Érdekes tények és rejtélyek a foci világából

A foci a világ egyik legnépszerűbb játéka, amely ötvözi az erőt, a sebességet, a taktikát és a labdavezetési és labdaszerzési készségeket. Ahogy Hugo Sánchez kijelentette: focilázban ég a világ, ez az a sport, amihez mindenki ért, és amiről mindenkinek van véleménye. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) adatai szerint a világ több mint 200 országában 240 milliónál többen játsszák. De valóban kínai találmány a foci? Valóban betiltották Angliában? Miért nem került ki a futball-labda az űrbe? És a mai napig Magyarország lenne az egyik legsikeresebb ország futballban az olimpiákon? Akár elkötelezett focirajongó vagy, akár csak érdeklenek a különös hírek, számos meglepő tényt fedezhetsz fel erről a sportról.

A labdarúgás gyökerei: ősi játékok és pogány rítusok

Kínai eredet, avagy a cu-csü

Egyes feltételezések szerint a labdarúgás története egészen régi időkre nyúlik vissza, akár i.e. 2500-ra. Mások - többek közt a FIFA is - az ősi kínai labdajátékot, a cu-csüt tartják a mai futball elődjének. Ezt szőrrel és tollal kitömött labdával kezdték játszani a Han-dinasztia idején, időszámításunk után 200 környékén. Sokkal több volt ez azonban egy játéknál, ugyanis a gyalogos katonák gyorsaságát és találékonyságát fejlesztették vele.

Pogány rontásűző mágia, mint előfutár?

Megint mások úgy vélik, hogy pogány rontásűző mágia állhat a foci megszületése mögött. Eszerint a megrontásból származó veszedelmeket kora tavasszal egy bőrbatyuba tömték, és az így keletkezett labdát a résztvevők kirugdosták a faluból.

Középkori tiltások és a dán bűnöző feje

A foci a középkorban kezdett teret nyerni Európában. A legenda szerint legelőször dán bűnözők levágott fejét használták labda gyanánt. Egyre népszerűbbé vált Angliában és Franciaországban, elsősorban a szegényebb társadalmi rétegekben. Az arisztokrácia még a betiltását is fontolgatta, miután a férfiakat ez jobban érdekelte, mint a munka, ráadásul templomba sem jártak már olyan szorgalmasan, mint előtte. 1314-ben aztán II. Eduárd angol király elrendelte a játék betiltását.

A modern futball születése és fejlődése

Szabályok és a labda evolúciója

A mai modern futball szabályainak az alapjait a 19. század közepén fektették le, amikor különválasztották a rögbit és a futballt. Az évszázadokon át állati belsőségekből és bőrből készült labdát az idő előrehaladtával egyre korszerűbb változatok váltották fel. Eleinte hosszúkás bőrszeletekből varrták, akárcsak a vízilabdát; az első világbajnokságokon használt labdák színe még barna volt, 1951 óta pedig emellett használtak fehéreket is.

A női labdarúgás úttörői

Az első női labdarúgó-mérkőzést 1895-ben játszották Londonban. Számos országban tiltó rendelkezésekkel akadályozták elterjedését, ennek ellenére 1916-ban Franciaországban megalakult az első női labdarúgó klub. Néhány év elteltével elsőként Dániában szabadalmaztatták a női játékot, ezt követően több nyugat-európai országban is - főleg Németországban és Spanyolországban - létrejöttek női futball klubok. Egy humoros megjegyzés szerint: tizenegy nő nem hajlandó egyszerre ugyanolyan ruhát felvenni.

Meglepő rekordok és különös történetek a nagyvilágból

Az űrbe sosem jutó focilabda és egyéb kuriózumok

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy mindig minden munkaszerződést nézzünk át, mielőtt aláírunk, már csak azért is, mert ha a hobbink az űrutazás, könnyen lehet, hogy a szerződésben eltiltanak tőle! Igaz, ez a döbbenetes tény az amerikai focihoz kapcsolódik, Stefan Schwarz svéd labdarúgónak volt valaha olyan záradéka a Premier League-szerződésében, amely megtiltotta számára, hogy az űrbe utazzon.

