A Labdarúgó Akadémiák Előnyei és Hátrányai
A sportolás nagyszerű dolog, a futball pedig az egyik legjobb módja annak, hogy segítsd a gyermeked fejlődését! A labdarúgás jóval több, mint fizikai aktívitás. Törekedj arra, hogy a gyerekek a nyári szünidő alatt is minél több időt töltsenek a szabadban! Focizzatok együtt!
A Labdarúgás Egészségügyi Előnyei
Csakúgy, mint bármely más sportnak, a labdarúgásnak is számos egészségügyi előnye van. A futball fizikailag megerőltető sport, éppen ezért nagyszerű módja annak, hogy fejlődjön a gyermeked izomereje, állóképessége, gyorsasága, mozgáskoordinációja. Magas intenzitású, változatos játék, amelynek során a játékosok szinte megállás nélkül mozgásban vannak (futnak, cseleznek, felugranak, kigyorsítanak, lassítanak, irányt váltanak stb.), mely javítja a szív-és érrendszeri egészséget.
A gyerekeknek a rendszeres testmozgásra lenne szükségük. A sportolás segít megelőzni az elhízást, javítja az alvásminőséget, és fejleszti a koordinációs és motorikus képességet. A mozgás, a futás, a friss levegőn töltött idő, nagyon jót tesz a gyerekeknek.
A Csapatszellem Fejlődése
Mivel egy focicsapatban több játékos van, a gyerekek könnyedén megtanulhatják a játék során, hogy milyen csapatban játszani. A közös siker érdekében, mindenkinek a legtöbbet kell kihoznia magából, miközben alkalmazkodni is kell egymáshoz és együtt kell működnie másokkal. A foci további előnye, hogy olyan barátságok alakulhatnak ki, amelyek aztán hosszú évekig, akár életre szólóan is megmaradhatnak.
A futball megtanítja a gyermekeket arra, hogy hogyan kommunikáljanak és dolgozzanak jól együtt másokkal. Hiszen egyetlen játékos sem képes mindent feladatot egymaga megoldani a pályán. Egymásra kell támaszkodniuk, bízniuk egymásban és tisztelni a másikat, csapattársat, ellenfelet egyaránt. A futball egyik fontos része, hogy a játékosok megtanulják elfogadni egy tekintélyes személytől edzőtől, csapatkapitánytól, játékvezetőtől érkező utasításokat.
A Gyakorlás Jelentősége és a Mentális Erő Fejlesztése
Biztos hallottad már azt a mondást, hogy "a gyakorlat teszi a mestert". Ez talán az élet minden területére igaz, de különösen igaz a sportra, hiszen rengeteget és kitartóan kell gyakorolni ahhoz, hogy a különböző játékelemekben, mozgásokban, mozdulatsorok kivitelezésében, erőben, technikában, fejlődjön valaki.
A sport nagyszerű módja a mentális erőnlét fejlesztésének. A gyerek sokat találkozhat kudarcos helyzetekkel: vereség, igazságtalan ítélet, pályán elkövetett hibák. Ahhoz, hogy sikeresen tovább tudja folytatni a játékot, meg kell tanulnia kitartónak lenni.
A Labdarúgó Akadémiák Szervezeti Felépítése és Működése
A magyar labdarúgás elit képzési központjait, az államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítését és vezetési funkcióit vizsgáltam. A téma relevanciáját a szektorba áramló nagy mennyiségű tőke hatására bekövetkezett szervezeti változásai adják. A sportág fejlődésével immár vállalati keretek között zajlik a munka, amely megköveteli a szervezeti háttér megfelelő kialakítását.
Feltártam, hogy melyek azok a szervezeti problémák, melyekkel meg kell birkóznia az utánpótlás műhelyeknek, és milyen fejlesztési irányokat kell követniük, hogy a működésük hosszabb távon is fenntartható legyen. Kutatásomban a Magyarországon található 10 államilag elismert akadémia közül három képzési központ szervezeti felépítését elemeztem. A kiválasztott klubok a Várda Sport Egyesület, a Vasas Kubala Akadémia és a Győri ETO FC utánpótlásbázisa. Fontosnak tartottam, hogy az ország minden régióját képviselje egy vállalkozás, így az esetleges regionális sajátosságok is megjelennek a kutatásomban.
