A FIBA Kosárlabda Szabályai: A Pálya Méreteitől a Játék Menetéig

A kosárlabda egy labdajáték, melyet általában két ötfős csapat játszik. Mindkét csapatnak van egy-egy a pályán egymással szemben 3,05 méter gyűrűmagasságú hálós fémgyűrűje (kosara). A csapatok célja a szabályszerű játék során az, hogy a labdát az ellenfél kosarán felülről-lefelé keresztül juttassák, illetve hogy megakadályozzák a másik csapatot ugyanebben. A játéknak nemzetközileg elfogadott szabályai vannak, de ezeknek a szabályoknak több eltérő ága létezik kontinensek, korcsoportok és nemek szerint. Elsősorban teremsport, de szabadtéri változatai is ismertek. A kosárlabdát gyorsasága, mozgalmassága és sokszínű lehetőségei teszik rendkívül látványossá, emiatt napjainkra az egyik legnépszerűbb sportág világszerte. A mérkőzések a FIBA (International Basketball Federation) szabályai szerint fognak zajlani.

A Kosárlabdapálya és Méretei

A játéktér téglalap alakú, sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület. A játékteret alapvonalak (a játéktér rövidebb oldalai) és oldalvonalak (a játéktér hosszabb oldalai) határolják. Ezek a vonalak nem részei a játéktérnek. A kosárlabdapálya a nemzetközi (FIBA) játékokon 28 m × 15 m méretű. Az amerikai Nemzeti Kosárlabda-szövetségben (NBA) ez 28,65 m × 15,24 m. Minden vonal azonos (lehetőleg fehér) színű, 5 cm széles és jól látható legyen.

Vonalak és Területek a Pályán

A középvonalat az oldalvonalak felezőpontjai között az alapvonalakkal párhuzamosan kell meghúzni, és az oldalvonalakon túl 15 cm-rel meg kell hosszabbítani. A középkört a játéktér közepén kell kijelölni, a körkerület külső széléig mért 1,80 m-es sugárral. Ha a középkör belseje festve van, akkor színének azonosnak kell lennie a szigorított területével.

A büntetődobó vonalakat az alapvonalakkal párhuzamosan kell kijelölni. A 3,60 m hosszú vonal távolabbi széle 5,80 m távolságra van az alapvonal belső szélétől. Középpontja a két alapvonal felezőpontját összekötő képzeletbeli egyenesen fekszik.

A szigorított területek a pályán kijelölt azon területek, amelyeket az alapvonalak, a büntetődobó vonalak, valamint azok a vonalak határolnak, amelyek külső szélükkel az alapvonal felezőponjától 3 m-re az alapvonalról erednek, és a büntetővonalak külső szélénél végződnek. Ezek a vonalak, kivéve az alapvonalakat, a szigorított terület részei. A szigorított területek belsejét be lehet festeni, de a színének azonosnak kell lennie a középkörével. A büntetődobó sávok a szigorított területek egy 1,80 m sugarú félkörrel megnövelve. A félkörök középpontjai megegyeznek a büntetődobó vonalak középpontjaival. Hasonló félköröket kell meghúzni - szaggatott vonallal - a szigorított területeken belül is.

A csapat hárompontos mezőnykosár területe a pálya teljes alapterülete, kivéve az ellenfele kosarához közeli területet, amelyhez - azt határolva - az alábbiak tartoznak: az alapvonalnál kezdődő két párhuzamos vonal, 6,25 m-re az ellenfél kosarának középpontjából merőlegesen a talajra vetített ponttól. E pont távolsága az alapvonal felező pontjának belső szélétől 1,575 m. Egy, a külső szélén mért 6,25 m sugarú félkörív (a fentebb említett középponttal), mely a párhuzamos egyeneseket köti össze.