Az első, tévé által közvetített labdarúgó-világbajnokságot 1958-ban rendezték Svédországban, ahol a világ tátott szájjal nézte az ifjú brazil Pelét, a világbajnokságok történetének legfiatalabb gólszerzőjét.

A 2022-es katari arab emírségben megrendezendő futball-világbajnokság helyszíne, a Lusail nevű város még nem létezik! Gyakorlatilag a semmiből húzták fel a sivatag közepén, a wikipédia is egy „tervezett városként” említi.

A legsúlyosabb focitragédia 1964-ben történt Peruban. Az amerikai foci sem volt mindig a finomkodásról ismert sport. A Chicago Tribune „halálaratásnak” nevezte az 1905-ös évadot, amikor 19 amerikai focista veszítette életét és 137-en szereztek súlyos sérülést. Akkoriban minimális védőfelszereléssel és sisak nélkül játszották, így gyakoriak voltak a halálos kimenetelű meccsek.

Az észak-koreai Rungrado May stadion a világ legnagyobb futballstadionja. A stadion Észak-Korea fővárosának, Phenjannak a legnagyobb, többfunkciós sportlétesítménye. Lee Todd tartja a rekordot a profi futball történetében a leggyorsabb piros lappal. Érdekesség, hogy csak a kanadaiak és az amerikaiak nem hívják futballnak a focit.

Magyar sikerek és legendák a futballpályákról

Olimpiai aranyak és egyedülálló rekordok

Ugyan az utóbbi év(tized)ekben nem alakítottunk nagyot a pályán (immár 37 éve annak, hogy utoljára világbajnokságon játszhatott a magyar válogatott), mégis Magyarország a második legsikeresebb ország futballban - legalábbis az olimpiákon. Hazánk összesen három aranyérmet, egy ezüstöt és egy bronzérmet nyert az ötkarikás játékokon. Ezzel megelőzzük Nagy-Britanniát, amelynek mindösszesen három arany jött eddig össze, más érem nem. Érdekesség, hogy ezzel a férfi vízilabda után (9 arany) a férfi futball a második legeredményesebb magyar csapatsportág az olimpiákon. A futball már rögtön a második, 1900-ban megrendezett olimpián szerepelt, és azóta is folyamatosan megrendezik (kivétel ezalól az 1932-es, akkor kimaradt). Az olimpiákon a futballt már a kezdetekben különböző módokon korlátozták, eleinte csak amatőrök vehettek részt, manapság pedig a részvételt korhatárhoz kötik: legfeljebb 23 éves játékosokat lehet nevezni, 1996-tól csapatonként legfeljebb három túlkorossal.

Király Gábor és az Eb-rekord

A 2016-os labdarúgó Eb egyik kultikus alakjává vált Király Gábor, a magyar válogatott kapusa, aki minden idők legidősebb játékosaként lépett a pályára az Eb története során. Az osztrákok elleni meccsen 40 évesen 2 hónaposan és 13 naposan (egész pontosan 86 naposan) segítette hozzá a magyar csapatot a győzelemhez.

Aranycsapat és az 1982-es vb-rekord

Az Aranycsapat elnevezés Szepesi Györgytől ered, aki az 1953. május 17-i olasz-magyar meccs (0:3) után használta a római olimpiai stadiont avatásakor. A kérdést úgy is feltehettem volna, hogy ki aratta a legnagyobb arányú győzelmet a vb-ken, hiszen az 1982-es világbajnokságon elért 10-1-es magyar siker Salvador legjobbjai ellen azóta is rekord.

