A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány és a TAO-pénzek: Rekordtámogatások és Ellentmondások
A magyar sporttámogatási rendszer egyik meghatározó eleme a társasági adókedvezmény (TAO) program, amelyet 2011. július elseje óta vehetnek igénybe a vállalkozások, amennyiben látványsportágakat (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) támogatnak. A taoprogram lényege leegyszerűsítve, hogy a vállalatok anyagi előnyhöz juthatnak, ha a társasági adójuk egy részét nem az államnak fizetik be, hanem egy valamilyen sport- vagy kulturális szervezetnek adják. A támogatás céljai törvényben meghatározottak, így a befolyó pénzt többek között utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, infrastruktúra fejlesztésére, beruházásokra és felújításokra lehet fordítani.
A taoprogram 2011-es bevezetése óta összesen 923 milliárd forintnyi adóbevételt tettek zsebre hazai sporttal foglalkozó szervezetek, melyből a pénz döntő része a profinak jelzett sportvállalkozásokhoz került. A támogatások döntő részét a focihoz kötődő cégek és más szervezetek kapták, és közülük is az abszolút győztes a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány lett.
A Felcsúti Alapítvány kiemelkedő támogatottsága
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt találták a legvonzóbb támogatási célnak azok a vállalkozások, amelyek a társasági adókedvezményt kihasználva támogatják a látványsportágakat. A székesfehérvári Videoton utánpótláscsapataként működő felcsúti együttes a labdarúgócsapatokhoz befolyt összes adókedvezményes támogatás közel ötödét kapta meg egy korábbi időszakban, ami 2,8 milliárd forintot jelentett. A felcsúti alapítvány 2014-ben 2,25 milliárd forintot kapott társasági adókedvezmény címén, ami közel 700 millióval több volt, mint 2013-ban. Ezzel ismét a felcsúti alapítvány lett a legtámogatottabb sportalapítvány.
Összesítve, 2011 óta a Puskás FC Kft.-hez és az alapítványhoz áramló pénz egészen brutális számot mutat: 158,9 milliárd forintot, ami éves átlagban 15,8 milliárdot jelent. A 2017-2018-as taós időszakban Orbán alapítványának ítélt támogatás (9 026 035 506 forint) összege bő egynegyede (26 százaléka) volt a többi elfogadott 1288 darab programra megítélt támogatásnak (34,3 milliárd forint).
TAO-támogatások más sportegyesületeknél
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványhoz képest a többi szervezet támogatottsága eltörpül. A második legtöbbet kapó Újpesti Torna Egylet is ennek csak töredékének, 1,8 milliárd forintnak örülhetett egy korábbi időszakban. A dobogó harmadik fokára pedig a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre került, közel 1,4 milliárd forintos TAO-pénzzel, melyből 96 millió forintot 2014-ben kapott.
A kiemelkedő támogatottságú felcsúti alapítvány mellett 2014-ben a Szeged 2011 Sportszolgáltató és Labdarúgó Kft. esetében 1,11 milliárd forint támogatást hagyott jóvá az MLSZ, melyből azonban csak 29 millió erejéig adtak ki támogatási igazolást. Harmadik helyre 785,3 millió forinttal a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC került, amely az elmúlt években összesen 1,6 milliárdnyi támogatást kapott.
A budaörsi BSC 1924 Futball Kft. 2014-ben 729 millió forintot kapott úgy, hogy 2013-ban például egy fillért sem kaptak sportfejlesztésre a TAO-ból. A top 10 TAO-támogatott között ismét feltűnt Tiszakécske sportegyesülete is, amely 357,6 millió forintot kapott a vállalkozóktól. Tiszakécske jelentős támogatottsága azért is érdekes, mert helyi kötődésű az "új Közgépként" aposztrofált Duna Aszfalt, mely egyre több és egyre jelentősebb közbeszerzéseket szerez meg magának.
