A Kispest Szurkolói Közösség Identitásválsága és a Szurkolói Kultúra Átalakulása
Ősszel azon siránkoztam, hogy hova süllyed a kommentszekció színvonala, egymás és a posztszerzők cseszegetésével, néhol gyalázásával, mindenbe politikát belelátó újonnan kihangosított élharcosokkal, stb. Az utóbbi hetekben ismét lelombozódtam, pedig most nem Fanta kapta az ívet, nem is én. Kapja Pisont, Gazdag, Lovrics, Kamber, Urbányi, de még a portás és a Temesvár utcai kóbor kutya is. Ki jogosan, ki kevésbé, de egyre többet gondolkozom azon, olvasva ezeket a csodálatos fröcsögéseket némelyektől - és sajnos egyre többektől, hogy hova süllyedt - nem, most nem a klub, hanem a tábora, 2017 dicső és vállt vállnak vető együttállásából egy frusztrált genggé.
A Szurkolói Pálya Csúcspontjai: A Múlt Dicsősége és a Jelen Kérdőjelei
Az én szurkolói pályámnak 2 csúcspontja volt. Az első 1990-1993 szakasza, az ártatlan és meseszerű gyerekkor, a legerősebb hazai csapatnak szurkolással, a saját magamnak legyártott házi legendáimmal, amik-akik még sok ezer hasonszőrű és korú srácnak voltak a saját legendái. A második csúcs pedig 2017. Most már látjuk: utóbbi egyszeri, megismételhetetlen csoda volt.
A hollywoodi sportfilmeket idéző forgatókönyve az idénynek a pályán, és ezzel párhuzamosan a lelátókon és az online terekben, a Kanyar 25-ös ünneplésétől kezdődő lelátói összeállással és az ezzel parallel lelki síkokon újrakovácsolódó, sokszínű, de egységes létformaként lélegző TÁBORKÉNT funkcionáló szurkolósereggel. Ebbe beletartozott magultra és talpas ultra, korzós és tribünös, fotel és magányos meccsre járó, TV előtti szimpatizáns és újonnan ideverődő alak. Egymás méregetése és egymás Kispestiségének megkérdőjelezése helyett a csapattal foglalkozott mindenki, élte, éltük a csodát.
Amikor a bajnokság másnapján Fanta, Ábel, KisBabar és Gyuri mélydepresszióban jósolgatta a „rövid úton bekövetkező” lezüllésünket a Guriga kerthelyiségében, önsorsrontó szerencsétleneknek neveztem őket, értetlenkedve. Ma is így teszek (a bánatért nem tudtak akkor örülni…), de azzal kiegészítve, hogy igazuk lett, tényleg leépítettünk szinte mindent, ami ott megvolt.
A Szurkolói Kultúra Romlása és a Kommunikáció Kihívásai
Előbb a klubvezetés építkezett lefele: elsőnek a többé-kevésbé működő modellt, aztán a keretet. Ez utóbbi negatív tendenciának számos tünetét látjuk: jelei az olyan buta megjegyzések, mint a nyári ankéton a címervita kapcsán az elképesztően bornírt „akinek számít a véleménye, az a régi címerre voksolt, a többivel nem kell foglalkozni” jellegű kiszólások, itt a blogon a Hemybérencezések, az egymás betegségére tett utolsó féreg megjegyzések, a nicknév vadászatok („László1969 ugyanaz mint Lowlanders„, „bendegúz igazából Latabár apósának a szeretője állítólag„, stb.), a Fantának kiszórt „nem olvasom a szarjaid, csak a kommentekért járok ide„, valamint a „nem fogom elolvasni a válaszod mert nem érdekel” magas szintű vitakultúrát jelző verdiktek. Egyre kevesebb a jó beszélgetés, az izgalmas eszmecsere, a PARTNERNEK TEKINTÉS.
Ha plasztikusan akarok fogalmazni: amíg régen egy WA69, Pelso, Thibby, Lassie -féle hosszabb elemzések dominálták a threadeket, izgalmas felvetésekkel, pletykák kielemzésével, addig ma már ezek teszik ki a 10 %-ot, 90% pedig a tényleg céltalan fröcsögés. A legfájóbb pont ebben az egész hőzöngéskultúrában nekem az, hogy a józan hangokból egyre kevesebbet hallani.
