Gödöllői Röplabda Club

A Manchester City első Szuperkupa-győzelme és a trófea története

2026.06.20

A Bajnokok Ligáját megnyerő Manchester City 1-1-es döntetlen után büntetőpárbajban 5-4-re győzött szerdán az Európa-liga győztes Sevilla ellen az európai Szuperkupa döntőjében. A Manchester City tavasszal először nyerte meg a BL-t, és ezzel a Szuperkupát is először hódította el. Ezzel szemben a Sevilla hetedszer játszhatott a Szuperkupáért - az andalúz csapat rendszeresen remekel az Európa-ligában, és ezáltal bejut az európai Szuperkupába -, azonban most sem tudtak nyerni. A Sevillának legutóbb 2006-ban sikerült Szuperkupát nyernie, azóta hat döntőt veszítettek el.

A Manchester City játékosai ünneplik a Szuperkupa győzelmet

A Szuperkupa győzelem története és az út a döntőig

A Manchester City tavalyi szezonja tökéletesre sikeredett: megnyerték a Premier League-t, az FA-kupát és végül a Bajnokok Ligáját is. Pep Guardiola együttese a csúcson fejezte be az előző idényt. Nehéz lehet feltüzelni a játékosokat, amikor már mindent elértek, ami klubszinten elérhető. A Manchester City-re most nem illett az a mondás, hogy „ott kezdték el, ahol befejezték”: a szezon első tétmeccsén elvesztették az angol Szuperkupát az Arsenal ellen, de most a Sevilla ellen lehetett javítani.

A Sevilla útja a Szuperkupáig

A spanyol alakulat mélypontra került a tavalyi szezon közepén, kilátástalan volt a helyzetük a bajnokságban. José Luis Mendilibar érkezésével új lendületet vett a Sevilla és meg sem álltak egészen az Európa-liga-döntőig, Budapestig. Itt már José Mourinho AS Romája sem akadályozta meg az andalúz csapatot, sikerrel vették ezt az akadályt is, így egy kiváló szezont hoztak össze a nagy bukás helyett.

A mérkőzés eseményei

A Manchester Cityben nem volt ott a Burnley ellen lesérülő Kevin De Bruyne, aki valószínűleg három-négy hónapot kényszerül most kihagyni. A meccset pedig a Sevilla kezdte jobban: nem hagyták kijutni a Cityt saját térfelükről, az angol csapatnak hosszú idejébe telt, míg végül egyáltalán mezőnyfölényt tudtak szerezni. Hamarosan az a játékkép alakult ki, amire számítani lehetett, a manchesteri csapat járatta a labdát a Sevilla térfelén, a spanyol együttes pedig szervezetten védekezett. A félidő közepén az athéni hőség miatt ivószünetet rendelt el a játékvezető, amely megzavarhatta a manchesterieket. A 25. percben kiválóan épített fel támadást a Sevilla, Acuna adta középre a labdát, majd En-Nesziri remek ütemben érkezve két védő között 9 méterről fejelt a kapuba. A labda a kapufát érintve került a hálóba.

A Sevilla gólöröme

Taktikai meglepetések Guardiola részéről

Nem Pep Guardiola lenne Pep Guardiola, ha nem vetne be egy teljesen új taktikai megoldást egy fináléban. A világ legdrágább védője, az RB Leipzigtől érkező Josko Gvardiol a védelem bal oldalán kezdett, olyan pozícióban, ahol csak igen ritkán találta magát karrierje során. A támadósorban is meglepetést okozott a katalán edző, a fiatal Cole Palmer kezdett.

Fordulópont és egyenlítés

A bekapott gól után felszívta magát a City, azonban a szünetig nem változott az eredmény. A fordulás után megint a kék mezes alakulat vette át az irányítást, de erre jól reagált a spanyol alakulat. Mendilibar együttese több kontrát is vezetett, amelynek végén legtöbbször En-Nesziri próbálkozhatott. A legnagyobb ziccere az 50. percben adatott meg a marokkóinak. Ocampos gyönyörűen iramodott meg a bal oldalon, majd bepasszolta középre a labdát. En-Nesziri nem helyezte kellőképpen a lövését, így Ederson hárítani tudta a kapu közepe felé tartó labdát. A kihagyott sevillai helyzetek megbosszulták magukat, a 63. percben egyenlíteni tudott a City. Palmer Rodritól kapott remek beadást, a 21 éves angol pedig közvetlen közelről a léc alá fejelte a labdát.

