A labdarúgásban kiszabható eltiltások és büntetések: Rendszabályok és következmények

Sokan használják a hétvégi futballmérkőzéseket az egész heti, munkában és otthon felgyülemlett fáradt gőz kiengedésére, ami sokszor átszakítja a határokat. A mérkőzéseken való szurkolásnak, főleg a hazánkban legnépszerűbb sportág vonatkozásában, a nemzeti labdarúgó válogatott mérkőzéseken való szurkolásnak külön kultusza van. Az egész nemzetnek sokat jelent a sport, mivel a közös cél iránti érzelmekből első kézből élhetjük át a katartikus érzelmeket. Elmondhatjuk tehát, hogy egy futballmérkőzés könnyen válhat érzelmileg túlfűtötté, és itt kezdődnek a problémák.

Az utóbbi időben számos olyan eset volt, amikor magyar szurkolók bizonyítottan rasszista kifejezésekkel illették az ellenfél játékosait és azokat tárgyakkal próbáltak megdobni. Ugyanakkor nemcsak hazánkban probléma ezen jelenség; Franciaországban két első osztályú mérkőzést is felfüggesztettek csak ebben a szezonban a szurkolók nem megfelelő viselkedése miatt. A legszomorúbb eset a mexikói labdarúgó bajnokságban történt a Querétaro-Atlas mérkőzésen, ahol a hazai szurkolók a pályára rohantak és válogatás nélkül, akin a rivális csapat mezét látták, ütötték-verték. A mérkőzésen kitört verekedésben tragikus módon 22 ember vesztette életét.

Hazánkban a legnagyobb port a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség rendezésében a 2022-es Világbajnoksági kvalifikációs torna küzdelmei okozták, amely keretében 2021 szeptemberében, két hónappal a szintén botrányokkal teli budapesti Európa-bajnoki mérkőzéseket követően Anglia játszott Budapesten. A kontinensviadalon történtek megismétlődtek az egyébként 4-0-s magyar vereséggel záródó mérkőzésen, amely során a magyar tábor tiltott pirotechnikai eszközöket használt és az ünneplő angol játékosokat főként műanyag söröspoharakkal és egyéb tárgyakkal dobálták meg, ezzel veszélyeztetve testi épségüket, továbbá számos angol játékost, például Jude Bellinghamet és Raheem Sterlinget illették rasszista kifejezésekkel.

Helyi és Országos Szabályozás

A rendbontás büntetőjogi és szabálysértési alakzata

A rendbontás törvényi tényállását még az 1978. évi Btk. vezette be, melynek miniszteri indoklása meghatározta, hogy a nyilvános rendezvények biztonsága érdekében szükséges az állami beavatkozás, hogy a rendezvény biztonságos lebonyolítását, megtartását biztosítsa. A sportrendezvények biztonságának és lebonyolításának a garantálása több társadalmi érdekből is fontos: mindenekelőtt meg kell említeni, hogy a nagy tömeg nem megfelelő kontrollálása rendkívül súlyos következményekkel járhat. Az élet és a testi épség védelméhez fűződő jog talán a két leginkább védendő érték a társadalom számára, amik ezen esetekben jelentős kockázatnak vannak kitéve. További szempont a vagyonbiztonsági szempontok, továbbá a helyszíni rendbontás provokatív hatása sem, amely a két rivális szurkolótábor között a szikrát jelentheti.

A Btk. 341.§ (1) bekezdés alapján a bűncselekmény passzív alanya a nyilvános rendezvény szervezője vagy rendezője lehet. A rendbontásnak van büntetőjogi és szabálysértési alakzata is, mind a két alakzat immateriálisnak minősül. Csak és kizárólag szándékosan követhető el, kísérlete lehetséges, ugyanakkor leginkább csak elviekben, a bűncselekmény befejezetté csak az elkövetési magatartás kifejezésével válik. A rendbontás tényállásával a Btk. 340.§ foglalkozik, amely szerint alanya olyan személy lehet, aki nyilvános rendezvényen tartózkodik, továbbá konjunktív eleme, hogy valamilyen rend fenntartásával foglalkozó szerv, feladata ellátásával szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel erőszakos magatartást tanúsítson. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, akkor vétség bűncselekménye miatt két évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni. Az új Btk. mentalitását és filozófiáját követve súlyosabb bűncselekménynek minősül a rendbontás csoportos, fegyveres, felfegyverkezett és különös visszaesőként való elkövetése is. Egy szubszidiárius tényállás, de bűnhalmazat fog létesülni, ha más nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény is megvalósul.