Vizsgálatom során az akadémiavezetők felelőségi területeit is megvizsgáltam, és arra kerestem a választ, hogy az utóbbi évek tendenciáját látva milyen területeken volt szükséges fejleszteni a vállalkozást, illetve melyek azok a sajátosságok, melyben az utánpótlással foglalkozó sportszervezetek eltérnek egymástól, és ezek az eltérések milyen előnyökkel/hátrányokkal járhatnak. Fő célom a kritikus sikertényezők feltárása volt, amelyekkel a modern működésnek megfelelni kívánó utánpótlás műhelyeknek rendelkezniük kell.
A kutatásból kiderült, hogy a három vizsgált akadémia a hagyományos lineáris, funkcionális szervezeti felépítést követi, de a munkakörök meghatározásában és a vállalat operatív működésében is tapasztalhatók eltérések. Ezek a különbségek jórészt a helyi identitásban és a szervezeti háttér még mindig tartó fejlődésében keresendők.
A Magyar Labdarúgó Akadémiák Finanszírozása és Auditálása
A felcsúti fociparadicsom anyagi ügyeit szorgosan követő Futballsznob vette észre, hogy zöld utat kapott a Magyar Labdarúgó Szövetségtől egy felcsúti terv. Egy 335 milliós támogatásról van szó, amit a költségvetés helyett Felcsútra fizethetnek be cégek. Ez az úgynevezett sport tao, amit nehéz másként értelmezni, minthogy az állam lemond egy bevételről, és azt engedi, hogy máshova érkezzen.
Az MLSZ engedélyével lehet most keresni olyan céget, ami az állami költségvetés helyett a felcsútra kasszába fizetne erre a célra. Az utánpótlásra létrehozott alapítványhoz (alapító: Orbán Viktor, kuratóriumi elnök: Mészáros Lőrinc) 2011 és 2021 között összesen 74 milliárd forint érkezett.
Elkészítette a harmadik jelentését a hazai labdarúgó akadémiák működéséről a belga auditáló cég, a Double Pass. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) 2013-ban kérte fel a belga székhelyű, utánpótlásra szakosodott Double Pass intézetet a hazai utánpótlás-nevelő műhelyek, akadémiák átvilágítására. A záró vizsgálat során az auditorok tíz fő- és közel ötszáz alszempont alapján értékeltek, és akadémiákra szabott, egyedi fejlesztési javaslatokat fogalmaztak meg.
Az MLSZ hangsúlyozza: az akadémiák anyagi támogatásának mértékét 2018-tól a produktivitási pontszámítás határozza meg. Érdemes megnézni néhány konkrét ajánlást, problémát, javaslatot az idei jelentésből, amely a szövetség honlapján mindenkinek elérhető.
Az Akadémiai Képzés Kihívásai és Lehetőségei
A labdarúgó akadémiák rendszere nem tökéletes, és számos kihívással kell szembenézniük. Az akadémiai képzés nem mindig, vagy nem megfelelő minőségben kínál alternatívát a fiatal sportoló számára a felnőttélethez. Érdekes helyzet az is, hogy az akadémián minden barát egyben rivális is. Akikre leginkább támaszkodhat egy fiatal játékos, attól szenvedheti el a legnagyobb sérüléseket is, akarva-akaratlanul.
A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia a valóságban sokkal többet fejlődött annál az első és a harmadik audit között, mint ahogy az a pontozásban visszaköszön. A Guardianben egyenesen a futball legnagyobb problémájának nevezik az akadémiák által elutasított játékosok helyzetét. Kevés kutatás foglalkozik ezzel a témakörrel. Blakelock 2015-ös tanulmányában arra jutott, hogy az elbocsátott akadémisták 55 százaléka eléri a klinikai pszichológiai distressz kritériumait 21 napon belül.
