A labdarúgás állami támogatásának rendszere és jövője Magyarországon és a régióban
Az országgyűlési választások eredménye és az ebből fakadó kormányváltás a magyar sportban is komoly átalakulást hozhat. A voksolást megnyerő Tisza Párt a politikát ki kívánja söpörni erről a terepről, ami jelentős hatással lehet a hazai sportfinanszírozásra. Azt egyelőre nehéz megmondani, milyen keretek között működik tovább a hazai sport, de bizonyos, hogy lesznek változások. Legkomolyabban a futball lehet érintett, no, meg annak „zászlóshajója”, a Ferencváros.
A klub elnöke, Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója. 2022-ben választották újra, a mandátuma idén októberben jár le. Nagy kérdés, hogy ilyen helyzetben egyáltalán kívánja-e tovább vezetni a klubot, illetve mi lesz a szponzorokkal. Az államhoz köthető vállalatok közül több milliárdokkal támogatja a Fradit, ám úgy tudni, például az MVM-mel és a Telekommal kötött szerződése is lejár. Azt, hogy mire készül most a Ferencvárosnál az elnök, milyen állami bevételek kerülhetnek veszélybe, szerettük volna megtudni a zöld-fehérektől, de eddig nem kaptunk választ.
Várható változások és a finanszírozás kihívásai a magyar futballban
„Nyilvánvaló, hogy mindaz, amiről beszélünk, találgatás, mert nem ismerjük pontosan, mi a Tisza szándéka a magyar sporttal. Csak annyit lehetett hallani, hogy a források mennyiségében jelentős változást, csökkenést nem tervez, különösen az utánpótlásban. Ha lesz forráscsökkentés, az a hivatásos sportot érintheti” - mondta Szabados lapunknak. Hozzátette, hogy visszaszorulhat az állami támogatás, ami érzékenyen érinti például a magyar focit.
A papírforma szerint az utánpótlást, a szabadidősportot nem érintik a változások, még ha a támogatások formája esetleg át is alakul. Ha lesz forráscsökkentés, az a hivatásos sportot érintheti. Úgy tudni, a bajnok Ferencvárosnál hamarosan lejár például az MVM-mel és a Telekommal kötött támogatási szerződés. „Ez a támogatás viszonylag könnyen megszüntethető, de fontos megjegyezni, hogy a Fradi esetében a piaci források többségben vannak az állami forrásokkal szemben. Nyilván, ha az utóbbiakat kivesszük, az jól látható csökkenést jelent a költségvetésben. De amennyiben a Ferencváros fenn tudja tartani a jó nemzetközi szereplését, mondjuk az Európa-liga csoportkörében mindig ott van, akkor a csapat - figyelembe véve, hogy mekkora valós szurkolótáborral bír - piaci alapon működtethető” - véli Szabados.
Kisebb futballklubok esetében azonban sokkal fájdalmasabb lehet a folytatás. „Ha az állami forrásokat a hivatásos futballból kivonják, akkor sok NB I-es klubnak gondja lesz, ha nem tudja piaci alapokon pótolni a kiesést. Legyen szó mondjuk a Kisvárdáról, a Puskás Akadémiáról vagy más csapatról, jelentős költségcsökkentést kell végrehajtani. Biztos lesznek olyan légiósok vagy magyarok, akik távoznak majd. Nagy kérdés az is, hogy az ötmagyaros szabály fenntartható-e.” A hazai játékosok lényegesen magasabb fizetésért tértek vissza, mert a szabály miatt ők úgymond többet érnek a klubnak, ők tudják hozni az együttesükben azt a pénzt, amit az MLSZ utal. De ha csökken a bevétel, lehet, hogy a szabály fenntarthatatlanná válik. Persze, az is bizonytalan, marad-e a jelenlegi rendszerre érvényes kedvezményes közteherviselés, amely más országokhoz képest előnyt jelent. „Kérdés, hogy az ekhós adózás a kifejezetten magas fizetésű profi sportolókra fenntartható-e. Elképzelhető, hogy az amatőrök esetleges bevételeire érvényben marad, de a hivatásosak esetén nem.”