A szurkolói rendbontásnak minősül önmagában a sporteseményen, ugyanakkor az azt megelőzően és azt követően tanúsított nézői rendbontás is, amely provokatív célzatú, a durva verbális gyalázkodástól a gyakran agresszív, erőszakos személy elleni magatartásokig terjed. A rendbontás egy rendkívül veszélyes, a köznyugalmat veszélyeztető tényállás, mivel félelmet generál a lakosság körében, akik egy esetleges rendbontást követően kevésbé szívesen látogatnak ismételten futballmérkőzéseket, vagy mennek egy bizonyos helyre. Ezen okokból kifolyólag szükséges, hogy lehetővé tegye a Btk., hogy a jogsértő büntetőjogi tényállást megvalósító személyeket bizonyos településekről, vagy az ország meghatározott részeikről kitiltsanak. A sportrendezvények esetében ez egy nagy kérdés volt, így az új Btk. szüleménye lett a sportrendezvényektől való eltiltás büntetése, ami akár 5 évre is el tudja tiltani az elkövetőket ezen események látogatásától.

Az eltiltás a labdarúgó tevékenységtől

Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. Az eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a sportrendezvények látogatásától való eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén köteles a sportrendezvényről eltávolított személy részére a belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás). Ez az eltiltás vonatkozhat bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől, amikor az valamely sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál.

A rendezvénybizottság és a szervezők felelőssége

A felelősséget tekintve felmerül a rendezvénybizottság kérdésköre is. A legfontosabb feladata a rendezvénybizottságnak a nézők személyes biztonságának a garantálása. Ezekhez feladatuknak tekinthető a létesítményi és szervezési feltételek megfelelő ellátása, melyeknek elmulasztásából büntetőjogi felelősség állapítható meg. Ezen teendők közé tartoznak a kijáratok, menekülési útvonalak megfelelő biztosításától a hazai és vendég szurkolók elkülönítéséig. Ezen teendők megsértése foglalkozásban elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének megállapításához vezethet. Ezek azonban általában súlyos következmények előidézése esetén vetődnek fel. A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén köteles a sportrendezvényről eltávolított személy részére a belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (sportrendezvény látogatásától eltiltás).

Ha a résztvevő a sportrendezvény időtartama alatt a feltételeknek nem felel meg, vagy a nem megfelelő magatartást a rendező figyelmeztetésére nem hagyja abba, a sportrendezvényről el kell távolítani. A rendező az eltávolítandó személyt felszólítja személyazonossága igazolására. Amennyiben az eltávolítandó személy a felszólításnak nem tesz eleget, a rendező - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a rendőrséget haladéktalanul értesíti az igazoltatás érdekében. A rendőrség kiérkezéséig, de legfeljebb az értesítéstől számított harmadik óra végéig a rendező az eltávolítandó személyt visszatarthatja, feltéve, hogy a visszatartásra a helyszínen működő képfelvevő eszköz látóterében kerül sor. A képfelvevő eszköz által rögzített felvételek kezelésére a vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - köteles gondoskodni a pályarendszabályok értelmében be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos megőrzéséről és a jogosult részére távozásakor történő visszaadásáról. A normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt - annak helyszínén, a beléptetésre váró szurkolók által elfoglalt közterületen és a nézők részére kijelölt parkolókban - a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága érdekében jogosult, a labdarúgás sportág tekintetében a fokozott, valamint valamennyi kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt köteles a résztvevőket a rendőrség által meghatározott helyszínekre, a rendőrség által meghatározott számban elhelyezett, a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő minőségű felvételt biztosító kamerával megfigyelni és a felvételt rögzíteni. A kamerával való megfigyelésről, a kamerák elhelyezkedéséről és a rögzített adatok kezeléséről a nézőt a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményen, a belépőjegyen, bérleten, illetve a klubkártyán piktogramok felhasználásával, valamint magyar, angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is tájékoztatni kell. A szabálysértési, valamint a büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követően a szervező köteles a rendőrség által a sportrendezvény befejezését követő 72 órán belül megtehető felszólításban megjelölt ideig megőrizni a sportesemény biztosítása során rögzített felvételeket.

