Játékos tanulás: Az évszakok és hónapok felfedezése gyermekekkel

Az évszakok témaköre szinte minden évben újra és újra előkerül, és rendkívül fontos, hogy a gyerekeket hagyjuk játszani, bármilyen korúak is. Az a pár perc, amit a játékra szánunk, sokkal nagyobb erővel bír, mint azt sokan gondolnák! A gyermek feloldódik, ellazul és ráhangolódik a tanulásra. Az óvodában a gyermekek elsődleges tevékenysége a játék, és az évszakok, időjárás feldolgozása rengeteg lehetőséget rejt magában. Az ismeretszerzés nemcsak tanulás-, hanem játék alapú is lehet - és szerintünk ez a legfontosabb.

Az idő fogalmának megértése a gyermekek számára

Az idő fogalma egy apró gyermek számára nem sok információval szolgál. Egy óvodás gyermeknek a napirend, a történések egymásutánisága nyújt eligazodást az időben. Az idő fogalmát a gyerekek a tapasztalaton keresztül értik meg, ezért is fontosak az ezzel kapcsolatos fejlesztő játékok. Cél az állandóság és a változás érzékeltetése az évszakok, évek, hónapok, hetek, napok múlásával.

Egy kisgyereknek még nincs elég idővel kapcsolatos tapasztalata. Ezért nincs meg az a képessége, hogy értelmezze az olyan kijelentéseket, mint „tavaly”, „jövőre”, „ezer éve” (de két évesen még azt sem, hogy „öt perc”). És nem is lesz, majd úgy nagyjából hat-hét-nyolc éves koráig. Két és fél/három éves kor előtt még túl sok értelme nincsen „aktívan” (konkrét eszközökkel) beleavatkozni a tapasztalási folyamatba - ha egy kisgyerek részt is vesz bármilyen aktivitásban, azt még feltehetően csak „játéknak” tekinti, megértés nélkül.

Játékos tevékenységek az évszakokhoz

Az évszakokra jellemző tanultakat remekül, kreatív módon összefoglalhatjuk például egy lapbook formájában. Számos játék és feladat segíthet abban, hogy a gyerekek jobban megértsék az évszakok sajátosságait:

• Évszakokhoz kapcsolódó képkereső és válogató: Nyomtassunk vagy rajzoljunk évszakokhoz kapcsolódó képeket, majd rejtsük el őket különböző helyekre. Adott jelre indulnak a gyerekek, és megkeresik az összes eldugott képet. Utána üljünk körbe és szortírozzuk a képeket évszakoknak megfelelően.
• Évszakválasztó játék: A terem négy sarkába tegyünk egy-egy jellegzetes képet a négy évszakról. A gyerekek álljanak középre, mi pedig álljunk nekik háttal. Számoljunk háromig, és háromra minden gyermek válasszon egy képet, és álljon mellé. Innen már senki sem mozdulhat. A gyerekek megkérdezik: Milyen évszakot szeretsz? Mi csukott szemmel válaszoljunk: Én a telet szeretem. (Bármit válaszolhatunk.) Akik a tél képe előtt állnak, kapnak egy pontot (vagy kiesnek).
• Időjárási jellemzők párosítása: Mondjunk különböző időjárást kifejező szavakat, mondatokat, és a gyerekeknek ahhoz a képhez kell szaladniuk (ugrálniuk, mászniuk stb.), amelyik évszakra leginkább jellemző.
• Évszakoknak megfelelő öltöztetés: Kettő vagy több csoportban játszhatjuk a játékot. Válasszunk ki egy-egy gyereket (csoportonként legyen egy), őket kell felöltöztetni. A csoportok húzzanak egy évszakot, és adott jelre kezdjék el öltöztetni a választott gyermeket, az évszaknak megfelelően. Rajzolhatunk pálcikafigurákat is, és felöltöztethetjük őket az évszaknak megfelelően, sapival, rövid ujjú pólóval vagy rövidnadrággal.
• Találd ki az évszakot: Válasszunk ki egy gyermeket, és tegyünk a fejére egy képet, hogy ő ne, de a többiek jól láthassák. Kérjük meg a többieket, hogy mondjanak egy-egy jellemzőt a látott évszakról.
• Évszakokhoz illő ételek gyűjtése: Különböző gyümölcsök, zöldségek képeit képpel lefelé tegyük le össze-vissza a földre. Alkossunk négy csapatot és mindegyiket nevezzük el egy évszaknak. A feladat az, hogy a csapatok felváltva fordítsanak fel képeket, és ha az évszakukra jellemző gyümölcsöt vagy zöldséget találnak, megtarthatják.
• Asszociációs játék labdával: Ülünk körbe és legyen a kezünkben egy labda. Kezdjük mi a játékot. Mondjuk a következőt: Nekem a nyárról a fagylalt jut az eszembe. Dobjuk valakinek a labdát, akinek szintén így kell kezdeni a mondatot: Nekem a nyárról a …….. jut az eszembe. És passzolja tovább a labdát. Ez a játék bármely évszakra adaptálható.
• Kívánságfa készítése: Jelöljünk ki egy falrészt, ahová a gyerekekkel együtt elkészítjük a kívánságfát, ahol a négy évszakot egy-egy évszakra jellemző rész jelöli.

