A Fidesz-kormány stadionépítési programja és a közpénzek felhasználása

Az Orbán-kormánynak nagy tapasztalata van a falusi focistadionok építésében. Az elmúlt években Magyarországon soha nem látott mértékű stadionépítési hullám zajlott, amely jelentős közpénzforrásokat mozgósított.

A stadionépítési láz és annak mértéke

A G7.hu a KSH rendszeresen frissített statisztikából kiderítette, hogy a „szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületeknél” tapasztalt növekedést nem a kórházak és iskolák építése hajtotta, hanem épp az, amit várnánk: a sportlétesítményeké. Tíz év alatt huszonhét új aréna nőtt ki a földből, amire összesen 600 milliárd forint közpénzt költött el az Orbán-kormány. Ezek voltak azok az évek, amikor GDP-arányosan Magyarország fordította a legtöbbet sportra az egész Európai Unióban. Az Orbán-kormány megszállott stadion- és sportcsarnoképítő. Immár a 27. stadion építése zajlik, a nyíregyházi szurkolók igencsak csalódottak voltak, hogy nem ott rendezték meg az NB I harmadik fordulójának meccsét.

Az UEFA adatai szerint a 2024-es Európa-bajnokságon részt vevő országok közül csupán háromban építettek több stadiont, mint Magyarországon. Előttünk Törökország, Anglia és Németország szerepel. Ezt úgy számolták, hogy a magyarországi 27-ből csak a 14 legnagyobb beruházást vették figyelembe. A projektek nagy része 2020-ra lezárult. A felcsúti avatót követő bő hat évben további huszonhárom stadiont adtak át, amelyekre összesen bruttó 350 milliárd forintot fordítottak. A költségek az egyes létesítmények esetében elég széles skálán mozogtak: a stadionfejlesztési program keretében felújított arénák közül több csak néhány százmillió adóforintba került. A Groupama, a fehérvári és a szombathelyi arénák azonban külön-külön is 19 milliárdba, a Puskás pedig ennek is a tízszeresébe.

Csaknem 350 milliárd forintot költ el az állam stadionépítésekre 2012 és 2020 között, ha minden a mostani tervek szerint halad tovább. A kormány ebben az időszakban annyi pénzt szórt el stadionokra, hogy az már a teljes hazai sportköltésen is látszott. A 2020-as évek elején aztán kicsit enyhült a stadionépítési láz: 2021-ben és 2022-ben egyetlen új arénát sem avattak, és 2023-ban is csak egy készült el, igaz ez volt a legdrágább mind közül.

A legnagyobb projektek és költségek

A stadionépítési program keretében számos jelentős beruházás valósult meg országszerte:

• A legnagyobb tétel a Puskás-stadion lerombolása, majd az új nemzeti aréna felépítése: a mostani tervek szerint erre 190 milliárd forintot költenek el. Néhány évvel ezelőtt 40 milliárd forintról indultunk.
• Az NB I. mostani 12 csapatából 11 vagy új stadionban játszik vagy már épül az új otthona, az egyetlen kivétel a bajnoki címvédő Kispest. A többi tizenegy stadionra összesen 90 milliárdot költöttek és költenek el.
• A legdrágább a Videotoné, ez a mostani tervek szerint 18,1 milliárból lesz kész, de tízmilliárd forint fölött jár a Haladás (15,6), a Ferencváros (14,7), a Debrecen (13,5) és a Diósgyőr (12,4) stadionja is.
• Több mint 62 milliárd forintból újítanak fel és építenek stadionokat az alsóbb osztályú csapatoknak is. Az NB II. első helyén álló MTK stadionja 7,2 milliárd forintból készült el, a másik feljutójelölt Kisvárda arénája most épül, 2,5 milliárdért. A kettő ára együttvéve sem éri el a tízmilliárd forintot, amennyiből Szeged két rossz állapotú stadionja mellé egy harmadikat építenek.