A Kritika és a Gyalázkodás Határai
Nem a hőzöngés maga zavar. Nem leszek álszent. Én is szoktam. Nem is keveset. Fröcsögtem is sokszor. Posztban is kicsit, élőszóban nagyon. Bárányosra. Az áruló digóra. Aztán a meghülyülő Digóra. 2014-ben a fafejű Rossira. 2015 januárban a Csábit megalázó, akkor igazi archetipikus seggarcként viselkedő Papára. 2017 januárjában pedig a szárazkolbászozó Papára. Hehh, a Papára bizony sokszor. Azóta pedig a brokkoli Sanninóra. De soha nem fogok fröcsögni arra, aki nem érdemli meg, azokra akik sokat tettek ugyanazért a közegért, ami 20 év Csipkerózsika-álom után egy jó másfél évre felébredt 2016-18 között. Az én közegemért. Az én Honvédomért. Egy Nagy Gergőre, egy Pisontra, egy Botira, vagy minden faszsága ellenére egy Marco Posszira. Eppelre. Gazdagra. Kritizálni kritizálok, de fröcsögni nem fogok. És ebben bizonytalanodok el egyre jobban.
Elvárások és Edzőváltások Dilemmája
Akiknek Pisont Pisti jobb esetben kókler, fúrógép, rosszabb esetben cé, meg dilettáns sarlatán, azokkal én mit keresek egy táborban? Akik nem bírják felfogni azoknak az észrevételeit, hogy kritizáld, cseszd meg, igen, írd le, hogy szerinted nem elég ide, de ne kigúvadt szemmel várd a vereségeinket, hogy meccs után, sőt alatt elsőként kommenteld be, hogy ezzel a duplanulla buflákkal úgy kizúgunk, mint a nyíl… És jönnek a jobbnál jobb ötletek! Akik épp nincsenek itt. Bódog megváltóként volt várva, de beégett, mint a kátránycső a wekerlei falakban. Most Kuttor az új reménység. AKI MAGA DÖNTÖTT ÚGY, HOGY NEM AKAR JÖNNI. AKINEK A SZUPER KÖVESDJÉT A KÓKLER PISONT INTÉZTE EL AZ MK DÖNTŐBEN. De betyárosan jó volt akkor is a jó Kutya, egy jó 3/4 szezonnal a háta mögött. Azóta is csak keresi a Kövesdjét, éjszakánként Matyóföldön bolyongva… Horváth Feri. Most már ő is jó lesz. Legalább jobbakat nyilatkozik, mint Pisike. Nem érzitek, hogy ez mennyire gáz? Pisont szerencsétlen, egyre inkább könnyűnek találtatik, ez tény, de mennyire necces ebben a helyzetben 1-1 vereség után rögtön nekiesni ? Ha szar lesz továbbra is, úgyis felállítják, de sebaj, addig rugdossuk még. A hangnem és az attitűd az, ami vállalhatatlan.
A hozzám hasonszőrűeket támadja egy hangoskodó csapat, hogy elvakulunk egy ikontól, mert nem szidjuk bő nyállal Pisontot, hogy nem akarjuk azonnal meneszteni a sérülése óta visszább eső Nagy Gerit és nem követelünk a helyére „moldáv gyilkológépet” meg „ghánai futót, mint a Fradiba’ „. Sanninót dalba foglalták sokan, Bódogot meg nemértett zseniként kezelték, szegény, vele kibasztak. Mindkettejükkel szemben fél (Sanninónál háromnegyed) éven át tartott a lelátói türelem. Pisontnál 1-1 meccsig. Ha épp nyer a Vidi ellen, kényszerű kussolás, majd jön a következő iksz, és TAKAROGGGGGGGGGGY…. Fél évre nevezik ki szerencsétlent, és már az első meccsein ment a hörgés. Nem most, amikor tényleg megy ki a lába alól a talaj - remélem meg kell majd követnem, de tényleg nem néz ki most jól a helyzet. De nem most kezdik őt szidni, hanem kinevezése óta, minden nem győztes meccs után.
Rasszista Incidens a ZTE Elleni Mérkőzésen és Az MLSZ Büntetései
Megbüntette a Honvédot a Magyar Labdarúgó Szövetség az október 22-i Zalaegerszeg-Honvéd meccsen történt botrány miatt. A Honvéd egy meccset zárt kapuk mögött, nézők nélkül lesz kénytelen lejátszani. A kispesti klub pénzbüntetést is kapott. Ennek összege az MLSZ közelményéből nem derül ki, a klub azt írja, hogy többmilliós büntetést kaptak.
A meccsen percekig állt a játék, mert a kispest szurkolók huhogtak a zalaegerszegiek színesbőrű játékosára, Manzingára. A rasszista inzultus miatt a ZTE edzője, a holland Moniz előbb a bírónál reklamált a pályára lépve, miután pedig Bognár Tamás kiállította, lehívta a csapatát a pályáról. Pár perc után aztán visszatértek a zalaiak a pályára, mert a sportigazgató nem akart megkockáztatni pontlevonást.
