A futballbíró, mint hivatalos személy: feladatok, kihívások és technológiai újítások
A labdarúgó-mérkőzések zökkenőmentes lebonyolításában kulcsszerepet játszik a játékvezetői hármas, vagy nemzetközi mérkőzések esetén a négyes. A játékvezetők nem csupán a szabályok érvényesítéséért felelnek a pályán, hanem számos adminisztratív és előkészítő feladatot is el kell végezniük, hivatalos személyként biztosítva a fair playt és a mérkőzések integritását. A továbbiakban megvizsgáljuk közelebbről, mit is kell elvégeznie egy játékvezetőnek, illetőleg a játékvezetői hármasnak még a kezdő sípszó előtt, a mérkőzés alatt és után, valamint betekintést nyerünk a modern technológia és a díjazás kérdéseibe is.
A mérkőzés előtti teendők
A játékvezetőknek a mérkőzés előtt legalább egy órával, ez az NB I-ben másfél óra, kell a helyszínen megjelenniük. Miután birtokba vették az öltözőt, első dolguk, hogy ellenőrizzék, hogy a játéktér alkalmas-e a mérkőzés megrendezésére. Szemügyre veszik a pálya vonalazását, a kapuhálók állapotát, a talaj minőségét. Miután meggyőződtek róla, hogy minden a legnagyobb rendben, a pálya alkalmatlansága miatt nem fog elmaradni a mérkőzés, visszatérnek az öltözőbe, hogy fogadják a résztvevő csapatok képviselőit.
Ők behozzák a mérkőzés jegyzőkönyvét, illetve a csapatok tagsági igazolásait. Ezeken az igazolványokon a játékvezető a következőket ellenőrzi: a játékos játékengedélyének meglétét, sportorvosi engedélyének érvényességét, majd a későbbiekben a játékos személyazonosságát is az igazoltatáskor. Ezt követően a játékvezető konzultál a mérkőzés főrendezőjével a biztonsági teendőkről.
A mérkőzés közben és után
A játékvezető a mérkőzés során érvényt szerez a játékszabályoknak. Ez a feladatkör a leginkább ismert, hiszen ezt körülbelül mindenki ismeri, aki már látott futballmérkőzést. Érdekesebb lehet azonban, mi történik az öltözőben a mérkőzés végén. Miután a hármas rendben levonult a pályáról, és éppenséggel senki sem akarja rájuk gyújtani az öltözőhelyiséget, a játékvezető kitölti a mérkőzés jegyzőkönyvének rá vonatkozó részét.
Feltünteti a mérkőzés félidei-, és végeredményét, a góllövőket, az esetleges cserék időpontját, a sérült játékosok nevét, a játékvezetői hármas, az ellenőr és a főrendező nevét. Végül lejegyzi a mérkőzésen történt különleges eseményeket, mint például kiállítás vagy rendbontás. Miután minden említésre méltó bekerült a jegyzőkönyvbe, a játékvezető aláírásával látja el azt, mindkét csapat rendelkezésre bocsát egy-egy másolatot, illetve az eredeti példányt az illetékes labdarúgó szövetség részére eljuttatja.
Mindezeket a mérkőzés ellenőrével való konzultáció követi, melyen már csak a három (vagy négy) játékvezető, és az ellenőr vannak jelen. Itt van lehetősége a találkozót kívülről „árgus-szemekkel” figyelő személynek elmondania a meccs során előforduló hibákat, javítandó elemeket. A játékvezetőket az ellenőr 1-10-ig osztályozza, az érdemjegy az ellenőri jelentésből derül ki.
A játékvezetők díjazása és a szakma kihívásai
A játékvezetők körében az évtizedek folyamán, mintegy a közösségi szellemet erősítendő, elterjedt egy remek hagyomány. A szokás szerint a mérkőzésen vezetőbíróként közreműködő játékvezető jó, ha vastag pénztárcával rendelkezik, hiszen hazafelé, ha megállnak egy útszéli vendéglőben, akkor ő fizet. Ez persze nem kötelessége, nem róható meg érte, pusztán egy szép gesztus, mellyel megköszöni segítői közreműködését az adott találkozón. Ez a meghívás általában valamilyen italt, esetlegesen még ételt is foglalhat magában.