A finanszírozás háttere és a közpénzek szerepe

A kormányzat hatalmas összegeket csoportosított át a sportra, különösen a stadionok és sportcsarnokok építésére. Az építőipari termelés értéke 2010 óta durván a négyszeresére emelkedett. A statisztikai hivatal azonban ennél részletesebb adatokat is közöl az építőipárról: arról is vannak információk, hogy az épületekre költött ezermilliárdok hogyan oszlottak meg azok funkciója szerint. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem az állami költések, hanem a teljes építőipari termelés az egyes építményalcsoportok esetében.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból az látszik, hogy az épületek szegmensében a termelési érték növekedését elsősorban a lakó- és ipari épületeknél látható robbanásszerű növekedés hajtotta. Ezen a két területen a 2008-2009-es szinthez képest 500-700 százalékos volt az ugrás 2023-ig. A „szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek” esetében ugyan csak jóval kisebb mértékben növekedett a termelési érték, ám így is közel négyszeresére emelkedett. Még látványosabban mutatja az elmúlt másfél évtized kormányzati prioritásait, ha megnézzük, az építési értékből mennyi jutott beruházásra, tehát tényleges fejlesztésre, és mennyi fenntartásra. Míg a stadionok és sportcsarnokok esetében több mint 90 százalék volt az új fejlesztés aránya, addig a kórházaknál és iskoláknál a termelési érték 27-30 százalékát a fenntartási munkák adták.

Az alábbi táblázat a KSH adatai alapján mutatja be az építőipari termelés értékének alakulását kategóriánként:

A TAO-támogatások szerepe

A stadionépítési láz Felcsúton kezdődött, igaz itt még nem direkt kormányzati döntés alapján és nem közvetlenül a költségvetésből történt a Pancho Aréna felépítése, hanem tao-támogatásokból (ez is közpénz természetesen). A tao-pénz megítélése egyébként is problémás: hivatalosan ezt az utánpótlás kapja, de a gyakorlatban nincs nehéz dolguk a kluboknak, ha úgy döntenek, hogy átirányítják az első csapathoz, vagy épp a stadionfenntartásba. A kormány a járvány elleni védekezésre hivatkozva bármire önerő nélkül költhetnek a sportegyesületek tao-támogatást. Nem közvetlen kifizetés, de közpénzt érint az a rendelet is, amely szentestén jelent meg: 100 milliárd forintban határozták meg a sportcélra 2021-ben elszámolható társaságiadó-támogatást, és további 35 milliárdban az építési célra fordítható tao-pénzek keretét.

Kormányzati döntések és átcsoportosítások

Közel háromszáz-milliárd forintot csoportosított át a kormány a sportra a válság kezdete óta, és még egyszer ugyanennyi pénz sportcélú elköltéséről rendelkeztek előre a következő évek költségvetéseiből. Az nem meglepetés, hogy a sport kiemelt jelentőségű a kormány számára - de érdemes megnézni, azon belül pontosan mi is a pénz célja. A számokat egymás mellé téve azt látjuk: az összeg majdnem kétharmada stadionok és sportcsarnokok építésére megy el. Néhány nagy sporteseményt is milliárdokkal löknek meg, miközben a gyerekek sportolására szánt pénz a legnagyobb jóindulattal is csak az összeg nyolcada. A kormány tavaly március 11-én rendelt el veszélyhelyzetet, azóta az összes pénz, amelyet a költségvetés rendeleti módosításaiban sportra csoportosítottak át, valamint amelynek a későbbi elköltéséről rendelkeztek: 582 472 993 513 forint.