A Kosár és Tartozékai

A palánk téglalap alakú, 180 cm széles és 105 cm magas. A játéktér fölé 1,2 m mélységben nyúlik be. A palánkokat arra alkalmas, áttetsző anyagból (lehetőleg biztonsági üvegből), egy darabból kell készíteni. A palánkot tartó szerkezet elülső felületének (beleszámítva a párnázást) az alapvonal külső szélétől legalább 2 m-re kell lennie. Minden palánktartó szerkezet játéktér felé eső felületét ki kell párnázni a talajtól számítva minimum 2,15 m magasságig.

A kosarak gyűrűkből és hálókból állnak. A gyűrű 3,05 m (10 láb) magasan van a földtől. Szinte kivétel nélkül a bajnokságokon és a nemzetközi játékon ez az elfogadott méret, mióta a játék megszületett, csak a legkisebbek gyűrűjét helyezik időnként alacsonyabbra. A gyűrű belső átmérője 450-459 mm közötti. A hálót 12, egymástól egyenlő távolságra lévő helyen kell a gyűrűhöz rögzíteni. A gyűrűket a palánktartó szerkezethez úgy kell rögzíteni, hogy a gyűrűről semmilyen erő ne adódjon át a palánkra. Ezért nem szabad közvetlen összeköttetésnek lenni a gyűrű, az azt rögzítő tartószerkezet és a palánk (üveg vagy átlátszó anyag) között. A nyomásra billenő gyűrűk használata engedélyezett. A hálók fehér zsinegből készülnek. A gyűrűkről úgy kell függeniük, hogy a kosáron áthaladó labda esését átmenetileg fékezzék.

Egyéb Létesítmények és Felszerelések

A játéktér legalább 2 m-re legyen bármilyen akadálytól, beleértve a csapatpadon ülő személyeket is. Valamint egy további határsávval, legalább 2 m szélességben, erősen elütő színnel. A játékteret egyenletesen és megfelelően kell megvilágítani. A fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy a játékosok és a játékvezetők látását ne zavarják. A pálya fölötti megvilágítás ne legyen kevesebb 1500 lux-nál. Ezt a pálya felett 1,5 m-re kell mérni.

A labda gömbölyű és elfogadott narancssárga színárnyalatú legyen, hagyományosan nyolc (8) gömbhéjjal és fekete barázdákkal. Kerülete nem lehet több 78 cm-nél és kevesebb 74,9 cm-nél (7-es méret). A labda felülete bőrből készüljön. A hazai csapatnak legalább két (2) használt, a fenti előírásoknak megfelelő labdát kell rendelkezésre bocsátania. A labda szabályszerű voltának eldöntésére egyedül az első játékvezető jogosult. Ha ezek a labdák nem felelnek meg mérkőzéslabdának, akkor választhatja a vendégcsapat labdáját vagy a csapatok által bemelegítéshez használt labdák egyikét.

A mérkőzésóra a játék egyes szakaszainak és az azok közötti szünetek mérésére szolgál, és úgy kell elhelyezni, hogy mindenki számára - a nézőket is beleértve - jól látható legyen. Ha a fő mérkőzésórát a játéktér közepe felett helyezték el, akkor egy-egy ezzel összehangolt mérkőzésórát a játéktér mindkét végén is el kell helyezni elég magasan ahhoz, hogy minden résztvevő számára - a nézőket is beleértve - látható legyen. Két (2) kijelzőt kell a palánkok felett és mögött, azoktól 30 és 50 cm közötti távolságban felszerelni. Két (2) kijelzőt kell a talajon, az átlósan lévő sarkokban elhelyezni. A közelebbi kijelzőt a jegyzőasztaltól balra lévő saroknál kell elhelyezni. Egy-egy 24 mp-es készülék mérkőzésórával és élénkvörös lámpával kiegészítve, melyeket a palánkok fölött és mögött 30 és 50 cm közötti távolságban kell elhelyezni. Minden kiegészítő mérkőzésóra feleljen meg a fenti előírásoknak. A mérkőzéssel kapcsolatos minden személy számára - beleértve a nézőket is - jól látható eredményjelző táblát kell biztosítani. A nézőket legalább 5 méterre kell ültetni a pálya határvonalainak külső szélétől. Szükséges négy (4) pályatörlő, kettő mindegyik félpályához.

