A Futballbírói Hivatás: A Kihívásoktól a Díjazásig Magyarországon és Európában
A futballbíráskodás soha nem volt egy könnyű szakma, ahol a sportág iránti szenvedély gyakran személyes szintre emeli az ítéletek megítélését. Játékvezetőnek lenni nem a leghálásabb feladat, és ez talán minden sportágra igaz a világon. Különösen Spanyolországban számít valódi túlélőtúrának, ahol a bírók a legmagasabb fizetéseket vihetik haza Európában, mégis folyamatos kritikák kereszttüzében állnak.
A Spanyol Játékvezetés és a Legmagasabb Díjazás
Egy friss jelentés szerint a spanyol élvonalbeli játékvezetők akár 300.000 eurót is kereshetnek évente, ha legalább 20 mérkőzést vezetnek egy szezonban. Azok a játékvezetők, akik nemzetközi mérkőzéseken is szerepet kapnak, még magasabb összegeket vihetnek haza. Összehasonlításképpen, a német Bundesliga játékvezetői maximum 194.000 eurót kereshetnek, feltéve, hogy legalább 20 mérkőzésen fújnak. Bár a spanyol bírók fizetése valóban kiemelkedő Európában, ez nem jelenti azt, hogy könnyű dolguk lenne.
Noha a videobírót (VAR) azzal a céllal hozták létre és vezették be a labdarúgás vezetői, hogy igazságosabbá tegyék a játékot, a patinás spanyol lap, a Marca számos súlyos játékvezetői hibával példálózva arról írt, hogy a spanyol játékvezetés a legrosszabb pillanatait éli, ennek ellenére az ottani bírók keresik a legtöbb pénzt. Hiába vezették/vezetik be világszerte egyre több helyen a játékvezetők és partjelzők munkáját segítő videobírót, hétről hétre beszédtémát szolgáltatnak bizonyos ítéletek.
A botrányosan végződött Real Madrid-Almería mérkőzés a spanyol focibírók fizetésére is felhívta a figyelmet. Az eset kapcsán ugyanakkor az is kiderült, mennyit keresnek a futballbírók Spanyolországban: Az első osztályban, a La Ligában tevékenykedő sípmesterek havi 12 500 eurós alapfizetésben részesülnek, és ezenfelül minden mérkőzésért, amelyen bíráskodnak, további 4200 eurót kapnak. Azoknak pedig, akik a VAR-szobában dolgoznak, meccsenként 2100 euró a tiszteletdíja.
A lap szerint a spanyol játékvezetés elérte a mélypontot, a válság bizonyítéka pedig, hogy a Játékvezetői Technikai Bizottság (CTA) rendkívüli értekezletet is összehívott a spanyol első- és másodosztály játékvezetőinek. A CTA-elnök Luis Medina Cantalejo a Marca szerint ezen az értekezleten bejelentette, hogy kilenc játékvezetőt távolítanak el hibáik miatt. Pedig Medina már egy ideje azzal érvel, hogy a spanyol játékvezetők a világ legjobbjai - még ha erről hivatalos rangsora a Nemzetközi vagy az Európai Labdarúgó-szövetségnek, vagy bármely más független szervezetnek sincs. A Marca vizsgálata szerint az viszont biztos, hogy a spanyol játékvezetők keresik a legtöbb pénzt az öt európai topligában (és így vélhetően a világon is).
A lap kiemelte, hogy a videobíró 2018-as bevezetése óta a játékvezetők javadalmazása jelentősen emelkedett. Egy spanyol élvonalbeli bíró, aki egy idényben 20 mérkőzést vezet és emellett 10 meccsen videobíróként működik közre, az évente bruttó 265 ezer eurót (kb. 107 millió forint) kap, amibe beletartozik a fizetése (167 ezer euró), a mérkőzésenkénti fizetés (4830 euró) és a képhasználati jogokért járó bónusz (25 500 euró), míg az asszisztensek évi 70 ezer eurót kereshetnek (meccsenként 1800 eurót). Részletezték, ha egy bíró nemzetközi találkozót is vezet, éves fizetése jóval 300 ezer euró fölé ugrik, attól függően, hogy hány Bajnokok Ligája- (7000 euró/meccs) vagy Európa-liga-mérkőzést (3500 euró/meccs) vezet, nem beszélve arról, hogy a játékvezetők utazását, szállását és étkezési költségeit a szövetség állja - mint kitértek rá, Spanyolországban ezeket a költségeket abból a pénzből finanszírozzák, amit az első két osztály csapatai fizetnek be.
