A falusi labdarúgás jelene és kihívásai
A hagyományos falusi futballvilág sorra veszíti el állásait Magyarországon, miközben másutt, mint például Hargita megyében, a helyi kupaküzdelmek továbbra is zajlanak. Országos szinten a felnőtt férfibajnokságokban szereplő csapatok száma több mint két évtizede töretlenül csökken, a kistelepülések sportegyesületei számos helyen küzdelmes harcot vívnak a fennmaradásért. A futballcsapat közösségformáló hatása, identitáserősítő szerepe, nemzedékeket összekötő szellemisége különösképpen kidomborodik falusi környezetben, ezért is figyelhetjük nehéz szívvel a folyamatot.
A falusi labdarúgás hanyatlása Magyarországon
Országos tendenciák és statisztikák
Az ezredforduló óta országosan a felnőtt férfibajnokságokban szereplő csapatok negyede eltűnt. Húsz éve tart az apadás, és minden jel arra mutat, hogy a változás elkerülhetetlen. A Nemzeti Sport korábbi országjáró sorozatából merítő tematikus tárlat, a "Hátsó füves-kiállítás" a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban, az eltűnőfélben lévő régi falusi futballvilág sajátos értékeit igyekszik dokumentálni és megidézni. Az interaktív térkép, amelyet böngészve képet nyerhetünk arról, miként változott egy-egy település, megye vagy éppen az ország futballélete a rendszerváltást követő három évtizedben, az egyedülálló információgyűjteményt kínáló magyarfutball.hu oldal statisztikáira épül.
A rendszerváltás körüli átmeneti zavarokat a kilencvenes években erős fellendülés követte, a csapatszám az ezredforduló környékén érte el az országos csúcsot. Az NB I-től a megyei negyedosztályig 2272 együttes futballozott akkor. Azóta viszont folyamatos az apadás: 2000 és 2021 között összesen 546 felnőtt férficsapat tűnt el a rendszerből, a teljes mezőny 24 százaléka. Cikkünkben kizárólag a felnőtt férfi nagypályás bajnokságokban szereplő csapatokra összpontosítunk az NB I-től a legalacsonyabb szintig, valamennyi statisztika, hivatkozás így értendő.
Országos szinten érzékelteti a változások súlyosságát, hogy amíg 2000-ben Magyarországon a felnőtt férfi nagypályás csapattal rendelkező települések aránya 59.4 százalék volt, 2021-re már csak 43.2 százalék. Vagyis Magyarország településeinek több mint 16 százalékán ebben a periódusban fulladt ki a felnőtt nagypályás labdarúgás. Ha ötéves bontásban nézzük, a csapatszámcsökkenés az ezredforduló óta megállíthatatlan.
| Év | Összes csapat száma | Települések aránya felnőtt csapattal (%) |
|---|---|---|
| 2000 | 2272 | 59.4 |
| 2021 | 1726 | 43.2 |
| Változás | -546 (-24%) | -16.2 százalékpont |
Okok és tényezők
Az eltűnések mögött számos tényező húzódik. Az öregedés és elvándorlás sújtotta kistelepüléseken okoz leginkább gondot a játékoshiány. Az aktív férficsapatok számát befolyásolhatja a megye lélekszáma, gazdasági ereje és a potenciális játékosmezőny kora. A férfinépesség átlagéletkora 2000 és 2021 között számottevő mértékben, 36.6 évről 40.8 évre nőtt, az öregedés önmagában azonban nem indokolja a 24 százalékos csapatmegszűnési arányt. Az ország össznépességének 4.6 százalékos csökkenése sem, bár a demográfiai tényezők összeadódva kétségtelenül szerepet játszanak a futballtendenciákban. A folyamatot még az elmúlt tizenkét év állami és futballszövetségi támogatása is legfeljebb fékezni tudta.
