Gödöllői Röplabda Club

A Ferencváros történelmi mesterhármasai és a sportújságírás vonzásában

2026.06.21

A magyar labdarúgásban a "mesterhármas", azaz egy játékos három gólja egy mérkőzésen, mindig is különleges teljesítménynek számított. Ez a cikk a Ferencváros csapatának és a magyar futball egyes kiemelkedő pillanatainak, valamint a sportújságírás fontos alakjainak történetébe nyújt betekintést, a "mesterhármas" fókuszában.

Fehér Miklós és a válogatott mesterhármasa

A magyar labdarúgásban számos tehetség tűnt fel, akik nemzetközi szinten is letették névjegyüket. Közülük kiemelkedik Fehér Miklós, aki bár tragikusan fiatalon hunyt el, emlékét itthon is őrzik, a klub akadémiája az ő nevét viseli.

Fehér Miklós sikerei között szerepel portugál bajnoki cím, kétszeres Portugál Szuperkupa-győztes cím, és 1997-ben a legjobb ifjúsági játékosnak választották, 2001-ben pedig a legjobb utánpótlás-játékosnak járó Puskás Ferenc-díjat érdemelte ki. Csapatai között szerepelt a Rába ETO, az FC Porto, az SC Salgueiros, az SC Braga és a Benfica. Fehér Miklós mesterhármast is szerzett a válogatottban, méghozzá a Litvánia-Magyarország 1-6-os mérkőzésen, 2000. október 11-én.

Egy évre rá felavatták Fehér Miklós mellszobrát a stadionban. A méretarányos, bronzból készült térplasztikát, Domingos Soares Franco alkotását az egyesület elnöke, Luis Filipe Vieira és a néhai futballista családja leplezte le az aréna egyik, ez alkalomból zsúfolásig megtelt aulájában. A kórháztól már korábban megszerezték azt a szerelést, amelyben a támadó elhunyt, és egy vitrinben ezt is kiállítják a stadionban.

Fehér Miklós futballista portréja

A mesterhármasok korszaka a magyar NB I-ben: Két győri mérkőzés története

A 80-as és 90-es évek magyar labdarúgásának egyik emlékezetes narratíváját két, pontosan tíz év különbséggel lejátszott mérkőzés adja, mindkettő Győrben, mindkettő április 25-én, és mindkettő a "mesterhármas" köré épül. A két meccset Szentes Lázár is összeköti, aki az elsőn a győztes csapatban ért el mesterhármast, tíz év múlva viszont szakmai igazgatóként szenvedte el a súlyos vereséget.

Rába ETO - DMVSC 8-1 (1982)

Az 1981-82-es NB I-es szezon egyértelműen a Verebes József vezette Rába ETO dicsőséges meneteléséről szólt. A győri futballforradalom vége az aranyérem megszerzése volt, az ETO 102 rúgott góllal nyerte meg a bajnokságot az ezüstérmes Ferencváros és a bronzérmes Tatabánya előtt.

Ahogy haladtunk előre a szezonban, úgy növekedett a győri stadionban a nézőszám, az emberek megérezték, hogy itt most valami egészen különlegeset látnak. Nem volt ez másképpen 1982. április 25-én, amikor a Kovács Ferenc (aki később az UEFA Kupa döntőjébe vezette a Videotont) edzette DMVSC látogatott Győrbe.

Rába ETO - DMVSC 8-1 (5-0)

Győr, 15.000 néző. Vezette: Tompa.

Rába ETO: Kovács - Csonka (Szijjártó), Hlagyvik, Mile, Magyar - Hannich, Póczik, Burcsa (Gyurmánczy) - Szabó, Szentes, Hajszán.

DMVSC: Szűcs - Tímár, Szigeti, Sallai, Fodor - Feledi (Tóth), Menyhárt, Nagy II., Czikora - Kerekes, Jankovics.

Gól: Hannich (21., 23.- tizenegyesből), Hajszán (28.), Szentes (39., 40., 47.), Burcsa (64.), Gyurmánczy (86.), illetve Nagy II. (80.)

Ezen a mérkőzésen Szentes Lázár egészen elképesztő produkciója kiemelkedő volt. Nemcsak a mesterhármas, nemcsak az, hogy két perc alatt két gólt szerzett, hanem az is, hogy ebben az idényben Szentesnek ez már a harmadik mesterhármasa volt. De még ez sem volt elég a gólkirályi címhez, mert az idény végén azt Hannich Péter szerezte meg 22 góllal. Szentes összesen 21 gólt lőtt ebben a szezonban, egy góllal lemaradt tehát.

A közönség tombolva ünnepelte a csapatot, és a lelátón helyet foglalt a Ferencváros másodedzője, Monostori Tivadar is. Monostori arról beszélt, hogy ehhez hasonló játékot csak a holland labdarúgó-válogatottól látott korábban, "Totális futball, közönségszórakoztató játék" - hangoztatta a Fradi edzője. Négy nappal később, szerdán este játszották a Ferencváros-Rába ETO összecsapást az Üllői úton, ahol 30 ezer néző láthatta, hogy Verebes csapata idegenben 4-3-ra verte a zöld-fehéreket. Ezzel gyakorlatilag a bajnoki cím is eldőlt, mert az aranyérmet a hátralévő fordulókban már nem engedte ki a kezéből a győri csapat.

Rába ETO 1982-es bajnokcsapatának ünneplése

Rába ETO - Ferencváros 1-6 (1992)

Ugorjunk most 10 évet előre az időben, az 1991-92-es bajnoki szezonra. Ha a 81-82-es idényre azt mondtuk, hogy minden a Győrről szólt, akkor erről azt kell mondani, hogy abszolút a Ferencváros állt az érdeklődés középpontjában. A Fradi kispadján a klub legendája, Nyilasi Tibor ült, aki valóságos forradalmat csinált.