A felcsúti támogatásokhoz képest elenyésző a többi élvonalbeli labdarúgó-csapathoz beérkezett pénzek nagysága. A szintén stadionépítésbe fogó Debrecen 526 millió forint támogatást hívott le, ennek a nagy része (403 millió forint) tárgyi beruházásokra ment el. Az utánpótlás-nevelésre 91 millió, személyi kiadásokra 31 millió forint jutott. Az UTE 334 millió forinthoz jutott, ők azonban ebből 279 milliót költöttek az utánpótlásra, míg a maradékot tárgyi beruházásokra (42 millió), illetve közreműködői költségekre szánták. A diósgyőri focicsapat 285 millió TAO-forinttal, az FTC pedig 237 millió forinttal részesült adományokban. A Fradi az utánpótlásra költötte el a TAO-ból beérkezett támogatás nagyobb részét, 179 millió forintot, de maradt még a tárgyi (25 millió forint) és személyi kiadások (2,5 millió forint) fedezésére is. A Budapest Honvéd nem sokkal maradt le a Fraditól: 230 millió forintból 174 milliót utánpótlásra, 46 milliót pedig személyi kiadásokra fordíthatott.
| Szervezet | Elfogadott/Kapott TAO támogatás (2014) |
|---|---|
| Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány | 2,25 milliárd Ft |
| Szeged 2011 Sportszolgáltató és Labdarúgó Kft. | 1,11 milliárd Ft (ebből 29 millió Ft-ig adtak ki igazolást) |
| Szolnoki MÁV Utánpótlás FC | 785,3 millió Ft |
| Budaörsi BSC 1924 Futball Kft. | 729 millió Ft |
| Tiszakécske sportegyesülete | 357,6 millió Ft |
| Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre | 96 millió Ft |
A TAO TITKAI | KI MENNYIT ÉS HOGYAN KAPJA A MAGYAR FOCIBAN
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia fejlesztései
A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PLA) célja, hogy Európa legnagyobb utánpótlás-képző centrumává váljon, legalábbis Mészáros Lőrinc álmai szerint. A Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion építésének pénzügyi hátterét pont a TAO adókedvezmény adja. Az alapítványnál úgy számoltak, hogy 2,7 milliárd forint fog befolyni a TAO-ból, és ehhez adnak még 810 millió forintos önrészt - az infrastrukturális beruházásokhoz 30 százalék önrész kell, különben a támogatás nem hívható le.
Az alapítvány számos jogcímen hívott már le jelentős összegeket a programon belül. Építettek már fedett sportcsarnokot, és külön egy sport- és konferenciaközpontot. Két sportszállót, illetve wellness megoldásokkal látták el a nemrég felújított kollégiumukat. Csaknem négyezer fős stadion is épült az 1800 lelket számláló faluba. Számos élő- és műfüves focipályára is sikeresen pályáztak, ahogy jelentős részének fűtéssel, fedett lelátókkal és világítással való ellátására is. Óriási kazánházat is építettek, illetve "NASA-technológiájával" felszerelt orvosi központot.
Finanszírozási anomáliák és jogszabályi kérdőjelek
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kiemelkedő támogatottságát több anomália is kíséri. Orbán Viktor felcsúti futballalapítványának rekordösszegű, 5,4 milliárdos tavalyi tao-programja 2018 júniusában 9 milliárd forintra nőtt. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) 2017-2018-as tao-adatbázisa szerint a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány az elfogadott 5,4 milliárdos sportfejlesztési programjára eddig az eredeti összegnél jóval többet, már mintegy 6,3 milliárd forintnyi társaságiadó-felajánlást kapott. Az Index azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a Puskás Akadémia honlapján található 2017-2018-as Sportfejlesztési Programban az eredeti 5,4 milliárd helyett már 9 milliárd szerepel.
Az utólagos növelésre egy tavaly módosított kormányhatározat adott lehetőséget, amely szerint 2018. január 1-től lehetőség nyílt a már elfogadott sportfejlesztési programok értékének megnövelésére abban az esetben, ha azok műszaki, illetve szakmai tartalma megváltozott. A felcsúti programban a módosítás indokaként a "sportcsarnok bővítését" jelölték meg, amit azzal magyaráztak, hogy "a támogatási összeg növekedése a sport fejlesztési programjának módosítása a műszaki és szakmai tartalma miatt is módosításra került".