Biztonsági kockázat szerinti minősítés és ellenőrzések

A sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését - a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes egyeztetést követően - az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az általa működtetett Minősítő Bizottság javaslata alapján határozza meg. A Minősítő Bizottság az ORFK, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Igazságügyi Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a sportigazgatási szerv, valamint a sportágak országos sportági szakszövetségei által delegált szakértőkből áll.

A versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a sportszövetség, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató, a rendező szerv és a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság képviselője a versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal, évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - azt legalább 15 nappal megelőzően - a sportlétesítményt használó sportszervezet, több ilyen sportszervezet esetén a sportlétesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője minden érintett szervezetet értesíteni köteles. Az engedély a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg.

A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott sportrendezvények lebonyolítására szolgáló sportlétesítmények tulajdonosának, üzemeltetőjének a sportlétesítmény összehangolt biztonságtechnikai fejlesztését biztosító, az ellenőrzést végző szervezetek által közösen elfogadott négyéves biztonságtechnikai fejlesztési tervvel és az ahhoz kapcsolódó költségtervvel kell rendelkeznie. A fejlesztési tervet éves bontásban kell elkészíteni. Az ellenőrzés keretében az ellenőrzést végző szervezetek vizsgálják a fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását. A vizsgálat eredményeként az ellenőrző szervezetek javaslatot tesznek a sportlétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője vagy használója részére a biztonságtechnikai fejlesztés irányaira.

Ha a sportrendezvény biztonságos megrendezésének a törvényben és a kormányrendeletben meghatározott feltételei hiányoznak vagy nem megfelelőek, és a szervező a szakszövetség felhívására a hiányzó feltételeket nem pótolja, vagy a biztonságtechnikai ellenőrzésre nem került sor, a szakszövetség a sportrendezvény megtartását vagy a sportrendezvény nézők részvételével való megtartását megtiltja, vagy a nézők részvételét a sportlétesítmény meghatározott részére korlátozza. Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása vagy egyéb körülmény a biztonságos megrendezést veszélyezteti, a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönt. Ha a sportrendezvényen részt vevők, valamint a nézők testi épségének, életének, illetve a sportlétesítmény megóvásának érdekében szükséges, a sportrendezvényt meg kell szakítani. A rendőrség jelen lévő képviselője a szervezővel, a vendég sportszervezet képviselőjével, valamint a játékvezetővel lefolytatott egyeztetést követően kezdeményezi a játékvezetőnél a mérkőzés befejezetté nyilvánítását. A játékvezető a rendőrség kezdeményezésének köteles eleget tenni és a mérkőzést befejezetté nyilvánítani.

A nézők biztonságos távozása érdekében a rendőrség a nézőket az ellenérdekű szurkolói csoportok sportlétesítményből, a rendőri biztosítás működési körzetéből, illetve a szurkolók kísérési útvonalából történő eltávozásáig a sportlétesítményben visszatarthatja. Az ellenérdekű szurkolói csoportok közterületi összecsapásának megakadályozása érdekében a rendőrség - amennyiben azt a biztonság fenntartása érdekében szükségesnek ítéli - a szervezetten vagy szervezetlenül érkező szurkolói csoportokat a közterület egy bizonyos részének elkerülésével, illetve meghatározott útvonalon a sportlétesítménybe kísérheti. A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvénnyel összefüggésben, a jogszabályban meghatározott biztonsági előírások megsértése esetén a sportrendezvény helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság a jogsértés súlyától, az okozott kár mértékétől, a közbiztonságra való veszélyesség fokától, valamint a jogsértés ismétlődésétől függően kétszázezertől kétmillió forintig terjedő összegű közigazgatási bírságot szabhat ki a szervezővel, valamint a rendezővel szemben.

Jegyértékesítés és beléptető rendszer

A szervező a sportlétesítmény beléptetőpontjainál jól látható hirdetményben köteles meghatározni a sportrendezvényen történő részvétel feltételeit és a magatartási szabályokat, amelyeket - általános szerződési feltételekként összefoglalva - a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni. Ha a sportrendezvény elmaradt, illetve a nézők kizárásával vagy a nézőszám korlátozásával került megrendezésre, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni.