Az akadémista lét nagy hatással van a játékosokra emberi, érzelmi, pszichológiai és szociális aspektusból egyaránt. Az akadémia után sokan visszakerülnek a normális világba, ahol rengeteg küzdelem vár rájuk a megváltozott feltételek miatt. Közel sem biztos, hogy rendelkeznek ezekhez szükséges megküzdési stratégiákkal.
A Duális Karrier és a Jövőbeli Lehetőségek
Az akadémián minden barát egyben rivális is. Az angliai akadémiai struktúra közel 12.000 futballistát képez évente, azonban a kimutatások szerint mindössze 0,5 százalékuk válik profivá. Többek között az állandó rivalizálás miatt a szocializációs folyamat is megváltozik az akadémiába való belépéskor.
A klubok sokakban fals reményeket keltenek a futballistává válással kapcsolatban, annak érdekében, hogy fenntartsák a működő rendszert. Ennek következtében az akadémisták sokszor buborékban érezhetik magukat. Illetve az sem mellékes, hogy kevés idejük van a duális karrierre koncentrálni, s akár húszévesen úgy találhatják magukat - ha nem kerülnek be a felnőtt csapatba -, hogy alsóbb osztályba mehetnek el alulmotiváltan, vagy a normális munkaerőpiacra, ahol pedig hatalmas hátrányban lesznek.
Amennyiben pedig sikerül a felnőtt csapatba kerülés, akkor ennek megterhelő mivolta együtt jár a fiú férfivá érésével. Két ekkora krízist nem lehet könnyű egyszerre átvészelni, nagy támogatást és elfogadást igényel a környezetétől.
A Holland Modell és a Jövőbe Mutató Példák
Hollandia jó ellenpélda a tekintetben, ahogyan a jövőre gondolnak. A holland első osztály, az Eredvisie játékosai számára igencsak jól strukturált rendszert épített ki annak érdekében, hogy a futball után jó ideig ne legyen anyagi problémája az egykori játékosoknak.
A holland Hivatásos Játékosok Alapítványa 1972 óta a profi szerződéssel rendelkező játékosok fizetésének egy bizonyos százalékát elkéri. Majd ezt próbálja a lehető legnagyobb haszonnal megforgatni. Egy átlagos keresetű első osztályú játékosnál ez a fizetésének körülbelül felét jelenti. Azonban miután egy játékos abbahagyja, az addig termelődött összegből havi fizetést kap. Ezáltal bőven van idejük talpra állni, esetleg valamilyen felsőfokú végzettséget szerezni anélkül, hogy anyagi problémákba ütköznének.
Az Akadémiai Rendszer Fejlesztése Magyarországon
A magyar akadémiai rendszer 2020 január elseje óta működik, onnantól beszélhetünk államilag elismert akadémiákról. Az MLSZ képzési struktúrája úgy épül fel, hogy ideális esetben a gyerekek a grassrootsból, a körzetközponton, majd a tehetségközponton át jutnak be valamelyik akadémiára.
A Debrecen-Budapest-Szombathely tengely alatt nincs akadémia, így a 2024. január 1-jei adatok alapján a 157 ezer fős Szegedről vagy a 140 ezres Pécsről is elég nehezen megközelíthetők a hazai utánpótlás csúcsintézményei. A baranyai megyeszékhelyről a leggyorsabban a kispesti Magyar Futball Akadémiát lehet elérni, a Google térképe szerint mintegy 2 óra 18 perc alatt teljesíthető a táv.
Az elmúlt öt évben az NB I összesen mintegy 60 millió euró bevételt könyvelt el átigazolásokból - ebben azonban benne vannak a külföldi játékosok továbbértékesítései is. Románia 120 milliót, Lengyelország 210-et, Szerbia 212-t, Csehország 236-ot, Horvátország 266-ot, Ausztria pedig 485 millió eurót termelt ugyanebben az időszakban.