A felcsúti sportcsarnokot októberben adta át Orbán Viktor, ez a hivatalos tájékoztatás szerint 12,5 milliárd forintból épült, és 70 százalékban taóból finanszírozták, 30 százalékban pedig önrészből, főleg bőkezű támogatók adományaiból. A csarnokot a Fejér B.Á.L. Zrt. építette fel, amely az utolsó elérhető adatok szerint Mészáros Lőrinc gyermekeié, a megrendelést pedig közbeszerzés nélkül kapta a Mészáros Lőrinc vezette és Orbán Viktor alapította Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól.
Az Index kitér arra is, hogy a vonatkozó kormányhatározat több kitétele szerint sem engedélyezhette volna az MLSZ a támogatási összeg megemelését. Elvileg a sportszervezetnek "a módosítás okáról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül" kérelmeznie kellett volna a módosítást. A felcsúti sportcsarnokot elvileg augusztus 31-re akarták befejezni, de a módosított programot csak június 20-a után adta le a felcsúti alapítvány. Ebben pedig az szerepel, hogy a beruházás tervezett kezdő időpontja idén január 2. volt, vagyis a kérelmezés elvileg kicsúszott a 30 napos határidőből. Tao-pénz emellett elvileg nem adható már megvalósult beruházásra sem. Ennek ellenére június 27-én már postázták is a határozatot a kért változtatások elfogadásáról.
Az egyik fő probléma, hogy a Mészáros Lőrinc által hitelesnek elismert dokumentumban az új jogcímként megjelölt, összesen 5,13 milliárd értékű "sportcsarnok bővítése" beruházás tervezett kezdési időpontjaként 2018. január 2-t határoztak meg. A programot viszont 2018. június 20-án nyújtották be, azaz 6 és fél hónappal később. A beruházás tervezett, illetve tényleges befejezésének dátuma sem teszi igazán egyértelművé, hogy miként és mire tervezték elkölteni ezt az igen jelentős összeget. A benyújtott program szerint a villámgyors elfogadást követően mindösszesen 2 hónap alatt kellett volna megvalósítani 5,2 milliárd értékű ingatlanberuházást (2018. augusztus 31.).
További aggály, hogy az MLSZ elfogadó határozata a kormányhatározat 4. § (5) bekezdésére is hivatkozik, ami értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy a beruházás megvalósítására nyílt pályázatot kellett volna kiírni - amire utaló nyomot sehol nem találtak - minimum 15 napos benyújtási határidővel. A felcsúti akadémia honlapján megtalálható, 2018. június 20-án benyújtott módosított sportfejlesztési programjához ugyanakkor a "részletes megvalósítási terv"-ként feltöltött "műszakiszakleírás" az elektronikus hitelesítő rendszer időbélyegzője (2017. 04. 28.), illetve a fájl neve, automatikusan generált kódja, továbbá mérete szerint is pontosan megegyezik a program eredeti, még 2017 decemberében elfogadott változatához mellékelt fájllal. Az MLSZ saját előírása szerint a program módosítását annak nagysága miatt az elnökségnek is jóvá kellett volna hagynia, méghozzá a gyakorlatot követve egy elnökségi határozattal, csakhogy az adott időszakból (2018. május-június) hiányzik ilyen határozat.
A felcsúti entitások pénzügyi teljesítménye
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia honlapjára felkerült az NB I.-es csapat mögött álló kft. és az alapítvány tavalyi évről szóló éves beszámolója ezúttal sem okozott csalódást, elképesztő összegek szerepelnek a dokumentumokban. Az NB I.-es csapat mögött álló Puskás FC Kft.-nek 2025-ben 6,5 milliárd forintnyi bevétele lett, ami közel 1,3 milliárddal több a 2024-esnél. Emellé még elkönyveltek 576 millió forint egyéb árbevételt, ami csak 40 millióval haladja meg az egy évvel korábbit. Bár a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletnek az lenne a célja, hogy részletezze a mérlegben és az eredménybeszámoló táblázataiban szereplő számokat, Felcsúton nemes egyszerűséggel jótékonyan hallgatnak arról, hogy milyen tételekből állnak össze a bevételek. Nem tudni így, hogy mennyi volt a jegyek és bérletek eladásából származó bevétel, a reklámbevételek vagy épp a szponzori pénzek. Mindenesetre a 7,1 milliárd forintos összbevétel NB I.