A társadalmi folyamatoknak, a mindenkori gazdasági viszonyoknak és az emberek életmódváltozásának leginkább a futballélet alsó szintjei vannak kitéve, itt érvényesül a legkevésbé a tompító vagy védőhatás, amelyet feljebb a professzionális működés biztosít. A klubfenntartás anyagi lehetőségei az MLSZ jelentős kedvezményeivel, teherátvállalásaival, illetve a taotámogatással számottevően javultak, és a segítség bizonyára sok billegő egyesületnek segített talpon maradni. Ugyanakkor a pénzes világ magával hozta a maga torzulásait, anyagi versenyhelyzetet teremtett a futballélet legalacsonyabb szintjén is, ahol az ösztönző hagyományosan a személyes kötődés, a többnemzedékes hagyomány és a falu szeretete volt.
Amíg húsz-harminc éve szinte természetes volt, hogy egy falusi fiatal sportként, szabadidős elfoglaltságként a futball felé fordul, mára ez a választás korántsem magától értetődő. Kitárult a világ, a távolságok könnyebben leküzdhetők, a kistelepülésen elérhető sportok repertoárja is bővült, a virtuális valóság kínálta szórakozások pedig az élő játék szinte sportszerűtlenül erős konkurenciái lettek.
Regionális különbségek és példák
A kép a helyi sajátosságok miatt megyénként igen eltérő, sőt néha az adott megyén belül is ellentétes információ olvasható ki a különböző adatokból. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a mezőny fele süllyedt el, azaz az ezredforduló óta a csapatoknak több mint a fele eltűnt. Hasonló a leépülés mértéke Nógrád megyében (-46%), de egyharmados vagy egyharmad feletti az elveszett csapatok aránya Somogyban (-39%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (-39%), Baranyában (-34%) és Hevesben (-33%) is.
Nógrád megye döbbenetes csapatvesztését például rögtön más megvilágításba helyezi, ha tudjuk, hogy még így is a harmadik „legaktívabban” futballozó megye az országban, az egy csapatra jutó lakosok száma Zala (2501) és Vas (2640) után itt a legalacsonyabb (3234). Hajdú-Biharnál ellenben csak a főváros és az annak vonzáskörzetét is lefedő Pest megye áll halványabban, de a Debrecen révén a klasszikus nagyvároshatást jelző 8625 lakos/csapat megyei statisztika mégsem riasztó, ha hozzátesszük, hogy 2000 és 2021 között Hajdú-Biharban 9 százalékkal emelkedett a csapatok száma. Itt játszik szerepet a sajátosság, hogy Hajdú-Biharban a települések átlagos lakosságszáma körülbelül 7000 fő, az országos átlagnak több mint a duplája, következésképp a népes városok, nagyközségek, községek csapatmegtartó ereje is jóval nagyobb.
E tekintetben jelentős hátrányban van például a hagyományosan aprófalvas településszerkezetű Baranya, amelynek 301 települése közül 261-ben ezernél kevesebben laknak, nem csoda, ha a nagypályás futballcsapat működtetése fokozott kihívást jelent: az országban itt a legkevesebb a felnőtt férfiegyüttest működtető települések aránya, átlagosan csak minden ötödik baranyai helységben maradt mára csapat.
Budapesten csak a pályák száma csökkent. Aki ismeri a hátország viszonyait, tapasztalhatja, hogy a veszteség elsősorban a kisebb településeken működő csapatok feloszlásának tudható be. Ide kapcsolódik, hogy bár Budapest a rendszerváltás óta megszűnt 115 pálya elvesztése miatt létesítményhiánnyal küzd, a fővárosi csapatok száma az elmúlt jó húsz évben az országos tendenciával ellentétben nem csökkent (+3%).
