Roger Federer: Órák, Ütők és a Teniszpálya Legendája
Roger Federert, a többszörös Australian Open, Wimbledon és US Open győztes teniszezőt szerintünk senkinek sem kell bemutatni, hiszen saját szakmájában már mindent elért, amit lehet. A tenisz legendája nem csak a pályán nyújtott teljesítményével, hanem stílusával és választásaival is felhívja magára a figyelmet. A luxusórák gyártói előszeretettel reklámozzák termékeiket a sportág legnagyobb neveivel, és Federer neve is szorosan összefonódott bizonyos márkákkal. Ezenfelül karrierjének egyik kardinális kérdése volt az ütőváltás, amely jelentősen befolyásolta játékát és sikereit.
Federer és a Luxusórák Világa
A teniszlegendák és a luxusórák kapcsolata régre nyúlik vissza. Roger Federer esetében sincs ez másként, itt a Rolex látta meg a lehetőséget a svájci klasszisban. A tenisz legenda által viselt óra márciusban jelent meg a Watches & Wonders kiállításon. A visszavonult svájci zseni Katalin walesi hercegnő mellett foglalt helyet és hosszan tartó álló ovációban részesült, amikor belépett a királyi páholyba, és megjelenését gyakran kíséri egy-egy kiemelt Rolex darab.
A Robb Report szerint a Roger Federer által viselt modellt eredetileg 2012-ben adta ki a Rolex, majd tovább finomította. Az új változatot márciusban a Watch & Wonders kiállításon mutatta be az óragyártó. Roger Federer Sky-Dwellere két időzónával, naptárral, valamint a számlap kerületén 12 nyílással ellátott hónapmutatóval rendelkezik. Az Oysterflex anyagot a Rolex találta ki, hogy tartsa a versenyt gumi szíjas órák trendjével. Az anyag ötvözi a gumipántok kényelmét és hipoallergén tulajdonságait a fém szíjak alaktartásával és tartósságával. Federer egyébként is a Rolex nagykövete, így a legtöbb nyilvános megjelenésén a márka egy-egy óráját viseli.
A személyes gyűjteményében is különleges darabok találhatók. Többek között van neki egy ritka, 1981-ben készült Rolex Daytona 6263-asa, amelyet 30. születésnapjára kapott. Gyakran látni egy GMT-Master II-vel a csuklóján.
Luxusórák és Sportikonok: Más Hírességek Választásai
Nem csak Roger Federer az egyetlen sportoló, aki a luxusóra márkák nagykövete. A cégek előszeretettel próbálják becserkészni a sportvilág legnagyobb neveit. Íme néhány példa:
- LeBron James: Az Egyesült Államok és talán a világ legnépszerűbb kosarasa, LeBron James, nemcsak a játékát, de a stílusát is sokan dicsérik. Az NBA-sztár egy interjúban kijelentette, hogy a számára legkedvesebb óra az Audemars Piguet Royal Oak OffShore típusa. Egy ilyen óra nem olcsó, kiviteltől függően akár 35 millió forintba is kerülhet! James többek között az Audemars Piguet nagykövete is.
- Maria Sarapova: Ötszörös Grand Slam-győztes és többszörös világelső, nem csoda, hogy a cégek előszeretettel próbálták becserkészni. Hozzá köthető a Rolex is, mint szponzor.
- Caroline Wozniacki: A dán sztárt 2010 óta támogatja a Rolex, nem csoda, hogy egy meglehetősen drága Daytonával a csuklóján kapták le, amikor tavaly első Grand Slam-győzelmét ünnepelte az ausztrál nyílt bajnokságon.
- Rafael Nadal: A svájci luxusóragyártó és a spanyol világsztár együttműködése is 2010 óta tart, azóta utóbbi rendszeresen látni a Richard Mille egy-egy különleges darabjában a pályán.
- Novak Djokovic: A szerb 2014 óta mondhatja szponzorának a Seikót egy nagyon sok millió dolláros szerződés keretében, ami elvileg jövőre jár le.