A bevételekkel szemben 1,3 milliárdot költöttek el anyagjellegű ráfordításokra, aminek döntő része igénybe vett szolgáltatás volt, és 4,4 milliárd forint a dolgozókkal és játékosokkal kapcsolatos kiadás volt. Tavaly átlagosan 90-en dolgoztak a kft.-nek, ami azt jelenti, hogy az átlagos havi bruttó bér Felcsúton 3,7 millió forint volt. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben nemcsak a focisták, hanem az egyéb alkalmazottak is benne vannak. Végeredményben a felcsúti focicsapat a 2024-es mintát másolta le tavaly is, vagyis amennyi pénz befolyt a kasszába, azt szinte teljes egészében elköltötték, a cég ugyanis a 7,7 milliárdos bevételből mindössze 86 millió forintos nyereséget tudott összehozni. A korábbi években azért nem egyszer zártak árbevétel-arányosan ennél jóval nagyobb profittal.
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnál (FUNA) sem panaszkodhattak túlzottan a bevételeket illetően. Ugyan előző évhez képest tavaly némiképp csökkent a befolyt összeg, 8,9 milliárdról 8,2 milliárdra, az összeg a hazai foci szintjén szintén kimagasló. Az enyhén csökkenő bevételekkel párhuzamosan tudtak ugyan a kiadásokon faragni, de ez kevés volt ahhoz, hogy növeljék a nyereségüket. A 2024-es 85 millió forint után tavaly 64,5 millió forint maradt az alapítvány képzeletbeli kasszájában a 8,2 milliárdnyi bevételből. Az alapítványnál tavaly 127 volt az átlagos dolgozói létszám, a fizetésükre pedig 1,7 milliárd forintot költöttek el, vagyis átlagosan havi bruttó 1,1 millió forint a bér.
A FUNA több mint 50 milliárd forintnyi ingatlanvagyonnal rendelkezik, a műszaki gépek, berendezések értéke 3,6 milliárd forint. Közel 8 milliárd forint pihen az alapítvány bankszámláján, 2024 végén ez még csak 4 milliárd forint volt. Az előző évek gazdálkodásának eredményeit halmozó úgynevezett eredménytartalékban 40,2 milliárd forintos tartalék van. Ez azt jelenti, hogy az alapítvány működése jelenlegi szinten is majdnem 5 évig biztosított. Tavaly jelentősen sikerült csökkentenie az alapítványnak a tartozásait, a 2024-es 9,5 milliárd forint után tavaly év végén már csak 3,5 milliárd forinttal volt adós.
Regionális különbségek a TAO-támogatásokban
Jelentős eltérések vannak az egyes vármegyék között az alapján, hogy mennyi TAO-támogatást hagyott jóvá különböző sportszervezetek számára az elmúlt 13 évben a Magyar Labdarúgó Szövetség. Már az is érdekes, hogy a legtöbb TAO-pénz nem a fővárosba, hanem Fejérbe érkezett. A TAO-támogatás bevezetése, 2011 és 2024 között a vármegye sportszervezeteinek 53 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a szövetség. A másik véglet Nógrád, ahol ez a szám csak 5,5 milliárd.
Népességarányosan is nagyok a különbségek, bár valójában itt is csak Fejér miatt. Miközben a többi megyében 30 és 51 ezer forint között szóródott az egy főre jutó támogatás összege, az országos átlag pedig 41 ezer forint volt, addig Fejér vármegye minden lakosára 135 ezer forintnyi TAO-pénz jutott. Az egy lakosra jutó TAO-támogatás Felcsúton meghaladta a 20 millió forintot. A megyei adatokat egyértelműen Felcsút támogatása torzítja el. A helyi utánpótlás-nevelési alapítványhoz közel 39 milliárd forintnyi közpénz érkezett TAO-támogatás formájában. Enélkül a Fejér vármegyei mutató sem lógna ki az országos számokból: az egy főre jutó támogatás 44 ezer forint lenne. Az aránytalanságokat jól mutatja a fenti grafikon.
tags: #felcsuti #utanpotlas #neveleseert #alapitvany #tao #penzek