Sokan biztosan emlékeznek még arra, hogyan sikerült Nyilasi első NB I-es meccse a Fradi kispadján. 1990. augusztusában ez volt az Újpest elleni emlékezetes 0-5, a mérkőzés, amelyen az erdélyi Szenes Sándor két gólt szerzett és amelyen a tévében Vitray Tamás azt mondta, hogy "Szenes, a romániai fiú".

A 90-91-es szezonban azonban még a Mezey György vezette Honvéd nyerte meg a bajnokságot, a Fradi ezüstérmes lett. Egy idénnyel később azonban már nem volt mese. A Nyilasi Tibor vezette csapat összeérett, ennek kiváló példája volt az 1992. április 25-én Győrben lejátszott bajnoki mérkőzés.

Rába ETO - Ferencváros 1-6 (0-4)

Győr, 15.000 néző. Vezette: Varga L.

Rába ETO: Végh - Plotár, Bimbó, Virág - Csikós, Tóth, Miriuta, Urbán, Korsós (Ördögh) - Csertői, Pena.

Ferencváros: Balogh T. - Simon, Telek, Kuznyecov, (Rácz) - Páling, Fodor, Lipcsei, Szenes, Keller (Szekeres) - Balogh G., Wukovics.

Furcsa közjáték vezette be ezt a meccset. Az előző fordulóban ugyanis Veszprémben a Győr 2-1-es vereséget szenvedett. A Fradi vendégjátéka előtt derült ki, hogy a győri vezetőség a veszprémi meccs miatt 100 ezer forintos kollektív büntetést szabott ki az együttesre. A jól értesültek bundáról suttogtak, Szentes Lázár pedig kitette a csapatból azt a Rugovics Vendelt, aki korábban éppen Veszprémben focizott, majd onnan igazolt Győrbe. Rugovics beceneve amúgy a "Bakony Maradonája" volt.

Nos, ha a tíz évvel korábbi meccsen Szentes Lázár mesterhármasát emeltük ki, akkor itt Lipcsei Péteré volt a főszerep, aki a 6-1-es Fradi győzelemmel végződött összecsapáson szintén mesterhármast ért el. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy 0-1 után a Győr 11-est rúghatott, de azt Miriuta elhibázta. Utána jött a Lipcsei-show, tényleg parádésan játszott a Fradi középpályása. Szentes Lázárnak nem maradt más hátra, mint a kényszerű gratuláció, Nyilasi Tibor pedig a boldogságban úszott. Pedig ekkor még nagyon szoros volt az élmezőny, a Fradi csak jobb gólkülönbségének köszönhette, hogy megelőzte a Vácot. A boldogság aztán néhány héttel később, Diósgyőrben teljesedett ki, mert ott - 28 ezer néző előtt - a Fradi 2-0-ra verte a DVTK-t és megszerezte a bajnoki aranyérmet.

FM | Lipcsei Péter 10 legnagyobb Fradi-gólja! | 2020.04.07.

Mesterhármasok az NB I-ben: Összehasonlítás

A két győri mérkőzés remekül illusztrálja a magyar bajnokság dinamikáját és a mesterhármasok jelentőségét a futballtörténelemben.

Dátum Mérkőzés Eredmény Mesterhármas szerzője Csapat Jelentőség
1982. április 25. Rába ETO - DMVSC 8-1 Szentes Lázár Rába ETO A 81-82-es bajnoki szezon harmadik mesterhármasa Szentes Lázártól, hozzájárulás a bajnoki címhez.
1992. április 25. Rába ETO - Ferencváros 1-6 Lipcsei Péter Ferencváros Kulcsfontosságú győzelem a Ferencváros számára a bajnoki cím felé vezető úton, Lipcsei kiemelkedő teljesítménye.

A sportújságírás szerepe és Ballai Attila munkássága

A sportesemények, különösen a kiemelkedő teljesítmények, mint a mesterhármasok, megörökítése és közvetítése a nagyközönség számára a sportújságírás feladata. Ballai Attila (Budapest, 1964. július 6.) újságírói pályafutása kiváló példája ennek.

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1988-ban, újságírói pályája rögtön a diploma megszerzése után kezdődött az Esti Hírlapnál, majd 1990-től a Pesti Hírlap, 1992-től pedig a Népszava munkatársa lett. 1991-től a Ferencvárosi Torna Club sajtófőnöki tisztségét is betöltötte.

2000-től a Népszava sportrovatának vezetője volt 2004 novemberéig, amikor a rovat egésze felállt és kilépett a laptól, hogy a Magyar Nemzethez csatlakozzon. 2015 májusában hasonló körülmények közt távoztak a Magyar Nemzettől. Ballai Attila pályafutása során számos lapnál megfordult, és 2019-től 2020 februárjáig az új Magyar Nemzet főszerkesztője volt. Emellett 2000-től a Magyar Kézilabda Szövetség sajtófőnöke, 2017-től pedig kommunikációs igazgatója volt. Munkáját 1996-ban "Az év újságírója" címmel ismerték el.

Ballai Attila példája mutatja, hogy a sportújságírás milyen fontos szerepet játszik a sporttörténet megőrzésében és a sportkultúra ápolásában, különösen egy olyan patinás klub esetében, mint a Ferencváros.

Régi sportújság címoldala

tags: #eskuvoi #mesterharmas #fradi #ujsag

Népszerű bejegyzések:

GRC