Játékszabályok

A kosárlabda játékot két (2), öt (5) főből álló csapat játssza. Az a kosár, amelyet egy csapat támad, az az ellenfél kosara, és az a kosár, amelyet egy csapat véd, az a saját kosara. A labdát bármilyen irányba át lehet adni (passzolni), dobni, ütni, gurítani vagy vezetni a vonatkozó szabályok korlátozásain belül. A mérkőzés győztese az a csapat, amelyik a negyedik negyed játékidejének végére, vagy ha szükséges, bármelyik hosszabbítás végére több pontot ér el. A játék nem érhet véget döntetlennel, így a negyedik negyed végén ha döntetlen az állás, akkor 5 perc hosszabbítás következik. Ha a hosszabbítás végén is döntetlen, akkor újabb hosszabbítás következik. A mérkőzést nem lehet elkezdeni, ha az egyik csapat nincs öt (5) játékra kész játékossal a pályán.

A játék a középkörben feldobással kezdődik. Két ugrójátékos versenyez a labdáért, amit akkor üthetnek el, miután az elérte a legmagasabb pontját. Minden mérkőzésen a kiírásban elöl álló (hazai) csapat választhat kosarat és csapatpadot. A csapatoknak a harmadik negyed előtt kosarat kell cserélniük.

Idővel Kapcsolatos Szabályok

A kosárlabda négy negyedből áll, ezeknek a hossza egyenként 10 perc. Ha szabálytalanság történik, vagy kimegy a labda, akkor az óra megáll, így a valóságban a mérkőzések jóval hosszabra nyúlnak, mint csak a negyedek hossza. Egyes speciális bajnokságokon vagy eseményeken a mérkőzés 2×6 perces félidőből is állhat, a döntő pedig 2×8 perces félidőből. Szabaddobás esetén az idő áll. Egy csapatnak 24 másodperce van támadni, ezt nevezik támadóidőnek. Ha lejár a 24 másodperc és a csapat nem dobott kosárra, akkor az ellenfél kapja meg a labdát. Ha a labda érinti a gyűrűt, akkor 14 másodpercet ismét kap a támadó csapat.

A támadó csapatnak 8 másodperce van átjutni a felezővonalon. Miután a támadó csapat átjuttatta a labdát a felezővonalon tilos visszajuttattnia azt a saját térfelére, ebben az esetben visszajátszást követnek el. Egy játékosnál legfeljebb 5 másodpercig lehet a labda úgy, hogy nem kezdi el vezetni, nem passzol vagy nem dobja kosárra. Egy támadó játékos az ellenfél büntető területén belül legfeljebb 3 másodpercig tartózkodhat.

Időkérés

Az időkérés hossza mindig egy perc. Az első félidőben 2 időkérése van egy csapatnak, a második félidőben három. Az utolsó negyed utolsó két percében legfeljebb két időkérés használható. Hosszabbításonként egy időkérés jár. A negyedekben fel nem használt időkéréseket nem lehet átvinni a következő negyedekre.

Pontozás

A kétpontos mezőnykosár területéről dobott kosár kettő (2) pontot ér. A hárompontos mezőnykosár területéről dobott kosár három (3) pontot ér. A büntetődobások pedig egy pontot érnek.

Labdavezetés és Mozgás Szabályai

A labdával kétféleképpen lehet haladni a pályán: vagy a földre lepattintva vezetve vagy pedig passzokkal.

