Erdei Iskola: Játékos Feladatok és a Természetközeli Tanulás Átfogó Gyűjteménye

Az erdei iskola nem csupán egy épület az erdőben, hanem egy rendkívül sokrétű tanulásszervezési forma, amely szakít a hagyományos keretekkel. Nincs tantestülete, nem kell hozzá osztályterem, nem csengetnek ki-be, és jó esetben nem osztályoznak. „Olyan, mint a tengeri malac.” - mondta Lehoczky János: sem nem tengeri, sem nem malac. Maga a név gyűjtőfogalma minden olyan iskolának, amelyek a működésük szerves részeként a szorgalmi időben időlegesen természeti környezetbe helyezik ki tevékenységük színterét. Egyben fantázianév is, mivel változatos helyszínen lehet.

Nem feltétlenül erdőben találhatók, hanem lehetnek tanyavilágban, vizes élőhelyek közelében, vagy akár városban is. Ha erdőben van, akkor sem jelenti azt, hogy kizárólag az erdővel foglalkoznak. Az erdei iskola akkor éri el célját, ha az iskola pedagógiai programjának integráns részét képezi, szakszerű előkészítés után valósul meg, a tantestület érintettjei közösen dolgozzák ki, és hosszú, akár évekig tartó feldolgozása, felhasználása tervszerűen történik. Helyi tantervi tartalom megvalósulását szolgálja, vagyis egyedi, a tanulók igényeihez, lehetőségeihez, képességeihez, hiányosságaihoz igazodik. Intézmény székhelyétől különböző helyszínű, ahol a tananyag bizonyos szeleteinek elsajátítása, gyakorlása, az elméleti ismeretek gyakorlati megtapasztalása történik, így nem maradhat ki belőle a tanuló.

Az Erdei Iskola Története és Jelentősége

Az erdei iskola a XIX. és XX. század fordulója táján, a reformpedagógiai mozgalmak időszakában jött létre, mint a szabadlevegős iskola egyik típusa. Az első erdei iskolák Németországban alakultak ki, elsősorban egészségügyi és szociális indíttatással. Az oktatás nagy része a szabadban folyt. 1904-ben hozták létre azt az első intézményt, amit „Freiluftschule”-nak - szabadlevegő-iskolának - neveztek. Itt a tanulás mellett a gyerekek fizikai munkát is végeztek. A szakirodalmi megfogalmazás a jelzett intézményt az erdei iskolák őstípusaként említi (Hortobágyi Katalin, 2002.). Erdei iskolát hazánkban először a XX. század első évtizedében szerveztek. Létrehozását egyrészt a gyerekek egészségvédelme, másrészt a századelő reformpedagógiai törekvései indokolták.

Ezt követően az 1980-as években éledt újjá az erdei iskola. A kezdeményezések több helyről indultak: volt, ahol a szaktáborok, vándortáborok kedvező pedagógiai tapasztalatait szerették volna a tanítási időben is érvényesíteni, máshol a tantárgyak közötti integráció vezetett el a terepi tanulmányok igényéig. Az 1990-es évek közepétől indult igazán fejlődésnek az erdei iskolák iránti igény: közoktatási intézmények, fenntartók, civil szervezetek, majd az állami és a vállalkozói szféra is érdeklődni kezdett e sok lehetőséget rejtő oktatási forma iránt.

Az Erdei Iskola Pedagógiai Céljai és Fejlesztő Hatásai

A pedagógiai tevékenység alapvető célja bárhol zajlik is, minden esetben a személyiségfejlesztés, magatartásformálás. Mindehhez a legjobb nevelési színtér a természet, mert az kedvező feltételeket biztosít a gyermek testi-lelki fejlődésére, másrészt fontos forrása a környező világ megfigyelésének, a gyakorlati tapasztalatszerzésnek. A természet („égig érő tanterem”, „szabadég iskola”): játék, közösség és tanulás egyben. Az ott folyó tevékenységek során a tanulók szervező készsége, ügyessége, a háziasság, a törődés, a rendszeresség és rendszeretet egyaránt megnyilvánul. Olyan élethelyzetekben ismerik meg egymást a gyerekek, amelyek a mindennapokban alig-alig adódhatnak. A lényeg a személyes aktivitáson van, amelynek során a személyes tanulás megtörténhet.

