Focifotózás: Az ISO beállítások mesterfogásai a tökéletes pillanatért

A sportfotózás egy izgalmas és kihívásokkal teli műfaj, amely számtalan lehetőséget kínál drámai és élettel teli képek elkészítésére. Nincs még egy olyan terület, ami egyszerre tartogat izgalmas eseményeket, ragyogó színeket és tökéletesen megismételhetetlen helyzeteket. A labdarúgás, mint a világ legnépszerűbb sportága, különösen hálás téma lehet a fotósok számára. Ahhoz, hogy igazán jó sportfotókat készítsünk, elengedhetetlen a fényképezőgép alapvető beállításainak, a rekesznek, a záridőnek és az ISO-nak a mélyreható ismerete és tudatos kezelése.

A legtöbb sporteseményen a profi fotósok foglalhatják el a legjobb helyeket, ahonnan jó rálátásuk van a történésekre. Viszont kis leleményességgel és szerencsével magunk is készíthetünk jó felvételeket. Az alábbi útmutató a sportfotózás, különösen a focifotózás ISO beállításaira fókuszál, de kitér az expozíciós háromszög más elemeire és a sikeres sportfotózás egyéb fontos szempontjaira is.

Az ISO érzékenység alapjai a fotózásban

Az ISO érzékenység, gyakran egyszerűen csak „ISO” -ként említve, egy számérték, amely meghatározza a fényképezőgép érzékelőjének fényérzékenységét. A zársebesség és a rekesz mellett az ISO az expozíciós háromszög kulcsfontosságú eleme, amelyet a fotósok állítanak be az optimális expozíció elérése érdekében a képen. A fényképezőgép fényérzékenysége (ISO-érzékenység) a rendelkezésre álló fény mennyiségének megfelelően állítható. Az ISO értékek általában 100-nál kezdődnek és 200, 400, 800, 1600 stb. növekményekben növekednek. Minden lépés az ISO-ban az érzékenység duplázódását jelenti, lehetővé téve a fényképezőgép számára, hogy világosabb képeket készítsen alacsony fényviszonyok között.

Alacsony és magas ISO értékek hatása a képminőségre

Az ISO érték szabályozza, hogy a fényképezőgép szenzora mennyire érzékenyen reagál a fényre. Általánosságban elmondható, hogy a magasabb értékek kiválasztása nagyobb záridőt tesz lehetővé azonos rekeszérték mellett. A beállított értékek mindig pontosan duplázódnak, például: 100, 200, 400, 800, 1600, 3200, 6400 és így tovább.

• Alacsony ISO értékek (pl. ISO 100 vagy 200): Kevésbé érzékenyek a fényre, tiszta, éles képeket eredményezve minimális zajjal. Ezek az értékek ideálisak világos fényviszonyokhoz, például nappali, erős fényben vagy jól megvilágított környezetben, mint egy stúdióban. Ha kifejezetten zajmentes képeket akarsz készíteni, akkor tartsd alacsonyan az ISO-t. Ha olyan a helyzet, hogy tudsz hosszú záridővel fotózni (van stabil alátámasztás és nem mocorog a témád), akkor mindenképpen használd ki a lehetőséget, és „csavard le” az ISO-t.
• Magas ISO értékek (pl. ISO 1600 vagy 3200): Érzékenyebbek a fényre, lehetővé téve világosabb képeket sötétebb körülmények között, de gyakran digitális zaj (szemcsésség vagy kép torzítás) keletkezésével. Az ISO 400-tól felfelé pedig egyre nagyobb fényérzékenységet kapunk, ami ideális gyengébb fényviszonyok között, például beltérben, esti fotózáskor vagy olyan szituációkban, mikor kevés fény áll rendelkezésünkre a fotók elkészítéséhez.

Az ISO megfelelő beállítása közvetlenül befolyásolja a képek zajosságát. Minél magasabb az ISO érték, annál nagyobb a digitális zaj, ami az elkészült képek minőségének romlásához vezethet. A modern kamerák fejlett zajcsökkentési technológiával rendelkeznek, de még ezeknél is észlelhetővé válik a kép romlása, ha az ISO túl magasra van állítva. Az új generációs MILC fényképezőgépek sokkal jobb zajtűréssel rendelkeznek magasabb ISO beállítás mellett, mint egy régebbi alap DSLR kamera.