Lépéshiba szabálya (aktuális változásokkal): Amikor egy mozgásban lévő játékos megfogja a labdát, vagy befejezi a labdavezetést, és egyik lába a talajon van, akkor ezt 0. lépésnek tekintjük. Az ezt követő lépést tekintjük 1. lépésnek. A mozgás közbeni labdaátvétel utáni labdavezetéskezdést is kissé lazították. Ha a mozgásban lévő játékos átadást kap majd labdavezetést kezd, a labdának azelőtt kell elhagynia a kezét, mielőtt a 2. lépés során a lába érintené a talajt. Szigorították azt az esetet, amikor a játékos miután felvette a labdát miközben az egyik lába a talajon van, a következő lépése (ugrása) során nem érkezhet ugyanarra a lábára. Azonban ha a játékos jobb lábról elszökkenve páros lábbal vagy bal-jobb sorrendben ér talajt, az szabályos.

• Kétszer indulás: Az a játékos, aki vezeti a labdát, megfogja két kézzel, majd újra leüti kétszer indulást követ el.
• Szabálytalan labdavezetés: Az a játékos is szabálytalanságot követ el, akinek labdavezetés közben a tenyere a labda alá kerül.
• Sarkazás: A labdavezetés befejeztével a játékos azzal a lábával még lépkedhet (sarkazhat), amelyiket utoljára tette le. A másik (támasztóláb) lábbal viszont nem szabad elmozdulnia.

Egy labda akkor megy ki a pályáról, ha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan vagy ott hozzáér egy játékoshoz vagy tárgyhoz. Amennyiben a labda nem pattan le és egy játékos ugrás közben vissza tudja juttatni a pályára a labdát, úgy folytatódhat a játék. Ha kimegy a labda, annak a csapatnak az ellenfele folytathatja a játékot bedobással, aki utoljára ért labdához. Kosárra tartó, leszálló ágban lévő labdát tilos védekező játékosnak blokkolnia.

Szabálytalanságok és Büntetések

A szabályok megszegése minden szabálysértés vagy hiba, amelyet játékos, cserejátékos, edző, segédedző vagy csapatkísérő követett el.

Személyi Hibák (Faultok)

A játékosoknak tilos egy másik játékost: meglökni, megfogni, megütni, elgáncsolni, széttárt karral, lábbal, csípővel akadályozni az előrehaladásban. Ezen szabályok megszegéséért személyi hibát (fault) kap az elkövető. Ha dobás közben történt a fault, akkor büntetődobás(ok) következnek. Amennyiben sikeres volt a dobás egy büntetődobás következik. Amennyiben sikertelen, 2 vagy 3 dobás, attól függően, hogy hány pontot ért volna a dobás, ha sikeres lesz. Ha nem dobás közben történt, akkor pedig az oldalvonal mellől jön a csapat, akinek játékosa ellen szabálytalanságot követtek el. Ha egy játékos egy mérkőzésen 5 személyi hibát követ el, akkor ki kell állni a játékból.

Csapathibák: Idéntől először csapathibákat fogunk számolni. Ha bármely csapat összegyűjti a négy (4) csapat hibát, minden azutáni szabálytalanságért kettő (2) szabaddobás jár. Kivételt jelent a támadó fault, ha egy csapatnak négy (4) csapat hibája van és elkövet egy támadó faultot, megkapja a csapat is a csapathibát de nem lesznek szabaddobások! Ha egy csapat egy negyeden belül négynél több személyi hibát követ el, akkor az ötödik hibától kezdve minden hiba után két büntetőt dob az ellenfél.

Technikai Hibák

Technikai hibát ítélhetnek a bírók a játékot akadályozó, sportszerűtlen viselkedésért. A technikai faultok következménye egy (1) szabaddobás és a labda birtoklása az ellenfél csapatának. Kettő (2) technikai fault egyenesen kipontozodást jelent az illető játékosnak. A technikai fault is hozzáadódik a csapathibákhoz.

Sportszerűtlen Hibák

A sportszerütlen magatartásért, illetve veszélyes faultokért (amelyek sérülésekkel járhatnak) sportszerütlen faultot ítélhetnek a játékvezetők. A sportszerütlen fault következménye 2 (kettő) szabaddobás illetve a labda birtoklása az ellenfél csapatának. Kettő (2) sportszerütlen fault következménye egyenes kizárását jelenti a játékosnak, illetve 1 mérkőzés felfüggesztést kap!

