Az észak-koreai válogatott állítólagos büntetése és a sportolók sorsa

Világszerte nagy visszhangot váltott ki a hír, amely szerint a focivébéről hazatérő észak-koreai válogatottat nyilvános megalázásban részesítették Phenjanban. A hír bejárta a világsajtót és számos ember felháborodását kiváltotta. Egy napokban megjelent hír szerint nyilvános megalázással ért véget az észak-koreai fociválogatott vb-kalandja. A története során másodszor, 1966 óta először világversenyre jutott együttes tagjait a hír szerint négyszáz fiatal sportoló és az ország sportminisztere előtt hat órán át gyalázták a phenjani Népi Kultúra Palotájában, Kim Jong Hun szövetségi kapitányt pedig kényszermunkára ítélték.

Dr. Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének adjunktusa szerint ugyanakkor fenntartásokkal kell kezelni ezt a történetet. "A hírt az amerikai székhelyű Radio Free Asia tette közzé elsőként, a dél-koreai konzervatív sajtó pedig átvette, míg a déliek országos hírügynöksége, a Yonhap nem, sőt később több dél-koreai forrás is cáfolta az értesülést" - mondta az [origo] érdeklődésére. "Ez azt sejteti, hogy valószínűleg egy bulvárhírről van szó, amely annyiból nem légből kapott, hogy Észak-Koreában a rezsim kezdete óta küldenek embereket bányákba vagy építkezésre kényszermunkára, és eléggé ismert módszer az is, hogy a hibázó tisztviselőknek nyilvánosan önkritikát kell gyakorolnia."

Észak-Korea sportvilága: Propaganda, elszigeteltség és a sportolók sorsa

Észak-Koreáról nehéz abszolút hiteles forrást találni, miután a helyi hírügynökség csak propagandát továbbít, Dél-Koreában pedig a baloldali lapok pozitívan elfultak Északkal szemben, a jobboldaliak viszont előszeretettel színezik ki a Phenjanra rossz fényt vető híreket. Csoma szerint azonban azt még a kommunista országban is tudják, hogy irreális a vb-re negyvennégy év után kijutott válogatottat megbüntetni egy Brazília vagy egy Portugália elleni vereség után.

"Egy olyan országról beszélünk, amelyik élelmiszerhiánnyal, alapvető ellátási gondokkal küzd és nemzetközi szankciók alatt áll, tehát a mostani vb-szereplés önmagában is nagy eredmény, amit a propaganda igyekszik is a lehető legjobban kihasználni." A játékosokat állítólag mind arra kényszerítették, hogy az edzőjüket vádolják a csúfos szereplésért. Ha lett volna közösségi dorgálás, két játékos, az egyaránt Japánban született és jelenleg is ott futballozó Dzsong Te Sze és An Jung Hak azt is megúszta volna.

Európai gondolkodással nehéz megérteni, hogy a külvilágtól tökéletesen elzárt diktatúrába teljesen szabad ki- és bejárás biztosított a világ egyik legfejlettebb kapitalista országában élő futballistáknak. "Egy kulcsszó van: a nacionalizmus. Japánban sok koreai él, akiket, illetve akik elődeit még a japán gyarmati uralom idején, 1910 és 45 között hurcoltak be. Ennek a nehéz kisebbségi létben élő közösségnek van egy észak- és egy dél-koreai szervezete. Az idősebb korosztály inkább az északiakhoz húz. Dzsong Te Sze - aki elsírta magát a brazilok elleni meccs előtt hazája himnusza alatt - édesanyja is észak-koreai" - magyarázta a két Koreáról két könyvet is jegyző Csoma Mózes.

Korea a második világháború után szakadt ketté. A szövetségesek Potsdamban megállapodtak arról, hogy a Koreai-félszigetet a 38. szélességi fok mentén kettéosztják. Északon a szovjet, délen az amerikai hadsereg szabadította fel az országot a japán megszállás alól. A három éven át tartó koreai háború 1953 júliusában ért véget, de a két ország azóta is hadban áll egymással. A kommunista Észak-Korea fővárosa Phenjan, Dél-Koreáé Szöul lett.