Koragyermekkori sikerek minden városban, településen és faluban
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) álláspontja és a jövő
Az MLSZ illetékeseivel és a megyei igazgatókkal beszélgetve egyértelműen és megnyugtató módon kiderült, hogy a szövetségnél érzékelik, elemzik, átlátják a helyzetet, és bár az idő kerekét visszaforgatni nem tudják, felelősen keresik a megoldást. „Bármily sajnálatos, a folyamatot fékezni tudja az MLSZ, megállítani nem. Úgy számolunk, hogy más területek fejlesztésével közép- és hosszú távon mérsékelhető a helyzet. Tisztában vagyunk a jelenséggel, olyannyira komolyan vesszük, hogy a tavaly elfogadott MLSZ-stratégiában is hangsúlyosan foglalkozunk vele. Miközben büszkék vagyunk a jelentős játékosszám-növekedésre, tisztában vagyunk a mögötte álló szerkezeti problémával.”
A szövetség a kiutat jelenleg részben az alternatív - csökkentett pályamérettel, játékosszámmal, adott esetben csoportosított fordulókkal szervezett - bajnokságokban látják. A csapatmegszűnés a társadalmi életünk változásának a velejárója, a jelenség nem kifejezetten futballszakmai okokra vezethető vissza. Inkább demográfiai tényezők játszanak közre, mint például a népességcsökkenés, az öregedő társadalom, a születések számának folyamatos csökkenése. A változás számos veszéllyel jár: ha a fiataloknak nincs sportolási lehetőségük, könnyen káros szenvedélyt találnak, amely egészségügyi problémákat okozhat. Ha egyszer megszűnik a falusi csapat, már nehezen indítható újra, és nagyobb az esélye annak, hogy a kistelepüléseken, főként a hátrányos helyzetű településeken élő tehetséges gyerekek elvesznek a magyar labdarúgás számára.
Feladatunknak érezzük ugyanakkor az élő futballközösségek megbecsülését, értékeinek hangsúlyozását, a szemünk láttára zajló gyökeres változás dokumentálását és az idővel óhatatlanul feledésbe merülő történetek, hagyományok, tárgyi és fotóemlékek gyűjtését, bemutatását. Becsüljük hát meg a láthatatlan hátország ma is tevékeny futballszentjeit, akik időt, energiát és néha a családi kasszát sem kímélve fáradoznak azért, hogy a csapat fennmaradjon. Nem egyszerű a feladatuk. Az ellenfelet legyőzni még a könnyebbik rész, de aztán jön a nehezebb: a játékosokat valahogy össze kell gyűjteni a következő vasárnapra is.
Helyi labdarúgás Romániában: Hargita megye kupaküzdelmei
Miközben a magyarországi falusi futballvilág kihívásokkal küzd, más régiókban a helyi bajnokságok és kupaküzdelmek továbbra is aktívan zajlanak. Elkezdődnek a 2025-ös labdarúgó Román Kupa küzdelmei, és a szervezők döntése szerint Hargita megyében ebben a naptári évben két fordulót kell lejátszani. A továbbjutás egyetlen mérkőzésen dől el.
Csíkszék és Udvarhelyszék
Az első körben az 5. Csíkszéken 14 csapat érdekelt a Román Kupa első fordulójában, az 5. Liga csíkszéki csoportjából a Gyergyószárhegyi Bástya erőnyerő, amely csak a következő fordulóban kapcsolódik be a megyei kupasorozatba. Udvarhelyszéken 24 együttes lép pályára az első fordulóban, a tavalyi bajnok, a Farkaslaka automatikusan továbbjut a következő körbe, míg a Zetelaka II. nem indulhat, mivel fiókcsapat, a versenykiírás pedig a magasabban rangsorolt gárdát, a klub 4. Ligában érdekelt csapatát engedi szerepelni a kupasorozatban.
A Román Kupa 1. fordulójának mérkőzései (2025)
Az alábbiakban a Hargita megyei szakasz első fordulójának mérkőzései láthatók, ahol az elöl írt csapatok házigazdák.