A jelenlegi magyar politikai vezetés közpénzből milyen állami támogatásokban (TAO program, állami támogatás közvetlenül az MLSZ-hez, stadionépítések és felújítások stb.) részesíti a magyar futballt (sőt, néhány környező ország futballját is) az többnyire közismert.
Az NB I pénzügyi helyzete és az állami hozzájárulás
Hajszál híján 56 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly azok a futballcsapatok, amelyek a 2023/2024-es szezont a magyar élvonalban töltötték. Ez 10 százalékos növekedést jelent az NB I egy évvel korábbi összesített büdzséjéhez képest. A gyarapodás nem meglepő, hiszen 2010 óta minden évben nőtt a hazai labdarúgó élvonal bevétele.
Egy fontos változás azonban így is volt tavaly: az elmúlt közel másfél évtizedben először nem nőtt a csapatokat fenntartó cégek összesített árbevétele, amely leegyszerűsítve a cégek piaci bevételét takarja. A hazai labdarúgásban azonban ez nem teljesen így van. Egyrészt már a futballtársaságok ide könyvelt bevételeinek egy jelentős része sem piaci, másrészt ezekhez a cégekhez rengeteg olyan pénz érkezik be, amit nem itt mutatnak ki. Az elmúlt szűk másfél évtizedben az NB I összesített költségvetésének nagyjából kétharmadát adta a cégek árbevétele, és harmadát az ilyen egyéb bevételek. Egészen 2023-ig pedig mind a két kategória folyamatosan nőtt, azaz piaci jellegű forrásokból és támogatásokból is egyre több folyt be a csapatok kasszájába.
Tavaly a cégek együttes árbevétele 31 milliárd forint volt, nagyjából 50 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban. Más kérdés, hogy a csapatokat fenntartó cégek többsége nyereséges volt, két olyan vállalkozás akadt, amely brutálisan túlköltekezett 2023-ban, és ez az egész ligát veszteségbe tolta. A ligaszintű veszteség főleg annak fényében szomorú, hogy az állam továbbra is tízmilliárdokkal tömi az NB I-es csapatokat. Tavaly a klubok legfontosabb bevételi forrásai a különböző támogatások voltak, amelyekből összesen 15,5 milliárd forinthoz jutottak. Emellett nagyjából ugyanakkora összeg, 12-12 milliárd forint folyt be a csapatok kasszájába szponzorációból és a különböző vagyoni értékű jogok értékesítéséből.
A közmédia hosszú évek óta túlárazva vásárolja meg a közvetítési jogokat, ezzel közvetetten plusz állami forráshoz juttatva az élvonalbeli labdarúgást. „Vannak dolgok, amelyeket működtetni kell, de akadnak olyanok is, amelyek nem mondhatóak hatékonynak. Mondok egy példát... Az, hogy a közmédia évente tízmilliárd forintot fizet az élvonalbeli futballmérkőzések közvetítéséért, egyértelműen túlárazott szerződés, ami idén le is jár. Itt elképzelhető, hogy kisebb összeggel kötik meg az üzletet, vagy meg sem kötik, és azt mondják, jöjjön egy piaci szereplő, a Sport TV vagy akárki más, aki aztán kevesebbet fizet.”
Az NB I-es csapatok egyetlen nagyjából piacinak tekinthető bevétele a jegyértékesítésből érkező pénz. Ez azonban a teljes büdzsé mindössze 5 százalékát adja, ráadásul ez az alacsony arány is jóindulatú becslés. Eközben a magyar liga mára az egyik leggazdagabbá vált a régióban. A G7.hu számításai szerint az NB I-es csapatok átlagos bevétele tavaly már több mint tizenegyszerese volt a 2010-es szintnek.
A sportcélú támogatások jogszabályi háttere és módosításai
A sporteredmények megbecsülését, a sport célú támogatásokat és a sportorvoslást érintő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabály célja a kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó vagy a sport területén kiemelkedő munkát végző személyek teljesítményének elismerése, az ahhoz kapcsolódó juttatások igazságosabb elosztása. Emellett e rendelet a valós kockázati faktorokhoz igazítja a sportorvosi engedélyezéssel érintett sportágak körét.