- David Beckham: Bár Beckham manapság már inkább a ruhamárkája és a „celebsége” okán ismert, lelkes óraviselő, és Tudor illetve Breitling órákat hord. Ez nem meglepő, hiszen mindkét cég nagykövete. A két nagyvállalat partneri viszonyt ápol. Mint órarajongó, Beckham egyik kedvenc választása a Breitling Transocean Chronograph Unitime, amely jelenleg 9 ezer dolláros, azaz 2,3 millió forintos áron vihető haza.
- Michael Phelps: Az úszólegenda sem veti meg a szép órákat, így ő is egy márka nagykövetévé vált. Amíg Beckham a Breitling, Federer pedig a Rolex, úgy Phelps az Omega márka nagyköveteként éli mindennapjait. A riói olimpián például az Omega Seamaster Planet Ocean 600M Master Chronometer-t viselte.
- Usain Bolt: A világ legjobb futója természetesen egy hozzá illő, különleges órával büszkélkedhet. A kifejezetten az ő stílusához készített, limitált kiadású Hublot Big Bang King Power „Usain Bolt” olyan bőrszíjat kapott, amelynek ugyanolyan bőr az anyaga, mint annak a Nike cipőnek amiben a 2008-as Pekingi Olimpián rekordot döntött.
A Teniszütők Evolúciója és Roger Federer Ütőváltása
A profi teniszezők ütőiről nagyon sok mindent tudunk, de leginkább semmi igazán fontosat. A legfontosabb alapvetés, amit le kell szögeznünk: azok az ütők, melyeket mi halandók megvásárolhatunk a boltokban, a legtöbb esetben köszönőviszonyban sincsenek azokkal az ütőkkel, melyekkel a sztárok játszanak. No jó, ugyanúgy néznek ki, és hasonlóképpen vannak festve, de tényleg ez minden. A gyártóknak ugye az lenne az érdeke, hogy minél több ütőt adjanak el, hogy a hardcore fanok egy két-két évenként lecseréljék azokat, mondván, hogy Rogernek is új van, én is megérdemlem. Ezzel szemben a játékosok ennél picit jobban ragaszkodnak az ütőikhez.
Megoszlanak a vélemények, hogy Federer például ez alatt a majd' negyedszázad alatt két- vagy háromféle ütővel játszott-e, de az teljesen biztos, hogy semmiképpen sem többel. Persze apróbb buherálások nyilván voltak, de ettől még az ütők ugyanazok az ütők maradtak. A kompromisszumos megoldás gyártók és teniszezők között az átfestés lett. Agassi még egy márkaváltást is lehozott egy átfestéssel, de érdemes egy pillantást vetni Roger eredeti Wilson Pro Staff 85-ére. Ezek ugyanazok az ütők különböző festéssel. Ettől persze azokban az ütőkben, melyeket nekünk eladtak (Pro Stock-ütők) volt változás, a Federer számára készült ütők (Pro Players-ütők) azonban ugyanolyanok maradtak, csak átfestették őket az aktuális ’bolti’ színekre.
Federer már korábban is Pete Sampras legendás ütőjével játszott, értelemszerűen első profi éveiben is ezekkel folytatta. Ez volt a legendás Wilson Pro Staff 85-ös, a hírek szerint az egyetlen különbség később is csak annyi lett, hogy másutt gyártották az övét és máshol Samprasét. Roger viszont nyert vele 17 Grand Slam-tornát egy évtized alatt. Ami brutális szám nyilván, ám ott volt még legalább ennyi, ha nem több, amit nem nyert meg, pedig megnyerhetett volna.
A Kardinális Döntés: 2013 és az Ütőváltás
2013 már jóval kevésbé tárgyalt történet, pedig ez az év vezetett el a váltáshoz. Ez volt az az év, amikor 17 vereséget szenvedett el, és olyanoktól is kikapott, akiktől nem nagyon - vagy inkább egyáltalán nem - szokott kikapni. Wimbledonban például Stakhovskytól a második körben, aztán Hamburgban megverte őt Delbonis, majd Gstaadban Daniel Brands, már az első fordulóban. Mindez egy hónapon belül történt. Ez volt az az időszak, amikor először elgondolkodott az ütőváltáson, a Brands elleni vereséget például egy nagyobb fejű ütővel szenvedte el, de aztán hamar meggondolta magát, és visszaváltott a régire. A mából visszanézve, nyilván elintézhetnénk a dolgot annyival, hogy türelmetlen volt, de a történet azért ennél nyilván mélyebb. Egyfelől nem volt ugye egészséges, fájt a háta, ám mégis versenyzett. Másfelől hozott egy olyan döntést, amit karrierje érdemi szakaszában sohasem: Wimbledont követően, az amerikai keménypályás szezon előtt beiktatott európai salakpályás versenyeket is. Három olyan dolog történt egyszerre, amihez nem volt hozzászokva.
