Férfi Kézilabda-világbajnokság Győztesek Listája és a Magyar Sikerek

A férfi kézilabda-világbajnokság a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (International Handball Federation, IHF) szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi kézilabdatorna. A vb-n a selejtezők után 32 nemzet válogatottja vesz részt, és a tornát jellemzően januárban rendezik. A magyarok eddig húsz alkalommal voltak résztvevők a világbajnokságokon.

A Férfi Kézilabda-világbajnokság Története és Fejlődése

Férfiak számára először 1938-ban írták ki a tornát, akkor még különválasztották a kézilabdának a teremben űzött és a szabadtéren űzött változatát, és ezért mindkét irányág számára külön írták ki a világversenyt. A második világháború után nem azonos időközönként rendezték meg egyik tornát sem, általában három-négy év telt el két világbajnokság között.

Az utolsó szabadtéri kézilabda-világbajnokság a férfiaknál 1966-ban került megrendezésre. 1993 óta rendezik rendszeresen kétévente a világbajnokságokat, stabil formát biztosítva a nemzetközi kézilabda-versenynaptárban. Az egyiptomi lesz a 27. férfi kézilabda-világbajnokság, amelyen a csapatok a sportág egyik legrangosabb címéért küzdenek.

Magyarország Legnagyobb Sikere: Az 1986-os Világbajnoki Ezüstérem

A magyar férfi kézilabda-válogatott felnőtt világversenyen szerzett eddigi egyetlen érmét 1986-ban Zürichben szerezte, amikor világbajnoki második lett a nemzeti együttes. Az 1982-es világbajnokságon a csapat a 9. helyen végzett, és már akkor benne volt a kiugrás lehetősége, hiszen négy mérkőzése is döntetlenre végződött. Az együttes 1983-ban a B-csoportos világbajnokságon szerepelt, amelyet megnyert, ráadásul olyan mezőnyben, amelyben ott szerepelt a csehszlovák, az NSZK-beli, a svéd, a spanyol, a francia, vagy éppen az izlandi csapat is.

Felkészülés és a Svédországi Helyszín

1985 augusztusában az akkor 31 esztendős, de trénerként már 1982-ben BEK-győztes Mocsai Lajos lett a válogatott szövetségi kapitánya. Az együttes a világ akkori legjobbjai közé tartozó csapatok (Szovjetunió, Jugoszlávia, NSZK, NDK, Lengyelország) ellen lépett pályára a felkészülés során. A későbbi vb-döntőbeli ellenfél jugoszlávokkal háromszor is megmérkőzött idegenben 1986 februárjában, egy győzelem mellett két szolid vereséggel. Mocsai Lajos már az induláskor hozta a formáját, amikor negyven perccel a svájci vb helyszínére tartó gép indulása előtt jelent meg Ferihegyen a széles karimájú kalapjában, majd közölte, hogy ő a Határ úti metróállomásnál várt a csapatra. Az "öreg" Adorján János - kézilabdaberkekben csak Dorka - humorérzéke is segített a karrierje első felnőtt világversenyére készülő kapitánynak. "Ha bejutunk a legjobb hat közé, szépen felszeleteljük vékony csíkokra a kalapomat. Ezért hoztam" - viccelődött.

A Csoportmérkőzések és Kovács Péter Hősies Küzdelme

A világbajnokságot a két skandináv együttes, a dán és a négy évvel később világbajnok svéd csapat elleni győzelemmel kezdte a csapat (25-21, 23-22). Algéria ellen a siker (23-19) ellenére azonban beütött a krach: a csapat vezére, Kovács Péter egy esést követően kéztörést szenvedett. De ő dacolva a fájdalmakkal, levette a gipszet, és a vb hátralevő mérkőzésein összesen 24 gólt szerzett.

„Valóban eltört a kezem, de a kórházból kijőve este levettük a gipszet, eszembe nem jutott, hogy ne lépjek pályára a világbajnokságon, természetes volt, hogy összeszorított fogakkal, beinjekciózva, de játszom - emlékezett vissza Kovács Péter. - A korábbi világversenyeken rendre elbuktuk a lehetőségeinket, azt gondoltam, már soha nem érünk el komoly sikert a csapattal, többünknek ráadásul világbajnokságon az utolsó esély kínálkozott, de talán érettebbek lettünk 1986-ra.”