A hónapok megismerése játékokkal

Az évszakok neveivel, jellegzetességeivel, az évszakokhoz kapcsolódó legfontosabb ismeretekkel már foglalkoztunk otthoni foglalkozásainkon, de a hónapokról eddig még külön nem tanultunk. Mivel a gyerekek szeretik a számokat, érdemes a hónapok számát, sorszámát is használni, hogy ezzel is motiváljuk őket. A dátumok írásánál egyébként is szükség van a hónapok sorszámmal való jelölésére, így ezt is gyakorolhatjuk.

Íme egy részletes tevékenysor, mely segíthet a hónapok elsajátításában:

1. Először közösen nézzünk meg egy animációt a hónapokról.
2. Ragasszuk fel a táblánkra az évszakórát, és írjuk fel azt is, hogy „hónapok”, hogy ismerkedjen a szóval.
3. Utána végigpörgessük az évszakóra mutatóját, és írjuk fel, hogy ez egy év, és az év 12 hónapból áll.
4. A 12 hónap nevét (kis képpel) sorakoztassuk fel az asztalra, és közösen olvassuk végig a neveket.
5. A hónap-kártyák maradjanak előtte, és kapjon 12 legót, amire előzőleg ráírtuk a hónapok neveit. Ezeket kell egymásra rakni a megfelelő sorrendben. Közben együtt mondjuk a hónapok neveit, és mutassuk is a kártyákon, épp hol tartunk. A végén számoljuk meg: az oszlop 12 legóból/hónapból áll.
6. A következő feladatban egy olyan órát kapjon, ahol hiányoznak a hónapok nevei, csak a sorszámuk van feltüntetve: 1. hónap, 2. hónap stb. Fa lapokat (pl. Jenga játékból) használhatunk, ezt címkézzük fel a hónapok neveivel, neki kell (sorban haladva) a megfelelő helyre rakni: 1. hónap - január, 2. hónap - február, stb. A kör forma azért jó, mert látja a gyermekünk, hogy a 12 hónap után újból egy év kezdődik - ugyanazokkal a hónapokkal.

Mozgásos hónap játékok

• „Január, január, január...” futójáték: Nagyon jó mozgásos játék a hónapok megtanulásához. Üljünk körbe. Kezdjük mi a játékot. Járjunk a körön kívül, és mondogassuk: január, január, január…. és közben érintsük meg mindig a soron következő gyermek fejét. Egyszer csak mondjuk, hogy február. Ekkor feláll az a gyermek, akinek a fejét megérintettük, és elkezdünk futni a körön kívül ellentétes irányba. Aki előbb visszaér az üres helyre, leül, a másik pedig folytatja a játékot. De ő már azt ismételgeti, hogy: február, február…… március!
• Születésnapi fogójáték: A gyerekek a teremben felsorakoznak egy vonal mögé, a fogó pedig pár lépéssel mögéjük. Húzzunk egy másik vonalat a teremben, ahová a gyerekeknek majd el kell jutniuk. Megadott jelre a fogó elkiabálja magát: “1, 2, 3, megfogom februárt!” Ekkor azok a gyerekek, akik februárban születtek, gyorsan futni kezdenek a másik vonalig. Ha a fogónak sikerül valakit elkapnia, akkor szerepet cserélnek.