Ha ma kérdeznénk, pláne ismerve az év második felének eredményeit, szinte biztosan azt mondaná, hogy a féléves kihagyást meg kellett volna lépnie már akkor. Nem beszélve arról, hogy már tudja, mit ér fél év felkészülés az új ütőkkel. Más kérdés, hogy Ivan Ljubičić ekkor még nem volt sehol, és Federer sem a fonákjában látta jövője zálogát. 2013 második felében még Annacone volt az edzője, őt követte Edberg, majd csak 2016-ban érkezett Ljubičić. Edberg csatlakozása a csapathoz egyértelműen jelezte, hogy Fed leginkább a hálónál, a röptejáték terén szeretne előre lépni. 2014 és 2015 az első két év a nagyfejű ütőkkel, a két év Edberggel sokkal inkább szólt erről, mint bármi másról. Nyert 11 tornát, közülük három 1000-es versenyt ez alatt az idő alatt, amiért mások a fél életüket adnák, ám így utólag ő alighanem egy sikertelen időszakként éli meg ezt a periódust, különösen az elveszített két wimbledoni- és egy vb-döntő miatt.
Az Új Ütő Hatása és a Nadal Elleni Párharc
Arról, hogy mi történt a 2017-es Ausztrál Openen és azt követően, miként alakult át Federer játéka a nagyobb fejű ütőknek köszönhetően, már nagyon sokat írtunk. A Rafael Nadal elleni párharc dinamikája talán a legjobb példa arra, hogy mit jelentett Federer életében az a fél év, amikor amellett, hogy regenerálódott a térdműtétet követően, igazán hozzá tudott szokni végre a nagyobb fejű ütőkhöz is. Korábban az egymás elleni párharcot egyértelműen Rafa dominálta, ám onnantól, hogy Federer váltott, mindössze kétszer kapott ki Nadaltól hét győzelem mellett. Ráadásul a két vereségből mindössze egy született kemény pályán, még a legelején (2014 AusOpen-elődöntő), a másik a '17-es Garros-elődöntő, a meccs, amire Federer nagyon készült, mert kíváncsi volt, mire menne Nadal ellen salakon az újfajta teniszével, ám mivel nem volt egészséges, így ez nem derült már ki sohasem.
Leglátványosabban talán a 2017-es melbourne-i döntőben (annak is talán az ötödik játszmájában) rajzolódott ki, hogy mi minden változott kettejük párharcában: Roger előrébb lépett, bátran megütötte a fonákokat felszálló ágban is, kevesebbet nyesett, és sokkal hatékonyabbak voltak a fogadásai előny oldalon, ami balkezes játékosok ellen kulcsfontosságú.
Technológiai Fejlődés a Teniszben és az Ütőváltás Dilemmája
A technológiai fejlődés minden sportban nagyon fontos, ám a tenisz olyan játék, ahol kiemelten az. Leginkább talán azért, mert nagyon sok pénz van benne, és nagyon széles a tömegbázisa is, tehát jó eséllyel, ha egy gyártó belerak valamit a fejlesztésbe, akkor azt előbb-utóbb ki is fogja tudni venni. Ám a fejlődés korántsem mondható lineárisnak, hiszen az ütők mellett fejlődtek a húrok, a labdák, de még a pályaborítás is. Volt, amikor a húrok fejlődtek hatalmasat, volt, amikor az ütők. Gondoljunk csak Agassi egyik fontos mondatára a könyvéből, amikor a pályafutása vége felé új húrok jelentek meg: Andre szerint a közepes játékosok jók lettek, a jók még jobbak. Ez nem ritka ebben a sportágban, és nem ez az első ilyen eset.
