Foci labda mintás textil applikációk és kreatív ötletek
A Mindy.hu egy hatalmas kreatív tudástár, ahol sok-sok kreatív ötletet találhatsz egy helyen, témák szerint rendszerezve, elkészítési útmutatókkal, minden ünnepre és alkalomra!
Az idei nyár különösen izgalmas, hiszen a futball Európa-bajnokság ismét elhozza a szenvedélyt és a szurkolást. Mi lehetne jobb alkalom arra, hogy kreatív projektjeiddel is kifejezd a foci iránti rajongásodat? A meccsek izgalma, a szurkolás öröme és a forró nyári napok tökéletes hátteret biztosítanak arra, hogy kreatív projektekbe fogjunk.
A foci iránti rajongásodat egyedi módon is kifejezheted. Számos kreatív projekt segíthet ebben, miközben hasznos és dekoratív tárgyakat is készíthetsz.
A foci labda története és fejlődése
A legkorábbi focilabdák alapvetően állati hólyagokból készültek, amelyeket felfújtak és szőrös anyagokkal borítottak.
A focilabda klasszikus fekete-fehér kockás mintája először az 1970-es mexikói világbajnokságon jelent meg. Ezt a labdát, amelyet Telstar névre kereszteltek, az Adidas készítette. A dizájn fő célja az volt, hogy a labda jobban látható legyen a fekete-fehér televíziók képernyőjén, így a nézők könnyebben követhették a játékot. A fekete-fehér mintázatot azért választották, hogy a labda jól látható legyen a televízióban. Az akkori fekete-fehér tévékészülékeken a kontrasztos színek segítettek a játék követésében, és ezáltal a nézők élvezetesebben nézhették a meccseket.
Az 1930-as világbajnokságon használt labda, a Tiento, teljesen kézzel varrott volt, és kétféle verziója is készült.
Az 1970-es világbajnokság labdáját az első kommunikációs műholdról, a Telstarról nevezték el.
A 2010-es dél-afrikai világbajnokság hivatalos labdája a Jabulani volt, amely zulu nyelven „ünneplést” jelent.
A 2006-os németországi világbajnokságon használt Teamgeist labda különleges volt, mivel 14 panelből állt, amelyeket ragasztással, nem varrással rögzítettek.
2018-ban az Adidas egy focilabdát küldött az űrbe, hogy megünnepelje a 2018-as világbajnokságot.
A technológiai fejlesztésektől kezdve a társadalmi hatásig, a focilabda nem csak egy sporteszköz, hanem a kultúra és a közösség fontos része is.
Textil applikációk foci témában
Ez a kiváló minőségű, vasalható focilabda-minta nemcsak a kisfiúkat, hanem a sportos ízlésű nagyfiúkat is el fogja kápráztatni. Részletes hímzéssel készült, próbáld ki hátizsák, sporttáska, sapka, mez stb. díszítésére.
Felhasználás és használati utasítás
A textil vasalható foltoknak számos felhasználási módja van. Nemcsak szakadt ruhák javítására, hanem díszítésére is használják őket.
- Tiszta és száraz anyagra rátesszük az aplikációt, az anyag nem lehet keményített.
- Tegyék a vasalódeszkára úgy, hogy az aplikáció az anyag alatt legyen.
- A vasalót állítsák 150°C-ra.
- Az aplikációt vasalják át nagyobb nyomás alatt 8 - 10 másodpercig, utána hagyják kihűlni.
Kreatív ötletek foci mintával
Tollatartó varrása foci mintás anyagból
A 6 éves nagyfiam ceruzáit a 1,5 éves húga állandóan széthordta a lakásban, ezért szükségessé vált egy tolltartó. Természetesen eszembe sem jutott boltban megvenni. Beharangoztam neki, hogy amíg apával a játszótéren van, addig meglepetést készítek neki. A számítógépek és a Wii világában nem is számítottam kitörő örömre, de végül nagyon tetszett neki. Most ő is élvezi, hogy elpakolja a ceruzákat, mert ezt anya külön neki varrta.
