A labdarúgóklubok elnökeinek szerepe és hatása a magyar futballban
A labdarúgóklubok elnökei kulcsfontosságú szerepet játszanak egy egyesület életében, formálva annak jövőjét, sportpolitikai irányvonalát és gazdasági stabilitását. A klubtulajdonlás, -finanszírozás és sportszponzoráció kifejezések tartalma jelentősen megváltozott az idők során, különösen a rendszerváltás utáni években.
Egy korszakos elnök: Gschwindt Ernő és a Ferencváros
A magyar futballtörténelem egyik legkiemelkedőbb alakja, aki jelentősen hozzájárult egy nagy klub fejlődéséhez, Gschwindt Ernő volt, a Ferencvárosi Torna Club második elnöke. Pénzénél, kapcsolatait és üzleti érzékét latba vetve előzte meg korát, alapjaiban reformálva meg az akkori klubvezetést.
Gschwindt Ernő életútja és vállalkozói háttere
Az 1881. szeptember 27-én, Budapesten született Gschwindt Ernő rendkívül gazdag családból származott. A Gschwindt Rt. élén állt, amely szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyárként működött. Cégét nagyapja, Gschwindt Mihály alapította, miután az állam magához vonta a dohánymonopóliumot, és szeszgyártásra váltott. Az unoka bölcsészettudományi doktori címet szerzett Pesten és Heidelbergben, kereskedelmi akadémiát végzett, és kémiai tanulmányokat is folytatott.
Az I. világháborúban négy esztendőt töltött a fronton, és Károly-csapatkereszt kitüntetésben részesült. Konzervatív politikusként a képviselőház tagja is volt 1922 és 1931 között. Nem mellesleg Gschwindt a századfordulón Magyarország hetedik leggazdagabb embere volt.
A Ferencvárosi Torna Club élén
A Ferencvárosi Torna Club alapító elnöke, idősebb Springer Ferenc 1920-ban hunyt el. A klub kegyeletből három esztendőn át betöltetlenül hagyta az elnöki tisztséget. 1923-ban azonban „a kegyelet még ma is hatalmában tartja az FTC minden tagját, az egyesület sok ágú működésének irányítása mégis azt parancsolta a klub vezetőinek, hogy haladék nélkül megfelelő utódot keressenek az üresen maradt elnöki székbe” - írta a Nemzeti Sport. A választás nem volt könnyű, mert kimondatott, hogy a kiválasztottnak „sporthoz értőnek, sőt azért rajongónak, tekintélyesnek, sokak által ismertnek és emellett »ortodox« ferencvárosi polgárnak kellett lennie”. Ez volt az 1881-ben született Gschwindt Ernő, akiről csak az derül ki a lapból, hogy korábban futballozott, az autózás a szenvedélye, a „franzstadti” kötődést pedig az jelentette, hogy a Gschwindt Rt. központja az Ipar utcában volt.
A professzionális labdarúgásért vívott küzdelem
Gschwindt korszakos időpontban vállalta az elnökséget, hiszen forrongott futballsportunk, az „egyiptomi csapás” (a párizsi olimpián 0:3 Egyiptom ellen) után különösen. Gschwindt „könyörtelen tisztogatást sürget”, szerinte nincs más hátra, mint az amatőr és a professzionista labdarúgás szétválasztása. Harcba szállt a profizmusért, Szigeti Imre szakosztályelnökkel és ifjabb Springer Ferenc elnökségi taggal hosszasan egyeztetett a klubokkal, eleinte nem sok sikerrel, mert „az egyesületek nagy részében akár taktikai, akár egyéb okokból nem nyilvánult meg e célra kellő megértés és készség”. Ahogy a sportadó csökkentéséért vívott harcban is - nincs rá jobb szó - elárulták. Sikerrel kecsegtetően tárgyalt Klebelsberg Kuno kultuszminiszterrel a cél érdekében, ám végül nem ért révbe a kezdeményezés, mert miközben ő tárgyalt, a szövetségek - élükön az MLSZ-szel - folyamatosan pocskondiázták a kultuszkormányt.