Ha lebontjuk mindezt a fő felhasználási célok szerint, akkor a következőt látjuk:

• Stadionok, sportcsarnokok - 362 milliárd forint
• Utánpótlás-nevelés - 63,9 milliárd forint
• Rendezvények - 35 milliárd forint
• Tornatermek, tanuszodák - 25,8 milliárd forint
• Autó-motor sport - 21 milliárd forint (ebből 20 milliárd a HUMDA Zrt.-re)
• Sportszövetségek - 14,3 milliárd forint (ebből 6,64 milliárd a Magyar Kézilabda-szövetségé, 2,5 milliárd a teniszszövetségé, 500 millió forint a korcsolyaszövetségé)
• Nemzeti Sportközpontok - 10,8 milliárd forint
• Kiemelt sportegyesületek működésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása - 10,5 milliárd forint
• Természetjárás - 6,4 milliárd forint
• Fejlesztés (átláthatatlan célokra, pl. „sportágfejlesztési koncepciók megvalósítása”) - 6,1 milliárd forint
• Atlétika népszerűsítése - 2,7 milliárd forint
• Olimpiai felkészülés - 449 millió forint
• Egyéb (nem besorolható) - 18 milliárd forint

Fidesz-közeli személyek és cégek a beruházásokban

A szegeder.hu írt arról, hogy a FerroÉp Zrt. levonult az építkezésről, a munka leállt. Közös megegyezéssel felbontotta a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány a FerroÉp Zrt.-vel kötött szerződést, miután kiderült: a kormány által biztosított közel 2 milliárd forint sem elég az egykori művelődési ház átépítésére. A FerroÉp a Fidesz által nemrég kinevezett kormánybiztos, Nemesi Pál tulajdona. A munkát a FerroÉp Zrt. nyerte bruttó 1,9 milliárdért, ennek tulajdonosa a tavaly a Fidesz támogatásával polgármesteri székért induló Nemesi Pál. Egyben a kereskedelmi- és iparkamara elnöke is, akit nemrég kormánybiztossá neveztek ki. Tíz év alatt 23,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek Nemesi Pál cégei, de a Fidesz támogatta polgármesterjelölt cégeiben alig nőtt a munkatársak száma. A fővállalkozó cégei vélhetően alvállalkozóknak adják tovább a munkát, akik sajtóhírek szerint a munkaerőhiány miatt leginkább ukránokat dolgoztatnak. Az épület Deák Ferenc utcai oldalán beázások is megjelentek, az új homlokzat is láthatóan hibás. Pedig nagy szükség lenne a kollégiumra, a Szegedi Tudós Akadémia valódi tehetségeket támogat, a szakmai programban a Nobel-díjas fiziológus, Bert Sakmann is részt vesz. Hogy mégis miért akadt el a beruházás, nem tudni.

A FerroÉp nettó 1,5 milliárdos ajánlatot adott. Az értesítőben az szerepelt, hogy a munka része a meglévő, műemléki védettségű épület átalakítása, felújítása, korszerűsítése, tetőtéri szinttel történő bővítése. A felújítás 2019 júliusában megakadt, ekkor szerződést módosítottak. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az áll, hogy akkor azért hosszabbították meg 2 hónappal a szerződést, mert olyan műszaki megoldásokat találtak bontás közben, amivel a terv nem számolt. Nem részletezték, mi volt az, csak annyit írtak, ez “nem érinti a szerződés ellenértékét”. A második módosítás decemberben történt, eszerint az első számlát - amiben meg nem nevezett pótmunka is szerepel - csak részben fizették ki, a megrendelő alapítvány 185 millió volt adós, és a második számla 230 milliója sem lett kifizetve. „A szerződés megszüntetésének indoka: a Vállalkozási szerződés 3.3. pontja a következőket rögzítette: a Megrendelő kijelenti, hogy a szerződés tárgyát képező munka pénzügyi fedezete Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított pályázati forrásból részben rendelkezésre áll, illetve rendelkezésre fog állni. Vagyis lett egy közel 2 milliárdos torzó. „Tekintettel arra, hogy a plusz forrás megítélése még nem történt meg, az építkezés 2020 májusában leállt. Az építkezés folytatására kormányzati támogatás és egy újabb közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

Hasonlóan, a sportszövetségek élén is gyakran fideszes politikusok állnak: a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke Kocsis Máté, a teniszszövetségé Lázár János, a korcsolyaszövetségé Kósa Lajos.