Gyorsindítások megakadályozása: Sportszerűtlen hibának kell mostantól megítélni, ha a védőjátékos szükségtelen, nem közvetlenül a labda megjátszására irányuló érintkezést okoz annak érdekében, hogy megakadályozza az ellenfél gyorsindítását vagy ellentámadásának kifejlődését. Ez a szabályozás már a nem utolsó védőre is alkalmazandó, és a dobómozdulat megkezdéséig érvényes. Megjegyzés: Gyorsindítás során, utolsó védőként, a védő oldalról vagy hátulról okoz érintkezést, akár labdára irányuló mozdulattal, akár vétlenül, az mérlegelés nélkül sportszerűtlen hibának ítélendő, de ez eddig is így volt és nem változott.

Büntetődobás

A büntetődobásokat a büntető vonal mögül kell elvégezni. A dobó játékos nem érintheti a büntetővonalat, amíg a labda nem érintette a gyűrűt. A büntető terület mellett a támadó csapatból két ember, a védekezőből három állhat, a kijelölt helyeken. Csak akkor léphetnek be a büntetőterületen belülre, amikor a labda elhagyja a dobó játékos kezét. Tilos a büntetőt dobó játékost zavarni dobás közben.

Csapatok és Játékosok

A játékidő alatt mindkét csapatból öt (5) játékosnak kell a pályán tartózkodnia, akik cserélhetők. A csapat tagja lehet játékos vagy cserejátékos. A cserejátékos akkor válik játékossá, amikor a játékvezető jelzi számára, hogy a játéktérre léphet. A csapatkísérő abban az esetben ülhet a csapatpadon, ha különleges feladata van, például menedzser, orvos, gyúró, statisztikus, tolmács. Az öt (5) hibát elkövetett játékos csapatkísérővé válik. 7-re növelték a csapatpadon helyet foglalható csapatkísérők számát, vagyis 16 ülőhelynek kell rendelkezésre állnia. A játékos helyzetét az határozza meg, hogy hol érinti a talajt. A levegőben lévő játékos helyzetét az határozza meg, hogy hol érintette utoljára a talajt.

Felszerelés és Egyenruha

Elöl és hátul ugyanolyan meghatározó színű mez. Minden játékosnak (férfiaknak és nőknek) a mérkőzés alatt a mezt a nadrágba tűrve kell viselniük. A mez alatt rövid ujjú trikó (függetlenül a formájától) nem viselhető, hacsak nincs a játékosnak erre írásbeli orvosi engedélye. Ha az engedélyt megadták, a trikónak ugyanolyan színűnek kell lennie, mint a mez meghatározó színe. Egyforma, elől és hátul azonos meghatározó színű nadrág, de lehet más színű is, mint a mez. A nadrágszáron túlnyúló, a nadrággal azonos színű biciklinadrág viselhető.

Minden játékosnak olyan mezt kell viselnie, amelyen elől és hátul jól látható, a mez színétől elütő, egyszínű számok vannak. A hirdetésnek - ahol engedélyezett - meg kell felelnie az arra az eseményre vonatkozó előírásoknak és sem a mez elején, sem a hátulján nem zavarhatja a számok láthatóságát. Ha rövidujjas a felsőmez, az ujjnak a könyök felett kell végződnie. A cipők bármilyen színkombinációból állhatnak, azonban a két cipőnek egyforma színűnek kell lennie.

Az első játékvezető nem engedélyezheti, hogy bármely játékos olyan eszközt viseljen, ami más játékosnak sérülést okozhat. A játékosok által viselt valamennyi eszköznek a kosárlabda mérkőzésre alkalmasnak kell lennie.

