Az Európa-bajnokság: A Kontinens Labdarúgó Nemzeteinek Tornája
Az Európa-bajnokság, vagy ahogyan ma ismerjük, az UEFA Európa-bajnokság, a kontinens legjelentősebb labdarúgó nemzeteinek versenye, amely a futballrajongók millióit köti le négyévente. Az első Eb, az akkor még Európai Nemzetek Kupájának torna 60. évfordulójára (2020-ra) speciális, "romantikus" változatot ajánlott Michel Platini akkori UEFA elnök. Ezt az idilli tervet rombolta le 2020-ban a koronavírus-járvány, ezért egy évvel el kellett halasztani a tornát. Ez a különleges, több országban rendezett formátum jelentős eltérést mutatott a korábbi tornákhoz képest.
A Multi-kontinentális Európa-bajnokság és Annak Sajátosságai
A 2020-ról 2021-re halasztott Európa-bajnokság több szempontból is egyedülálló volt. A 11 rendező város közül 9-nek részt vesz a nemzeti csapata a tornán: Magyarország válogatottja mellett Dánia, Anglia, Németország, Olaszország, Hollandia, Oroszország, Spanyolország és Skócia legjobbjai is játszhatnak hazai pályán. A torna hivatalos szlogenje az, hogy Éld át. Igazán. (Live It. For Real), ezzel is próbálják ösztönözni a fociszurkolókat, hogy menjenek el élőben meccset nézni.
Május 4-én úgy határozott az UEFA, hogy a játékoskeretet 23 fősről 26 fősre emeli, egy jelentős változtatás az előző Eb-khez képest. Meccset csak akkor halasztanak el, ha a csapatból nincs 13 játékos, aki pályára léphetne. De ebben az esetben is 48 órán belül megtartanák a mérkőzést, ha ez lehetséges. Érdekesség, hogy első alkalommal lesz dél-amerikai futballbíró a tornán, köztük az argentin Fernando Rapallini, aki az UEFA csereprogramjával vehet részt az Eb-n.
Az UEFA-nak több kihívással is szembe kellett néznie a rendezés során. Egyedül a dublini Aviva Stadium került le a listáról, miután áprilisban nem garantálták, hogy nézők bemehetnek a meccsekre. Ezzel az írek a pótselejtezőn kieső csapatuk után a rendezéstől is elestek. Az UEFÁ aggódott az azerbajdzsáni Bakuba tervezett mérkőzésekért is, mikor kiújult 2020-ban a hegyi-karabahi konfliktus Örményországgal. Februárban az izraeli futballszövetség felajánlotta a segítségét, hogy megtarthatnának pár meccset náluk, hiszen az országban rendkívül magas az átoltottság.
A Nézőszám és Helyszínek
A 11 helyszínnek április 9-éig kellett nyilatkozni arról, hogy mit terveznek, a nézőtér hány százalékát tölthetik meg szurkolók. Ez utóbbit egyedül a budapesti Puskás Arénában vállalták, ahol érdekesség, hogy a nézőknek még maszkot sem kötelező viselni majd. Szentpéterváron és Bakuban félház várta a csapatokat, míg a legóvatosabb helyszín a németországi München volt. Az UEFA egyébként hangsúlyozta, hogy a jegybirtokosok nem mentesülnek a nemzetközi utazási korlátozások alól az Eb ideje alatt.
A 2020/2021-es Európa-bajnokság helyszínei és a nézőszámra vonatkozó szabályok:
| Helyszín | Megengedett nézőszám | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Budapest (Puskás Aréna) | 100% | Nem kötelező maszkviselés |
| Szentpétervár | Félház (50%) | |
| Baku | Félház (50%) | Aggodalmak a hegyi-karabahi konfliktus miatt |
| München | Legóvatosabb | |
| Dublin (Aviva Stadium) | Elhagyta a listát | Nem garantálták a nézők belépését |
| London (Wembley Stadion) | Legtöbb néző (90 000 fős kapacitás) | Mindkét elődöntő és a döntő helyszíne |
A Lebonyolítási Rendszer
Minden helyszínen 3 csoportmérkőzést rendeznek és egy kieséses szakaszbelit. Ez alól egyetlen kivétel van: London. A helyszínek közül a legtöbb néző befogadására alkalmas, 90 000 fős Wembley Stadionban játsszák ugyanis mindkét elődöntőt, és a döntőt is majd. A június 12-től június 24-ig tartó csoportmérkőzések alatt a négy csapat egymással játszik meccseket. Innentől a 8 mérkőzés győztese jut tovább a negyeddöntőbe. A négy győztes csapat játssza az elődöntőt, és a két legjobb válogatott küzd meg a döntőben az Eb-címért július 12-én. Nem sokkal mögéjük sorolják az angol válogatottat (5/1), annak ellenére, hogy 1966 óta nem jutottak döntőbe.