A magyar futball története (2000)
A félreértések elkerülése végett hamar leszögezte, hogy klubja „természetesen részt fog venni az új profi alakulásban, és ott is meg akarja tartani a vezető szerepet”. És büszkén jósolta: „Az FTC sohasem lesz gyengébb, mint amilyen erős ma!” A csapat Ferencváros FC néven nevezett a profi bajnokságba. Miközben Gschwindt csatázott, elkészült a Fradi-pálya tribünje, ami 3200 férőhelyes többletet jelentett. Szükség volt rá, mert a Fradi 1926-ban, 1927-ben és 1928-ban bajnok lett, a siker pedig ugyebár nézőcsalogató.
Konfliktusok és lemondás
Gschwindt megnézett minden fillért, de nem volt kicsinyes, hiszen a kispadon Tóth Potya Istvánnal, a pályán pedig olyan klasszisokkal, mint Berkessy Elemér, Bukovi Márton, Kohut Vilmos, Takács II József, Toldi Géza és Turay József büszkélkedhetett a klub. Nem tűrte az ügyeskedést, átlátott a szitán, akadtak fenntartásai, mert 1929 tavaszán bejelentette visszavonulási szándékát, az Üllői úti futballvezérek csak nagy nehezen tudták rávenni a maradásra. Ennek ellenére „Szigeti Imre nem önszántából, hanem a mi kívánságunkra mondott le. Szigeti Imre levelében az ő saját érdekét szolgáló oly megállapítások és kijelentések is foglaltatnak, amelyekkel mi nem értünk egyet; azt mindenképpen perhorreszkáljuk, hogy Szigeti Imre saját személyéhez kapcsoltan foglalta levelébe elnökünk, Gschwindt Ernő úr nevét. Az a vélekedés pedig, hogy a »Ferencváros mai fegyverzetében szinte úgy jelentkezik, mint Szigeti vagyona egy jelentős részének sportra felváltott megjelenési formája« a való tényekben igazolást nem nyer. t. Gschwindt Ernő s. k.”
Enyhén szólva is rosszul tűrte Szigeti manővereit, bizonyítja, hogy igyekezett teljesen saját kezébe venni az irányítást, minden ügy rajta vagy a likőrgyári, szigorúan üzleti alapon szervező munkatársain ment át. A kényeztetéshez szokott futballisták morogtak. Gschwindt elzárkózott, gazdasági vezérként talán nem is értette a kérdést, de tetteiben következetes volt. Tóth Potya edzőt menesztette, mert állítólag tárgyalt a Hungáriával. „Neki éppen olyan nagy mértékben kellett volna becsülnie a Ferencváros súlyát, erejét, tekintélyét, mint ahogyan mi őt megbecsültük” - mondta, az ifjú Sárosi „Gyurkáról” pedig leszögezte, nincs arra mód, hogy „kezdőnek számító játékosok szerződtetésénél olyan igényeket elégítsünk ki, amilyeneket a hosszú éveken át nagy érdemeket szerzettek sem igen mernek támasztani”. Határozottan kijelentette, hogy semmi pénz zsebből, „amit a szerződés biztosít nekik, az utolsó fillérig mindig pontosan megkapják” a játékosok.
Aztán 1931 nyarán az újabb dél-amerikai túra hatalmas anyagi veszteséggel járt. Gschwindt gavallér volt, saját zsebéből állta a cechet, majd lemondott. Kiderült, hogy bármit javasolt a Fradinál, leszavazták. „Végül is az az igazság, hogy a Fradinak csak a pénz kellett, de beleszólni a dolgokba nem engedték - mondta egykori cégvezetője. - Szinte kellemetlen volt nekik egy ilyen Gschwindt-féle szókimondó ember.” Egy esztendővel később, 1932. augusztus 29-én, Budapesten hirtelen hunyt el. Temetésén nyolc Fradi-játékos vitte a koporsóját.