Hasonló ahhoz, hogy voltak olyan játékosok, akik lábon hordták ki például a faütő - fém ütő váltást, és voltak olyanok, akik faütőt csak a klubház falán láttak, mementóként. Megszámlálhatatlan ilyen pillanat volt csak az utolsó 50 évében a sportágnak, amikor szerencsésebb volt már túl lenni egy technológiai váltáson, mint éppen innen. A kilencvenes években, amikor Federer teniszezni kezdett, már voltak nagyon jó ütők, Sampras Pro Staffja ilyen volt, mint ahogyan a bíbor színű Head Prestige is, amivel Ivanišević játszott, aztán picit később Agassi Head Radicalja is forradalminak volt mondható. Értelemszerű volt, hogy Roger ezek közül választott egyet, és mint később kiderült, ragadt bele egy jó időre.
Némi túlzással Rafa és Novak ezeket az ütőket ugyanúgy a klubház falán látta csak, mint Roger a faütőket. Amikor ők elkezdték, a világ már előrébb járt. Nagyabb fej, nagyobb sweet spot, az ő ütőik már sokkal jobban tolerálták az apró pici kis piszkokat, pontatlanságokat, és sokkal jobban elősegítették azt a fajta stabilitást, amely Nadal és Djokovic játékát mindig is jellemezte. Olyan ütők, melyek azt tudták, amilyenre aztán 2014-ben váltott, léteztek már jóval korábban is. Nadalnak és Djokovicnak például ilyen volt világéletében. Nagyobb fejű, hogy úgy mondjam, megbocsájtóbb ütő. Nem kell itt semmiféle összeesküvéselméletet keresni, elég, ha megnézzük, ki mikor született, ki mikor nőtt föl, ki mikor tanult teniszezni.
A ha-val kezdődő mondatoknak a sportban nincsen értelme - szokták ilyenkor mondani, pedig miért ne lenne. Fantáziának hívják az ilyesmit. Hol másutt lehetne leírni, hogy Nadal és Djokovic nem nyert volna húsz Grand Slamet, ha ők is csak a kilencvenes évek arzenáljából válogathatnak, Federer pedig nyert volna mondjuk öttel többet, ha 2002-ben nagyobb fejű ütőre vált.
Roger Federer Grand Slam Diadalai: Az Australian Open Emlékezetes Pillanatai
Roger Federer pályafutása során számos Grand Slam címet szerzett. Az alábbi táblázatban láthatóak a főbb győzelmei:
| Torna | Évek |
|---|---|
| Australian Open | 2004, 2006, 2007, 2010, 2017, 2018 |
| Roland Garros | 2009 |
| Wimbledon | 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2009, 2012, 2017 |
| US Open | 2004, 2005, 2006, 2007, 2008 |
2017-es Australian Open: A Visszatérés és a 18. Grand Slam Cím
A korábbi világelső Roger Federer nyerte a 2017-es esztendő első tenisz Grand Slam-tornáját, az Australian Opent, miután a fináléban öt szettben, 6:4, 3:6, 6:1, 3:6, 6:3-ra legyőzte a spanyol Rafael Nadalt. A 35 éves svájcinak ez volt karrierje 18. GS-sikere, 2012 óta az első. Álomdöntőt rendeztek a 2017-es Australian Open férfi egyesének döntőjében. Roger Federer a 28. Grand Slam-fináléjában vett részt, ellenfele éppen az a Rafael Nadal volt, aki kettejük legutóbbi, 2009-es melbourne-i döntőjében megverte őt.
A két nagy „öreg” aktuális párharcának elején mindketten hozták az adogatójátékukat, a mindenkori fogadó nem nagyon tudott beleszólni ellenfele játékába. Egészen a hetedik játékig volt ez így, amikor is Federer brékelt (4:3). A svájci egyértelműen magasabb hőfokon kezdte a mérkőzést, és innentől uralta is a szettet. Federer nagyon jól mozgatta az alapvonalon Nadalt - 6:4-re húzta be az első játszmát.