Az állami sport célú támogatások igazságosabb elosztásának, valamint a támogatás hasznosulása hatékonyságának nyomon követése érdekében kialakított mérőrendszer sikeres alkalmazása érdekében a támogatások elosztására vonatkozó jogszabályi rendelkezések aktualizálása indokolt. A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont be), bg), bj) és bn) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva rendeli el a módosításokat.
A Nemzet Sportolója Címről szóló rendelet módosítása
- Az adományozottat havonta a bérből és fizetésből élők előző évi - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett - országos szintű bruttó nominál átlagkeresetnek megfelelő összegű életjáradék illeti meg. A miniszter az életjáradékot a tárgyévben az előző évi adatok alapján folyósítja a KSH közzétételéig, a különbözetet pedig egy összegben, a közzétételt követő második hónapban folyósítja.
- Az elhunyt Nemzet Sportolóját - különösen a sportéletben betöltött meghatározó szerepe vagy elhalálozásának körülményeire tekintettel - a miniszter az általa vezetett minisztérium saját halottjának nyilváníthatja, és hozzájárulhat a temetési költségeihez.
- Az emelt összegű járadékra a módosító rendelet hatálybalépését követő hónaptól kezdődően válnak jogosulttá a Nemzet Sportolója Címet viselő személyek.
Az olimpiai járadékról szóló rendelet módosítása
- Az elhunyt, járadékra jogosult érmest vagy edzői járadékra jogosult személyt - különösen a sportéletben betöltött meghatározó szerepére vagy elhalálozásának körülményeire tekintettel - a miniszter az általa vezetett minisztérium saját halottjának nyilváníthatja, és hozzájárulhat a temetési költségeihez.
A sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló rendelet módosítása
- Biliárd, bridzs, darts, golf, modellezés, sakk, petanque sportágakban, a golyósportokhoz tartozó szakágakban, valamint a rádióamatőr sportág gyorstávírász és rádióforgalmazás szakágaiban a versenyzéshez sportorvosi engedély nem szükséges. A versenyző ezen sportágakban és szakágakban sportorvosi vizsgálaton nem köteles részt venni. Ez a módosítás a valós kockázati faktorokhoz igazítja az orvosi vizsgálatok szükségességét.
- A sportorvosi vizsgálat eredményét a sportszövetség által külön e célra - az OSEI konzultatív hátterével - készített nyomtatványon vagy az OSEI elektronikus nyilvántartásából, technikai adatkapcsolat útján, közvetlenül a sportszövetség, illetve a Nemzeti Sportinformációs Rendszer részére átadott adattartalommal, digitális formában kell nyilvántartani. A sportorvosi engedély sportágtól független kötelező tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza, de egyéb egészségügyi adatot nem tartalmazhat.
Az egyes kimagasló sporteredmények állami jutalmáról szóló rendelet módosítása
- Nevelőedző fogalma: A rendelet pontosítja a nevelőedző fogalmát, miszerint az a sportszakember, aki a versenyzőt valamely utánpótlás korosztályban legalább két évig folyamatosan felkészítette. A nevelőedzőt a versenyző - korlátozott cselekvőképessége, cselekvőképtelensége esetén a törvényes képviselője, gondnoka jóváhagyásával - visszavonhatatlanul, a jutalomra jogosító első eredményét megelőzően határozza meg.
- Javaslattételi folyamat: Az edző, a nevelőedző és az egyéb sportszakember személyéről a szervezetek írásban tesznek nyilatkozatot a sportköztestületnek - vagy a sportpolitikáért felelős miniszternek, amennyiben a sportágban nem működik országos sportági szakszövetség. A nyilatkozatban az edző és a nevelőedző személyét a versenyzői javaslat alapján kell meghatározni. A versenyző sportáganként egy vagy több edzőt nevezhet meg írásban a versenyzői javaslatban az országos sportági szakszövetség, valamint a sportköztestület részére, az állami jutalomra jogosító helyezést megalapozó sportvilágesemény hivatalos időszakát legalább harminc nappal megelőzően.
