A magyar labdarúgás és kispályás teremfutball történetének korai fejezetei: Fejes László labdarúgó emléke
A felhasználó által kért Fejes Tibor futsal életrajzról szóló információk nem szerepelnek a rendelkezésre álló anyagban. A mellékelt szöveg azonban betekintést nyújt a magyar labdarúgás, különösen a kispályás és teremlabdarúgás korai történetébe, valamint megemlíti Fejes Lászlót mint labdarúgót. Az alábbiakban ezeket az információkat gyűjtöttük össze, a témához leginkább illeszkedő formában, a szöveg eredeti mondatainak megtartásával.
A magyar futball kezdetei és a kispályás labdarúgás megjelenése
Az első magyar „futball-matchet” 1897-ben vívták a Budapesti Torna-Club két csapata között. Ez a nagyszerű játék, amely meghódította a világot, Magyarországra a 20. század elején, szélesebb körben pedig 1931-ben érkezett meg a településekre. A kezdetekkor a vidéki településeken, mint például Sükösdön, az első pályát szó szerint egy legelőn, amit akkor Borjújárásnak hívtak, jelölték ki a falu déli határában, a jelenlegi Deák F. és Petőfi S. utca végén. A „Hőskor”-nak a világháború vetett véget.
A háború után - ahogy visszatért az élet - visszatért a futball is. Elkezdődött a csapatok újraszervezése. A falusi „rúgd és fuss” stílust már átgondoltabb, bizonyos taktikai elemeket is felfedezhető játék váltotta fel. 1949-ben megalakult a Járási Testnevelési és Sporthivatal, majd 1950-ben a Járási Labdarúgó Szövetség, mellette a játékvezetők szövetségével. Szervezetté vált a bajnokság, ellenőrizték a pályákat, vizsgázott játékvezetőket küldtek. Új fejezet kezdődött a sükösdi futball történetében is, ahol versenyképes csapatokat kellett építeni. Később felismerték, hogy az iskolázottság a futballban is kamatozik, és az sem árt, ha a fejekben legalább annyi van, mint a lábakban.
A kispályás és teremlabdarúgás fejlődése
A kispályás labdarúgás, mint a mai futsal elődje vagy rokon sportága, szintén jelentős szerepet játszott a magyar sportéletben. A szöveg több említést is tesz ilyen eseményekről:
- A Kohász Kupa kispályás nemzetközi teremlabdarúgó tornán 1987-ben már harmadik alkalommal szerepeltek.
- 1978-ban rendezték a városi kispályás labdarúgó bajnokságot.
- Később befejeződött a II. Energott Teremliga kispályás labdarúgótorna-sorozata is.
Ezek az események mutatják a kispályás, zárt térben játszott futball népszerűségét és fejlődését Magyarországon, még ha nem is kifejezetten futsal néven futottak. Az 1970-es és 80-as években már stabilan jelen voltak a különböző teremlabdarúgó tornák és bajnokságok.
Fejes László, a labdarúgó
A rendelkezésre álló szöveg egy alkalommal említ egy Fejes nevű labdarúgót, nevezetesen Fejes Lászlót. Az 1958-as év kiemelkedő sportélményei között szerepel "Fejes László labdarúgó", Semsei Sándor asztaliteniszező és Bedecs László atléta mellett. Bár ez nem ad részletes életrajzot, és a név „Tibor” helyett „László”, valamint a sportág „futsal” helyett „labdarúgó”, ez az egyetlen közvetlen hivatkozás egy Fejes nevű sportolóra a megadott forrásban.
Sükösd labdarúgócsapatának felvirágzása (1950-es évek)
A sükösdi futball történetének egy jelentős időszaka az 1950-es évek elejére tehető. Az államosítások a sportköröket sem kerülték el. 1951-52-ben Budapesti Honvéd lett a Kispestből, Dózsa az Újpestből, Vörös Lobogó az MTK-ból és Kinizsi a Fradiból. A Kinizsi vidéken a mezőgazdasági nagyüzemek szakszervezeteihez kötődött, állami támogatásban részesült, ezért célszerűnek tűnt, hogy az akkor csontszegény Egységes Falusi Sportkör a Sükösdi Kinizsi nevet vegye fel. Ez a sükösdi futball szempontjából nagyon okos és fontos döntés volt, és az elkövetkezendő 30 év sükösdi sikereinek alapja volt.
Jónás Márton, aki 1950-ben került Sükösdre és a sportkör első embere lett, nagy ambícióval és tervekkel látott munkához. Múlhatatlan érdemei vannak a sükösdi futball felemelkedésében, a feltételek megteremtésében. Céljai között egy új csapat, új pálya és új öltöző létrehozása szerepelt. Az új pálya építése 1952-ben indult egy elhanyagolt faluvégen, amit „dézsma gödörnek” is neveztek. A területen több méter mély homokgödrök, szemétdombok, szárkúpok és trágyarakások éktelenkedtek. Böröcz Jenő mérnök irányításával eltűnt a domb egy része, a gödröket feltöltötték, és egy egyhektáros sima területen kitűzték az új pálya helyét. A pálya 1953. augusztus 20-án került ünnepélyes átadásra az „öregek” és fiatalok közötti mérkőzésen.
A Sükösdi Kinizsi csapatának tagjai (1950-51)
Az 1950-51-es években kialakult csapat képzett és fiatal garnitúrából állt. Az alábbi táblázat az "alapító atyák" és a későbbi, képzettebb generáció néhány tagját mutatja be:
| Név | Születési év | Megjegyzés / Poszt |
|---|---|---|
| Bachmann János | 1925 | Csapatkapitány |
| Lógó János | 1932 | |
| Lógó András | 1930 | |
| Pintér János | 1921 | Tanár |
| Rácz József | 1926 | |
| Marusa András | Csapatvezető | |
| Nagyi Mihály | 1929 | |
| Aladics Antal | 1927 | Játékmester |
| Farkas György | 1925 | |
| Bujdosó Mihály | 1930 | |
| Marusa János | 1935 | |
| Tajdina János | 1933 | |
| Bujdosó József | 1928 | „Half” |
| Béregi György | 1929 |
A csapat körüli infrastrukturális fejlesztések is gőzerővel zajlottak. Az öltöző alapjait 1953-ban ásták ki. Ez akkoriban falusi viszonyok között feltűnő és komoly vállalkozásnak számított, hiszen ilyesmiről álmodni sem lehetett a környéken. Sükösdön példamutató összefogással, nagyon sok ingyenes munkával jó egy év alatt megépült az akkor még 75 m2-es létesítmény, amely két öltözőből, egy parányi szertárból és játékvezetői fülkéből állt. Fürdő - víz híján - még tervezve sem volt, erre két vizes hordó és 11 lavór szolgált. Az épület 1953 késő őszén tető alá került és 1954 május-júniusában vehették birtokba.