Vidéki csapatok sikere és a Nagyváradi AC

A magyar futball rákfenéje a túlzott főváros-centrikussága. Vidéki csapat először 1926-ban szerepelt az első vonalban, ha nem számítjuk, hogy Újpestet és Csepelt csak 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez, így addig kvázi vidéki csapatnak számítottak. Ekkoriban az MTK és az FTC uralta a ligát, 1903 és 1930 között csak ez a két csapat nyert bajnokságot. Az első vidéki bronzérmes 1933-ban a Debreceni Bocskai volt (nincs köze a mai Lokihoz). A második bécsi döntés értelmében 1940-ben visszacsatolták Észak-Erdélyt, így aztán az ottani csapatoknak lehetőségük nyílt a magyar bajnokágban játszani. A Nagyváradi AC 1941-ben Erdély bajnoka lett, és így a következő idénytől az élvonalban szerepelhetett. Először ötödik, majd ezüstérmes lett. Az 1943/44-es szezonban aztán megtörtént a csoda: vidéki csapatként megnyerték a bajnokságot.

Az Örökrangadó és a vidéki derbik

Manapság a legnagyobb magyar meccs a Fradi-Újpest, ám ez nem volt mindig így. Kezdetben az Újpest kis csapatnak számított, 1930-ban szerezték csak meg az első bajnoki címüket, amikor a Fradi már 11-nél járt. Igazán nagy rangadóvá a második világháború után váltak, a magyar foci első negyven évében nem ez számított a leginkább várt párosításnak. Az NB1 hőskorának két sztárcsapata az FTC és az MTK volt. Az ő párharcukat hívjuk Örökrangadónak - ennek még a neve is érdekes: kezdetben ugyanis a focival kapcsolatos kifejezések mind angolul voltak, 1931-ben az akkori sportnapilap írt ki magyarosítási pályázatot. 1935-ben került sor a derby szó helyettesítésére. Ekkor bukkant fel az éltusa, az újudvar vagy a színe-java is. Végül a rangadó lett a nyertes Bendekovits Gyula salgótarjáni fodrászsegéd javaslata alapján. Hamar népszerűvé vált a kifejezés, melyből kialakult az Örökrangadó.

Sajnos a második világháború után az MTK sose tudott visszatérni régi formájához, a szurkolók is eltünedeztek a lelátóról, manapság a kék-fehérek szimpatizánsai létszámuk miatt gúnyolódás céltáblái. Ettől függetlenül a két klub szurkolóinak mindmáig sokat jelent ez a párosítás, a két legsikeresebb magyar klub (23, illetve 29 bajnoki cím) meccsén egy Fradi-Újpesten tapasztalható utálat helyett egyfajta büszke, régi idők fociját idéző hangulat uralkodik, jobb esetben népes (vagy legalábbis a többi meccshez képest népesebb) közönség előtt. És hogy melyek a vidék legnagyobb párviadalai? Nyugaton a Zalaegerszeg-Haladás párosítás számít a leginkább várt mérkőzésnek, általában telt ház előtt vagdoshatják egymás fejéhez a különböző obszcén sértéseket a szurkolók. Sajnos már évek óta nem rendezték meg a nyugati derbit, mivel a ZTE nem tud visszajutni az élvonalba. Keleten a DVTK-Nyíregyháza számít a legpikánsabb mérkőzésnek, két éve, amikor az akkori NB3-as Szpari a Diósgyőr második csapatával játszott, közel 6000-en látogattak ki a mérkőzésre.

Détári Lajos: a világ legdrágább játékosa

Détári „Döme” Lajos a Kispestben kezdte pályafutását, ahol hamar felfedezték a tehetségét. 18 évesen be is mutatkozott az első csapatban, ahol hamar alapember és közönségkedvenc lett. 1984 és 1987 között zsinórban háromszor lett bajnok a Honvéddal (mindháromszor ő lett a gólkirály), játszott a világbajnokságon, ahol ő lőtte Kanadának Magyarország máig utolsó világbajnoki gólját. Nem csoda, hogy felfigyeltek rá külföldön, 1987-ben le is igazolta a Frankfurt 3,6 millió márkáért. Remekül játszott az NSZK-ban, 11 gólt lőtt a szezon során, a kupadöntőben pedig az ő góljával verték a Bochumot 2-1-re (mindmáig ez a Frankfurt utolsó kupája). A szezon végén fél Európa - állítólag az olasz Juventus is - kivetette rá a hálóját, ám Détári, némi meglepetésre, a görög Olympiakoszhoz szerződött az akkor rekordot jelentő 18 millió német márkáért. Ebből a pénzből jutott a Frankfurtnak, a Honvédnak és még a magyar államnak is (konkrétan az OTSH-nak). Ezzel az összeggel (7 és fél millió euró) ő lett a világ legdrágább játékosa.