Amikor nekifogtam rájöttem, hogy sokkal könnyebb lenne a lányomnak varrni habos-babos tolltartót, de végül fiús anyagból is megtaláltam a megfelelőket.
Szükséges anyagok és méretek:
- kb. 25cm-es labda mintás anyag
- kb. 25cm csíkos anyag
- kb. - 27x21cm-es téglalap a tolltartó eleje és háta
- 27x24cm-es téglalap ceruzatartónak
- 18x3cm-es téglalap a záródáshoz
- 2db kör, itt a focilabda minta adja meg a méretét 4,5cm átmérőjű
A megadott méretek minden szükséges helyen 1cm varrásszélt tartalmaznak. A szálirány a téglalapok másodszor megadott oldalaival párhuzamos.
Szabásminták:
- Focilabda mintás anyagból:
- 2db 27x21cm-es téglalap a tolltartó elejének és hátának
- 2db 4,5cm átmérőjű kör a záródás díszítéséhez
- Csíkos anyagból:
- 1db 27x24cm-es téglalap ceruzatartónak
- 2db 18x3cm-es téglalap a záródáshoz
- Ragasztós közbélésből:
- 1db 27x21cm-es téglalap
- 2db 4,5cm átmérőjű kör
Toll tartó varrása:
A záródás díszítésének a két focilabda kört be kell vasalni ragasztós közbéléssel.
A záródáshoz a két csík szélén 0,5cm-t vasalj be, majd fonákjával fordítsd szembe, és a két szélét gombostűzd össze. Tűzd le mindkét szélét mm-esen.
Az egyik focilabdára varrd fel a tépőzár egyik felét. Ezután a két focilabdát fordítsd fonákot a fonákkal szemben, és told közé a megvarrt csíkot. Varrd körbe a focilabdákat sűrű cikk-cakk öltéssel.
A tolltartó elejébe vasald be a ragasztós közbélést.
A ceruzatartó részt színével kifelé, hosszában félbe kell vasalni. A tolltartó elejét és hátulját fordítsd színt színnel szembe, és helyezd közé a félbevasalt ceruzatartót. A ceruzatartó hajtott széle a tolltartó belseje felé legyen.
Érdemes az alját kivarrni, hogy szép legyen, de ha nem tudod mi az, csak fordítsd ki a tolltartót, és az alját vasald meg.
Hajtsd ki a tolltartó elejétől a hátulját. A ceruzák helyét készítjük most el. Párhuzamosokat kell varrni a ceruzatartó részre. Nekem a csíkok megadták ennek a szélességét, így 2,5cm lett, és két ceruza fér egymás mellé, de ha 2cm-enként varrsz egyet, akkor 1-1 ceruzának csinálsz helyet. Az utolsó 7,5cm-t szabadon hagytam, így ide radír, hegyező, stb.
A tolltartó elejét és hátát fordítsd színt színnel szembe, majd varrd össze körben centiméteresen. Felül hagyj legalább 10cm-es nyílást.
Fordítsd ki a tolltartót. Vasald meg körben, és tűzd le a szélét mm-esen és ettől talpszélesen.
A záródást biztosító csík tolltartó felé eső végébe varrj tépőzárat kb.
A focilabda gyártás etikai és társadalmi kérdései
Az északkelet-pakisztáni városban, Sialkotban mintegy 30 ezer embert foglalkoztat a focilabda készítés. A labdák varrása ugyanis napjainkban sem gépesített, hanem nagyrészt kézzel történik. A világon forgalomba került labdák közel 70 százaléka a Sialkotban és környékén lévő varrodákból kerül ki.