A spanyol érezte, hogy ennél több kell a győzelemhez, bele is erősített, és a második szettben kiváló adogatással kezdett, majd elvette a riválisa szervajátékát. Rafa nem vett vissza a tempóból, megismételte az előző két gémben nyújtott játékát és 4:0-ra elhúzott, ezzel lényegében meg is nyerve a második játszmát (6:4, 3:6). Az előzőhöz hasonlóan a harmadik szett sem hozott sok izgalmat, ekkor ugyanis a 35 éves svájci újított, és ellépett 3:0-ra. Federer talán még a második szettben látható Nadalnál is jobban teljesített ebben a játszmában, és nagyon magabiztosan nyert (6:4, 3:6, 6:1).
A negyedik szettben 2:1-es Nadal-előnynél Federer mintha visszavett volna kissé a tempóból, amit azonnal kihasznált a 2009-es győztes, és brékelt. A svájci érezhetően megingott, de még nagyokat hibázva is nyert játékokat, ez azonban csak szépségtapasznak felelt meg, az egyre jobb formában játszó Nadal kiharcolta a döntő szettet (6:4, 3:6, 6:1, 3:6). Az utolsó szett meghozta a mérkőzés előtt várt izgalmakat. Nadal egyből elvette Federer adogatását, majd egyértelműen magához ragadta a mérkőzés irányítását, a saját szervagémjét is hozta. Federer a következő gémet könnyedén nyerte, majd úgy vette vissza a bréket, hogy Nadal hiába hárított két bréklabdát. Ezután Federer a saját adogatójátékával fordított, majd egy egészen elképesztő gém végén, a játékbeli ötödik(!) bréklabdáját kihasználva ismét elvette ellenfele adogatójátékát a svájci, aki így a bajnoki címért adogathatott. Az utolsó gém nagy challenge-csatába torkollott, végül egy ásszal jutott meccslabdához Federer, amelyet már ki is használt, megszerezve pályafutása ötödik Australian Open-sikerét (6:4, 3:6, 6:1, 3:6, 6:3).
Roger Federer: „Majdnem húsz éve járok ide. Mindig is élveztem, akárcsak a családom. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, remélem, hogy jövőre is találkozunk. Ha mégsem így lesz, akkor csodálatos sorozat ért ma itt véget, nem is lehetnék ennél boldogabb.” „Kemény sport a tenisz, hiszen nincs döntetlen, valakinek nyernie kell. Ha nem így lenne, boldogan osztanám meg a győzelmemet Rafával. Nehéz időszak áll mögöttem, így nem hittem volna, hogy ma itt leszek, mégis sikerült.” Rafael Nadal: „Gratulálok Rogernek és a csapatának. Csodálatos, hogy hat hónap kihagyás után így tudott játszani. Nagyszerű mérkőzésen vagyunk túl, Roger egy kicsivel jobban megérdemelte a győzelmet, mint én. Folytatom a próbálkozást, úgy érzem, hogy kezdek visszatérni a sérülésem előtti szintre. Ha továbbra is így megy majd a játék, szép sikerek várnak rám.”
2018-as Australian Open: A 20. Grand Slam Cím és a Rekordok
Címvédéssel nyerte pályafutása 20. Grand Slam-bajnokságát Roger Federer. Az Australian Open döntőjében a 36 éves svájci a vártnál nehezebben győzött Marin Cilic ellen. A Rod Laver aréna tetejét behúzták a brutális melbourne-i hőség miatt, így fedettben, légkondicionált körülmények között játszottak. A svájci 3 óra 2 perc alatt 6:2, 6:7 (5-7), 6:3, 3:6, 6:1-re diadalmaskodott, ami a Norman Brookes Challenge-kupa mellett négymillió ausztrál dolláros csekket is jelent neki. Roger Federer 2004-ben maradt először veretlen az Australian Openen, akkor Marat Szafint verte a döntőben 7:6, 6:4, 6:2-re. A mostani volt karrierje 30. GS-döntője. Melbourne-ben csak egyszer kapott ki a fináléban, 2009-ben Rafael Nadaltól. Tavaly sötét lóként, fél év kihagyást követően, amolyan teszt jelleggel indult és nyert. Most az elejétől őt tartották a legnagyobb esélyesnek a fogadóirodák. Ennek megfelelően menetelt a döntőig.