A Magyar Játékvezetők Díjazása és Lehetőségei
Anyagilag viszont még Magyarországon is bőven megérheti ezt a hétvégi mellékállást választani: a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nemrég közölte, hogy újra megemeli a sípmesterek fizetését, egészen a legalacsonyabb osztályig. Ezek után sokan kérdezhetik, mennyi pénzt lehet keresni futballbíráskodással itthon? Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője elmondta: ezek az adatok - számos már fontos és érdekes adattal együtt - nyilvánosak, elérhetőek az MLSZ honlapján.
Amint az előre sejthető, a hazai díjazás jóval szerényebb az Európa egyik legerősebb bajnokságának számító La Liga számainál. Alapfizetésről nincs adat, a meccsenkénti pénzek azonban jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban. A fenti összegek nem tartalmazzák az útiköltséget, derül ki az MLSZ szabályzatából.
| Játékvezetői kategória | Díjazás mérkőzésenként (bruttó) |
|---|---|
| NB I játékvezető | 160 000 Ft |
| NB I asszisztens | 96 000 Ft |
| NB I tartalék játékvezető | 54 000 Ft |
| VAR bíró | 107 000 Ft |
| NB II játékvezető | 77 000 Ft |
| Megye I játékvezető (júliustól) | 28 000 Ft |
| Megye I játékvezető (korábban) | 20 000 Ft |
| NB I női mérkőzés bírója | 40 000 Ft |
| NB I női mérkőzés asszisztens | 27 000 Ft |
| NB I női mérkőzés tartalékbíró | 15 000 Ft |
Kevesebb az emelés a profi bajnokságoknál, viszont az összegeket látva lehet érteni azt is, hogy miért. A két legmagasabb szintű bajnokságban viszont már nagyobbak az összegek: egy NB II-es sípmester meccsenként 77 ezer, míg NB I-es kollégája ennek a dupláját, 160 ezer forintot tehet zsebre a következő szezonban. Érdemes azt is megemlíteni, hogy az NB I-es bírók, ha jól teljesítenek, nemzetközi szinten is vezethetnek meccseket, az pedig már sok ezer euró is lehet meccsenként.
Ha csak a magyar meccseken történt játékvezetésért kapott összegeket vetjük össze, többen is vannak, akik a júliustól májusig tartó futballszezonban átlépték a három milliós fizetési álomhatárt. Ezen a listán első Berke Balázs, aki a 25 meccseért 3,75 milliót kapott. A második Bogár Gergő, aki 23 meccsért 3,45 millió forint bruttót kapott. Megkérdeztük arról a Magyar Labdarúgó Szövetséget, hogy van-e olyan játékvezető a legmagasabb szinten, aki kizárólag a bíráskodásból él. Eddig nem igazán voltak túlfizetve az amatőr szinten bíráskodó futballbírók sem, de a régi kérés most meghallgatásra talált: az MLSZ júliustól 40 százalékkal emelte meg a legerősebb amatőr bajnokságban, a megyei első osztályban közreműködő játékvezetők meccsenkénti díjazását.
Mint grafikonunkból is látszik, a megyei bajnokságok esetén júliustól igen komolyan megemelt bért kapnak a játékvezetők: a megye I-ben a korábban 20 ezer forintos bruttó összeg 28 ezer forintra nő mérkőzésenként, ami 40 százalékos emelést jelent. Egy játékvezetőkkel foglalkozó internetes oldal tavalyi cikkében megemlítette, hogy NB III-as szinttől lefelé alig emeltek valamit a sípmesterek díjazásán, márpedig a bíróhiányban szükség lenne arra, hogy minél több fiatal kapjon kedvet a játékvezetéshez, de jelenleg nem éri meg nekik anyagilag.