Végezetül néhány szót a játékvezetők díjazásáról. Magyar első osztályú sípmesterként 60 000 magyar forintot kap egy mérkőzésért. Ezt a többség sokallhatja, mondván hatvanezer ezért? Ámde, ha azt is hozzáteszem, hogy a Bundesligában 3600 euró (körülbelül 860 000 Ft) a játékvezető honoráriuma egy mérkőzésért, mindjárt nem tűnik olyan soknak a magyar bírók fizetése.
| Bajnokság | Pozíció | Díjazás (mérkőzésenként) |
|---|---|---|
| NB I (Magyarország) | Játékvezető | 60 000 Ft |
| Bundesliga (Németország) | Játékvezető | 3600 € (kb. 860 000 Ft) |
Mindezek tükrében mindenki maga eldöntheti, szívesen lenne-e játékvezető. Az elismerés és a pénzügyi vonatkozás miatt biztosan, de azt, hogy hétvégéről hétvégére korlátlanul szidhassák az összes felmenőjét, nehezen viselné a többség. Kitartás, elhivatottság, rátermettség szükséges ehhez a hivatáshoz.
A játékidő és a modern technológia: VAR és félautomata lesrendszer
Az aktív játékidő növelése nem újkeletű dolog, nem most tűzte a FIFA a zászlajára. Már a '90-es évek elején is szó volt arról, hogy növelni kell. Olyan 46-48 perc volt nagyjából akkor az aktív, tiszta játékidő, ezen kellett változtatni. Ebből a nagyjából 48 percből 8 percet birtokolták a kapusok a labdát, tehát a 22 játékosra jutott 40 perc, azaz egy-egy játékosra nagyon durván olyan két perc aktív játékidő. Már az 1994-es világbajnokság előtt is felhívták külön a játékvezetők figyelmét a hozzáadott időre, ami egyébként a labdarúgás játékszabályaiban benne volt addig is, és ez az aktív játékidő fölment olyan 55 percre. Ezt az 55 percet próbálják tovább növelni.
Videótechnológia a futballban
Nem véletlen, hogy maga a játékidő az kétszer 45 perces, ugyanúgy, ahogy az iskolai órák is, az emberi figyelemmel van kapcsolatban ez az egyszerű tény. A korábbi FIFA-bíró és játékvezetői bizottság elnöke, Hanacsek Attila a Sportrádió "Hazafutás" című műsorában beszélt arról, hogy nagyon bízik abban, hogy nem lesz rendszer a 100, vagy 110 perces mérkőzés. De egyelőre még nem kaptunk semmiféle erre vonatkozó iránymutatást. Az persze korábban is élt, hogy minden elvesztegetett időt, azt, ami nem a játék természetes része, azt hozzá kellett adni pluszban a félidőkhöz, be kellett számítani a mérkőzés idejébe. A katari világbajnokság előtt volt egy olyan útmutató is a játékvezetők számára, hogy a gólöröm miatt elvesztegetett időt is adják hozzá a bírók. A vb-n, egy sajnálatos sérülés miatt is extrém dolog volt, hogy közel harminc percet játszottak pluszban, ami Hanacsek szerint nem biztos, hogy helyes irány.
A VAR rendszer hatása
Sokan féltek, amikor a tavalyi bajnokságban elindult Magyarországon is a VAR. Tartottak attól, hogy majd extra hosszabbítások lesznek és nagyon meg fog növekedni a mérkőzések időtartama. Ehhez képest 1,6 perccel nőtt a meccsek átlagos ideje a nem VAR-os időszakhoz képest. Már több mint 250 mérkőzés tapasztalata van a hátunk mögött. Az esetek döntő többségében, ha a videóbíró kihívja a játékvezetőt, annak többnyire nagyon komoly és egyértelmű, nyilvánvaló oka van. Valami olyan tényt, körülményt, eseményt hagyott esetleg figyelmen kívül a pályán lévő hivatalos személyek egyike, ami indokolja azt, hogy azt az eredeti döntését esetleg felül kell vizsgálni, vagy meg kell változtatni.