Marin Cilic 2014-ben a US Open elődöntőjében verte már Roger Federert (6:3, 6:4, 6:4), de másik nyolc alkalommal kikapott a svájcitól. Például a tavalyi, wimbledoni döntőben, igaz, akkor sérülten játszott. A horvátnak karrierje második Grand Slam-trófeájához, a profi tenisz egyik legnagyobb bravúrjára volt szüksége: egy GS-en legyőzni a világelsőt és a ranglista másodikat, ami ebben az esetben Rafael Nadalt és Roger Federert jelentette.
Amikor alig tíz perc elteltével Roger Federer 4:0-ra vezetett, joggal tartottak attól az illetékesek, hogy a finálé sem hoz látványos, izgalmas csatát. Marin Cilic lassan összekapta magát, és fogadóként ugyan csak kettő pontot nyert, de egyre inkább azt üzente a játékával, hogy képes a fordulatra, a meglepetésre. A 2. szettben 4:4-nél fogadóelőnyhöz jutott Federer, de Cilic, második adogatásból ütött ászt a kritikus pillanatban. A horvát szervája egyre hatékonyabban működött, kevesebbet hibázott az alapvonalról és kezdte jobban olvasni a svájci szerváját. A legenda gyorsan korrigált, bár ebben Cilic is segítette, amikor 30:40-nél egy könnyű fonákot rontott el. Agresszívebb lett a játéka, nem csak bevállalt extra megoldásokat, de pontosan is kivitelezte azokat. Roger Federer először vesztett szettet az idei Australian Openen, és a nézők dörzsölhették a tenyerüket, mert, a könnyű kaland helyett, kaptak egy valódi meccset.
A dráma fokozódása helyett, Roger Federer még egy sebességfokozattal feljebb kapcsolt és Cilicnek erre nem volt válasza. Szinte lehetetlennek tűnt, hogy Marin Cilic visszajöjjön a mérkőzésbe, mert ahhoz el kellett volna nyernie a bázeli szerváját, ami addig egyszer sem sikerült neki. Ehhez képest, 2:3-nál, semmire vette el Federer szerváját és a bemutató, a gálaelőadás, hirtelen visszaalakult GS-döntővé. Sőt, pár perccel később Cilic megint brékelt, miután átvette az irányítást az alapvonaljátékban, és a játszmáért adogathatott. Nem torpant meg, pontot sem vesztett, 2 óra 30 perc után 6:2, 6:7, 6:3, 3:6-ra álltak, jöhetett a döntő felvonás. Marin Cilic egyre keményebben, élesebben lőtte a labdát és a mozgása is frissebbnek tűnt. Szorongatta a címvédőt, de kimaradt a kettő fogadóelőnye, majd kettő kettőshibával megajándékozva Federert, brékhátrányba került (0:2.) Roger Federer 1:3-ról fordította meg a döntőt tavaly az 5. játszmában, Rafael Nadal ellen, most ő vezetett ennyire, de nem engedte vissza ellenfelét. Még egyszer sebességet váltott és állva hagyta a horvátot.
A legendás svájci teniszező hatodszor is meghódította Melbourne-t. Roger Federer utolérte Novak Djokovicot és Roy Emersont az Australian Open-trófeák számát illetően, most már ő is hatszoros bajnok, Melbourne-ben. A világranglistán, egyelőre marad második, de 155 pontra megközelítette Rafael Nadalt és Indian Wells előtt akár meg is előzheti a spanyolt, aki tavaly döntőt játszott Acapulcóban.
Roger Federer 20. Grand Slam-győzelme után végig elérzékenyülten beszélt és el is sírta magát, miközben Rod Laver a lelátóról fényképezte a mobiljával. „Nagyszerűen éreztük magunkat itt az egész családommal, és gratulálok Marinnak, aki a jövő héten már harmadik lesz a világranglistán. Nehéz így este játszani, egész nap ezen járt az eszem, nagyon különleges diadal ez" - mondta a díjátadó ünnepségen a bajnok, majd patakzó könnyekkel fogadta a közönség ovációját.
Eredmény:
férfi egyes, döntő:
Roger Federer (svájci, 2.)-Marin Cilic (horvát, 6.) 6:2, 6:7 (5-7), 6:3, 3:6, 6:1