A Honvéd esetében azért a viszonylag súlyos büntetés, mert „a sportszervezettel szemben szurkolóinak rasszista megnyilvánulása miatt ebben a bajnoki évben már hozott jogerős határozatot”. Az MLSZ a Vasas-Honvéd meccs miatt szabott ki büntetést szeptember elején a kispestiekre rasszista megnyilvánulás, megbotránkoztató, obszcén kifejezések bekiabálása, az ellenfél játékosára sértő kifejezés használata, pirotechnikai eszközök használata miatt. A pénzbüntetést 6,7 millió volt akkor és a stadion 30 szektora közül egyet nem nyithattak meg a Kecskemét elleni szeptemberi meccsen.
A botrányos ZTE-Honvéd meccs miatt az MLSZ eredetileg nemcsak a Honvéd, hanem a Zalaegerszeg ellen is fegyelmi eljárást indított. A zalaegersegiek esetében a szurkolók megbotránkoztató, obszcén kifejezések bekiabálása miatt (vélhetően arra gondolnak, hogy a tévéfelvételen is hallható, ahogy Moniz kiállítása után zúgott a buzi, MLSZ és a kispesti cigányok, basszátok, az anyátok). A Honvéd esetében a fegyelmi eljárás a megbotránkoztató, obszcén kifejezések bekiabálása mellett rasszista megnyilvánulást is vizsgálták. Arról nincs hír, hogy a ZTE-t is megbüntették volna.
| Dátum | Mérkőzés | Indoklás | Büntetés típusa | Büntetés összege/mértéke |
|---|---|---|---|---|
| Szeptember eleje | Vasas-Honvéd | Rasszista megnyilvánulás, megbotránkoztató, obszcén kifejezések, sértő kifejezés az ellenfél játékosára, pirotechnika. | Pénzbüntetés, részleges stadionzár (1 szektor). | 6,7 millió Forint, 1 szektor lezárása. |
| Október 22. | Zalaegerszeg-Honvéd | Rasszista megnyilvánulás (huhogás Manzingára), megbotránkoztató, obszcén kifejezések. | Pénzbüntetés, zárt kapus mérkőzés. | Több millió Forint, 1 zárt kapus mérkőzés. |
Kispest vagy Honvéd? A Szurkolói Identitás Keresése
Itt is azt érzem, egyre távolodok a jelenkori szurkolóinktól. És távolodok abban is, hogy milyen Honvédot szeretnék. Nyilván az első kérdés, hogy kinek van joga egyáltalán megmondani, mit jelent, vagy mit nem jelent a Kispest/Honvéd? Egyáltalán mi legyen a hagyomány alapja: a Kispest vagy a Honvéd, mert múltként, történelemként megférnek egymás mellett, azonban mint hivatkozási alap elképesztően távoliak.
Az erős közösségre épülő Kispest, és a kvázi profi Honvéd, ahonnan elvárás (vö.: oldják meg!) az eredményesség egyszerűen nem összeegyeztethető. A Kispestért tenni kell, a Honvéd viszont kiszolgálja a siker iránti vágyat. A Honvéd ugyanis egy valóban nagy klub, vele szemben az eredményesség a minimum elvárás. Egy Real Madrid vagy Manchester United nem lehet kispest, ők honvédok.
A „Másik Magyarország” és az Elidegenedés
Viszont van ez a Másik Magyarország, ez a Párhuzamos Világ, amiről egyszerűen fogalmam sincs, nem ismerem, nem értem, és azt sem tudom, mennyien tartoznak oda. Én egyszerűen nem ismerem a Honvéd (Kispest) világából a horizontomon túl létezőket. Konkrétan már a lelátón húsz-harminc méterre tőlem is vadidegenek az arcok, és akkor a virtuális térről nem is beszéltünk. Egyre többször futok bele beszélgetésbe, emberbe, akivel szemben ugyan ott állok, viszont kitör belőlem a teljes értetlenség. Te miről beszélsz úgy nagyjából? Te tényleg ugyanúgy honvédos/kispestes vagy, mint én???