De vannak ellentétes példák is. Nálunk talán három olyan eset volt, amelyeknél a játékvezető fönntartotta a korábban meghozott döntését, de jellemzően, olyan 97-98 százalékban azért oka van, ha a videóbíró egy felülvizsgálati folyamat eredményeként, 12 vagy 32 darab kamerát nézve javasolja a felülvizsgálatot a pályán működő játékvezető számára. Hanacsek Attila őszintén szólva egy kicsit szkeptikus volt magával a videóbíró-rendszerrel kapcsolatosan a kezdetek kezdetén, nagyon féltette a játékot attól, hogy az érzelmeknek az áramlását akadályozza majd. De aztán maga is szembesült a tényekkel. Ha az NB I őszi szezonját nézzük, a tavalyi, illetve a tavalyelőtti bajnokság hasonló időszakához képest, több mint 80%-kal csökkent a súlyos játékvezetői, illetve asszisztensi hibák száma. Tehát lehet mondani azt, hogy furcsa a rendszer, hogy idegen a játéktól, de azt nem, hogy rossz lenne.
A félautomata lesrendszer
Az őszi idény vége után az élvonalban működő játékvezetőknek tartottak egy frissítő kurzust, hogy ne essenek ki a gyakorlatból, és ennek a frissítő kurzusnak az egyik napirendi pontja volt a világbajnokságnak a tapasztalatai. Az első és fontos tanulsága volt a világbajnokságnak számunkra, hogy Katarban vizsgázott a félautomata lesrendszer. Ez a technológia minden olyan szituációban, minden olyan helyzetben, ahol leshelyzet állhat fent, képet küld a VAR-szobába, és ezeknek a helyzeteknek a kiértékelését továbbra is emberek végzik - ezért félautomata, mert a képet a rendszer állítja elő, de annak az értékelését továbbra is emberek végzik, és a végső döntés természetesen a játékvezetőé.
A labdába van egy beépített érzékelő, ami a rúgás pillanatát hivatott segíteni, és külön 12 kamera volt telepítve a világbajnokság minden stadionjában. Ezért is volt nagyon érdekes, hogy ha nincs ez az új rendszer ott a nyitómérkőzésen, akkor Hanacsek biztos benne, hogy igazából senki nem észlelte volna azt a leshelyzetet. Ez a félautomata rendszer nagyban fölgyorsítja a döntéshozatali folyamatot, a FIFA-nak ez is volt a célja vele. Azt nem tudni, hogy - mindenféle bírálat és véleménynyilvánítás nélkül - mennyire szolgálja a játék érdekét, hogy itt ilyen 1,2 centiméteres helyzetek döntsenek.
Magyarországon egy másik rendszert használnak, mint amit a világbajnokságon. Nyilván ez egy nagyon drága dolog. Maga a videóbíró-rendszer is egyébként egy horribilis összegbe kerül a Magyar Labdarúgó Szövetség számára. Egy érdekes adat: 570 embernek a munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez a videóbíró-rendszer meg tudjon valósulni kilenc hónap alatt Magyarországon. Ez a vb-n látott félautomata rendszer a közeljövőben, a tavaszi szezonban biztos, hogy nem lesz nálunk, de nyilván ez a jövő. Ami miatt bennünket támadtak korábban - Hanacsek Attila hozzáteszi, nagyon sok esetben jogosan - az az volt, hogy ilyen leshelyzeteknél viszonylag hosszú idő telt el, mire megszületett egy döntés. Saját egyéni felmérés szerint 2 perc 30 másodperc, vagy 2 perc 45 másodperc az az idő, amit még a publikum tud tolerálni.
Magyar játékvezetők a nemzetközi színtéren
Sajnálatos dolog, de azt azért tudni kell, hogy egész Európából 11 játékvezetőt hívtak és jelöltek a tornára. Az egy sportdiplomáciai kérdés, hogy a kontinentális szövetségek hány játékvezetőt delegálhatnak egy ilyen fontos világeseményre. Azért nehéz összehasonlítani a földrészek játékvezetését egymással, de az azért kijelenthető, hogy az európai játékvezetés tradicionálisan mindig a többi kontinens előtt járt, tehát talán méltatlan, hogy ilyen kevesen juthattak ki Európából. Ebbe a tizenegy főbe magyar játékvezető sajnos nem került be, de azért dolgoznak, és azért küzdenek, hogy a következő világbajnokságra jusson ki majd magyar bíró.
tags: #foci #biro #hivatalos #szemely