Érdemes tehát alacsonyan tartani az ISO értéket, amennyiben a fényviszonyok megengedik, és csak akkor növelni, ha feltétlenül szükséges. A „zaj” csökkenthető a magas ISO zajcsökkentés engedélyezésével. Érdemes otthoni nyugodt környezetben állványra vagy egy fix pontra rögzíteni a fényképezőgépet és beállítani az adott fényviszonyokhoz ideális expozíciós beállítást. Majd ezt követően emelni és csökkenteni az ISO értéket és megnézni az elkészült fotókon a változást.

Az expozíciós háromszög: ISO, rekesz és záridő

A fotózás egyensúlyra épül: a záridő, a rekesz és az ISO hármasa határozza meg a kép végső minőségét. Amikor beállítjuk a rekeszt, a záridőt és az ISO-t, akkor mindenképpen biztosítanunk kell a megfelelő expozícióhoz szükséges fénymennyiséget, de egy sor további technikai és komponálási igénynek is meg kell felelnünk.

• Rekesz: A rekesz a nyílás, amin keresztül beáramlik a fény. A rekeszérték arról szól, hogy mekkora ez a nyílás. A legnagyobb blendenyílásnál kapod a legkisebb mélységélességet. Míg ha azt szeretnéd, hogy mély sávban éles legyen a képed, akkor szűkítened kell a rekesznyílást. Viszont ha szűkül a rekesz, akkor egyre kevesebb fény csordogál be rajta - azaz tovább kell nyitva hagynod.
• Záridő: A záridő az az időtartam, ameddig a nyílás nyitva van. Ha azt látod a képen, hogy a háttér éles, de maga a témád bemozdult, és emiatt életlen, akkor a záridőn kell módosítanod. Egy gyorsan mozgó sportolónak akkora a sebessége, hogy legalább 1/250-ed záridőre van szükség, hogy a bemozdulásokat elkerüljük.
• ISO: A fényérzékenység, mely kompenzálhatja a rekesz és záridő korlátait. Ha megnöveled az ISO-t, azzal is nyerhetsz annyi plusz fényt, hogy lecsökkentsd a záridőt.

A lényeg az, hogy ha csökkented az egyiket, akkor növeld a másikat, ha azonos fényértéken akarsz maradni. Nő a blende - csökken a záridő, csökken a blende - nő a záridő. Az ISO-skála egyes lépései között egy rekesznyi különbség van. Az ISO 100-nál kétszer érzékenyebb az ISO 200, így 1-gyel kisebb rekeszt használhatsz; az ISO 400 négyszer olyan érzékeny, ami 2-vel kisebb rekeszt tesz lehetővé. Az, hogy a fényérzékenységet meg tudod változtatni a digitális gépeken, azzal az előnnyel jár, hogy akkor is használhatod ugyanazt a blende- és záridő-értéket, ha időközben megváltoznak a fényviszonyok, mondjuk árnyékos helyre mész.

ISO beállítások focifotózásnál

A labdarúgó mérkőzések fotózása során a körülmények drámaian eltérhetnek, attól függően, hogy zárt térben (terem, sportcsarnok) vagy szabadtéren zajlik az esemény, és milyen a megvilágítás. Ezek a tényezők alapvetően befolyásolják az ISO beállítások megválasztását.

Zárt téri és esti focifotózás

A speciális eset a labdarúgó mérkőzés, mert ugyan szabad téren játsszák, de gyakran sötétben. Tapasztalatok szerint ekkor a fényerősség a pályán megegyezik az átlagos terem fényerejével. Zárt téri sporteseményeknél, amikor a fotózandó téma rendkívül gyorsan mozog, kénytelenek vagyunk magas ISO értékeket használni.

A hivatalos sportversenyeken, főleg, ha az nemzetközi szintű, nagyon pontosan meg van határozva a világítás mikéntje. Azaz a pályán mindenhol egységes fénynek kell lennie, fotós nyelvre lefordítva ez körülbelül az alábbi beállításokat teszi lehetővé: ISO 800, f/2.8 és 1/400 mp záridő.

Szeretnéd a tökéletes képet elkészíteni, de a fények nem éppen a legjobbak? Jó lenne megállítani a középdöntőt, mert nagyobb zársebességre van szükséged? Egyszerű a megoldás: ha nagyobb ISO értékre állítod a géped, akkor magasabb zársebességet használhatsz, így több lehetőséged lesz a tökéletes kép elkészítésére. A profi sportfotósok 1/1000 másodperc körüli zársebességet alkalmaznak, hogy „stop motion” felvételeket készíthessenek. Éjszaka magasabb érzékenységű ISO-t kell használni, akár 1600-as vagy annál magasabbat is.