Az Európa-bajnokságok Története
Az Európa-bajnokságok hosszú és gazdag történelmet tudhatnak magukénak, számos emlékezetes pillanattal és formátumváltással.
Az Első Lépések és a Korai Évek
Az Európa-bajnokságok elődjének tekinthető az Európai Nemzetek Kupája. A lebonyolítás újítása révén később az "Európai Nemzetek Kupája" helyett "Európa-bajnokság" lett a torna neve. A döntő mérkőzéseit Franciaországban vívták. Az 1960-as torna bronzmeccsén Csehszlovákia 2-0-ra nyert Franciaország ellen.
Az 1970-es Évek Ikonikus Tornái
Az 1972-es kontinenstorna Belgiumban zajlott. A kontinens negyedik Európa-bajnokságán négy csapat vett részt: a Szovjetunió, az NSZK, Belgium és Magyarország. Az Európa-bajnokság a német Gerd Müller varázslatos játékáról marad emlékezetes. A döntőben az 1960-as Európa-bajnok Szovjetunió ellenfele az NSZK volt.
Az 1976-os Eb záró szakaszát Jugoszláviában, 1976. június 16. és június 20. között tartották. Két stadion adott otthont a négy mérkőzésnek, a belgrádi Crvena Zvezda stadionja, valamint a zágrábi Maksimir Stadion. Minden idők leggólgazdagabb Eb-je volt az 1976-os, a négy meccsen 19 gól született. Az első elődöntőben Csehszlovákia 3-1-re verte Hollandiát, a másodikon az NSZK 4-2-re Jugoszláviát. A bronzmérkőzésen Hollandia 3-2-re győzött Jugoszlávia ellen, a döntőben viszont büntetőpárbajban győzött Csehszlovákia az NSZK ellenében (a hosszabbítás után 2-2-re álltak a csapatok). Az utolsó büntetőt Antonin Panenka lőtte, kultuszt teremtve a labda alá nyesésével, amikor a játékszer az elmozduló kapus mellett a háló közepébe hullott.
A Bővítés és Az Újítások Kora
Az 1980-as Európa-bajnokságon már nyolc csapat vett részt, ami jelentős bővítés volt a korábbi tornákhoz képest. Először jutott ki automatikusan a házigazda, így Olaszországnak nem kellett selejtezőt játszania. A döntőben két négyes csoportot sorsoltak ki, mindenki játszott mindenkivel, a győzelem két, a döntetlen egy pontot ért. A bronzmérkőzésen Csehszlovákia büntetőpárbaj után verte az olaszokat, másodszor vett részt az Eb-k történetében 11-es párbajban. A döntő hőse Horst Hrubesch volt, aki a 10. perc után a 88. percben is betalált, akkor 1-1-es állásnál. Németország második alkalommal lett Európa-bajnok, a gólkirály is közülük került ki (Klaus Allofs személyében).
Az 1984-es Európa-bajnokság selejtezőcsoport mérkőzéseit 1982-ben és 1983-ban játszották, a csoportgyőztesek jutottak ki a tornára. Franciaország már az A csoport küzdelmei során jelezte, nehéz lesz megverni: Dániát 1-0-ra, Belgiumot 5-0-ra, Jugoszláviát 3-2-re verte, mellettük Dánia lépett az elődöntőbe. A párizsi Parc des Princes stadionban játszották 1984. június 27-én a döntőt, ahol a házigazdák első Európa-bajnoki címének örülhettek.
Az 1988-as torna lebonyolítási újításai között szerepelt, hogy a négy évvel korábbi Európa-bajnoksághoz hasonlóan ezúttal is nyolc csapat vett részt a tornán. Ez az Európa-bajnokság a hollandokról szólt. A hét selejtezőcsoport győztese harcolta ki a részvételt az Eb-n, ezek Anglia, Dánia, Hollandia, Írország, Olaszország, Spanyolország és a Szovjetunió voltak. A nyolc résztvevőt két négyes csoportba osztották, az A jelű négyesből az NSZK és Olaszország, a B-ből pedig a Szovjetunió és Hollandia jutott be az elődöntőbe. A döntőben a Szovjetunió ellenfele Hollandia volt, és a hollandok győztek (többek között Marco van Basten híres kapásgóljával), amely történetének első kontinensbajnoki címét jelentette.