A Nemzeti Alaptanterv, valamint az arra épülő Kerettanterv megfogalmazásában: „a környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását, fenntarthatóságát (…). A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá.” A fenti célok megvalósításához szükség van a természetben szerzett közvetlen tapasztalatokra.

Az erdei iskolában töltött idő alatt számos képesség fejlődik:

• Fejlődik a gyerekek mozgási, motorikus és téri tájékozódási képessége, testérzékelése, erősödik kondíciójuk.
• Megfigyelve az élővilágot, a természeti környezetet bővülnek ismereteik különböző állatokról és növényekről.
• Szereznek ismereteket közlekedési szabályokról és elsajátítják az elsősegélynyújtás alapjait.
• Fejlődnek társas készségeik, kreativitásuk, fantáziájuk, együttműködési készségük és egymásra figyelésük.
• Tudnak párban és csapatban együtt játszani, életkoruknak megfelelően képesek végighallgatni egymást, kifejezni magukat, a sikert és kudarcot megfelelően kezelni.
• Fontosnak tartják a szabálykövető magatartást, erősödik a csoportkohézió és a csoporthoz tartozás érzése.
• Erősödik egészséges önértékelésük, önbizalmuk, fejlődik erkölcsi érzékük és érzelmi intelligenciájuk.
• A körjátékok fejlesztik a gyerekek zenei képességeit, a mesék segítségével gazdagodik a képzeletviláguk, bővül a szókincsük.
• Érdeklődéssel fordulnak a világ, az őket körülvevő környezet és a természet élővilága felé.

Az Élménypedagógia Elvei és Az Erdei Iskola

„Hallottam és elfelejtettem. Láttam és emlékszem rá. Csináltam és megértettem.” - ez a kínai közmondás tökéletesen összefoglalja az erdei iskola pedagógiai alapelveit. Az erdei iskola tanulásszervezési forma szükségességét alátámasztják a PISA 2000, és PISA 2003 felmérések tapasztalatai is, melyek azt tükrözik, hogy a tananyagközpontú oktatás- és tanulás hatékonysága nem kielégítő. Iskolarendszerünkben ennek ellenére még mindig domináns a hagyományos „lecketanulás”, az ismeretközlő frontális óra. Ennek oka nyilvánvaló: adott a terem, ahol egymás mellett sorban ülve férnek el a gyerekek, és a tanár, aki velük szemben állva hozzájuk szól. Az elhelyezkedés lehetősége, a tanítás helyszínéül szolgáló terem adottságai a frontális tanulás-tanítás lehetőségét kínálják.

Ma már tudjuk, hogy a „csak megértésen” alapuló oktatás eleve csak gyenge lehet, mert éppen az ifjúságban mindig, de sokszor titkon munkáló emóciókat hagyja kihasználatlanul vagy fejleszti vissza (Juhász-Nagy Pál, 1992.). Ma a világválságok szorítóiban új etikára, új érzelmekre van szükség. Az ökológiai kultúra fogalom sokrétű, több komponensű egység. A „Ne szemetelj!”, „Védd környezeted tisztaságát!”, „Viselkedj tisztességgel erdőn-mezőn!” felszólítások e kultúrának a legkülső felszínét súrolják. Tovább haladva a fogalom mélyebb értelmezése felé, az ökológiai kultúra alapjait jelentő természetkultúrához érkezünk. A közjavak megőrzése felelősségtudatra és értéktiszteletre épül. A környezetbarát magatartás kialakítása Németh Mária megfogalmazásában életmódstratégia. A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, tágabb vonatkozásban a bioszféra megőrzését és fenntartását célozza. A személyiségfejlesztésnek mindkét gondolatsorban közös vonása az, hogy a környezetkultúra komplex tevékenységrendszere révén kívánja formálni az egyén fejlődését, hogy kialakuljon benne a harmóniára való törekvés. Elterjedőben vannak, és egyre népszerűbbek, azok a tanulásszervezési formák, amelyek szakítanak a hagyományos lecke-tanítási rendszerrel. Ide tartozik a projekt-módszer (s annak minden változata, például a témahét, témahónap), s ilyeneket találunk az erdei iskolák programjaiban is. Hasonlóan hatékony környezeti nevelési szempontból a szenzitív (érzelmileg érzékenyítő) pedagógia, a drámapedagógia, és a helyi közösségekhez jobban kapcsolódó nevelési megoldások köre.