A labdák döntő többsége műanyagból - PUR-ból (poliuretánból) vagy PVC-ből (polivinilkloridból) - készül. A PVC használata viszont környezet- és egészségvédelmi szempontból aggályos, ugyanis gyártása és égetése során dioxin (rákkeltő, az immun- és idegrendszerre káros anyag) keletkezik. A jó minőségű labdák készítéséhez ezért többnyire már PUR-t használnak, ez egyrészt környezetvédelmi szempontból kedvezőbb, valamint az anyag is jobb minőségű. Az így készült labdák strapabíróbbak, tartósabbak, és a játék szempontjából is előnyösebb tulajdonsággal rendelkeznek, mint a PVC-ből készült társaik.
Habár a termelés az elmúlt évek során nőttön nő, sajnos nem mondható el, hogy a dolgozók munkakörülménye is ilyen mértékben javult volna. A rögzített munkaszerződések, a baleset- és egészségbiztosítás, a szabad szakszervezeti tevékenység vagy a minimálbér mind olyan fogalmak, amelyek nem maguktól értetődőek ezekben a térségekben, holott csak Sialkot környékén a focilabdák varrásában mintegy 30 ezer ember vesz részt, ami nem csekély szám, tekintve, hogy a város teljes lakossága mintegy 500 ezer fő.
Egy pakisztáni család az alapvető élelmiszerszükségletének fedezéséhez szükséges bevételt csak úgy tudja előteremteni, ha a család több tagja is dolgozik, beleértve a gyerekeket is. A gyerekmunka számos család számára a túlélés egyetlen lehetséges módja, és nem szülői kegyetlenség megnyilvánulása (mint azt európai logikával gondolnánk). Ebből a kényszerhelyzetből az jelentené a kiutat, ha a felnőtt dolgozók számára tisztes munkabért biztosítanának.
A lespórolt bérből viszont a sportszer és sportruházatokat gyártó cég (de más profilú cégek is), a részvényesek, a sportszövetségek és nem utolsó sorban mi, a fogyasztók profitálunk.
A sportszer- és sportruházat-gyártóknak viszont nem érdeke a jogi szabályozás, ezért igyekeznek minél távolabb tartani a szakszervezeteket az üzemektől. Így nincs aki fellépjen az olyan jogtalan sérelmek orvoslásáért, mint többek között a fizetés nélküli túlóra, testi fenyítés, vagy „csak” az a tény, hogy a munkások nem mehetnek ki a mosdóba az olykor akár 10-12 órás munkaidő alatt.
Az Atlantai Egyezmény és a méltányos kereskedelem
1996-ban az Európa Bajnokságot megelőzően több tévécsatornán leadták azt a videofilmet, amelyben a FIFA-logós futball-labdákat gyermekek varrták. Ez ráirányította a közvélemény figyelmét erre a kérdésre. A fokozódó társadalmi nyomás hatására maguk a sportszergyártók is kénytelenek voltak átgondolni a kérdést.
A legtöbb nagy gyártó cég 1997-ben aláírta az Atlantai Egyezményt, amelyben vállalták, hogy a futball-labdák előállításához nem alkalmaznak gyerekmunkát (14 éven aluli fiatalokat). Ennek ellenőrizhetőségéhez szükség volt a gyártás üzemekbe történő koncentrálására, korábban ugyanis a munkát a családok nagyrészt otthon végezték, ami viszont nehezítette a gyerekmunka ellenőrzését.
Az egyezményt az UNICEF, a pakisztáni kereskedelmi kamara és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO - International Labour Organization) közösen hívta életre.
Az Atlantai Szerződéssel viszont még nem szűntek meg a problémák, a szerződés ugyanis csak a focilabdákra és csak egyes gyártókra vonatkozik, így a többi sportszergyártó üzemre továbbra sincsenek előírások.
Többek között nem szavatolt a munkások szabad gyülekezési joga sem, holott ez jelentené az alapját a vállalatok vezetőivel való tárgyalásnak, és a magasabb bérek, jobb munkakörülmények kikövetelésének.