A szervező a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat, a labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében beléptető rendszert alkalmaz. A rendező a beléptetés során jogosult a résztvevők személyazonosságát ellenőrizni. Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező csak névre szóló belépőjegyet, bérletet értékesíthet, személyazonosításra alkalmas, kedvezményekre jogosító kártya (klubkártya) kiváltását teheti kötelezővé, valamint a beléptetéskor a rendező útján a belépőjegy, a bérlet birtokosának személyazonosságát ellenőrzi, és személyes adatait egybeveti a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya adataival. Ha a beléptetéskor a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya birtokosának személyes adatai nem egyeznek a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő adatokkal, a beléptetést meg kell tagadni. A szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy, bérlet eladásakor, valamint a beléptetés során jogosult a néző személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján megállapítani. Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya eladásakor, valamint a rendező a beléptetés során a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás adataival.

A szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet e tevékenységi körében névre szóló belépőjegyet és bérletet - ha a szervező sportszervezet, akkor klubkártyát is - állíthat ki és értékesíthet. A szabálysértési nyilvántartó szerv a sportrendezvényről történő kitiltás hatálya alatt álló személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, valamint az egyéb releváns adatokat a sportrendészeti nyilvántartás részére történő adatátadás útján a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, valamint a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személynek továbbíthatja.

Helyzetjelentések és éves programok

A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott sportrendezvények esetében a szervező köteles évente helyzetjelentésben összegezni a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatban, valamint a fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását, az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, valamint értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, illetve azok hatásait. A helyzetjelentést a szervező a versenyrendszerben szervezett utolsó versenyt követő 45 napon belül megküldi a sportszövetségnek, a rendőrségnek és a Minősítő Bizottságnak.

A szövetség sportágában közreműködik a nézőtéri erőszak megelőzésében és felszámolásában, a sportrendezvények biztonságának fenntartásában, amelynek során a vonatkozó törvényekkel, kormányrendeletekkel, valamint a nézőtéri erőszakkal összefüggő nemzetközi egyezményekben meghatározottakkal összhangban:

• biztonsági szabályzatban rendelkezik különösen a szövetség tagságát alkotó sportszervezetek sportrendezvényeinek biztonságával összefüggő feladatairól és a feladatok végrehajtásához szükséges költségek biztosításáról;
• a sportági jellemzőkre figyelemmel - a versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal - elkészíti a sportrendezvények biztonságával kapcsolatos éves sportági programot, amely magába foglalja a sportrendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos felvilágosítási, információszolgáltatási és a sportrendezvények rendjének fenntartásában érintett szervezetekkel való együttműködési feladatokat, valamint a sportrendezvények biztonságára vonatkozó rendelkezéseknek a tagságát alkotó sportszervezetek körében történő érvényesülése sportszakmai szempontból történő ellenőrzését;
• a sportrendezvények biztonságával kapcsolatos feladatai ellátásának koordinációjára, a sportrendezvények rendjének fenntartásában érintett szervezetekkel való együttműködésre a sportrendezvények biztonságára vonatkozó szabályokban jártas kapcsolattartó személyt jelöl ki, a kapcsolattartók képzését és továbbképzését a Minősítő Bizottság biztosítja; valamint
• a versenyrendszerben szervezett utolsó versenyt követő 45 napon belül megküldi a Minősítő Bizottságnak az előző évi sportrendezvények biztonságával kapcsolatos tevékenységéről készített beszámolóját.

Az értékelés eredményét a Minősítő Bizottság a sportrendezvények biztonsági minősítése során figyelembe veszi. A Minősítő Bizottság súlyos vagy ismétlődő hiányosságok esetén javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a szakszövetség vagy a tagszervezeteként működő sportszervezet állami támogatásának felfüggesztésére, illetve visszavonására. A sportszövetség a helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendőrség és a szervezők részvételével.

Felelősségbiztosítás és akkreditált rendezők

A Kormány rendeletben határozza meg azokat a sportrendezvényeket, amelyeken a rendezésre és a szurkolók utazásának biztosítására a sportszövetség által akkreditált rendező szervet, valamint évente legalább egy alkalommal a sportrendezvények biztosítására szakirányú továbbképzés keretében felkészített rendezőt kell megbízni, továbbá amelyek esetében a szervező köteles a sportrendezvény résztvevői számára felelősségbiztosítást kötni. Az ilyen sportrendezvény felelősségbiztosítás nélkül nem tartható meg.