Az évszakok és hónapok kapcsolata

Miután megtanultuk, hogy melyik évszakhoz melyik hónapok tartoznak, játszhatjuk a következő játékokat:

• Hónapok csoportosítása évszakok szerint: Minden gyermeknek adjunk egy hónap nevét. Ha többen vagyunk, mint 12, akkor egy hónap nevét több gyermeknek is mondhatjuk. Zenére szabadon mozogjanak a teremben, majd adott jelre csoportokat kell alkotniuk évszakok szerint. Tehát például egy csoportba álljanak: december, január, február.
• Hónaposztályok építése: Csoportosítsuk a hónapokat évszakokhoz - itt egy kis ügyességi (finommotorika, egyensúly, szem-kéz koordináció) feladatot iktathatunk be: a lapokat egymásra kell helyezni - évszakonként. December-január-február egy oszlop, március-április-május a következő, és így lesz 4 oszlopunk.
• Évszaknak megfelelő öltöztetés: Mackós öltöztetős játékán az adott évszaknak megfelelő ruhát kell adni a mackókra.

Az évszakok és hónapok táblázata

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk, mely hónapok tartoznak az egyes évszakokhoz, segítve a rendszerezést és a könnyebb memorizálást.

A hét napjai és a napszakok

Az idő múlásának megértéséhez a napszakok és a hét napjainak elsajátítása is hozzájárul:

• Napszakokhoz kapcsolódó szójáték: Gyűjtsünk a gyerekekkel a napszakokra jellemző szavakat, szókapcsolatokat, hasonlatokat, szinonímákat. Körben állva vagy törökülésben ülve dobjuk a labdát egy gyereknek, és közben mondjuk, hogy „este” (és így tovább a többi napszakkal).
• Nappal/éjszaka tábla: Akasszunk ki számára elérhető helyre egy képet, aminek az egyik oldala egyértelműen nappal, a másik éjszaka. Forgassátok mindig megfelelő állásba, ezzel egyúttal csomó egyéb szót is megtanultok (sötétség, világos és az összefüggést: világos, akkor nappal van, sötétség, akkor éjszaka). Beszélgethettek arról, hogy mi van az égen nappal és mi van a égen éjszaka; hogy mit csinálunk nappal és mit éjszaka (no és persze mit csinálnak az állatok éjjel és nappal).
• A hét napjai fonalgombolyaggal: Fonalgombolyagot gurítunk körbe. Aki megkapja a gombolyagot, annak fel kell sorolnia a hét napjait, viszont mindenki csak egyet és csak egymás után sorban.
• Székfoglalós játék: Nagyon szeretik a tanítványok a székfoglalós, helycserés játékokat. A hét napjait, hónapok, évszakok elnevezését is lehet így gyakorolni. A játék menete: A gyerekeket elnevezzük a hét, hónap, vagy az évszakok neveivel. Körben ülünk, egy gyerek középen áll, neki nincs széke. Elkiáltja magát: Cseréljen helyet szeptember a januárral! Úgy is játszhatjuk, hogy több gyerek kapja ugyanazt a nevet. Ilyenkor a középen álló csak egy nevet mond, és mindenki, akinek az a neve, megpróbál egy másik üresen maradt székre leülni.

Naptárak és vizuális segédletek

Az otthoni környezetben is számos vizuális segédlettel tehetjük kézzelfoghatóvá az idő múlását. Van, akinek a szobájában évszakóra, ahol fent vannak a hónapok nevei, szokta nézegetni az asztali naptárát is, de a hónapok neveinek játékos gyakorlása elengedhetetlen a későbbi iskolai sikerhez. Mivel a dátumok írásánál egyébként is szükség van a hónapok sorszámmal való jelölésére, így ezt is gyakorolhatjuk.

Kapható „évlánc”, amin végig tudjátok követni a napokat, van hozzá egy csomó kiegészítő (évkör + kártyák a hónapokról vagy az évszakokról). De csinálhattok is otthon évszak-szőnyeget, vagy akár saját naptárt. Érdemes a segítő rajzokat, képeket, kártyákat, ábrákat laminálni, és eltenni, mert ezeket sokszor tudjuk használni. Egy-egy témát is többször ismétlünk, és a további témáinkhoz is tudjuk az elkészült szemléltető anyagokat hasznosítani. Például a hónapok és évszakok az iskolában is előkerülnek majd mesék, versek alkalmával, vagy a természetismeret órán, de egy szülinap vagy más alkalom kapcsán is segítségünkre lehetnek. Ilyenkor elő tudjuk venni, megmutatni, hozzá tudjuk kapcsolni a régebbit az új ismerthez.