Mocsai Lajos is élénken idézte fel Kovács Péter sérülését: „Nem felejtem el Kovács Péter sajnálatos kéztörését sem, de megbeszéltük, hogy nem számít most a sérülés, még az Algéria elleni találkozót követő éjszakán levágtuk a kezéről a gipszet, az egészségügyi stáb akupresszúrával csillapította a fájdalmait, majd óriásit küzdött a torna következő szakaszában és ragyogóan játszott.”

A bemutatkozás remekül sikerült: a dánok és a svédek legyőzése után következett Algéria, amikor beütött a krach, Kovács Péter kéztörést szenvedett. „A két Kovács, Péter és Mihály, Gyurka János, Szabó László - ilyen négyest ma kevés válogatott tud felvonultatni. Hoffmann pedig rezzenéstelen arccal mutatja be a bravúrokat a kapuban” - lelkendezett a Népsportban a női válogatottal 1965-ben világbajnokságot nyert Török Bódog.

Középdöntő és a Továbbjutás

Nem volt megállás, az Izland elleni meccset is hoztuk, és miután a svédek legyőzték a románokat, eldőlt, a hatodiknál rosszabb helyen nem végezhetünk. Adorján kalapjának sorsa beteljesedett, de ennél valamivel lényegesebb, hogy meglett az olimpiai kvóta, sőt, Dél-Korea legyőzésével a döntő is. A középdöntő újabb három győzelmet hozott a mieinknek. Hős Marosi László volt, aki összesen két gólt szerzett a torna második szakaszában, de nem akármilyen dramaturgiai érzékkel! Izland ellen a 21., Románia ellen a 19. magyar gólt szerezte, úgy, hogy a találkozókat 21-20-ra és 19-17-re nyerte meg a magyar válogatott.

„Nagyon jó képességű, mentálisan erős, győztes típusú, nagy munkabírású játékosok alkották az akkori válogatottat, amely Mocsai Lajos szakmai hozzáértésével párosulva remek egységet alkotott - mondta el az MKSZ alelnökeként dolgozó Marosi. - A célunk a legjobb hat közé kerülés volt, hiszen ez jelentett kvalifikációt a szöuli olimpiára.”

A Zürichi Finálé és az Ezüstérem

Dél-Korea ellen már mi voltunk az esélyesek, de a szünetben még csak döntetlenre álltunk, amikor a második félidő elején Horváth Gábor a jobbszélső kétszer is szinte „ráhúzta” a kapus fejére a labdát, demoralizáló gólokat lőtt, ez önbizalmat adott mindenkinek, és nyolc góllal nyerve ott voltunk a döntőben.

A zürichi fináléban a jóval esélyesebb olimpiai bajnok, Jugoszlávia kerekedett felül 24-22-re. „A világbajnoki döntőben volt sanszunk, de a három-kettő-egyes nyitott védekezés ellen nem tudtunk kellő hatékonysággal támadni. Kritikus helyzetekben többször is elcsúsztak a játékosaink, a szó szoros értelmében is, egy-egy izzadságfolton, de objektív módon nézve az ellenfél szinte végig vezetett a döntőben, mi pedig, úgy tűnt, erőnket vesztettük a hajrára. Az ezüstérem, amit maga Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke akasztott a nyakunkba, örök emlék, az elvégzett munkára, a teljesítményünkre, és az azóta tartó barátságokra nagyon büszke vagyok!” - nyilatkozta Mocsai Lajos.

XI. Világbajnokság, Svájc (16 csapat) - 1986. február 25.-március 8.

• Csoportmérkőzések, D-csoport
  • 1986. február 25., Zürich: MAGYARORSZÁG-DÁNIA 25-21 (15-9)
  • 1986. február 27., Zürich: MAGYARORSZÁG-SVÉDORSZÁG 23-22 (9-12)
  • 1986. február 28., Bázel: MAGYARORSZÁG-ALGÉRIA 23-19 (12-13)
• Középdöntő, II. csoport
  • 1986. március 2., Bázel: MAGYARORSZÁG-IZLAND 21-20 (11-12)
  • 1986. március 4., Genf: MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA 19-17 (10-9)
  • 1986. március 6., St. Gallen: MAGYARORSZÁG-DÉL-KOREA 34-24 (16-16)
• Döntő
  • 1986. március 8., Zürich: JUGOSZLÁVIA-MAGYARORSZÁG 24-22 (12-12)

Az 1986-os Világbajnokság Végleges Eredményei

Góllövőlista Élcsoportja (1986)

1. Jae-Wong KANG (dél-koreai) 67 gól
2. Julian DURANONA (kubai) 50 gól
3. Björn JILSÉN (svéd) 47 gól
4. KOVÁCS Péter (magyar) 45 gól
5. Christian ARASON (izlandi) 41 gól