A FIFA fegyelmi rendszere

A FIFA vizsgáló testületei és a Fegyelmi Bizottság

A FIFA alapszabályzatának 52. cikkelye értelmében fegyelmi, fellebviteli és etikai bizottságok a FIFA vizsgáló testületei. Ezt a három bírói testületet úgy kell összeállítani, hogy a tagok rendelkezzenek a feladataik megfelelő ellátáshoz szükséges ismeretekkel, képességekkel és szakmai gyakorlattal. Ezen bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak meg kell felelniük a FIFA irányítási szabályzatában meghatározott függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményeinek, kritériumainak. A FIFA kongresszusa választja meg őket 4 évre, de legfeljebb 3 ciklusra.

A Fegyelmi Bizottság funkciója, hogy megállapítsa a FIFA alapszabályában és a FIFA fegyelmi Kódexében leírt szankciókat a tagszövetségekre, klubokra, hivatalos személyekre, játékosokra, közvetítőkre és engedéllyel rendelkező mérkőzésügynökökre. A fegyelmi bizottság egy elnökből, egy elnökhelyettesből és meghatározott számú további tagból áll. Elnökének és elnökhelyettesének ügyvédi képesítéssel kell rendelkeznie. A bizottság a FIFA Fegyelmi Kódexének megfelelően jár el, határozatait legalább három tag hozza meg. Különleges esetekben az elnök egyedül dönthet.

A FIFA magatartási kódexe és stadionbiztonsági szabályzata

A FIFA rendelkezik magatartási kódexszel, amit minden FIFA-tagsággal rendelkező labdarúgó-szövetség köteles betartani, azon mérkőzésekkel kapcsolatos tevékenységek során, ami a FIFA szervezésében valósul meg. Így a Magyarország-Anglia szeptemberi világbajnoki kvalifikációs mérkőzés is a magatartási kódex hatálya alá tartozott. A kódex 3. cikkelye 5. pontja alapján minden labdarúgószövetség felelős a közrend és a biztonság garantálása, tervezése és fenntartása iránt a stadionokban és más releváns helyszíneken. Más releváns helyszíneken a kialakult gyakorlat alapján a kizárólag a világbajnokságra létrehozott hivatalos szurkolói zónákat kell érteni.

Ez a cikkely végezetül felállítja azt az alapelvet, mely szerint az összes labdarúgó-szövetség köteles betartani a „The FIFA Stadium Safety and Security Regulations”-t, azaz a FIFA stadionok biztonsága érdekében létrehozott szabályzatot. A FIFA Stadionok biztonságát garantáló szabályzat az értelmező rendelkezéseket követően 1. cikkelyében ismételten fontos alapelvet határoz meg, mely szerint a szabályzat hatálya kiterjed minden FIFA által szervezett versenysorozat körében megrendezett labdarúgó mérkőzésre. A 2. cikkely kimondja, hogy a sikeres stadionbiztonság megteremti a megfelelő egyensúlyt a stadiontervezés és stadionkezelés között. A cikkely 2. pontja meghatározza azt a biztonsági követelményt, hogy csak olyan stadion használható FIFA esemény megrendezésére, ami szerkezeti és műszaki állapota megfelel a biztonsági követelményeknek. Ez egy nagyon erős prevenció a FIFA részéről, amivel próbálja erejét venni az illetéktelen pályára való behatolásnak, támadásoknak és minősíthetetlen szurkolói magatartásnak.