Az olasz futball rejtélyei: magyar edzők és az Azzurri

Magyar hatás az olasz focira

Igen, az olasz foci első nagy sikereiben - világbajnoki cím: 1934, 1938 (éppen Magyarország ellen nyertek 4-2-re a döntőben) -, illetve az olasz bajnokság mai hírnevének megalapozásában nagy szerepe volt néhány magyar edzőnek. Az 1933/34-es évadban fordult elő, ekkor ült a szezon végén 12 magyar edző az olasz csapat kispadján. Hiába volt sok magyar, a dobogóra csak az Inter edzője, Wisz Árpád fért fel. Két edzőváltás után Kovács Lajos a Közép-európai kupán való indulásra jogosító helyen zárt a Bolognával, és - ne hallgassuk el - mindhárom kiesőnek is magyar edzője volt. A külföldi edzők foglalkoztatását nem korlátozták, így a magyar játékosok 1924 és 1926 közötti invázióját a magyar edzőké követte: a két világháború között, de főleg 1930-tól hetvenhárom magyar dolgozott edzőként Olaszországban. Ennél több magyar edző egy idényben sem volt a Serie A-ban, de 1930 és 1933, valamint 1937 és 1939 között az első osztályú csapatok legalább felének volt magyar edzője. A Serie A utolsó magyar edzője Hidegkúti Nándor, az Aranycsapat fedezete volt, aki a Fiorentinával 1961-ben olasz kupát és KEK-et nyert. Az 1962/63-as volt az utolsó olasz idénye, a Mantovával 11. helyen végezve.

Az olaszok legsúlyosabb veresége: 7-1 Magyarország ellen

A legnagyobb vereséget az olaszok tőlünk, magyaroktól szenvedték el, egészen pontosan 7:1-re. Lassan 100 éve már annak, hogy 1924. április 6-án a MTK pályáján lejátszott magyar-olasz 7:1-es végeredménnyel zárult. Ez az olaszok legsúlyosabb veresége a mai napig. Magyar gólszerzőink: Molnár (3), Braun (2), Eisenhoffer, Opata. Ezen a meccsen még kispadon ült Vittorio Pozzo későbbi szövetségi kapitány, aki később tíz évre rá, 1934-ben és 1938-ban VB-címhez segítette csapatát. Lehet mi adtuk a motivációt?!

Az Azzurri mezének titka

1910-ben, az első meccsen az olaszok még fehér mezben léptek a pályára. Sokan úgy tartják azért lett ez a szín választás, mert akkortájt az olasz elsőszámú csapat, a Pro Vercelli volt, és az ő mezük színe volt fehér. Mindazonáltal már ezen a mezen is felfedezhető volt a Szavojaiak nemesi címere. Az 1924-ben, ellenünk játszott ütközésen váltották le a mez színét azúrkékre, a Szavojai család előtti tisztelet jeléül. Az azúrkék színt a tiszta kék égbolthoz szokták hasonlítani. Az olasz focicsapat beceneve pedig nem más, mint az Azzurri (azúrkékek) vagy a Squadra Azzurra (azúrkék csapat).

Luigi Gigi Riva 1965 és 1974 között 35 gólt lőtt az olasz csapat mezében. Gianluigi Buffon a válogatottsági rekorder 176 mérkőzéssel. Mögötte Fabio Cannavaro 136 pályára lépéssel, akit Paolo Maldini követ. A nemzeti sport összefoglalója alapján az olasz klubcsapatok Európa legsikeresebb együttesei, már ami a nemzetközi kupákat illeti. BEK-et és BL-t 12-szer, KEK-et 7-szer, UEFA-kupát 9 alkalommal nyert olasz klub, és az Európai Szuperkupát meg csak nem is említettük: ott szintén 9 serleget gyűjtöttek.