A City ellen Szoboszlai óriási gólt szerzett, majd a hajrában kiállították a vereséggel zárult

Büntetőpárbaj és győzelem

A rendes játékidő hosszabbításában még Aké fejelhetett öt méterről egy beadás után, de Bunu bravúrral tolta a léc fölé a játékszert. A Szuperkupában nincs 2x15 perces hosszabbítás, így egyből a büntetők következtek. A végsőkig kiélezett volt a büntetőpárbaj, amelyet 5-4-re nyert meg a Bajnokok Ligája-aranyérmes angol Manchester City az Európa-liga-győztes spanyol Sevilla ellen.

Az Európai Szuperkupa trófea története és fejlődése

A labdarúgó európai Szuperkupa győztesének járó trófea több átalakuláson ment keresztül, mire méltóvá vált az esemény rangjához. Anton Witkamp neve a legvérmesebb futballszurkolóknak sem sokat mond, pedig nélküle nehezen rendeznének szeptember 24-én Szuperkupa-mérkőzést a Puskás Arénában. A De Telegraaf 2011-ben elhunyt holland újságírójának a fejéből pattant ki 1971-ben hazafias érzelmektől vezérelve az ötlet (a BEK-et ugyanis a hetvenes évek elején az Ajax uralta), milyen jó lenne, ha Európa két legrangosabb nemzetközi kupasorozatának győztese évente összecsapna egymással.

A kezdetek és az első trófea

A felvetésből hivatalosan 1974-ben lett valóság, az 1973-as idény BEK-győztese, az Ajax és a KEK-et elhódító Milannal 1974 januárjában mérkőzött meg a trófeáért, és miután az idegenbeli 1-0-s vereséget követően a visszavágón odahaza 6-0-ra nyert a holland együttes, elsőként ünnepelhetett. A serleg kezdetben az egyik legnagyobb volt, amelyet futballcsapatnak valaha átadtak, súlyra és méretre a BEK-trófeát is felülmúlta. A nyertes csapat szomorúságára ugyanakkor vissza kellett szolgáltatni az UEFA-nak, mindössze a replikát lehetett kitenni a klubház vitrinjébe. Az ennél is pontosabb, hiteles másolatra csak azok a klubok válnak jogosulttá, amelyek sorozatban háromszor vagy összesen legalább ötször győzedelmeskednek - eddig a Milan és a Barcelona jutott ilyen magasságokba.

A trófea változásai

A trófea több átalakuláson ment keresztül az idő előrehaladtával. Először 1977-ben cserélték le, attól kezdve a győztesek a megszokott negyven aranyérem mellé egy dombornyomott, UEFA-felirattal ellátott arany emlékplakettet vehettek át. Az újabb változtatásig tíz év telt el, ám a gigantikus méretű eredeti trófea visszatérését remélőknek csalódniuk kellett: az új serleg inkább hasonlított egy ifjúsági verseny első díjára, mindössze öt kilogrammot nyomott, magassága a negyvenhárom centimétert sem érte el, és meglehetősen furcsán festett a győztesek kezében.

A modern Szuperkupa trófea

A Szuperkupa nevéhez méltó trófeára egészen 2006-ig kellett várni, s a futballisták közül először a Sevilla védője, Javi Navarro vehette kézbe, miután csapata a Monacóban rendezett döntőben 3-0-ra legyőzte a Carles Puyolt, Lionel Messit és Ronaldinhót is soraiban tudó Barcelonát. A serleg mérete ötvennyolc centiméterre, súlya 12.2 kilogrammra nőtt, kialakítása megidézi a milánói Bertoni műhelyben készült eredeti kupát, de egyben kellően modern. A biztos fogást kétoldalt két csavart mintázatú kar biztosítja, s mivel teteje nincsen, a szétesés veszélye minimális. Persze nem lennénk meglepve, ha a klubokat a trófeánál is jobban érdekelné a dicsőség, valamint a pénzdíj: a győztes az idén öt-, a vesztes 3.8 millió eurót tehet be a kasszába.

Az Európai Szuperkupa modern trófeája

tags: #europai #szuperkupa #manchester

Népszerű bejegyzések:

GRC