A játékvezetés családi hagyomány, nemzetközi porondon: Vad Anita
Utánpótlás-nevelés és Képzés a Játékvezetésben
Magyarország tradicionálisan erős a játékvezetésben, elég csak Zsolt István, Palotai Károly, vagy Puhl Sándor pályafutására gondolni, nekik óriási szerepük volt abban, hogy évtizedek óta a világ élvonalába tartozunk - mondta Kassai Viktor. Ebből is látszik, hogy a játékvezetésben rendkívül fontos a példaképek szerepe, akárcsak a labdarúgók utánpótlás-nevelésében. Kassai Viktort büszkeséggel tölti el, ha őt is példaképként tartják számon, és ennek megfelelően igyekszik megfelelni ennek a szerepnek. Becslése szerint tíz-húsz százalékkal jelentkezhettek többen játékvezetőnek az ő sikerei hatására, de a játékvezetői hivatás elsősorban a külföldi mérkőzések vezetése miatt vonzó, aki eljut a legmagasabb szintre, az meccsről meccsre a világ legjobb labdarúgóival lehet együtt a pályán.
Az utánpótlás fejlesztése a játékvezetésben is kulcsfontosságú, ennek jegyében rendezték meg ebben a bajnoki évben második alkalommal az országos játékvezetői Talent-napot, amelyen a hazai férfi és női élvonal szűk utánpótlásának legígéretesebb tagjai vettek részt. A bajnoki hajrá közeledtével az NB I-es és NB II-es játékvezetők és asszisztensek számára kiemelten fontos állomáshoz érkezett a felkészülési folyamat: sikeresen lezajlott az évközi fizikai felmérés. A bajnoki szezon során immár harmadik alkalommal rendezték meg az asszisztensi napot, amelyen az élvonalban tevékenykedő játékvezetők mellett az NB II-ből, valamint az NB III-ból meghívott fiatal tehetségek is részt vettek.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által elindított VAR 3.0 képzési program nem csupán egy újabb szakmai továbbképzés, hanem a hazai játékvezetés jövőjét meghatározó, komplex fejlesztési projekt. Január 7. és 15. között Telkiben rendezte meg elit edzőtáborát az MLSZ Játékvezetői Bizottsága. A programra a hivatásos NB I-es és NB II-es férfi és női játékvezetők közül egy szűk, gondosan kiválasztott kör kapott meghívást, amelyet több fiatal tehetség egészített ki - azok a bírók, akik a közeljövő játékvezetői utánpótlását jelenthetik.
A Játékvezetői Létszám Növelése és a Toborzás
Néhány évvel ezelőtt még játékvezető hiányról olvashattunk, ám mostanra pozitív fordulat állt be, sokan jelentkeznek. Az utánpótlással kapcsolatban Sipos Jenő elmondta: Az UEFA kampánya nagyban segítette a „Legyél Te is játékvezető” toborzási akciónkat. Hatékonyan hívta fel a figyelmet a játékvezetés fontosságára és a játékvezetői hiány súlyosságára egész Európában, beleértve hazánkat is. Az M4 Sport és az MLSZ közösségi média felületei pedig abszolút segítség volt; nélkülük biztosan nem érhettünk volna el ilyen lenyűgöző eredményeket.
Budapesten például idén annyi a jelentkező, mint utoljára 30 éve volt, amikor Puhl Sándor vezette az USA-ban a vb-döntőt, és kis túlzással mindenki játékvezető akart lenni Magyarországon. A bíróképzés az általános bíróhiány miatt folyamatos, a képzést sikeresen elvégzőket pedig azonnal fel is szívja a rendszer, tehát már a tanfolyam elvégzése után nem sokkal is lehet mérkőzést vezetni.
Kell még a jelentkezéshez erkölcsi bizonyítvány, valamint a fizikai teszt elvégzéséhez egy friss sportorvosi igazolás. Ha esetleg nincs, be kell szerezni egy stoplis sportcipőt, de ebből a játékvezetőknek felesleges a legújabb és legdrágább futballcipőt beszerezni, így ez is megvan körülbelül 15-20 ezer forintból.