A hírek cáfolata és a FIFA vizsgálata

A hírbe hozott észak-koreaiak részéről megkerestük Kim Dzsong Il kevés nyugati támogatójának egyikét, Alejandro Cao de Benost. A Spanyolországban született férfi alapító elnöke a Koreai Barátság Szövetségének (KFA), és 1990 óta szószólója a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak. Alejandro Cao de Benos tiszteletbeli különleges küldötte Észak-Korea külkapcsolatokkal foglalkozó bizottságának, ő készíti a www.korea-dpr.com honlapot. "Ez a hír nem igaz, megtévesztő propaganda" - írta a jelenleg Lisszabonban élő férfi. A kérdésre, hogy létezik-e a nyilvános megalázás mint büntetési forma, azt felelte: "Abszolút nem."

Az edzővel kapcsolatban Alejandro Cao de Benos elmondta: "Kim Jong Hun eljuttatta a csapatot Dél-Afrikába, miért kellene kirúgni? Továbbra is ő marad az edző, mindaddig, amíg örömöt talál a munkájában." "Mindannyian szerettük volna, ha továbbjut a csapat a kieséses szakaszba, de a tény, hogy a KNDK ott lehetett a vébén és az egész világ támogatását érezte, máris egy győzelem. Számunkra tehát sikeres volt a vb."

A phenjani hangulatról Alejandro Cao de Benos a következőképp festette le: "A hazatérő válogatottat virágokkal fogadták a reptéren családtagjaik, barátaik és a kormány hivatalnokai. Ők kiváló játékosok, akik a lehető legszerényebb forrásokból is lehetővé tették a futballunk bemutatását a világbajnokságon. Mindannyian büszkék vagyunk rájuk, hogy eljutottak a legmagasabb nemzetközi szintre."

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bejelentette: nem foglalkozik a labdarúgó-világbajnokság után az észak-koreai válogatottnál kialakult helyzettel, mert nincs bizonyítéka arra, hogy a nemzeti csapat szövetségi kapitányát és több játékosát megbüntették. "Az Észak-koreai Labdarúgó-szövetség biztosította a FIFA-t arról, hogy Kim kapitány és a játékosok is rendes edzésmunkájukat végzik, nem kaptak semmiféle büntetést. Az erről szóló jelentések minden valóságalapot nélkülöztek. A FIFA a beérkezett információk megvizsgálása után úgy döntött, hogy lezárja az ügyet" - írta a nemzetközi szövetség.

A sportolók élete Észak-Koreában: Jutalmazás és megtorlás

Pénzjutalom, luxusautó, hűtőszekrény: csak néhány azokból az ajándékokból, amelyekkel Észak-Korea az eredményesen szereplő sportolóit jutalmazza. A „nem megfelelően teljesítő” versenyzők azonban komoly megtorlásra számíthatnak. Évtizedek óta életben lévő gyakorlat, hogy igencsak komoly büntetésre számíthat az az észak-koreai sportoló, aki „nem megfelelően teljesít” az olimpián.

A KCNA állami hírügynökség arról számolt be a 2012-es olimpia után, hogy több győztes sportoló is luxuslakásokba költözött a fővároson átívelő Pothong folyó mentén. A 2012-es londoni olimpia aranyérmesei többek között Om Yun-chul, An Kum-ae és Kim Un-guk voltak. Több bajnok is könnyek között mondott köszönetet Kim Dzsong Un-nak, amiért hozzásegítette őket a győzelemhez, illetve a bőkezű ajándékokért is. Az aranyérmes olimpikonok lakást, autót, hűtőszekrényt és televíziót is kaphatnak az államtól, de megkapják a "hős" és a "népi sportoló" címeket is.

A vesztesek különösen akkor vannak bajban, ha ellenségesnek tekintett nemzetek ellen veszítenek, például az USA, vagy Dél-Korea ellen. Kegyetlen büntetés vár azokra, akik nem teljesítenek. Ennek a leghíresebb esete talán 1966-ban történt, amikor a labdarúgó válogatott bejutott az angliai világbajnokság második fordulójába: a csapat aztán állítólag annyi alkoholt fogyasztott, hogy emiatt kaptak ki végül 5-3-ra Portugáliától. Otthon pedig maga a Pokol várta őket. Az akkori vezető, Kim Ir Szen állítólag az ország legbrutálisabb kényszertáborába száműzte a játékosokat.