Példák Erdei Iskolai Programokra

A „Mesél az erdő” programhét egy kiváló példa a gyakorlati megvalósításra. Ennek kezdetén a gyerekek megismerkednek társaikkal és a szálláshellyel, majd a pedagógussal közösen kiválasztanak egy olyan helyet, amely az ő „erdei bázisuk" lesz. A hét során énekes, mondókás körjátékok, ugróköteles játékok, ujj-játékok (babzsákos játékok) és mozgásos, futójátékok (fogó, sorverseny) váltogatják egymást. Nagy hangsúly van az erdő élővilágának megismerésén, illetve általában a növényekkel és állatokkal kapcsolatos ismereteken, megfigyeléseken. Ehhez kapcsolódva kézműves programra is sor kerül. A kimozdulás előtt átismétlik a közlekedéssel és vízi sportokkal kapcsolatos alapismereteket. A hét folyamán minden este (tábortűz mellett) elhangzik egy mese, mely formálja a gyerekek erkölcsi érzékét, jó beszélgetésekre ad lehetőséget. A „Mesél az erdő” programhét javasolt helyszíne elsősorban erdei környezet (erdei iskola, erdős táborhely). Fontos, hogy a pedagógus előre megismerje a helyszínt, és még a gyerekek jelenléte nélkül, a tervezési fázisban be tudja járni és fel tudja mérni a helyi adottságokból származó lehetőségeket, korlátokat és az esetleges veszélyforrásokat.

A Mecsekerdő Erdei Iskolái

A Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban negyed évszázada zajlik a környezeti nevelés. Céljuk, hogy erdei iskoláik valódi természetismereti központként működjenek, ahol az idelátogatók korosztálytól függetlenül megismerkedhetnek az erdők mindennapi életünkben betöltött szerepével. A több szakmai szervezet minősítésével is rendelkező erdészeti erdei iskolák három helyszínen zajló erdőpedagógiai programjain évente több ezren vesznek részt. A témanapos és a bentlakásos foglalkozásokon óvodásokat, valamint általános- és középiskolásokat fogadnak, de a nyári táborokban és a túrákhoz, rendezvényekhez kapcsolódó foglalkozásokon széles körben érik el a természet iránt érdeklődőket. A Mókus Suli Sás-völgyben található egysége, az Erdő Háza önfenntartható ökoházként működik, nem véletlenül nyerte el 2017-ben a fenntarthatóság és az energiahatékonyság egyik legrangosabb nemzetközi elismerését, az Energy Globe díjat. Nevelőmunkájuk során a környezettudatos gondolkodás és magatartás fejlesztésén kívül nagy hangsúlyt helyeznek a szociális kompetenciák fejlesztésére is. A közösség építésének nagyon jó lehetősége például az esti tábortűz gyújtás vagy a természetben, térerő nélküli helyen közösen megoldandó játékos feladat. A jubileumi évben kezdődik a Mókus Suli nagyszabású fejlesztése. Az erdei iskola a napokban ideiglenesen átköltözik a szomszédos Mecsextrém Parkba, mivel az árpádtetői iskolaépület helyén két éven belül egy új funkciókkal teli természetismereti oktató- és látogatóközpont épül.

Játékos Feladatok az Erdei Iskolában

Az erdei kirándulások ideálisak a játékos tanulásra. Egy kellemes séta a közeli erdőben nem csak a testünknek, hanem a lelkünknek is jót tesz. Miközben játszunk a gyerekekkel, ők felfedezhetik a természet szépségeit és használhatják a fantáziájukat. Íme néhány játékos feladat, melyek segítenek a gyerekeknek felfedezni az erdő szépségeit és fejlesztik képességeiket:

Feszültségoldó játékok

• Mókusugrás: A résztvevők körben állnak, és a játékvezető páros lábbal kicsit felugrik (ami azt jelképezi, hogy egy mókus szaladt át a lába alatt), közben elkiáltja magát, hogy jobb, vagy bal. Ekkor a tőle jobb vagy baloldalon lévő szintén ugrik egyet, és így tovább, míg végig nem ér a kör. Többször különböző irányba végig mehet a játék, és nehezítésként egymás után 2-3 mókust is lehet indítani, akár különböző irányba is.
• Esőcsináló: A résztvevők körben állnak, és a játékvezető megkér mindenkit, hogy azt csinálja, amit ő mutat. Először nagyon halkan, finoman, lassan ütögetni kezdi mindkét combját a tenyerével. Utána egyre gyorsabban és erősebben ütögeti, majd a lábaival dobogni is kezd. Ekkor tombol a vihar. Ha fordítva csinálja végig ugyanezt, akkor csepereg, majd eláll az eső.
• Csomózás: A résztvevők szorosan egymás mellett állnak egy csoportban. A játékvezető felszólítására a szemüket becsukják és mindkét karjukat felemelik. Mindkét kezükkel meg kell fogni két másik kezet. Ha már mindenki fog két másik kezet, akkor ki lehet nyitni a szemeket, és a kezek elengedése nélkül ki kell csomózniuk magukat.

Ismerkedési játékok

• Mit tennél a hátizsákba?: A résztvevők körben állnak, vagy ülnek. A játékvezető megkér mindenkit, hogy mondja el a keresztnevét, és egy dolgot, hogy mit tesz kiránduláskor, erdei iskolába menet stb. a hátizsákjába. A következő gyerek elmondja az előző nevét és azt a dolgot, amit beletett a hátizsákba, majd ő is mondja a saját nevét és egy újabb dolgot, és ez így folytatódik, míg véget nem ér a kör. A végén a játékvezető mondja végig az egészet.
• Ki? Mi?: A résztvevők körben állnak, vagy ülnek. A játékvezető megkér mindenkit, hogy keresztneve kezdőbetűjével mondjon egy növény nevet a vezetékneve helyett, és mondja mellé a keresztnevét is. A következő gyerek elismétli az előző társa nevét, és hozzáteszi a sajátját is. Így megy végig a kör. Ugyanezt a feladatot állatnevekkel is játszhatjuk.

Érzékszerveket bekapcsoló játékok

Hallás fejlesztése

• Őz-hiúz: Középen egy gyerek, az őz bekötött szemmel áll, a többiek nagy körben, mint hiúzok, csendben lopakodnak. Ahonnan az őz neszezést hall, arra mutat, és a gyerek megáll, tovább nem játszik.
• Fülelés: Csukott szemmel körben ülünk, és fülelünk. Mindkét kezünket könyökben behajlítva ujjainkkal mutatjuk, hogy hányféle különböző zajt hallottunk egy perc alatt.
• Tücsök párválasztó: A gyerekek fele nagy körben áll, ők a hím tücskök, és ciripelnek. A körben a csoport másik felének be van kötve a szeme, és a hangok alapján kell párt választania. Ha talált magának, akkor leveszi a szembekötőjét, és a társa is abbahagyja a ciripelést. Utána szerepet cserélnek.

Tapintás fejlesztése

• Mi van a kezedben?: A gyerekek körben állnak, kezüket nyitott tenyérrel hátra teszik, és 1-1 természetben talált dolgot beleteszünk. Jól meg kell tapogatniuk, és egymás után meg kell a többieknek mondaniuk, hogy mit fognak.
• Az én fám / Fák tapogatása: A gyerekek kisebb csoportokban játsszák egyszerre. Egy bekötött szemű gyereket elvezetnek egy fához, és ő ott jó alaposan végigtapogatja. Utána visszavezetik a kiindulási helyre, és most szembekötő nélkül kell megmondania, hogy melyik fát ismerte meg tapogatással. Ezt a játékot olyan területen is játszhatjuk, ahol van néhány, egymástól különböző fa.

Szaglás fejlesztése

• Lepke párválasztó: Minden gyereknek be van kötve a szeme, és egyik kézfejére rá van kenve valamilyen erős illat (kakukkfű, medvehagyma stb.). Mindenki szagolgatja a saját kezét és a többi gyerek kézfejét is. Ha a párok egymásra találnak, leveszik a szembekötőt.
• Hangya szagösvény: 3-4 kötéldarabot egy zacskóban tartva jól átitatunk valami erős szaggal. A gyerekek a kötelek számának megfelelő csoportot alakítanak ki. Utána egy társuk szemét bekötik, és a kötéldarabot leteszik a fűbe. A hangyát játszó gyereknek négykézláb, orrával a kötelet szimatolva kell végighaladnia a kötél mentén.