- Sportköztestület vizsgálata és javaslata: A sportköztestület ügyintéző-képviseleti szerve megvizsgálja a javaslatokat, és határozat formájában javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a jutalmazandó versenyzők, edzők, nevelőedzők és más sportszakemberek személyére és a részükre javasolt összegre vonatkozóan, a javaslat kézhezvételét követő kilencven napon belül.
- Hivatalos igazolás: A sportköztestületi javaslathoz a sportvilágesemény szervezője által a helyezésekről kiállított hivatalos igazolást is csatolni kell, ha a versenyszám helyosztó versenyeit lejátszották. Ha a versenyszámban az 5-8. helyért a helyosztó versenyeket nem játszották le, akkor a sportvilágesemény 5-8. helyezése után csak a 8. helyezésre megállapítható jutalom adható.
- Eredményességi támogatás kiterjesztése: A sportpolitikáért felelős miniszter eredményességi támogatást nyújt az IWGA által szervezett Világjátékok programján szereplő versenyszám IWGA-tagsággal rendelkező nemzetközi sportszövetsége által szervezett versenyrendszer legmagasabb szintű világbajnokságán, Európa-bajnokságán szerzett 1-3. helyezés után is, olimpiai és paralimpiai versenyszámok mellett. Az eredményességi jutalomra jogosító versenyszámokat a Világjátékokhoz kapcsolódó években szervezett világbajnokságok és Európa-bajnokságok programja alapján kell meghatározni.
- Jutalmak összege és korlátai: Olimpiai, paralimpiai versenyszám és az IWGA által szervezett Világjátékok programján szereplő versenyszám esetén a versenyzői eredményességi jutalom összegét mellékletek határozzák meg. Edző, nevelőedző és más sportszakember nem részesülhet magasabb összegű eredményességi jutalomban, mint a legeredményesebb versenyzőjének járó összeg. Csapatsportág esetében a szövetségi kapitány eredményességi jutalmának mértéke nem lehet több, mint a versenyző részére járó pénzjutalom 150 százaléka.
- Éves limitek: Egy sportágban évente, szakáganként, nemenként a felnőtt- és a felnőtt alatti első utánpótlás-korosztály versenyzői, paralimpiai és az IWGA által megrendezett Világjátékok programján szereplő sportágakban nemenként a felnőtt korosztály versenyzői, valamint a versenyzőket felkészítő edzők, nevelőedzők részesülhetnek támogatásban.
Regionális kitekintés: Állami futballtámogatás más országokban
A csalódással zárult világbajnoki selejtezők után az Euronews körbenézett, milyen állami támogatást kap a futball - a selejtezősorozatban Magyarországnál többnyire jobban szereplő - néhány exszocialista országban, illetve volt szocialista országok utódállamaiban: Lengyelországban, Romániában, Horvátországban, Koszovóban, Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában, Szlovákiában és Csehországban. Az alábbiakban a régiós országok labdarúgásban alkalmazott állami támogatási formáit tekintjük át:
Országonkénti áttekintés
- Horvátország:
- Fő támogatási formák: Nem csak az eszéki (Osijek) projektben található magyar állami finanszírozás, Várdarócon is épült stadion magyar állami támogatással (7,3 millió EUR). Az új nemzeti stadion (35 ezer fő, ~175 millió EUR) építését a kormány és Zágráb városa közösen finanszírozzák. Az állam földadományozással is támogatja a labdarúgást, például a Velika Goricán épülő Nemzeti futballközpontot és tábort. Az állami, regionális költségvetések és a HNS kezdeményezések fedezik az ifjúsági képzési programokat, a logisztikát vagy a helyi klubok, akadémiák üzemeltetési költségeit.
- Jellemzők: Jelentős infrastrukturális beruházások, ifjúsági programok támogatása, magyarországi finanszírozás is fellelhető.