Az Európa-bajnokságok legemlékezetesebb pillanatai

Az első döntő és a megszűnt országok

Először 1960-ban rendeztek Európa-bajnokságot, akkor még Európai Nemzetek Kupája címmel. A fináléban a Szovjetunió hosszabbítás után, Metreveli és Ponyegyelnyik egy-egy találatával hátrányból fordítva győzte le 2-1-re Jugoszláviát. Mint tudjuk, a Szovjetunió 1991-ben felbomlott, Jugoszlávia pedig egy hosszú folyamat végén lényegében 2003-ban szűnt meg. Amúgy a bronzérmes Csehszlovákia volt, és ugye 1992-ben Csehország és Szlovákia is különvált egymástól.

Dánia csodája 1992-ben

Jó, persze ez így kissé erős állítás, hiszen azért mégiscsak ott kellett lennie Dániának 1992-ben ahhoz, hogy aranyérmes legyen. Azonban eredetileg a selejtezőcsoportjukban csak második helyen végeztek Jugoszlávia mögött. Ám a jugoszlávokat az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata értelmében, a délszláv háború szankciói miatt kizárták. Helyettük hívták meg a dánokat, akik éltek a lehetőséggel, és meg is nyerték az Eb-t.

Aranygól és Ezüstgól: a dráma szabályai

A fiatalabb futballszerető generációk talán már nem is nagyon tudják, de bizony volt régebben olyan is a fociban, hogy aranygól és ezüstgól. Az aranygól intézménye 1993 és 2002 között volt érvényben, és azt jelentette, hogy az egyenes kieséses szakaszban, ha a rendes játékidő letelte után, a 2 x 15 perces hosszabbításban valamelyik csapat betalál, abban a pillanatban vége a mérkőzésnek, a gólszerző fél győzelmével. Az Eb-k közül az 1996-os és a 2000-es tornán láthattunk ilyet, ráadásul mindkétszer így dőlt el a finálé. 1996-ban a német Oliver Bierhoff zörgette meg a 95. percben a csehek hálóját, míg 2000-ben a francia David Trezeguet törte össze az olaszok álmait a 103. percben.

Viszont míg előbbi tornán nem is volt másik aranygól, addig utóbbin már az elődöntőt is így nyerte meg Franciaország Zinédine Zidane tizenegyesével. 2004-ben ezt a megoldást az ezüstgól váltotta fel: ha a 2 x 15-ös ráadásban valamelyik gárda betalált, azt a félidőt még lejátszották, így maradt esélye egyenlíteni az ellenfélnek. A görögök így múlták felül Dellasz találatával a cseheket az elődöntőben, a célfutball diadalaként.

Gólkirályok és Cristiano Ronaldo csúcsa

Az Európa-bajnokságok történetében az egyetlen tornán szerzett legtöbb gól Michel Platini nevéhez fűződik, aki 1984-ben 9 találattal lett gólkirály. Ennél jóval kevesebbel is el lehetett már hódítani ezt a címet, és az is előfordul, hogy holtverseny alakuljon ki. Az viszont elég rendkívüli volt, amikor 2012-ben hat játékos, a horvát Mario Mandžukić, a német Mario Gómez, az olasz Mario Balotelli, a portugál Cristiano Ronaldo, az orosz Alan Dzagojev és a spanyol Fernando Torres végzett egyformán. Igaz, mindannyian csupán háromszor voltak eredményesek. Sőt, gólpasszt is ugyanúgy egyet adtak. Ilyenkor a lejátszott percek számítanak, és mivel Fernando Torresnek jött össze a legkevesebb idő alatt a három gól, övé lett a trófea.

Míg ugye az egy Eb-n elért legtöbb találatot, kilencet Michel Platini tudhatja magáénak, addig az Eb-ken összesen rúgott gólok tekintetében Cristiano Ronaldo 14-gyel áll az élen. Annak tükrében, hogy ezt öt torna összesítésével érte el, még durvábban hangzik Platini teljesítménye.