Gschwindt Ernő adatai összefoglalva
| Adat | Leírás |
|---|---|
| Született | 1881. szeptember 27., Budapest |
| Elhunyt | 1932. augusztus 29., Budapest |
| Gazdasági élet | Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár (1907-1932, vezérigazgató), Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete, Országos Szeszértékesítő Rt., Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (igazgatósági tag), Magyar Nemzeti Bank (számvizsgáló, váltóbíró), Kereskedelmi és Iparkamara (tag) |
| Politikai élet | Országgyűlési képviselő (Egységes Párt, 1922-1931) |
| Labdarúgás | A Ferencvárosi TC/Ferencváros FC elnöke (1921-1931) |
Mezey György - A sokoldalú vezető
A modern magyar labdarúgás történetében is találunk olyan vezetőket, akik edzői és adminisztratív posztokon egyaránt kimagaslót alkottak. Mezey György, akinek neve szorosan összefonódik a magyar válogatott 1986-os világbajnoki szereplésével, példa erre.
Játékos- és edzői karrier
Mezey György 1941. szeptember 7-én született Topolyán. Játékosként megfordult a Rákosligeti AC (1954-1961), TFSE (1961-1965), Budafoki MTE (1965-1966, 1967), Keszthelyi Haladás (1966-1967) és MTK (1968-1969) csapatainál. A nemzeti csapatnál először 1980 és 1982 között dolgozott, mint Mészöly Kálmán pályaedzője. Ezután a magyar olimpiai válogatottat irányította, majd 1983-ban őt nevezték ki az A-válogatott szövetségi kapitányának. Mezey három év alatt 30 mérkőzésen ült a válogatott kispadján, ebből 18-szor győzelmet aratott nemzeti együttesünkkel. A magyar válogatott vele jutott ki az 1986-os mexikói világbajnokságra - hazánk azóta sem vett részt vb-n.
Vezetői pozíciók a magyar és nemzetközi futballban
A kétszeres magyar bajnok mesteredző az 1980-as években a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) technikai bizottságának instruktora volt. Ezenkívül 1993 és 1998 között a BVSC labdarúgó-szakosztályának igazgatója volt, 1994-ben pedig az NB I-es Liga elnöke lett. 1995 és 1996 között a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szakmai igazgatója, majd 1997-től az Edzőközpont igazgatójaként dolgozott. 1999 és 2006 között az MLSZ elnökségi tagja volt, valamint 1999-2000-ben és 2005-2006-ban a szervezet alelnökeként is tevékenykedett. 2008-ban a Videoton sportigazgatójának nevezték, valamint a Puskás Akadémia szakmai vezetője lett. A két tisztséget - és a székesfehérvári NB I-es csapat vezetőedzői posztját - 2011-ig töltötte be.
A klubok és vezetőik fejlődése - A Csillaghegyi sporttörténet példája
A labdarúgóklubok története gyakran a helyi közösségek és sportbarátok kezdeményezéséből indul. Békásmegyer-Csillaghegy sporttörténetéről írni nehéz, mert egyéb feljegyzések hiányában csupán sportbarátoktól gyűjtött adatokból kell az egészet meríteni. A Csillaghegyi futball club 28 évvel ezelőtt, 1904-ben alakult, több szakosztálya volt, úgymint vívó, úszó, atlétika és futball; mindegyik szakosztály teljes felszereléssel rendelkezett. A club a Tisztviselőtelep Casinójában nyert elhelyezést, szakosztályai pedig igen szépen szerepeltek úgy, hogy országos viszonylatban is igen szép eredményeket produkáltak.
A világháború befejezésével a CS.F.C. újból életre kelt, majd 1920-ban a Magyar Országos Véderő Egylethez (Move) csatlakozott, illetve annak kötelékébe lépett. Itt kell megemlékeznem Vidovich Ferenc barátomról, aki fáradságot nem ismerve éjjeleket nappallá tett, hogy a CS.F.C. a régi, háború előtti hírnevét visszaszerezhesse. Őméltósága Kricsfaluay Mihály h. államtitkár elnöklete alatt Vidovich ügyv. elnök több szakosztályon megkezdte sportműködését. Vidovich és dr. Kiss Géza bölcs és szakszerű vezetése mellett arra a nívóra, hogy országos eredményeket értek el. 1931-ben a Csillaghegyen működő két legnagyobb sportegyesület a gazdasági helyzetre való tekintettel kénytelen volt fúzióra lépni, mely fúziós közgyűlésen a két egyesület a Move Csillaghegy-Kissing telepi atlétikai Club nevet vette fel s ezzel a sportbékét Csillaghegyen megteremtette. A futballszakosztálynak négy csapata játszik bajnokságért, egy a közép magyar labdarúgó szövetségben és három a Move labdarúgó ligában.