„Csodálatos ismét felidézni a sikercsapat világra szóló győzelmeit, azt az elszántságot, ahogy annak idején meg sem álltak a döntőig - mondta el Novák András, a magyar szövetség főtitkára. - Olyan válogatottakat győzött le a csapat, amelyet előtte és azóta is csak ritkán, és szinte minden posztra jutott egy-két világklasszis. Az egész magyar kézilabdázás büszke lehet az ezüstérmes együttesre, amelyből Marosi László ma a szövetség alelnöke, Mocsai Lajos az MKSZ tiszteletbeli elnöke, Gyurka János a férfi junior válogatottat irányítja, Kovács Péter pedig a Nemzeti Kézilabda Akadémián és az EHF-ben dolgozik.”

További Magyar Szereplések a Világbajnokságon és az Olimpia

Mocsai Lajos először 1985-1989 között irányította a férfi válogatottat. Az ezüstérem után két évvel Szöulban, az olimpián is elfogadtunk volna hasonló leosztást. Csakhogy kezdésnek becsúszott egy-egy vereség Dél-Korea és Csehszlovákia ellen. A bronzmérkőzés lehetőségéhez az is kellett, hogy a spanyolok legyőzzék az addig veretlen Dél-Koreát. A harmadik helyért megint a jugókkal kerültünk össze, tizenkét perccel a vége előtt még döntetlen volt az állás, innen kaptunk ki 27-23-ra, s lettünk 1936 és 1980 után harmadszor is negyedikek az olimpián.

Mocsai 1989 júliusában távozott a válogatottól, helyét Csík János vette át. Az 1990-es csehszlovákiai világbajnokságra a szövetség nem tudott megállapodni a Bundesligában szereplő Kovács Péter és az Olaszországban játszó Kovács Mihály klubjával, hogy engedjék el őket. Az 1990-es keretben Hoffmann, Bíró, Iváncsik, Gyurka, Bordás, Kovács Mihály és Marosi maradt meg a vb-ezüstérmesek közül. Csehszlovákiában négy győzelemmel (Franciaország, Algéria, Koreai Köztársaság, Románia) és egy vereséggel (Svédország) álltunk, amikor még volt esélyünk a bronzéremre. Érem helyett az ötödik helyre maradt esélyünk, de a spanyolok 23-19-re nyertek. A célt teljesítette a Csík-csapat, a hatodik helynek köszönhetően kiharcolta a részvételt az 1992-es barcelonai olimpián. A legrosszabb magyar eredmény a világbajnokságon az 1993-as svédországi 17. helyezés volt.

A Férfi Kézilabda-világbajnokság Győztesei Évről Évre

Az alábbi táblázat részletezi a férfi kézilabda-világbajnokságok győzteseit és a dobogós helyezéseket a történelem során, kiegészítve a magyar válogatott eredményeivel, amennyiben részt vettek az adott tornán.

Kortárs Kihívások a Világbajnokságokon

A világbajnokságok rendezése során a modern kor kihívásai is felmerülhetnek. A pályán mutatott teljesítmény mellett tehát akár az is dönthet a világbajnoki cím sorsáról, hogy melyik együttest kerüli el leginkább a fertőzés. A németek már augusztus óta a világbajnokság törlése mellett kampányoltak, végül a friss Bajnokok Ligája-győztes THW Kiel három játékosa, Hendrik Pekeler, Patrick Wiencek és Steffen Weinhold, továbbá a Melsungen kézilabdázója, Finn Lemke is lemondta a szereplést, amit a vírushelyzet miatti aggodalmaikkal indokoltak.

Kedden az Egyesült Államok részvétele is kérdésessé vált, náluk 17 vagy 18 fertőzött játékost regisztráltak a hét elején. Végül a szövetség úgy döntött, visszalépnek a tornától, így a helyüket Svájc vette át. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az egyébként is alaposan megfiatalított együttesnek sérülések miatt három rutinos alapemberét, Lékai Mátét, Bodó Richárdot és Ancsin Gábort is nélkülöznie kellett, még nagyobb értéke van a remek szereplésnek.

tags: #ferfi #kezilabda #vb #gyoztesek

Népszerű bejegyzések:

• Részletek a Fradi Európa-liga sikeréről
• DVTK – Paksi FC mérkőzések jegyei
• Németország 4–0 Ukrajna
• Az utánpótlás ereje a magyar kézilabdában
• a statisztika hatása a sportfogadásra