Sérülések

Játékos sérülése esetén a játékvezetők megállíthatják a játékot. Ha a sérült játékos javára büntetődobás(oka)t ítéltek, a helyére beállt játékosnak kell az(oka)t végrehajtania. Ha a sérült játékosnak ugrania kellene a feldobásnál, a helyére beállt játékos ugrik. Sérülés esetén az edző által az eredetileg kezdőnek jelzett játékos cserélhető, ha sérülését az első játékvezető ténylegesnek minősíti. A mérkőzés folyamán a játékvezetőknek el kell rendelni az olyan játékosok cseréjét, akik véreznek, vagy nyílt sebük van.

Játékvezetés és Hivatalos Személyek

A játékvezetők közül az egyik az első játékvezető, a másik a második játékvezető. Őket segítik a jegyzőasztal hivatalos személyei és egy komiszár, ha jelen van. Továbbá a FIBA illetékes szervének - a zónabizottság vagy a nemzeti szövetség - van joga alkalmazni a „három játékvezetős rendszert”, ahol egy első és két második játékvezető működik. Lehet komiszár is a mérkőzésen. Neki a jegyző és az időmérő között kell ülnie. A játékvezetők hatásköre akkor kezdődik, amikor belépnek a terembe, azaz húsz (20) perccel a mérkőzés kiírt kezdési időpontja előtt, és akkor fejeződik be, amikor a játékvezetők a mérkőzés végét jóváhagyták. Ha egy játékvezető sérül meg, vagy bármely más okból nem képes folytatni a mérkőzés vezetését a sérülést követő 10 percen belül, a mérkőzést folytatni kell. A másik játékvezető egyedül vezeti végig a mérkőzést, kivéve, ha lehetőség van a sérült játékvezető megfelelő helyettesítésére. Miután a komiszárral egyeztetett, a nem sérült játékvezető dönt a helyettesítésről.

A Játékvezetők Feladatai

• Megvizsgálja és jóváhagyja a mérkőzés során használandó összes felszerelést.
• Gondosan ellenőrzi a jegyzőkönyvet és jóváhagyja az eredményt a második és negyedik negyed vagy a hosszabbítás(ok) végén, illetve bármikor, amikor szükségesnek tartja.
• Meghozza a végső döntést amikor szükséges, vagy ha a játékvezetők nem értenek egyet.
• Joguk van ítéletet hozni a szabályok megszegésekor függetlenül attól, hogy az a határvonalon belül vagy kívül történt, beleértve a jegyzőasztalt, a csapatpadokat és közvetlenül a vonal mögötti területeket.

A Jegyzőasztal Hivatalos Személyei

A FIBA hivatalos fő eseményein a FIBA Világ Technikai Bizottsága által jóváhagyott jegyzőkönyvet kell használni. Játékoshibákat jelző táblákat kell a jegyző számára biztosítani. A táblák fehérek, a rajtuk lévő számok magassága minimum 20 cm, szélessége 10 cm, 1-től 5-ig számozottak (1-től 4-ig fekete, az 5-ös piros). Két (2) csapathibajelzőt kell a jegyző számára biztosítani. Megfelelő készülék szükséges a csapathibák számának jelzésére 1-től 5-ig, ami jelzi, ha egy csapat a büntetőszabály hatálya alá került.

• Beírja a megfelelő rovatba a mérkőzést kezdő játékosok, valamint minden cserejátékos nevét és számát, akik résztvesznek a mérkőzésen.
• Jegyzi a játékosok ellen ítélt személyi és technikai hibákat. A jegyző azonnal közölje valamelyik játékvezetővel, ha egy játékos ellen az ötödik hibát ítélték.
• Értesíteni a játékvezetőket a következő holtidőkérési lehetőségkor, ha egy csapat holtidőt kért, jegyezni a holtidőket, és a játékvezetőn keresztül tájékoztatni az edzőt, ha már nincs több kikérhető holtideje a negyedben vagy hosszabbításban.
• Csak olyankor jelezni, amikor a labda holt, és mielőtt a labda újra élővé válik.
• A jegyző segítője az eredményjelző táblát kezeli és segít a jegyzőnek. Ha ezt a hibát azután fedezik fel, hogy a jegyzőkönyvet a játékvezetők aláírták, a hibát az első játékvezető már nem javíthatja ki.