- Kedd (szeptember 19.):
- Csíkmadarasi Sörkert SE-Csíkszentdomokosi SK
- Csíkszentmártoni Alcsík SE-Csíkszentkirályi Borsáros
- Szentlélek-Bögöz
- Betfalva-Gagy
- Kobátfalva-Felsőboldogfalva
- Siménfalva-Nagygalambfalva
- Szerda (szeptember 20.):
- Csíkszentmihályi Törekvés-Szépvízi MŰ
- Tusnádi Piliske-Csíkszentgyörgyi Fiság
- Homoródszentpéter-Oklánd
- Etéd-Szentábrahám
- Homoródszentpál-Lövéte
- Zeteváralja-Székelyvarság
- Csütörtök (szeptember 21.):
- Gyimesközéploki Loki SE-Gyimesbükki SE
- Lázárfalvi Mohos-Kászonaltízi dr. Lukács Mihály SE
- Bogárfalva-Farcád
- Alsósófalva-Parajdi SK
- Korondi Ifjúság-Malomfalva
- Kápolnás-Máréfalva
- Péntek (szeptember 22.):
- Kozmási Komisz-Csíkszentimrei Töviske
Helyi bajnokságok eredményei
Tovább folytatódik Parajd és Lövéte párharca az Udvarhely körzeti labdarúgó-bajnokság A csoportjában, míg a 6. Ligában a Zetelaka II. és az Alsósófalva hátát nézi a mezőny. Az Udvarhely körzeti labdarúgó-bajnokság 5. Ligájának éllovasa, a Parajdi SK üldözőjét, Lövétét fogadta a legutóbbi játéknapon. A 6. Ligában több olyan eredmény is született, ami borította a papírformát. A Szépvízi MÜ csapata fölényes győzelmet aratott Csíkszentgyörgyön a labdarúgó 5. Liga csíkszéki csoportjának húsvétszombaton pótolt mérkőzésén, és ezzel átvette a vezetést a rangsorban. Gólokban gazdag nyitánnyal indult a tavaszi idény a csíkszéki csoportokban: az 5. Ligában hibátlanul teljesítettek a hazaiak, a 6. Ligában pedig a házigazdák három győzelme mellett egy döntetlen született.
Kontraszt: A magyar profi labdarúgás - Fizz Liga (NB I)
A falusi labdarúgás kihívásai mellett érdemes betekinteni a magyar profi labdarúgás világába, amely éles kontrasztot mutat. A Fizz Liga, más néven Nemzeti Bajnokság, OTP Bank Liga, Magyarország profi labdarúgó-bajnoksága férfiak számára. A bajnoki címért minden évben 12 csapat versenyez. A bajnoki cím jelenlegi birtokosa a(z) Ferencváros TC, a legtöbb bajnoki címet birtokló csapat pedig szintén a(z) Ferencváros TC. A Sofascore élőben követi a futballeredményeket és a(z) Fizz Liga tabelláját, eredményeit, statisztikáit és a legjobb góllövőit.
A Fizz Liga bajnoksági formátuma szerint a csapatokat 1 táblázatba sorolják, amelyben a legjobban és legrosszabbul teljesítő csapatok sorsa egy feljutási és kiesési rendszerrel dől el. 2 csapat esik vissza a(z) NB II csapatai közé. Az első 1 csapat kvalifikálja magát a(z) Champions League Qualification bajnokságra vagy az előzetes selejtezőkre. További 3 csapat kvalifikálja magát a(z) Europa League Qualification tornára vagy az előzetes kvalifikációra.
A Fizz Liga / NB I 24/25 utolsó évadának legjobb gólszerzői Davide Lanzafame, Filip Holender voltak. A Fizz Liga bajnokságban 2.79 gólt lőttek átlagosan. A Fizz Liga általában július hónapban kezdődik, és június hónapban ér véget. Ezek a csapatok a Fizz Liga -ban/ben ebben a 1 csoportok -ban/ben van benne.