További kreatív idővel kapcsolatos tevékenységek

Az idő fogalmának elmélyítéséhez az alábbi tevékenységek is hozzájárulhatnak:

• Montessori születésnapi ünnepség: A Montessori-születésnapi ünnepség is kiváló alkalom az idő szemléltetésére, különösebb eszközigénye sincs, kell egy gyertya, meg egy földgömb. Az ünnepelt körbejár a gyertya körül, kezében a földgömbbel, közben minden körben elmeséljük, hogy mi történt vele abban az évben. A gyerekek nagyon-nagyon szeretik!
• Fényképalbum készítése: Nézegessetek képeket a gyermekedről, születésétől kezdve az aktuális koráig. Állítsátok sorba őket, hogy látványossá váljon, hogyan változott. Meséld el, mit, mikor, hogyan tudott csinálni. Vagy csinálhatsz neki saját fényképalbumot, ami csak az övé és csak róla szól, időrendbe helyezett képekkel és feliratokkal.
• Növény növekedésének megfigyelése: Keress valami gyorsan növő növényt (zsázsa, retekcsíra, mindegy, csak napról napra látványos legyen a változás…) és kövessétek nyomon, hogy változik napról napra: fényképezzétek le, rajzoljátok le (attól függően, hogy mekkora a gyermeked).
• Napi rutin áttekintése: Nézzétek végig a napi rutint: mit csináltok reggel, mit csináltok délben stb. Itt is tanultok egy csomó fogalmat: reggel, délben, este, délelőtt, délután.
• Versek és mesék: Mondogassatok verseket (nálunk Varró Dániel: Napsoroló c. verse volt a sztár), olvassatok könyveket, és ne csak a napokról, hanem az évszakokról is (nálunk nagyon beváltak Telegdi Ágnes évszakos állatos mesekönyvei). Bartos Erika: Hónapok című versének (és csodálatos, kifejező rajzainak) segítségével újra átismételjük a hónapok neveit.

Időbeli tájékozódás az iskolában

Mivel nagyon fontos a gyerekek térbeli és időbeli tájékozottsága, a tanévre készülve érdemes már reggelente beszélgetni az időről. Az iskolában minden reggel egy kis beszélgetéssel kezdhetjük a napot, megbeszélve, hogy milyen évet írunk, milyen hónap, milyen nap van, és pontosan hányadika. Ezt követően kitehetjük a szókártyákat a faliújságra. Ez után kitértünk arra, hogy milyen nap volt tegnap, tegnapelőtt, milyen nap lesz holnap, holnapután, és hányadika volt tegnap, tegnapelőtt, hányadika lesz holnap, holnapután. A hónapokkal ugyanígy járunk el. Sokat mondókázhatunk, ami segít az évszakok, a hónapok és a hét napjainak megjegyzésében. Nagyon fontos, hogy ne csak hétfővel, januárral, illetve a tavasszal kezdjük a felsorolást, hanem bármelyiktől tudni kell a gyerekeknek folytatni!

Gondoltad volna, hogy az időbeli tájékozódás összefügg az olvasással és a helyesírással is (hangok időtartama, hosszú-rövid magánhangzók helyes ejtése, szavak írása)? Az idő érzékelésének fejlesztése tehát több területen is hozzájárul a gyermek fejlődéséhez.

A harmadik lépésben megismerkedhetnek a gyerekek az óra/perc/másodperc fogalmával. Homokórával vagy tojásfőző órával nézhessük meg, hogy mennyi egy perc. Próbáljuk ki, mit tud megcsinálni ennyi idő alatt (mekkora fatornyot épít, hány állatot rendez sorba), csak semmi olyan ne legyen, ami frusztrációt okoz. Az óra leolvasásának művészetéhez a gyermeknek már stabil mennyiségfogalma kell legyen hatvanig, tudnia kell a számjegyeket és értenie kell a törteket is, no meg nem árt, ha érti az olyan kifejezéseket, mint „tegnap”, „holnap” és hasonlók.

tags: #evszakok #hoapok #jatekos #atismetlese

Népszerű bejegyzések:

• Ismerje meg Herbert Müller sikereit
• Élőben követheti a nemzetközi foci eredményeket
• Ragyogó szezonkezdet Kaposváron
• a labdarúgás típusai és kihívásai
• Fedezze fel Dunaújváros nyári programjait és sporttörténetét!