Az utánpótlás-nevelésre is jelentős állami támogatásokat kaptak a sportszövetségek és a klubok. A jelenlegi akadémiai rendszer 2020 január elseje óta működik, onnantól beszélhetünk államilag elismert akadémiákról.
A Produktivitási Rendszer és Játékpercek Fontossága
Az MLSZ képzési struktúrája úgy épül fel, hogy ideális esetben a gyerekek a grassrootsból, a körzetközponton, majd a tehetségközponton át jutnak be valamelyik akadémiára. Az MLSZ néhány évvel ezelőtt létrehozta a produktivitási indexet, amely azt mutatja meg, hogy mennyi időt - és milyen szinten - töltenek pályán azok a labdarúgók, akik az adott klub utánpótlásában nevelkedtek.
Az U21-es játékperceket tekintve Magyarország a régió alsó harmadában található: az elmúlt öt évben a lehetséges játékidő mindössze 8,3 százalékát adták fiataloknak az élvonalban. Ez nem éri el szezononként az 50 ezer percet sem. Az U19-es korosztálynál még rosszabb a helyzet: Magyarország konkrétan a legkevesebb játékpercet biztosította a korosztályhoz tartozó futballistáknak, összesen körülbelül 22 ezret az öt év alatt.
A 2023-2024-es idénytől a produktivitási alapon történő finanszírozást vezették be. A rendszer fokozatosan épült fel: kezdetben az akadémiák az állami forrás 70 százalékát kapták meg az év elején, a fennmaradó 30 százalékot pedig akkor, ha teljesítették a letárgyalt fiatal játékperceket.
Ingyenes visszaszámlálásos foci bevezető videó sablon (testreszabható) - FlexClip
A cél az volt, hogy két év alatt eljussunk oda, hogy a finanszírozás felét már a teljesítmény határozza meg. Minden, akadémiával rendelkező klubnál legalább 1,2-1,3 fiatal kapjon folyamatos játéklehetőséget az NB I-ben.
A Jövőbeli Fejlődés és a Globális Trendek
A labdarúgás jövőbeni sportszakmai fejlődése, de az üzleti tevékenységek sikeressége sem képzelhető el a tehetségfejlesztés, a jövő generációinak képzése nélkül, mert a pályán látható 22 játékos áll minden meghozott döntés hátterében. A jövő aranylabdásait, a holnap sztárjait ma kell fejleszteni és képezni s ez éppúgy jelentős kihívás a klubok, mint a nemzetek számára.
A ECA-tanulmány célja a kutatási ismeretek megosztásával, a közös gondolkodás és a tudás-transzfer lehetőségének megteremtése, ami segíti a labdarúgóipart az új utánpótlás-képzési keretrendszer meghatározásában. A szervezet arra törekszik, hogy tovább folytassa az ismeretek és információk cseréjét az utánpótlás-fejlesztés kulcsfontosságú témáiról, és biztosítsa, hogy ez a létfontosságú terület továbbra is kiemelkedően fontos szerepet játsszon a labdarúgó-vezetés legfelső szintjén is.
A globalizáció és a professzionalizmus a két legfontosabb tényező, amelyek a labdarúgás fejlődését az elmúlt évtizedekben alakították. A 21. századi klubok, mint globális brand-ek erejének növekedése, az ennek hatására párhuzamosan erősödő bajnokságok növekvő kereskedelmi szerepe, mind egyre nagyobb és fontosabb szerepet játszanak a sportágat érintő döntéshozatali mechanizmusokban.
Az ECA-tanulmány kimondja, hogy az egyik legfontosabb céljuk a szakértők és érdekeltek közti további kommunikáció kialakítása, továbbfejlesztése. A hatékony fejlődés és innováció nem nélkülözheti az iparági szereplők kollaboratív tudásmegosztását.
tags: #foci #akademia #jo #rossz