Határon túli projektek

A kormány a legújabb határon túli projektjét kereste, ez pedig kapóra jöhetett akkor, amikor az Orbán-kormánynak nagy tapasztalata van a falusi focistadionok építésében. A 444 cikke szerint ugyanis a kormány 3 milliárd forintnyi magyar adófizetői pénzből finanszírozza egy nagyjából 500 fős, nagyrészt magyarok lakta horvátországi falu, Várdaróc csapatának stadionját. A várdaróci csapat nemrég jutott fel a harmadosztályba, miután megnyerte a megyei bajnokságot, és akadémiája is van, ahol 50 iskolás gyerek focizhat ingyen. A csapat sorsát a magyar kormány egy ideje követi, Szijjártó Péter is járt a csapatnál, meglátogatva a térség parlamenti képviselőjét, a Fidesszel nagyon szoros kapcsolatot ápoló Robert Jankovicsot. A méretezésben a várdaróci stadion nem követi majd a felcsúti modellt, itt nem háromszor, csak egyszer fér majd el a falu lakossága, a lelátón 500 ülőhely lesz. A projektet a magyar és a horvát állam felesben finanszírozza.

A stadionok üzemeltetése: Fenntarthatósági kihívások

De hiába érhet véget egyszer a stadionépítési hullám, ha már minden nagy- és kiscsapatnak lesz saját új pályája, ezeket az arénákat valamiből fenn is kell tartani. A stadionok üzemeltetése pedig akkora pénzeket emészt fel, amekkorát egy klub képtelen kitermelni. Így nem túlzás kijelenteni: ha egyszer olyan kormány lesz Magyarországon, amelyik nem öntené a milliárdokat a fociba, a most felépített stadionok tömegesen juthatnak az akasztói Stadler-aréna sorsára.

Fenyegető jelek már most is látszanak. Szombathelyen az önkormányzatnak 145 millió forintot kellett elkülönítenie, hogy üzemeltetni tudja a tavaly ősszel átadott stadiont. Hiába épült meg az új létesítmény, az üzemeltetésnek akkorák a költségei, amelyeket senki nem vállalt - emiatt egy ideig a csapat csak külön pénzért használhatta a pályáját. Az önkormányzat ideiglenesen egy saját cégét bízta meg az üzemeltetéssel, de az olyan magas bérleti díjat kért a szakosztályoktól, amit csak a város tudott kifizetni. Azt pedig a 444.hu vette észre a hónap elején, hogy Miskolcon is hiába épül új stadion, egy hónappal a tervezett átadás előtt senki nem jelentkezett az üzemeltetésre.

Az üzemeltetési költségek nagysága

De mennyiből is jön ki egy stadion üzemeltetése? A tisztánlátást nehezíti, hogy a legtöbb klub kreatívan elrejti a pontos számot más gazdálkodási adatok közé, így csak az összes kiadásukat látja a külvilág. A sportközgazdászok általában úgy számolnak: egy rossz minőségű stadion fenntartásához is szükség van alsó hangon évi 80-100 millió forintra, de ilyenből most már egyre kevesebb van az első két osztályban. Egy új, modern stadion sokkal drágább, a világítás, a gyep fűtése, folyamatos öntözése és az, hogy telente géppel kell biztosítani ugyanazt a napsugárzást, amit megkap nyáron, valamint az amortizáció pótlása évente félmilliárd forintot is elvihet. A Magyar Nemzet pedig úgy számolt: ha kész lesz az új Puskás-stadion, ott akár 1-2 milliárd forint is lehet az éves üzemeltetési költség.