Azahriah ugyanis egy Másik Magyarország, vagy inkább egy párhuzamos kultúra, párhuzamos valóság képviselője, miközben mostanában az én fajtám is képes megtölteni a Népstadiont. Valóban az általunk, a szurkolók* által képviselt Kispest-kép lett népszerű, vagy a klub, esetleg a rezsim által generált szurkolói konjunktúra? Amikor azt hinném, legalább a számomra otthonosnak gondolt közeget ismerem, akkor jönnek az ilyen Azahriahk. De akkor miért vagyunk most kétszer annyian a stadionban az NB II. középmezőnyében, mint a bajnoki címmel zárulóban? És miért utazunk legalább kétszer annyian idegenbe?
Emberek keresnek kapaszkodókat a honvédossághoz/kispestességhez, és pont engem, illetve pár másik ember találnak meg ezzel a problémájukkal. Ők - nevezzük így - valamiféle új belépők, tényleg kezdeni kell velük valamit, egy szint alatt az edukálatlanság bűn mifelénk. Ha a lesszabállyal nem is, pár alapdologgal azért tisztában kell lenni: pl. a Felcsút az Felcsút és nem P*skás, valamint mocskos Fradi ésatöbbi. Ezek lemmák, vitának nincs helye. Eddig is léteztek, vagyis egymás mellett léteztünk, azonban valami változott és mostanában megjelentek, betüremkedtek a világomba. Ahogy a Youtube-scénára, Azahriahra, úgy mostanában egy csomó emberre értetlenül bámulok Kispesten.
A Jövőkép: Milyen Honvédot Szeretnénk?
Én nem akarok Fradi-vonalat. Nem akarok 11 légióst, akikből évente 6-ot leváltunk a kezdőcsapatban, mert így leszünk bajnokok. Nem akarom egyik napról a másikra kibaszni Kambert és Lovricsot - miért nem lehet szép fokozatosan kivezetni őket, nem az a profizmus, hogy aki épp 35 fölé kerül, azt kibaszom a keretből mert ez a kibaszott Budapest Honvéd. Én saját neveléseket akarok a kezdőcsapat felében, a negyedében rutinos magyar/külföldi játékosokat, akiket ismerek az NB1-ből vagy a válogatottból, és egynegyedrészt Lanzafame/Martinez/Warzycha/Milinkovics kaliber fazonokat légiósként. De nem a mostani Fradit. Ha azt akarnám fradista lennék. Nem is értem, a kubatovi utat ennyire irigylő szurkertársaim miért nem mennek át oda drukkolni?
Most úgy látom, hogy ez a klub nem csupán az NB II-ben lézeng, hanem egyben a semmiben lebeg. Nem tudnám megmondani, hogy mit képvisel, hogy egyáltalán képviselni akar bármit? A lábam kivisz, a barátaim egyre inkább ott vannak, az otthonról hozott még mindig nagyon erős, a folyamatos képzés és olvasás is megerősít, azonban pontosan tudom, minden fejben dől el: és ha nem képvisel semmit, vagy valami nekem nem tetszőt képvisel, akkor a helyettesítésére megalkotom a saját Kispest-képemet (az én képem alapja egyértelműen Kispest, megszemélyesítője pedig a Kispest-Honvéd), és próbálok abban létezni.
Nekem egyszerűen nem elég pár puszta szó: Kispest/Honvéd, Puskás, Tichy, Détári, bajnoki címek, miazmás, mert ezek nem képviselt dolgok, ezek önmagukban semmit sem jelentenek. Egy Puskásban nem a bal lába, a góljainak száma érdekes úgy igazán, hiszen ott volt Nemes-Nehadoma, aki szintén remek számokat hozott, mégsem ismeri a szurkolóink jelentős része, hanem Puskásban a története, a sztorija az érdekes, és ezen keresztül nyer valódi értelmet az eredményessége. Kellenek az igazodási pontok (amikhez képest nekem nem létezik Azahriah), kellenek a narratívák, a sztorik, mert az önszerveződéseket tagadó, és azoktól rettegő rezsimekkel szemben az ember egyetlen lehetősége, hogy szabadnak érezze magát: amikor valamit a vállalt közösségéért, és a közösségen keresztül magáért tesz.
Mindenkinek össze kéne szednie magát, hogy ebből felálljunk. Stróman szerep helyett igazi klubvezetőként fellépő tulajokkal, szarkavarás helyett tiszta viszonyokat teremtő szakmai vezetéssel, egy megfelelő hatáskört kapó és jól megválasztott vezetőedzővel, olyan játékosokkal, akik projektplayerek helyett posztra igazolt és itt játszani akaró fazonok, értékeink megőrzésével és megbecsülésével, és egymás tiszteletével a pályán és a lelátón, s az online térben.
tags: #ez #a #kispest #szurkolo #szarhazi #faszszopo