Disszidálni ugyanakkor nem sok sportoló akar: félnek a retorzióktól, ugyanis ilyen esetben az otthon maradt családtagjaikat vinnék munkatáborba, ahogy az Hvang Dzsang Jop, a Központi Bizottság egykori titkárának hozzátartozóival is történt. Ezenkívül a játékosok szigorú felügyelet alatt állnak, tehát valószínűleg nem is tudnának egykönnyen meglépni.

A sportolók ellenőrzése és az álhírek

Észak-Korea a 2016-os riói olimpia óta most először vesz részt az eseményen, ez pedig ismét reflektorfénybe helyezte azt a kérdést: mégis meddig megy el a Kim Dzsong Un vezette diktatúra, hogy megfelelő kontroll alatt tartsa a polgárait és elszigetelje őket a külvilágtól? Jy Hyun Park, aki sikeresen elszökött az országból, azt nyilatkozta a Sun-nak: egymás kölcsönös megfigyelése biztosítja, hogy a játékosok nem lépik át azt a bizonyos vörös vonalat. Mint mondta, mindenki tisztában van azzal, hogy vannak kinevezett megfigyelők is, akiknek az az egyetlen dolguk, hogy folyamatosan jelentsenek a kormánynak.

Amikor pedig a játékosok hazatérnek Párizsból, ígéretet tesznek a vezetésnek, hogy soha egyetlen szót sem beszélnek az otthoniaknak arról, hogy mit láttak Párizsban. Ha mégis szóba elegyednek egy külföldi állampolgárral, annak az interakciónak minden részletéről be kell számolni a kormánynak. Ezt nem nézik annyira szigorúan, ha az illető mondjuk brit, de ha dél-koreai, akkor minden egyes apró részletről be kell számolni, ami kettejük között elhangzott.

Az álhírek terjesztése azonban aligha szűnik meg a közeljövőben. Még a vb alatt cikkezett arról a sajtó, hogy négy játékos eltűnt az észak-koreai csapatból, egy nappal később viszont kiderült, hogy a hír kacsa. A dezinformációt az okozhatja, hogy a korábban említett konzervatív dél-koreai lapok szívesen támaszkodnak észak-koreai emigránsok elbeszéléseire.

Az észak-koreai futball: Kim Dzsong Un víziója és a nemzetközi szintéren

A labdarúgás a szinte teljesen elszigetelődő országban a legnépszerűbb sportágak közé tartozott és tartozik a mai napig, népszerűsítésében pedig mi, magyarok is kivettük a részünket a hidegháború évei alatt. Csernai Pál személyében például másfél éven át magyar szövetségi kapitánya volt az ország válogatottjának. Az edzőt nagyon marasztalták, csakhogy az újabb szerződés aláírása mellett már az állampolgárság felvételét is követelték tőle. "Azért kérhettek állampolgárságot, hogy még jobban kihasználhassák ennek a propagandaértékét. Ilyen más külföldiekkel is előfordul, például vannak dezertőr amerikai katonák, akik ott telepedtek le, ők filmekben szerepelnek, ismert embereknek számítanak, és a phenjani rezsim erőteljesen próbálja kihasználni a jelenlétüket."

Az észak-koreai válogatott történelmet is írt, amikor az 1966-os angliai világbajnokságon az olaszokat legyőzve továbbjutott a csoportjából, ázsiai országként először. Az előbbiekben említett, 2013-ban Kim Dzsong Un alapította labdarúgó-iskola céljai között - meglepő módon - az is szerepelt, hogy segítsék a helyi tehetségek külföldre igazolását, ezzel együtt pedig szakértőket lássanak vendégül a nagyvilágból, akik segítenek felemelni az ország labdarúgásának színvonalát. 2014-ben a FIFA képviselői mellett profi játékosok is érkeztek az országba szerte a világból, hogy ezt a munkát segítsék. Alig pár hónap múlva 14 diákot Spanyolországba, nem sokkal később pedig 15-öt Olaszországba küldött a focisuli: köztük volt Han Kwang Szong, illetve egy másik tehetséges fiatal, Cso Szong Hjok is.