Időmérő Feladatai

• Elindítani a holtidőt mérő órát és jelezni, amint a holtidő megkezdése óta 50 másodperc eltelt.
• Biztosítani, hogy a negyed vagy a hosszabbítás lejártát közlő jelzés nagyon hangosan és önműködően szólaljon meg. Jelzése a labdát holttá teszi, és a mérkőzésórát megállítja.
• Az időmérő készüléknek automatikusan kell megszólalnia, ezzel jelezve egy negyed vagy egy hosszabbítás végét. A jegyző és az időmérő szükség esetén kézzel is meg tudja szólaltatni, hogy a játékvezetők figyelmét felhívja, amikor holtidőt, cserét, stb.

Edzők és Kapitányok

A kapitány az a játékos, aki a csapat képviselője a pályán, és ő fordulhat szükséges információkért a játékvezetőhöz. Ezt azonban csak udvarias formában teheti és csak akkor, ha a labda holt és a mérkőzésóra áll. Amikor a kapitány bármilyen érvényes okból elhagyja a játékteret, az edzőnek kell közölnie a játékvezetővel annak a játékosnak a számát, aki távolléte alatt a kapitányt helyettesíti a pályán. A kapitány működhet mint edző.

Az edző vagy a segédedző a csapat egyetlen képviselője, aki a mérkőzés folyamán a jegyzőasztal hivatalos személyeivel kapcsolatba léphet statisztikai tájékoztatásért. Legalább 20 perccel a mérkőzés kezdetének tervezett időpontja előtt mindkét edzőnek vagy képviselőjének írott listát kell átadnia a jegyző részére a mérkőzésre játékengedéllyel rendelkező játékosok nevéről és az általuk viselt számokról, valamint a csapatkapitány, az edző és a segédedző nevéről. Legalább 10 perccel a mérkőzés előtt mindkét edzőnek kézjegyével meg kell erősítenie a jegyzőkönyvön, hogy a játékosok neve és az általuk viselt számok, valamint az edzők neve helyesen van beírva. Egyidejűleg közölniük kell annak az öt játékosnak a nevét, akik a mérkőzést elkezdik. Ezt a közlést az „A” csapat edzőjének kell elsőként megtennie.

Vagy az edző vagy a segédedző, de nem egyszerre mindkettő, jogosult a mérkőzés alatt állva maradni. Ha segédedző működik, nevét a mérkőzés előtt a jegyzőkönyvbe be kell írni (aláírása nem szükséges). Ha az edző bármilyen oknál fogva képtelen tevékenységét folytatni, minden jogát és kötelességét a segédedző veszi át. A csapatkapitánynak kell edzőként működnie, ha az edző a tevékenységét nem tudja folytatni és segédedző nincs a jegyzőkönyvbe beírva (vagy ez utóbbi sem tudja tevékenységét folytatni). Ha a kapitánynak el kell hagynia a játékteret valamilyen érvényes okból, működhet tovább edzőként. Előfordulhat, hogy sportszerűtlenül viselkednek a játékosok, edzők, segédedzők vagy csapatkísérők a mérkőzés tervezett kezdési időpontja előtti 20 percet megelőző időszakban, vagy a játékidő vége, és a jegyzőkönyv jóváhagyása és aláírása közötti időben. Ha a csapatok valamelyike óvást jelent be, a komiszár vagy az első játékvezető köteles a játékidő lejártát követő egy órán belül jelenteni az esetet az eseményt rendező szervnek.

tags: #fiba #kosarlabda #belmagassag

Népszerű bejegyzések:

• Rangadó Újpesten: Fradi győzelem
• Hagyományok és Új Kezdések a Tavaszváró Futball Tornán
• Részletek és beszerzési útmutató a jégkorong emlékérméhez
• Mäner Márton
• A labdarúgás Vasember kapusa