A legtöbb NB I.-es klub évi 1-2 milliárd forintból gazdálkodik (a Ferencváros és a Videoton kivétel, ott négymilliárd körüli az éves költségvetés), vagyis a stadion fenntartása nagyjából a klub összes forrásának negyedét igényli.

Fenntartási modellek és a közpénzek szerepe

Nyugat-Európában, ahol nyereségesen is lehet működtetni stadionokat, a fenntartásnak három fő forrása van. Egyrészt maga a jegyárbevétel - erről sokat elmond, hogy 2016-ban Magyarországon csak Debrecenben és Újpesten közelítette meg ez az összes bevétel 10 százalékát. Másrészt lehet konferenciákat, céges rendezvényeket, koncerteket, akár esküvőt tartani a stadionban, amikor nincs meccsnap. Ilyenre nálunk a Ferencváros pályája a jó példa, de kísérletek vannak az MTK stadionjában és Debrecenben is. Ha pedig innen sem jön be pénz, marad a harmadik út: a fenntartó cég más forrásaiból betömködni a lyukakat. Ami nálunk gyakorlatilag egyet jelent a közpénz elköltésével.

Az egész országban egyetlen olyan aréna van, amely elvileg piaci alapon működik - sőt, még nyereséges is. A Ferencváros stadionját a francia Lagardere magyar leányvállalata üzemelteti. A cég 2016-os beszámolója szerint az összes kiadása 3,1 milliárd forint volt (a stadion üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások ennek a felét jelentik), de 38 millió forint adózott eredményt így is elért. Amikor a napokban a Qubit.hu bemutatta a magyar stadionhelyzetet, egy nagy tétellel magyarázták, hogy a Groupama Aréna nyereséges lehet: 2014 óta szinte minden válogatott meccset ott rendeztek, tehát az MLSZ-től is érkezhetett bérleti díj.

Vagyis valójában a ferencvárosi pálya üzemeltetésére is sok közpénz megy el, a többi stadionnál viszont még egyértelműbb, hogy az adófizetők pénze nélkül szinte lehetetlen volna a fenntartás. Debrecenben például a stadiont üzemeltető cég 90 százalékban az államé, 10 százalékban a városé - az első teljes üzleti évében 70 millió forint veszteséget termelt -, Szombathelyen pedig most az önkormányzat fizet. Sok helyen pedig a klubot működtető gazdasági társaság a stadion üzemeltetője. Ez a cég pedig néhol közvetetten szintén önkormányzati pénzből működik (ilyenre példa Mezőkövesd), vagy épp a tao-támogatások nagy nyertese, mint a felcsúti akadémia.

Uszodák fenntartása: a Duna Aréna esete

Nem volt egyszerű azt sem eldönteni, hogy ki üzemeltesse a Duna Arénát, miután 46 milliárd forintból felépítették. A tavalyi vizes vb-re megépített uszodát az átadójától a vb utáni hónap végéig a B-Omega-T Kft. üzemeltette, havi nettó 142 millió forintért. Ezt a pénzt egész biztosan nem hozzák vissza a jegyárbevételek, ezért is szerette volna a korábbi fenntartója, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) azt, hogy a mellette lévő Dagály stranddal együtt üzemeltethessék, ahonnan lenne bevételük is. Tarlós István azonban még a megnyitó előtt kérdésünkre azt mondta: üzemeltesse csak az állam az uszodát, ha egy ekkora csarnokot építenek. Végül a megoldás tényleg ez lett: a Duna Arénát leválasztották a Dagályról, az üzemeltetést pedig tavaly szeptembertől a Nemzeti Sportközpontok végzi.

tags: #fidesz #stadion #epites #tamogatas

Népszerű bejegyzések:

• A téli sportok fellegvára
• Az 1891-ben született Kocsis Ferenc profilja
• Élménybeszámoló a Rammstein budapesti koncertjéről
• részletes áttekintés az Alpesi Ligáról
• A magyar és észt válogatottak mérkőzései