Az 1992-es eseményen is nyolc csapat vett részt, hasonlóan az elmúlt két Európa-bajnoksághoz. A rendező Svédország mellett hat selejtezőcsoport-győztes, Anglia, Franciaország, Független Államok Közössége (még Szovjetunióként jutott ki), Hollandia, Németország és Skócia vehetett részt az 1992-es Eb-n. Fontos megjegyezni, hogy Jugoszlávia kizárása miatt a selejtezőcsoportjukban második Dánia indulhatott helyettük. "Nyaralásból lettek Európa-bajnokok a dánok!!" A csapatokat két négyes csoportra osztották, ennek első két helyezettje jutott az elődöntőbe. Az A csoportból Svédország és Dánia, a B-ből Hollandia és Németország jutott tovább.
A Modern Kor Európa-bajnokságai
Az 1996-os kontinenstornán első alkalommal vett részt 16 csapat, ami újabb mérföldkő volt a torna történetében. Az együtteseket négy darab négyes csoportba osztották be, innen a kvartettek első két helyezettje jutott tovább a negyeddöntőbe. A negyeddöntőben Németország Horvátországot, Csehország pedig Portugáliát győzte le. Mind a két elődöntő tizenegyesekkel dőlt el, a finálét Németország és Csehország vívhatta egymással. A döntőt 1996. június 30-án játszották. A németek Olivier Bierhoff 95. percbeli aranygóljával nyerte a német csapat 2-1-re. Érdekesség, hogy 1976-ban még Csehszlovákiaként diadalmaskodott Csehország.
A 2000-es torna június 10. és július 2. között zajlott, 16 csapat részvételével. A spanyol válogatott is könnyedén búcsúzhatott volna már a csoportkörben, ám az egész viadal egyik legjobb meccsén a 94. és a 96. percben lőtt gólokkal fordított Norvégia ellen. Hollandia ellenben házigazdaként magabiztosan menetelt, a negyeddöntőben 6-1-re kiütötték a jugoszlávokat, az elődöntőben azonban egy gól nélkül végződő drámai összecsapást követően büntetőkkel kikaptak az olaszoktól. A döntőben a gallok a rendes játékidő utolsó pillanataiban egyenlítettek az olaszok ellen, majd Trezeguet aranygóljával megnyerték a kontinensviadalt.
A 2004-es Európa-bajnokság meglepetéssel indult, a házigazda portugálok ugyanis 2-1-es vereséget szenvedtek a görög válogatottól. Egy másik futballnagyhatalom, Olaszország viszont bizarr körülmények között búcsúzott a C jelű négyesből. Az elődöntőben Portugália Cristiano Ronaldo találatával szerzett vezetést Hollandia ellen, majd Maniche duplázta meg a házigazda előnyét, az Oranje erejéből pedig már csak a szépítésre futotta. A lebonyolítás újítása: Az egyenes kieséses szakaszban az aranygól helyett immár az ezüstgól döntött. A döntőt 2004. július 4-én játszották, amelyen a házigazda portugálok játszottak a görögökkel. A görög válogatott végül 1-0-ra győzött, ami hatalmas meglepetésnek számított (az Európa-bajnokság előtt 100:1-es oddsot adtak görög-győzelemre).
A 2008-as Európa-bajnokságot Ausztria és Svájc rendezte, ami az első alkalom volt, hogy két közép-európai ország közösen adott otthont a tornának.
A 2008-as Eb után Már a csoportkörben búcsúzott Franciaország is, a gallok három meccsen mindössze egy döntetlenre voltak képesek, így Hollandia, Olaszország és Románia mögött a negyedik helyre szorultak a C jelű kvartettben. Drámai küzdelmet hozott a csoportmeccsek utolsó körében a török-cseh összecsapás, a félholdasok a rendes játékidő utolsó öt percében két gólt is szereztek, 3-2-es győzelmükkel pedig továbbjutottak a négyesből. Az egyenes kieséses szakaszban Németország nagy csatában győzte le 3-2-re Portugáliát, a törökök pedig ismét nagyot küzdöttek, a 122. percben. A finálé kiharcolása már túl nagy falat volt a sérülésektől és eltiltásoktól sújtott török válogatottnak, de így sem adták könnyen a bőrüket, Lahm a 90. percben szerezte a győztes gólt.
tags: #europa #futball #nemzetei