- Bosznia-Hercegovina:
- Fő támogatási formák: Stadionfelújítások, például a zenicai Bilino Polje stadion (az elmúlt 15 év egyik legjelentősebb sportberuházása) és a szarajevói Grbavica Stadion fokozatos fejlesztése (új lelátó, öntöző-fűtő rendszer, tető).
- Jellemzők: Főként infrastruktúra-fejlesztés.
- Koszovó:
- Fő támogatási formák: Államilag támogatott és nagy önkormányzati stadionprojektek, többéves tőkeprojekt-csomagok, ismétlődő támogatás a labdarúgó szövetségnek. A mitrovicai Adem Jashari Olimpiai Stadion többfázisú, államilag finanszírozott felújításon esik át. A Kulturális, Ifjúsági és Sportminisztérium (MKRS) és a központi kormányzat több millió eurós költségvetéseket hagyott jóvá és különített el stadionok építésére és felújítására (pl. Peja, Ferizaj, Prizren, Vushtrri), melyeknél 10-15 millió eurós nagyságrendű pályázati és projektköltségvetés jelenik meg.
- Jellemzők: Jelentős stadionfejlesztési programok, politikai viták lassíthatják a projekteket.
- Észak-Macedónia:
- Fő támogatási formák: Stadionrekonstrukciós, pályafelújítási projektek zajlottak az elmúlt 15 évben.
- Jellemzők: Főként infrastruktúra-fejlesztés.
- Lengyelország:
- Fő támogatási formák: A 2012-es Eb-hez kapcsolódó infrastrukturális kiadások (közlekedés, stadionok, szállodák) közel 95 milliárd zloty. Jelentős helyszíneket építettek vagy korszerűsítettek, pl. a varsói (60 ezer férőhely) és a chorzówi Sziléziai Stadion (650 millió zloty). Az „Az én pályám - Orlik 2012” program keretében sportpályákat építettek iskolák közelében (1 milliárd zloty költségvetéssel), központi és helyi hatósági finanszírozással.
- Jellemzők: Nagy léptékű infrastruktúra-fejlesztés, központi és helyi finanszírozás, a fiatalok sporthoz való hozzáférésének növelése.
- Románia:
- Fő támogatási formák: Állami források a központi, megyei és helyi költségvetésekből, közvetlen költségvetési források futballakadémiák és egyesületek számára. 2024-ben megduplázott állami pénz az FRF által rangsorolt akadémiáknak utánpótlás-nevelésre. Egyes „történelmi háttérrel” rendelkező klubok (pl. Dinamo București a belügyminisztériumon keresztül) közvetlenül kapnak állami támogatást.
- Jellemzők: Fókusz az utánpótlás-nevelésre és klubok támogatására, állami intézményekhez kötődő klubok kiemelt támogatása.
- Csehország:
- Fő támogatási formák: A Cseh Labdarúgó Szövetség (FAČR) mint nonprofit szervezet rendszeres állami dotációkat kap a központi költségvetésből (több mint 5,7 milliárd cseh korona értékben) különböző célokra (sportolói és nemzetközi szereplés támogatása, ifjúsági és tehetséggondozás, sportinfrastruktúra és klubok fejlesztése). A labdarúgó-klubok és sportegyesületek helyi önkormányzatoktól is kapnak támogatást.
- Jellemzők: Közvetlen szövetségi és klubtámogatás, kevésbé támaszkodik adókedvezményekre vagy TAO-szerű konstrukciókra, mint a magyar modell. Az átláthatóság és a támogatási rendszerek szabályozása közéleti viták témája.
- Szlovákia:
- Fő támogatási formák: A szlovák állam évente mintegy 110-150 millió eurót költ sporttámogatásra a Sporttámogatási Alapon és más költségvetési tételeken keresztül. Jelentős közpénz érkezik Magyarországról is (Bethlen Gábor Alap, Mol - Új Európa Alapítvány) a határon túli magyar közösségek támogatására. Voltak Európai Unió által támogatott projektek is.
- Jellemzők: Éves sporttámogatási keret, diverzifikált források, határon túli magyar közösségek támogatása.
tags: #foci #allami #tamogatas #torveny
