Fercsak József labdarúgó pályafutásának hiányzó adatai és a magyar futball kontextusa a '70-es, '80-as években
A jelen cikk célja Fercsak József baja labdarúgó életútjának és pályafutásának bemutatása a rendelkezésre álló szöveges anyagok alapján. Fontos megjegyezni, hogy a mellékelt szövegben Fercsak József nevére vagy konkrét labdarúgó pályafutására vonatkozó információk nem találhatók. Ebből adódóan az alábbiakban a magyar labdarúgás általános helyzetéről, az MLSZ tevékenységéről, valamint a bajai futballklubok említéséről teszünk áttekintést, ahogy azt a mellékelt forrásanyag engedi.
A magyar labdarúgás szervezeti élete és nemzetközi szereplése
Az MLSZ elnökségének tagjai legutóbbi ülésükön megtárgyalták a főtitkári jelentést az elmúlt időszak munkájáról. Az utóbbi három hónapban sok minden történt a labdarúgósportban. A túraidőszakban az NB I-es csapatok a kontinens több országában összesen 73 mérkőzést játszottak. Újdonságnak számított, hogy az MLSZ az UEFA-napokra a kupákban nem szereplő csapatok részére is biztosított nemzetközi mérkőzéseket a környező országok együtteseivel. Ezen a téren azonban elég sok a negatívum, egyes klubok lebecsülik ennek a nemzetközi foglalkoztatásnak a jelentőségét. A túramérkőzések és az UEFA-napok eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze:
| Kategória | Győzelem | Döntetlen | Vereség | Összes mérkőzés |
|---|---|---|---|---|
| NB I-es csapatok nemzetközi túramérkőzései | 42 | 15 | 16 | 73 |
| UEFA-napok nemzetközi mérkőzései (10 klub) | 7 | 5 | 12 | 24 |
Súlyos vereségeket szenvedett például a Rába ETO, a ZTE és a Kaposvár, ami a Barátság Torna eredménymérlegét 39,6 százalékosra rontotta, ami egyáltalán nem felelt meg az erőviszonyoknak. Észrevételezésre került az is, hogy némely klub nem ért egyet második csapatának a Felszabadulási Kupában való részvételével.
Az MLSZ vezetése mind szorosabb kapcsolatot létesít a klubokkal. Így részt vett a Vasas, az Ú. Dózsa, az FTC, a Bp. Honvéd, a Diósgyőr és az MTK elnökségi, illetve intéző bizottsági üléseinek a labdarúgással foglalkozó napirendjének megtárgyalásán. A válogatott csapat az újabb célkitűzéseknek megfelelően 50 százalékos eredménnyel fejezte be ez évi nemzetközi programját, a 23 éven aluli csapat bejutott az EB legjobb nyolc együttese közé.
Fegyelmi ügyek és szabályozás a megyei bajnokságokban
A megyei labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága csütörtökön hét fegyelmi ügyet tárgyalt. Kállai Istvánt (Tiszaalpár) 1976. április 1-ig tiltották el. Mamuzsity Márk (Katymár) négy, Matuza János (Katymár) két, Szabó Mihály (Kkfh. Vasutas SK) két soron következő bajnoki mérkőzésen nem játszhatott, ahogy Palásti László (Kkfh.) sem. A megyei labdarúgó szövetség a közelmúltban határozatot hozott a fegyelmi gyakorlat egyszerűsítésére. Eszerint a kiállított játékosoknak (serdülő, ifjúsági és felnőtt) és a sportkör vezetőjének kell megjelennie a fegyelmi tárgyaláson. A kiállított játékost a jövőben egy, a soron következő bajnoki vagy kupa-mérkőzéstől eltiltottnak kell tekinteni.
Labdarúgó klubok Baján és a régióban
A mellékelt anyagban, bár Fercsak Józsefről konkrét adatok nincsenek, a bajai labdarúgás jelenlétére utaló említésekkel találkozunk. Példaként megemlíthető egy NB II-es férfimérkőzés, ahol a Bajai SK II. is szerepelt. Továbbá, a megyei bajnokság keretein belül Bajai Kinizsi-Bácsalmás mérkőzésről is hírt ad a forrás, jelezve a helyi sportélet aktivitását.
Példaképül szolgáló labdarúgó pályafutások a magyar futball történetéből
A magyar labdarúgás története számos kiemelkedő játékost tart számon, akiknek életútja inspiráló lehet. Az erdélyi magyar futball legendája, Bodola Gyula pályafutása kiváló példája a kitartásnak és a tehetségnek. Az olasz-magyar meccs, amely 1940. december 1-jén zajlott, a magyar futball egyik emlékezetes pillanata volt. Akkoriban Olaszországtól 5 éve nem sikerült még csak pontot sem szerezni, pedig nemzeti gárdánk is a világ egyik élcsapatának számított. A mérkőzésen Bodola Gyula, a többszörös román bajnok, aki 48 meccsen 31 gólt szerzett a román nemzeti csapatban is, ekkor lépett először pályára a magyar csapatban.
Az atmoszféra harapható volt, óriási tömegek sereglettek a rádióhoz. Sárváriék minden rohamot visszavertek, volt szívük, és egy-egy kontra révén még alkalmuk nyílt veszélyeztetni is. A szünet előtt Kincses kezdett magánszlalomba, majd egy kavarodásban érkezve a szemfüles Trevisan pókhálózta ki Csikós kapuját (0:1). A 63. percben azonban eljött a magyar csapat ideje: Lázár felívelését követően Kincses cipelhette, majd Sárosi doktort megjátszva szinte azonnal kaphatta is vissza, és két embert elfektetve minden-mindegy alapon szúrta középre, ahol a máris érkező Bodola Gyula elementáris erejű kapáslövése védhetetlenül zúdult a hálóba a csúnyán alávetődő Ferrari orra előtt (1:1). Bodola a „mennybe ment”, a kávézó valósággal felrobbant.
Bodola Gyula később Magyarországon is bajnok lett 1944-ben, majd az őt valóságos kultusszal övező kincses város helyi klubjában, a Kolozsvári Vasasban is lehúzott egy évet. Másodvirágzását élve, már veteránként szerzett ezüstérmet, majd bronzérmet az MTK-val, és zárta 20 éves élvonalbeli szereplését (1930-1950). Pályafutása során 326 meccsen 179 gólt szerzett a román, majd a magyar élvonalban. A nemzeti csapatban 13 meccsen négyszer talált be, utolsó derbijén a találkozó legjobbjaként tündökölt az akkor bontakozó Aranycsapatban.
tags: #fercsak #jozsef #baja #labdarugo