Nappali, szabadtéri focifotózás

A kültéri sporteseményeken, főleg, ha valamilyen tömegsport-rendezvényről van szó, sokkal nagyobb a mozgásterünk. Egy napfényes focimeccsen az alábbi beállításokkal lehet fotózni: ISO 200, f/4 és 1/500 mp záridő. A jobb fényben az autofókusz is gyorsabban működik.

Bukatója a nagyon napos időnek, hogy a sportoló arca sötét lesz, ezért körülbelül 2/3 fényértékkel érdemes túlexponálni a teleobjektívvel készített közeli képeket.

A következő táblázat összefoglalja az ajánlott ISO beállításokat különböző fényviszonyok és fotózási célok szerint:

Felszerelés és technikai tippek focifotózáshoz

A jó sportfotók elkészítéséhez nem csak a beállítások ismerete, hanem a megfelelő felszerelés és a helyszínismeret is kulcsfontosságú.

Objektívek és felszerelés

A titok, hogy egy sporteseményen jó képet készíts, viszonylag kevés dolgon múlik. Ezek közül az egyik legfontosabb az objektív. A fotózás legtöbb válfajával ellentétben a sportfotózás alkalmanként a létező legnagyobb és legdrágább felszerelést igényli. Ez teszi lehetővé, hogy akárhonnan fotózhass, beleértve a pálya végét is, mégis látszódjon a képen a játékos gyöngyöző homloka. Egy hosszú objektív lehetővé teszi, hogy a zsúfolt pályán kiemelj egyetlen egy embert.

A teleobjektív használata kiemelten fontos. Kompakt gépeken ez a minimum 3x-os zoom-ot (kisfilmes gépre vetítve 105mm-es fókusztávolság), de inkább az 5x-ös, vagy akár 8-12x-es zoom-ot jelenti. Ha a pálya közelébe tudunk férkőzni, akkor is legalább 8-10 méterre történnek az események tőlünk, ezért a legjobb az 4-7x-es zoom körüli beállítás. Az egyre terjedő és szerencsére olcsóbbá váló digitális tükörreflexes gépeknél a teleobjektív a 70-300, 100-400, 70-200mm-es gyújtótávú objektíveket jelenti. A legtöbb tükörreflexes gépnél a hagyományos negatívkockánál kisebb CCD/CMOS érzékelő miatt a felhelyezett objektívek gyújtótávolsága megnő. Nikon gépeknél 1,5x, Canon-nál 1,6x-os az érték.

Amikor sportfotózáshoz keresel megfelelő objektívet, a következőket kell figyelembe venned:

• Gondolkozz el egy 300 vagy 400 mm-es objektív vételén, ha megengedheted magadnak. Ha nem, szerezz be egy 70-200 mm-t.
• F/2.8 vagy f/4 érzékenységű fényáteresztő lencsét válassz. Kerüld az f/5.6-os lencsét, mint a tüzet!
• Általában minél nagyobb és nehezebb az objektív, annál jobb.
• Ellenőrizd, hogy van-e az objektíven bemenet az állványnak.
• Olyan objektívet keress, ami kiállta az idő próbáját.

Fontos, hogy a felszerelésedet könnyen elérhető helyen tartsd. Sok sportfotós övtáskát, övrendszert vagy fotós mellényt használ munka közben, hogy gyorsan tudja cserélni az objektíveket és biztonságos helyen tarthassa a memóriakártyákat.

Vakuzás és bemozdulás

A legtöbb eseményen a mérkőzés alatt TILOS a vaku használata. A vaku fénye megzavarhatja a játékosokat, és megőrjíti az edzőket. Tulajdonképpen amúgy sem tudunk sokra menni egy átlagos beépített vakuval, mert ezek a fénykeltő eszközök maximum 6-8 méterre hatásosak. Ha szabadtéri sporteseményt fényképezel, mint a foci vagy a baseball, soha ne használj fényképezőgépes vakut. Ezért fontos ismerni, hogyan lehet a vaku helyett az ISO beállításaival bűvészkedni, mert akkor nem is lesz szükséged vakura. Bármilyen sportot is fényképezel, az a legjobb, ha hozzászoksz, hogy vaku nélkül dolgozz.