A FIFA is pár éve már felismerte a problémát, és követeli a focilabda gyártóktól a minőségi- és szociális alapkövetelmények betartását. Viszont ezek mind a mai napig legfeljebb csak ajánlás szintjén fogalmazódtak meg, jogilag nem kötelező érvényűek.
Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyerekmunka betiltása önmagában még nem jelent megoldást a családok számára, hiszen a megélhetési probléma továbbra is jelen van. A helyzetet nehezíti, hogy a gyártás nagy részének üzemekbe történő áthelyezése kiszorította a nőket a munkaerőpiacról, mivel például Pakisztánban a nők és a férfiak nem dolgozhatnak egy üzemben, míg korábban otthon a nők is besegíthettek a férfi családtagoknak.
A méltányos kereskedelem (fair trade) fontos előrelépést jelent ezen a téren, hiszen többek között a következő feltételeket követeli meg a gyártóktól: gyülekezési szabadság, a munkával arányos fizetés és rögzített foglalkoztatási körülmények biztosítása; ugyanakkor tiltja a túlórát és a diszkriminációt.
A méltányos kereskedelem lehetőséget teremtett a nők foglalkoztatására is, például Sialkotban kizárólag a nők számára hoztak létre varrodákat, ahol többnyire biztosítják a gyerekek felügyeletét és óvodai ellátását is, miközben a szülők dolgoznak.
A fair trade labdák aránya a világpiacon 1-2 százalék.
A Talon Sports jó példával jár elöl. A cég már 1998 óta működik együtt az egyik legnagyobb fair trade (méltányos kereskedelem) szervezettel, a német Gepával, és elsősorban rajta keresztül értékesíti termékeit.
Az üzem alkalmazottai egy „A” minőségű fair trade labdáért 0, 84 eurónak megfelelő összeget kapnak, míg egy szintén „A” kategóriájú „hagyományos” labda felvásárlási ára 0, 43 euró. Ugyanakkor méltányos kereskedelemben rögzített feltételek miatt lényegesen jobb munkakörülmények között dolgoznak, mint a nem fair trade szervezeteknek szállító üzemek alkalmazottai, és többletjuttatásokat is kapnak a munkáltatótól (pl. egészségügyi ellátás, iskola-előkészítő a gyerekeiknek, vállalati kölcsön).
A Gepa minőségtől függően 0, 33-0, 83 euró értékű prémiumot fizet labdánként (2005. évi adat). Ennek az összegnek a sorsáról a vállalat alkalmazottait és a cég vezetőit tömörítő bizottság (Talon Fair Trade Workers Welfare Society) dönt. A prémiumból származó bevétel négy részre oszlik. Ebből fedezik a fizetés-kiegészítést, az egészségügyi ellátást, és a vállalati kölcsönt; a negyedik részt pedig a munkakörülmények javítására (pl. levegőztetés, világítás korszerűsítése) fordítják.
A vállalatnál az alkalmazottaknak lehetőségük van kölcsön felvételére. Ennek segítségével a kölcsönt felvevők az elmúlt években több kis boltot, teázót, fodrászatot nyitottak a környéken, amely jövedelem-kiegészítést biztosít számukra a varrodai munka mellett. Az ott dolgozók gyerekei pedig iskolaelőkészítő foglalkozásokon vesznek részt, amíg a szülők dolgoznak.
A fair trade minősítéshez szükséges feltételek betartását független ellenőrző szervezetek többek között az ILO (ENSZ Munkaügyi Szervezete) és az IMAC (Independent Monitoring Association for Child Labor) végzi.
Bár a kezdeményezés példaértékű a fair trade labdák még csak alig egy-két százalékát teszik ki az ország teljes focilabda-gyártásának, ez az érték legfeljebb a nemzetközi futball-bajnokságok idején kúszik fel négy-öt százalékra.
What is Fairtrade?
tags: #foci #labda #varras #anyagbol