Han Kwang Szong eltűnése: Egy ígéretes karrier vége

A phenjani születésű Han Kwang Szong karrierje ígéretesen indult. Az 1998-as születésű Han a helyi viszonylatban tekintélyes Phenjani Nemzetközi Labdarúgó Iskolában kezdett el futballozni. Az olaszországi vendégszereplés során Hanra és a barátjára felfigyeltek a perugiai ISM Akadémia vezetői. Végül Han 2017-ben a Cagliarihoz, Cso pedig a Fiorentinához szerződött, kezdetben az ifjúsági csapatokban futballoztak. 2017-ben ő lett az első észak-koreai, aki - a Cagliari színeiben - pályára lépett a Serie A-ban, majd gólt is szerzett - ezzel nemcsak az olasz élvonal, hanem az öt európai topliga elsőjévé is vált.

Nem könnyítette meg Han előrelépését az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2017-es határozata, vagyis Észak-Korea hatodik nukleáris kísérlete miatt szankciókat vezettek be a kommunista állam ellen. A szankciók arra kötelezték a tagállamokat, hogy hazaküldjék a náluk dolgozó észak-koreai állampolgárokat, mivel fennállt annak a veszélye, hogy egyesek a jövedelmük egy részét átutalják az országot uraló rezsim támogatására. Aligha meglepő, hiszen a futball a közérdeklődés homlokterében van - Olaszországban különösen -, hogy Han cagliari profi szerződése kapcsán egészen az olasz parlamentig jutott az a dilemma és vita, hogy vajon a futballista megtartja-e a klubtól a fizetését, vagy annak egy része az észak-koreai rezsimhez vándorol.

A Szardínián mutatott játékára a Juventus is felfigyelt, és előbb kölcsön-, majd végleg megvette Han játékjogát, 2020 januárjában 3,5 millió eurót fizettek érte. "Hosszú volt az út, de végre elmondhatom, hogy valóra vált az álmom, miután megszereztem az első gólomat a Seria A-ban, és én lettem az első észak-koreai, aki olyan fontos klub mezét húzhatja magára, mint a Juventusé” - olvasható a mai napig a játékosok menedzselésével foglalkozó ISM Scouting Központ oldalán. A torinói kaland azonban nem tartott sokáig, a játékjogát még ugyanabban a hónapban, tehát 2020 januárjában - a vételára duplájáért, azaz 7 millió euróért (!) - eladták a katari al-Duhailnak. Tény, hogy a politikai viszonyok alakulása, és maga az a tény, hogy észak-koreai állampolgár, nem kedvezett Hannak.

Az ENSZ-dokumentumaiból derül ki, hogy a katari szerződése aláírásakor a futballista ígéretet tett a pénzügyeit kezelő arab banknak, hogy „semmilyen körülmények között sem utal pénzt Észak-Koreába”. Mindezek ellenére a tehetséges fiatal játékos közel-keleti pályafutása is gyorsan véget ért, annak ellenére, hogy 2024-ig szóló szerződést írt alá az al-Duhaillal. 2021 elején az al-Duhail felbontotta a szerződését, és el is kellett hagynia az országot. Mivel Észak-Korea a koronavírus-járvány miatt 2019 végén lezárta a határait, így Han nem térhetett haza - helyette 2021. január 26-án a Qatar Airways Dohából Rómába repülő járatával visszautazott Olaszországba. Ez az utolsó kocka, amit biztosan tudunk vele kapcsolatban, ezután teljesen „felszívódott”.

Nagy valószínűséggel az egyik észak-koreai követségen vagy konzulátuson várta a határnyitást többedmagával. Arról azonban nincs tudomásunk, hogy Han hazatért-e időközben. Mint ahogy azt sem tudjuk pontosan, a most 25 éves futballista futballozott, edzett-e egyáltalán az elmúlt két évben? A CNN megkereste két korábbi olaszországi edzőjét, ám ők sem tudnak semmit a játékosról. „Két éve nem futballozott. Úgy gondolom, talán egy kiscsapattal azért tudott tréningezni, de nem vagyok biztos ebben sem. Biztosan sokat kopott a tudása ennyi idő alatt. Nagy karrier állhatott volna előtte, ez óriási veszteség” - mondta Max Canzi, aki a Cagliari U19-es csapatánál volt az edzője.

Összefoglaló táblázat: Jutalmazás és büntetés Észak-Koreában

tags: #eszak #koreai #valogatott #buntetese

Népszerű bejegyzések:

• működési helyszínek és címek
• Dream League Soccer útmutató
• Mindent a Fradi-Újpest derbiről
• Győri ETO a BL Final Fourban
• A baseball legendái és dicsősége