A magyarországi stadionépítési láz és a mögötte rejlő digitális jelenségek
2014 óta jelentős mértékben megnőtt az új stadionok száma Magyarországon, ami jelentős közpénz-felhasználással járt. Ez a jelenség a hazai sportfinanszírozás egészére is hatással volt, és Magyarországot az Európai Unióban a GDP-arányosan legtöbbet sportra költő országok közé emelte.
Az első ilyen beruházás a felcsúti Pancho Aréna volt, melyet 2014 áprilisában adtak át. Ezt követően szinte azonnal megnyitották a debreceni Nagyerdő Stadiont és a budapesti Groupama Arénát is. A stadionépítési láz különösen a 2020-as évek elejéig tartott, és szinte az összes élvonalbeli csapat, sőt, sok másodosztályú klub is új vagy felújított arénát kapott.
A 2014-es felcsúti átadást követő hat évben további huszonhárom stadiont adtak át, melyekre összesen bruttó 350 milliárd forintot fordítottak. A költségek jelentősen eltértek: míg egyes felújítások csak néhány százmillió forintba kerültek, addig a Groupama Aréna, a székesfehérvári és a szombathelyi stadionok egyenként 19 milliárd forintba, a Puskás Aréna pedig ennek tízszeresébe került.
A 2020-as évek elején kissé alábbhagyott a stadionépítési lendület. 2021-ben és 2022-ben nem adtak át új arénát, 2023-ban pedig csak egy készült el, amely azonban a legdrágábbnak bizonyult.
A stadionépítések háttere és kritikája
A stadionépítések jelentős részben közpénzekből valósultak meg, és sok kritika érte a beruházásokat. Felmerült az igény, hogy a stadionok építésénél sokkal fontosabb területekre, mint az egészségügy vagy az oktatás, kellene fordítani a pénzt. Bár Orbán Viktor lemondott a drága olimpiarendezésről, a tervezett, rendkívül költséges sportlétesítményeket más rendezvények ürügyén megépíttette.
A sportra fordított állami támogatás jelentős. 2010 óta összesen 1500-1600 milliárd forint ment erre a területre. Jelenleg évente 300 milliárdot fordít az állam a sportra, ennek 64 százaléka, szűken 200 milliárd forint a labdarúgásra. Ebből 120 milliárd forint TAO-támogatás, amit a nyilvánosság teljes kizárásával osztanak szét.
Az elmúlt években 500-700 milliárd forintot költöttek stadionokra, melyek fenntartása évente 50 milliárd forintba kerül. A labdarúgásba áramló rengeteg közpénz ellenére a magyar futball nem mutatott nagyságrendi szakmai előrelépést, a FIFA-rangsorban a csapat a 40-50. helyen, a klubrangsorban pedig a 36. helyen áll.
A stadionok kihasználtsága is aggodalomra ad okot. A 2021-2022-es magyar első osztályú bajnokságban átlagosan 2772 néző látogatott ki egy élvonalbeli meccsre, ami mindössze 29%-os kihasználtságot jelent. A zalaegerszegi stadion kihasználtsága a leggyengébb (alig 16%), a debreceni Nagyerdei Stadion sem éri el a 20 százalékot, a Fehérvár 14 ezres stadionja pedig 20 százalékos arányt hozott össze. A Kisvárda ezzel szemben a maga 75%-os kihasználtságával kiemelkedik, de ez egy viszonylag kis, 2850 férőhelyes létesítmény.
A digitális térben zajló politikai kampányok
A stadionépítésekkel párhuzamosan a digitális térben is megfigyelhető egy új jelenség: a kormányzati propagandát terjesztő, mesterséges intelligenciával (MI) támogatott álprofilok és botnetek terjedése. Ezek a profilok látszólag hétköznapi emberekként viselkednek, megosztva személyes tartalmakat, de valójában kormánypárti üzeneteket terjesztenek.
Ezek a profilok kidolgozottságukban, működésükben és a köréjük szőtt digitális történetmesélésben új szintet képviselnek. A korábbi, könnyen felismerhető trolloktól eltérően ezek az MI-alapú karakterek sokkal valósághűbbek, néha már a legújabb generációs MI-eszközökkel készülnek, így nehezebb felismerni őket. Sok profilnak több ezer ismerőse van, és aktívan építenek kapcsolatokat valódi felhasználókkal.
A hálózat tagjai gyakran focival kapcsolatos tartalmakat is megosztanak, így próbálva hitelességet kölcsönözni maguknak. A foci, mint nemzeti sport, erős érzelmi kötődést alakít ki, és közösséget teremt az emberek között, ami ideális terepet biztosít a politikai üzenetek terjesztésére.
Ezek a profilok gyakran kormánypárti tartalomgyártók műsoraiból kivágott részleteket, rövid videókat terjesztenek, vagy éppen a Magyar Nemzet videóinak direktebb, harsányabb verzióit teszik közzé. Az ilyen jellegű tevékenységek célja, hogy a közéleti tartalmakat olyan felhasználókhoz is eljuttassák, akik maguktól nem feltétlenül keresnék ezeket.
A Ferencváros bukása és felemelkedése: a magyar futball királyi alakja
A "Harcosok Klubja" és a "Digitális Polgári Körök" nevű kezdeményezésekhez a hivatalos becslések szerint már több mint 150 ezren csatlakoztak. Ezek a csoportok alkalmasak lehetnek bothálózatok vagy álprofilok által végrehajtott információs műveletek elfedésére. A hálózatok tagjai munkaidőben, reggel 9 és este 7 között a legaktívabbak, ami arra utal, hogy emberi erőforráson alapuló digitális munkáról van szó.
Az álprofilok létrehozásánál gyakran használnak MI-generált képeket, melyek egyre tökéletesebbek. A "ThisPersonDoesNotExist.com" oldal generálta arcok már elavultnak számítanak, mivel az újgenerációs MI-eszközök, mint a Midjourney, már sokkal profibban dolgoznak. Az új profilok nem csak a vizuális megjelenésükben, hanem a digitális történetmesélésben is új szintet képviselnek, így nehéz lehet felismerni őket a hagyományos módszerekkel.
Társadalmi és gazdasági következmények
A sportra fordított hatalmas összegek kérdéseket vetnek fel a prioritásokkal kapcsolatban. Bár a stadionépítések látszólag a sport fejlődését szolgálják, sokan úgy vélik, hogy a pénzt inkább alapvető társadalmi szükségletekre, mint az egészségügyre vagy az oktatásra kellene fordítani.
A magyar futballba öntött mérhetetlenül sok pénz ellenére a nemzetközi eredmények nem tükrözik ezt a befektetést. A válogatott és a klubcsapatok helyezései nem mutattak jelentős javulást, sőt, a magyar futball negatív propagandával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy sokan gúnyt űznek belőle.
Az állami támogatások és a TAO-pénzek elosztása is sok vitát váltott ki, különösen a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány esetében. A DK perelte az EMMI-t a TAO-pénzek számláinak kiadásáért, és nyert is, így bizonyítást nyert, hogy a pénzek elosztása nem volt mindig átlátható.
Az álprofilok és botnetek terjedése a digitális térben új kihívásokat jelent a tájékozódásban és a valós információk felismerésében. Ez a jelenség veszélyezteti a demokratikus nyilvános diskurzust, és arra készteti a felhasználókat, hogy kritikusan szemléljék a közösségi médiában látott tartalmakat.
tags: #fidesz #stadion #epites