A klub története során számos jogutódlás és névváltoztatás történt, ami jól mutatja az egyesületek alkalmazkodását a társadalmi és politikai változásokhoz:
- 1940-1945 MOVE Csillaghegyi TSE
- 1945-1949 Csillaghegyi Munkás Torna Egylet
- 1949-1950 Csillaghegyi Szakmaközi MTE
- 1950-1951 Csillaghegyi Textil (1950-ben beolvadt a Csillaghegyi SzSE-be)
- 1951-1957 Csillaghegyi Vörös Lobogó SK
- 1957-2011 Csillaghegyi Munkás Torna Egylet
- 2011-13 Csillaghegyi MTE - FC Rojik Kft. (2011-ben megvették a megszűnt Rákosmenti Rojik FC játékjogát)
A területhez köthető sportklubok mellett a szocialista nagyvállalatoknál is működtek sportklubok, labdarúgó, asztalitenisz, természetjáró stb. csapatok. Az amatőr, közösségi kezdeményezésű klubok, mint például az 1988-ban alakult „Barátok FC”, szintén fontos szerepet töltenek be a sportéletben. Ezek a csapatok a sport szeretetén és a társaság iránti tiszteleten alapulnak, és gyakran a csapattagok által biztosított forrásokból, illetve kisebb támogatók segítségével működnek.
A helyi klubok neveltek ki olyan kiváló sportolókat is, mint Albert Flórián aranylabdás válogatott labdarúgó, Dunai Lajos / Drestyák Lajos/ labdarugó olimpiai bajnok, Foltán László olimpiai bajnok kenus, Gyepes Lajos 2004-es athéni olimpikon úszóedző, Gyurta Dániel olimpiai és világbajnok úszó, Kolczonay Ernő többszörös magyar párbajtőr bajnok, Dr. Kovácsi Aladár öttusa olimpiai bajnok, Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusa, Munteán László olimpikon, evezős, veterán világbajnok, Nébald György olimpiai bajnok kardvívó, Nébald Rudolf olimpikon kardvívó, Parti János olimpiai bajnok kenus, Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok, párbajtőr vívó, Székely Éva úszó olimpiai bajnok és Dr. Török Ferenc öttusa olimpiai bajnok.
A modern labdarúgás kihívásai és a vezetők szerepe
A mai labdarúgásban a klubelnököknek és vezetőiknek számos modern kihívással kell szembenézniük, amelyek a sportág globalizációjából, technológiai fejlődéséből és szigorúbb szabályozásából fakadnak. Az MLSZ például komoly erőfeszítéseket tesz a játék minőségének és átláthatóságának javítására.
A videóbíró-rendszert négy éve vezették be Magyarországon a férfi NB I-es bajnokság mérkőzésein, de a működésével kapcsolatban a mai napig gyakran felvetődnek kérdések. Az MLSZ egy összefoglaló VAR-tájékoztatóval nyújt segítséget e kérdések megválaszolásához, és a VAR 3.0 képzési program nem csupán egy újabb szakmai továbbképzés, hanem a hazai játékvezetés jövőjét meghatározó, komplex fejlesztési projekt. Ezek a fejlesztések közvetlen hatással vannak a klubok működésére, a mérkőzések lebonyolítására és a játékosok felkészítésére, amelyekért végső soron a klubvezetők is felelősek.
A szurkolói élmény fokozása is kiemelt fontosságú. A Magyar Labdarúgó Szövetség által elindított Szurkolói Klubba való regisztráció a Futball- vagy Klubkártyával kedvezményeket biztosít a magyar válogatott hazai mérkőzéseire, és lehetőséget ad különleges nyereményekre is, melyek mind a klubok és az MLSZ közös céljait szolgálják.
tags: #foci #klub #elnok #nevjegy