A mérkőzések megrendezése alatt felmerülő felelősség kérdésével a 4. cikk foglalkozik. Ez alapján minden szövetség feladata és felelőssége a megfelelő számú nemzetbiztonsági tisztet és stewardot delegálni a mérkőzésekre, továbbá ezen tiszteken keresztül biztosítani a nézők, a játékosok, a játékvezetők, a VIP vendégek és további személyek biztonságát. Az említett esetek egyértelműen nem valósultak meg. A szurkolói szektorok között különösebb probléma nélkül bárki szabadon mozoghatott. A rendezői jelenlét kötelezettségből levezethető, hogy ezen tisztek és a rendezők bármikor megtagadhatják egy nem megfelelő állapotban levő ember stadionba való bejutását, ami szintén jelentős problémát jelentett a Magyar-Angol mérkőzés során, ahol számos ittas befolyás alatt álló szurkoló jutott be a stadionba a nézősereg közé. Továbbá biztosítani kell a játékosok biztonságát, ami a feléjük irányított eldobott söröspoharak egyértelműen ezen követelmény megszegését és meg nem valósulását jelentette. A bizonyítékok kétséget kizáróak, ugyanis számos kamerafelvételen látható és bizonyítható ezen súlyos kötelezettségszegés. A 8. cikkely alapján a rendező futballszövetség feladata a biztonsági előírásokat a közbiztonság és a nemzeti jogszabályokkal összhangba hozni. A stewardok feladatait a 16. cikkely foglalja össze, mely alapján az elsődleges feladata a biztonság és a stadionok szabályzatának betartásának a garantálása. A 66. cikkelyben találjuk meg az esetleges kötelezettségszegés szankcionálásra alkalmazandó szabályt, amely fegyelmi intézkedést vonhat maga után a FIFA Fegyelmi kódexének megfelelően.

A FIFA Fegyelmi Kódexe: Büntetések és diszkrimináció

A FIFA Fegyelmi kódexének a feladata, hogy meghatározza a fegyelmi vétségek és cselekmények körét, az ezekhez kapcsolódó megfelelő szankciókat és, hogy pontosan mely szervek jogosultak a szükséges eljárás lefolytatására. Először itt is meg kell említeni a kódex hatályát, amely mind személyi, tárgyi és területi szinten is azonos a Stadionok biztonságát garantáló szabályzatával. A kiszabható büntetéseket a kódex taxatív felsorolását a 6. cikkely sorolja fel, amelyeket három csoportba osztja a kódex:

A kódex alapján a kiszabható pénzbüntetés értéke legalább 100 svájci frank, de legfeljebb 1,000,000 Svájci frank lehet. A szövetségek együttesen felelősek a játékosok és az őket képviselő hivatalos személyek pénzbüntetése kapcsán. A cikkely 6. pontja meghatározza, hogy egy büntetés mellett több büntetést is ki lehet szabni, vagy ahogy a kódex fogalmaz, “kombinálni”. Ezen szabályokat alkalmazva a FIFA a Magyar-Angol meccset követően 200,000 svájci frankra és 2 zárt kapus meccsre büntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget, abból a másodikat 2 évre felfüggesztve.

A felelősség kérdésével a kódex a 8. cikkelyében foglalkozik. Ez alapján, hacsak nincs különösen meghatározva a kódexben a szabályszegések, azok büntetendőknek minősülnek tekintet nélkül, hogy azokat szándékosan vagy gondatlanul követték el. A cikkely 1. pontja kiemeli a szövetségek kifejezett felelősségét a tagjaik, játékosai, szurkolói vagy más a szövetség megbízásából eljáró személy magatartásáért, még akkor is, ha a klub vagy a szövetség be tudja bizonyítani, hogy megtette az elvárható magatartáshoz szükséges cselekményeket és a gondatlanság hiányát. A 2. pontja a cikkelynek kifejezetten bünteti a kísérletnek minősülő cselekményeket is, amíg a 3. pont szankcionálja a rábírást, társtettességet és felbujtást is egyaránt.

A diszkrimináció kérdésével a kódex 13. cikkelye foglalkozik. Ez alapján bármely személy ellen, aki a FIFA rendezésében játszandó labdarúgó mérkőzésen megsérti egy ország integritását, büszkeségét, egy ember vagy egy meghatározott tulajdonsággal rendelkező emberek csoportját diszkriminatív vagy becsmérlő magatartást tanúsít szavakkal vagy tettekkel, különösen a faj, bőrszín, etnikum, nemzeti vagy társadalmi származás, szexuális orientáció, nyelv, vallás, politikai vélemény, vagyon, születés vagy bármi más státusz vagy egyéb ok miatt, legalább 10 mérkőzés erejéig tartó vagy meghatározott ideig tartó, vagy egyéb fegyelmi intézkedés alkalmazható. A hazai szabályozást tekintve a Sporttörvény 71§ (2) alapján “A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító, másokban félelmet keltő, vagy másokat megbotránkoztató, nem a sportszerű szurkolással, buzdítással összefüggő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani.” Ha egy szövetség egy vagy több szurkolója az 1. pontban említett magatartásokat tanúsít, a labdarúgó szövetség lesz felelős és a következő büntetéseket lehet kiszabni: Ha ez volt az első alkalom a stadionban kötelezően betartandó szabályok megszegése, akkor a vétkes félnek korlátozott számú nézők előtt játszhatja le a soron következő FIFA rendezésében lévő versenysorozat során lejátszott labdarúgó mérkőzését, továbbá legalább 20,000 svájci Frank pénzbüntetést is be kell fizetnie a klubnak vagy labdarúgó szövetségnek. Visszaesőket a kódex súlyosabban bünteti.