A bemozdulás az, aminek csak akkor örülünk, ha kifejezetten szerettük volna, egyébként bosszantó. Gyorsan mozgó fotóalanynál (gyerekek, állatok, sportolók, kocsik) könnyen előfordulhat, hogy csak egy elmosódó szellemkép látszik a fotón. Fényképezéskor próbáld meg minél jobban stabilizálni a karod: ne fotózz félkézzel, és ha lehet, könyökölj rá valamire, vagy támaszd a felkarodat a mellkasodhoz. Az állvány sem csak gyengéknek való, hanem alapvető fotósfelszerelés.

Van viszont olyan is, hogy egy fotós kifejezetten a bemozdulásra hajt. A bemozdulás dinamikussá teszi a képet, érzékelteti a mozgást. A Getty Images és a Reuters sok fotósa használja ezt a technikát, hogy dinamikussá tegye a képeit, és hogy csak a kép témája legyen tiszta és éles, semmi más zavaró tényező: 1/100 vagy 1/80-nál a sportoló élesen áll a kép fókuszában, de a háttér elmosódott lesz és nagyon vagány.

A sportfotós gondolkodásmódja és felkészültsége

A technikai tudás mellett a fotós felkészültsége és mentalitása is jelentősen hozzájárul a sikeres sportfotózáshoz.

Ismerd meg a sportot

Mármint tényleg ismerd meg a sportot. A sportfotózás nagy részében meg kell jósolnod a várható eseményt. Soha (legalábbis szinte soha) nem lesz meg a tökéletes képed arról, hogyan vetődik a kapus a labda után, ha mindig csak reagálsz a történésekre, nem pedig előre felkészülsz a dolgokra; neked is ugyanannyira készen kell állnod a játékra, mint maguknak a játékosoknak. Tökéletesen és alapjaiban értened kell az adott sportot és a zsigereidben kell érezni a ritmusát ahhoz, hogy igazán jó képet tudj készíteni.

Helyismeret, bátorság és kitartás

Szükséges tehát a fotós, aki az első lépést megtette azzal, hogy elment egy sporteseményre. Viszont muszáj néhány egyéb jó tulajdonsággal felvérteznie magát, mint a helyismeret, bátorság és kitartás. Helyismeret alatt azt értem, hogy ismerjük meg az összes helyet, ahová odajuthatunk, ne ragadjunk meg a lelátónál, próbálkozni kell, ehhez is szükséges a bátorság. Bátran vágjunk neki a helyszínnek hamarabb, térképezzük fel, hogy melyik kanyarban, honnan tudunk majd jó képeket készíteni. A kitartás sok szempontból a legfontosabb tulajdonsága a sportfotósnak. Egy-egy jó pillanatért hosszú perceket, esetleg órákat kell várnia, s előfordulhat az is, hogy egyáltalán nem sikerül az adott eseményen valami kimagasló fotót készíteni. Rengeteg képet kell készíteni, sok lesz olyan, amiről lemarad a lényeg, ami életlen lesz, ami nem úgy sikerül, ahogy elképzelte.

Kísérletezés és a környezet kihasználása

Nem kell minden sportfotónak ugyanúgy kinéznie. Amikor fotózol, próbálj meg eredeti lenni és próbálj ki valami újat. Ne feledkezz meg a környezetről sem. Lehet ez egy éljenző rajongókkal zsúfolt stadion, vagy az ünneplő tömeg a parkolóban - a környezet kifogyhatatlan lehetőségek kincsesbányája, ahol megörökítheted a játék hangulatát miközben nem is magát a meccset fotózod. Ha van nagyobb látószögű lencséd, például 10,5 mm-es vagy 14 mm-es, mássz fel olyan magasra, amilyenre csak lehet, és készíts egy képet az izgatott rajongókkal teli stadionról.

A legjobb sportfotósok is több száz képet készítenek egy labdarúgó mérkőzésen. Körülbelül minden 10. kép lesz használható (megfelelően éles, világos, és a téma jó rajta), és ebből a minden 10. képből választanak ki egyet-kettőt, ami esetleg elfér egy újságban. Nem szabad elkeseredni, ha az első próbálkozások látszólag kudarcba fulladnak.

tags: #foci #fotozas #iso

Népszerű bejegyzések:

• Információk a Nyírsuli Akadémiáról
• A klubváltás hatása a Ronaldo mezekre
• Magyar Eurovíziós részvétel és A Dal
• A Férfi kézilabda világbajnokság bronzmeccseinek összefoglalója
• A PMFC-Nyíregyháza történelmi párharcai