Mozgásos és kreatív játékok

• Baglyok és varjak: Egy nagyobb, sima területen két csoportba osztjuk a gyerekeket. Az egyik csoport a varjaké, a másik a baglyoké lesz. Középre leteszünk egy hosszú spárgát, majd mindkét térfél utolsó harmad részére is, ami a ház lesz. A játékvezető egy-egy állítást mond, és ha ez igaz, a baglyok futnak át a másik oldalra, és fognak kézen egy gyereket, ha az nem ér be a házba. Ettől kezdve ő is bagoly lesz. Ha az állítás hamis, akkor a varjak futnak át a másik térfélre, és a baglyok menekülnek.
• Óriás memory: Fólia tokba tett, vagy laminált kép párokat egy nagyobb területen leteszünk képpel lefelé. A gyerekek csoportokba rendeződnek, leülnek egy asztal köré. Kapnak egy térképet, ahová be kell jelölniük, hogy hol, milyen képet láttak. Egyszerre csak egy gyerek futhat el az asztaltól és egyszerre csak egy képet fordíthat meg. Akkor szedheti fel a párokat, ha szól a játékvezetőnek és megmondja, hogy hol és mi található. Este a sötétben elemlámpával játszva a legizgalmasabb.
• Kincskeresés: A gyerekek imádnak kincseket keresni. Nyomtassanak ki egy lapot, vagy állítsanak össze egy sajátot a keresendő természeti tárgyakkal. Járjanak nyitott szemmel az erdei séta során, és próbáljanak minél többet megkeresni a lapon látható dolgok közül.
• Tobozdobás: Minden gyermek keressen 3 tobozt magának. Egy sima területre rajzoljunk egymás köré 3 kört. A gyerekek felváltva dobnak a 3 tobozzal.
• Természetkép készítés: Keressünk egy tiszta területet. Kérjük meg a gyerekeket, hogy a körülöttük található dolgok segítségével alkossanak egy képet. Ehhez használhatnak botokat, leveleket, kavicsokat, fakérget, növényeket, terméseket, bármit, amit találnak az erdőben.
• Leveles versenyfutás: Séta közben figyeljük a lehulló leveleket. Amint meglátunk egyet, kezdjünk versenyfutásba, ki kapja el először a levelet. Földről felvenni szigorúan tilos.
• Egyensúly fejlesztő fatörzsön: Ha találtok egy kidőlt fatörzset vagy egy kivágott fa tönkjét, álljatok meg játszani. A fatörzsön mászhattok, sétálhattok, kúszhattok. Remek lehetőség az egyensúly fejlesztésére.
• Fakéreg mintázata: A játszó gyermekeket 3-3 fős csapatokra osztjuk, és minden csapat választ magának két fát. (De játszhatjuk egyénileg is.) Azt körbejárják, megbeszélik, hogy a kéreg mintázata között milyen ismert tárgyat, élőlényt „látnak”. Krétával azt körberajzolják. A megadott idő leteltével a csoportok egymásnak megmutogatják, mit találtak.
• Bekötött szemes séta: A kirándulás során egy adott területen játszhatjuk a következő játékot. Álljunk párokba. A páros egyik tagjának kössük be a szemét. A társának így kell végigvezetnie egy adott szakaszon.

Tudás számonkéréshez való játékok

• Activity: Egy adott témából minden résztvevő gyerek egy kis papírra leír egy-egy szót. Utána csoportokat alakítunk, majd a papírokat a játékvezető beteszi egy dobozba. Az első körben egy perc alatt minél több szót kell elmutogatni, de passzolni is lehet. A második körben egy hívó szót kell kitalálni a fogalmakhoz.

Az Erdei Iskola Programok Szervezése és Tematikája

Az erdei iskola programjai rendkívül sokrétűek lehetnek, és a helyszín adottságaihoz, valamint a résztvevő korosztályhoz igazodva alakíthatók. Az alábbi táblázat egy 5-6. évfolyamnak javasolt tematikus hét részletes programját mutatja be:

Fontos megjegyezni, hogy a program elemei bővíthetők, csökkenthetők és cserélhetők. A hét napja is kérés szerint lerövidíthető.

tags: #erdei #iskola #jatekos #feladatok

Népszerű bejegyzések:

• Az Óbudai Egyetem sportjai
• A magyar válogatott legfiatalabb játékosai
• Az amatőr labdarúgás definíciója
• Összefoglaló a rapidpályás gyorskorcsolya országos bajnokságról
• A DVTK Jegesmedvék történelme