Eltiltások és pénzbüntetések a vármegyében

A labdarúgás szabályait érdemes betartani. Ellenkező esetben büntetés és különböző eltiltás is lehet a következmény. Az elmúlt néhány hét eltiltásait vettük górcső alá a vármegyében. A vármegyei labdarúgó-bajnokságok már javában zajlanak, az MLSZ Komárom-Esztergom Vármegyei Igazgatóságának is rendre akad dolga a különböző szabályszegésekkel kapcsolatban. A fegyelmi határozatok október 1-jei és október 8-i jelentése alapján gyűjtöttük össze a különböző eltiltásokat, pénzbüntetéseket.

Pénzbüntetések

Az MLSZ Komárom-Esztergom Vármegyei Igazgatósága a lapok gyűjtését szigorúan bünteti. Ha egy klubnál összegyűlik az öt lap, már érkezik is a fizetési kötelezettség a klubok számára. A vizsgált idő alatt a Vértessomlói KSK gyűjtötte a legtöbb lapot egy mérkőzésen, 4 darab sárga lap és 2 piros lap formájában. A Tát elleni mérkőzés 24 ezer forintba került a vértessomlói sportszervezetnek. A lapok mennyisége miatt jó pár együttes pénzbüntetést kapott, név szerint: Vértestolna TE, Ácsi Kinizsi SC, Dunaszentmiklós SE, Tatai AC, Koppánymonostori SE, Réde KSE, BAR-NUL Szomódi SE. Az Oroszlányi SZE LSZ csapata az Esztergomi Vitézek ellen nem tudott kiállni soros mérkőzésükre a vármegyei öregfiúk bajnokságban. Az MLSZ 30 ezer forint értékben büntette az egyesületet. A Szákszendi SE U16-os fiú csapatát visszaléptetése miatt 25.000 forinttal szankcionálták.

Eltiltások

Eltiltások is akadnak a legutóbbi határozatokban. Valakovics Tibor (Tatai AC) a vármegyei öregfiúk bajnokságban 1 mérkőzéses eltiltást kapott. Manner Dominikot (Bakonysárkányi SE) játékosként és sportszakemberként egyaránt eltiltották minden labdarúgó mérkőzéssel kapcsolatos tevékenységtől, október 28-ig. Maszlavér Mihály (Ácsi Kinizsi SE) eltiltást kapott, az október 8-án kikerült fegyelmi határozat alapján, a soron következő 2 labdarúgó bajnoki mérkőzésről, visszaesőként. Kara Norbert (TABAK) és Terdik Péter (Környe SE) mindketten 2 meccses eltiltást kaptak a bajnokságban.

A foglalkozástól eltiltás büntetést a bíróság jellemzően más büntetés mellett szabja ki, azonban ha az adott bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az 1 évet, a foglalkozástól eltiltás büntetés önállóan is kiszabható. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan. A foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabható más büntetés, például szabadságvesztés mellett is. Látható tehát, hogy a törvény szigora fokozatos ahhoz igazodva, hogy konkrétan milyen bűncselekmény történt. Ugyanakkor a kiskorúak fokozott védelme érdekében kötelezően és véglegesen el kell tiltani azt, aki kiskorú sérelmére valamilyen szexuális bűncselekményt követ el.

tags: #eltiltas #minden #labdarugo #tevekenysegtol

Népszerű bejegyzések:

• sportegyesületek fejlődése Magyarországon
• Válogatott esztétikai tanulmányok
• Ismerd meg a Liverpool FC gazdag történelmét
• Spanyol labdarúgás legfrissebb
• A PMFC-Nyíregyháza történelmi párharcai