és élettani adottságok figyelembe vételével - mondta el Juhász István, az MKSZ kiemelt utánpótlás programvezetője.

„Pilot programot indítottunk, tehát kipróbálás alatt van a rendszer. A sportolókat különböző klubokban, különbözőképpen készítik fel, nemzeti színekben pedig az MKSZ versenyezteti őket a serdülő, az ifjúsági és a junior válogatottakban. Fontos, hogy a most kiemelt 15-15 fiút és lányt kézen fogjuk és elkísérjük őket, a junior kor végéig, és ez által lehetőség szerint a felnőtt válogatottság kapujáig.”

Fiatal kézilabdázók edzésen, mentorral

Juhász István kiemelte: szerepe van ebben a Testnevelési Egyetem Terhelés-élettani Laboratóriumában elvégzett eddigi felméréseknek, ezeket a nyert adatokat beépítik az edzéstervezésbe. A szakmai rész mellett a mentális rész is rendkívül fontos, nagy szerepet szánnak a sportpszichológiának. A szakmai munkát a két szakágvezető végzi majd, a kapott eredmények tanulságait ők építik be a napi edzésmunkába, és folyamatosan monitorozzák a játékosokat, félévente értékelik a munkát, be- és ki is lehet kerülni ebből a 15-15 fős keretből.

„Szakáganként 15 játékost emeltünk ki, további 5-5 sportolót figyelünk folyamatosan, ha 70-80 százalékuk felnőtt válogatott lesz, az jó arány lenne - emelte ki Gyurka János férfi utánpótlás-szakágvezető. - A kiválasztott játékosok nagyon tehetségesek, java részük most is korosztályos válogatott, remélhetőleg valóban szinte a teljes kiválasztotti kör oszlopos tagja lesz a felnőtt válogatottaknak - mondta el Hajdu János női utánpótlás-szakágvezető.

Az MKSZ Akkreditált Akadémiai Rendszere és az Elitképzés Kiterjesztése

Megújul az elitképzés a magyar kézilabdázásban: hat helyszínen jönnek létre akkreditált akadémiák 2020-ban, a Magyar Kézilabda-szövetség emellett akadémiai alközpontok kiépítését is tervezi a jövőben - jelentette be közleményében az MKSZ. 2020-ban összesen hat központban folytatódik, illetve válik akadémiai rendszerűvé az utánpótlásképzés kézilabdában 14 éves kortól.

„Sportági szempontból történelmi jelentőségű döntés született az akadémiai rendszerről szóló jogszabállyal, hiszen az elitképzés új lendületet ad az utóbbi években rengeteget fejlődő utánpótlás-képzésnek és a műhelyeknek, állami támogatással - emelte ki Novák András, a Magyar Kézilabda-szövetség operatív igazgatója.”

Magyar Kézilabda Akadémiai Központok (2020-tól)

Helyszín Vezető klub/intézmény Szakág
Budapest FTC Női és Férfi
Debrecen DVSC Női
Győr Győri Audi ETO Női
Szeged Mol-Pick Szeged Férfi
Balatonfüred Balatonfüredi KSE Férfi
Veszprém Telekom Veszprém Férfi
Balatonboglár Nemzeti Kézilabda Akadémia Női és Férfi

Novák András hozzátette: „A férfi utánpótlás akadémiai központjai Balatonfüred és Veszprém, valamint Szeged, illetve a női és férfi vonalon egyaránt működő FTC és a balatonboglári képzési helyszín lesznek, a női szakágban pedig utóbbi két centrum Győrrel és Debrecennel egészül ki. Jó esély van rá, hogy képzett magyar tehetségek kerülnek ki az akadémiákból, az eddiginél is többen, ami csak pozitívan hathat a válogatottakra és az NB I-es bajnokságokra is.”

„Az elitképzés azonban nem korlátozódhat hat helyszínre, ez egyértelmű, hiszen számos más műhelyben folyik nagyszerű munka. Az MKSZ a széles körű minőségi képzés híve, ezért az akadémiák alatt, azokkal együttműködésben határokon belül és azokon túl kibővítjük a Magyar Kézilabda-szövetség Elit Programját, amelyekben tizenkét éves kortól működhetne a képzés ebben a rendszerben, így a tehetséges gyerekeknek sem kellene kimozdulniuk megszokott környezetükből.”

A magyar kézilabda-akadémiai hálózat térképe

„Emellett az iskolai sportra is nagy hangsúlyt fektetve, a Kézilabda az iskolában program alapjain együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Diáksport-szövetséggel, hogy az ország szinte minden iskolájába eljuthasson a sportág és mind több gyermek ismerkedjen meg a kézilabdázással akár szabadidős mozgásformaként, akár versenyszerű formában. Így a Gyermekbajnokság is visszakerülhet az iskolákba.”

„A Magyar Kézilabda-szövetség feladata, hogy a sportág valamennyi szereplője, azaz az akadémiák, a klubok, a játékosok, az edzők és a testnevelők is elégedettek legyenek, hiszen ez erősítheti tovább a már meglévő, erős utánpótlás-bázist, amelynek a válogatottak szereplésében kell majd tükröződnie. Az akadémiai rendszerrel, a kibővülő Elit Programmal és az iskolai kézilabdázással minden láncszem a helyére kerül, és ebből az egész sportág profitálni fog.”

Utánpótlás Torna és Edzőtáborozási Lehetőségek

A tehetséggondozás és az elitképzés részeként, az MKSZ által is támogatott módon, különböző utánpótlás tornák is hozzájárulnak a fiatal játékosok fejlődéséhez. Egy 30 év tapasztalattal létrehozott utánpótlás korosztályok számára kiírt torna is elérhető, amelynek regisztrációját 2026.03.10-ig fogadják. A tornára 2026. április 3-6. között kerül sor.

A játékosok kategóriákra bontott névsorát a regisztrációkor megérkezéskor kell átadni. Csak a listán szereplő játékosok vehetnek részt a mérkőzéseken. Minden csapatnak legalább 12 játékosból kell állnia. Noha egy csapatban nincs felső korlát, maximum 16 játékos nevezhető egy-egy meccsre, a nevüket egyértelműen feltüntetve a mérkőzés jegyzőkönyvén. Az IHF és a Magyar Kézilabda Szövetség szabályai érvényesek. Mindemellett lehetőséget biztosítanak a csapatok számára professzionális körülmények között edzőtáborozásra is a bajnokság előtt vagy után. A csapat minden igényét teljesítik, legyen szó edzőtermi edzésekről, fitnesz eszközökről, továbbá szabadidős és wellness programokról.

tags: #elit #program #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

GRC