Pénzfeldobás döntött: 1968 olasz-szovjet elődöntő

1968-ban az olaszok nyerték az Eb-t, miután a döntőben 2-0-ra verték Jugoszláviát. Ám ennél is érdekesebb talán az elődöntő mizériája: 0-0-ra végeztek a szovjetekkel az olaszok, de ekkor nem hosszabbítás vagy tizenegyesek következtek, hanem pénzfeldobás. Az izgalmakat tovább fokozva az érme először elgurult, újra kellett dobni, a szerencse Itáliának kedvezett. Később állítólag megtalálták az első pénzérmét, ami a szovjetek által választott felét mutatta felfelé… Ja, amúgy a döntő sem volt annyira sima, ott is 1-1 lett először az eredmény, de mivel az aranyról nem dönthetett pénzfeldobás, két nappal később újrajátszották az összecsapást, az végződött 2-0-s olasz sikerrel.

A pimasz Panenka-tizenegyes

Véletlen egybeesés, de nagyon érdekes sztori. 1976-ban Csehszlovákia büntetőkkel verte meg a fináléban az NSZK-t, és ez volt az a meccs, ahol Antonín Panenka elkövette azt a pimasz alábökős tizenegyesét, amit aztán róla neveztek el. 1980-ban aztán már a csoportkörben összesorsolták e két válogatottat, így ugyanaz volt a nyitómeccs, mint az előző döntő. Csak mondjuk ekkor a németek nyertek Rummenigge góljával, aztán végül az egész Eb-t is behúzták.

További érdekességek a fociról

A "robinzonád" és a gyeptrükkök

A robinzonád a labdarúgás egyik leglátványosabb kapustechnikai eleme. Ez a kifejezés arra utal, amikor a kapus a levegőben úszva fogja meg vagy üti ki a labdát. A robinzonád során a kapus merészen vetődik el a labdáért olyan helyzetekben, amikor sem helyezkedéssel, sem futással nem tudná azt elérni. A focipályák gyönyörű zöld gyepe nem véletlenül olyan lenyűgöző - rengeteg munka és szakértelem áll mögötte.

Focisérülések és profi fizetések

A labdarúgás, bár rendkívül népszerű sport, sajnos gyakran jár együtt különböző sérülésekkel. A magyar labdarúgás az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, ami a játékosok fizetésében is megmutatkozik. Az UEFA legfrissebb jelentése szerint az NB1-es focisták átlagos havi fizetése 2022-ben elérte a 4,5 millió forintot, ami 18%-os növekedést jelent az előző időszakhoz képest.

Klubok és ikonok: Ryan Reynolds, Maradona, csocsó

A walesi Wrexham AFC-t 2021-ben két hollywoodi színész, Ryan Reynolds és Rob McElhenney vásárolta meg. Diego Maradona világbajnok argentin labdarúgó, minden idők egyik legnagyobb futballsztárja volt. Az „Isten keze” kifejezés, azaz Diego Maradona beceneve a futballtörténelem egyik leghíresebb és legellentmondásosabb pillanatából származik. A csocsó, vagyis az asztali foci története rendkívül izgalmas és sokszínű, hiszen több ország is magának tulajdonítja a játék feltalálásának dicsőségét.

A legtöbb ország válogatottjának mezszíneit és dizájnját elsősorban a nemzeti identitás, történelmi hagyományok és a zászló színei határozzák meg. Például Magyarország esetében a meggypiros mez és a fehér váltómez a kezdetektől jelen van, mert ezek a színek a történelmi zászlóban is szerepelnek, illetve a korai időkben ezek voltak könnyen elérhetők.

tags: #erdekes #tenyek #a #focirol

Népszerű bejegyzések:

• Barcelona-Real Madrid rangadó
• Vásároljon jegyet a Sztárban Sztár Döntőre és a stúdiólátogatásra
• A Zalaegerszegi TE mérkőzése a Győri ETO FC ellen
• A jégkorong hihetetlen gyorsasága
• Áttekintés a 2002-es női kézilabda idényről