A labdarúgó-mérkőzések legnagyobb gólkülönbségi rekordjai és kiemelkedő teljesítmények
A foci annak ellenére (vagy éppen azért) a világ legnépszerűbb sportja, mert a többi labdás csapatjátékhoz képest itt születik a legkevesebb gól. Persze néha becsúsznak meredekebb eredmények, például amikor Magyarország 10-1-es kiütéses vereséget mért az 1982-es spanyolországi vébén Salvador csapatára, ami máig rekord a világbajnokságok történetében. A fiatalabb generáció valószínűleg inkább arra emlékszik, amikor a 2013-as világbajnoki selejtezőn egy laza nyolcast kaptak a magyarok a hollandoktól, amire csak egy góllal tudtunk válaszolni. De hogy ne csak magyar példát hozzunk, legendaszámba megy az a 7-1-es meccs is a 2014-es vébén, amin a németek alázták porrá a házigazda brazilokat. Ha egy nagyobb tét mellett játszott focimeccsen 4-6 gól is születik, akkor már bátran lehet gólgazdag mérkőzésről beszélni. Ha 8-10, az már olyan extra teljesítmény, hogy a meccset valószínűleg még évekkel később is emlegetik, mint a legendás UEFA Kupa-döntőt 2001-ben, amikor a Liverpool csak 5-4-re tudta megverni a jóval esélytelenebbnek számító Alavés csapatát.
Abszolút gólkülönbségi rekordok: A hihetetlen 149-0
De ez mind semmi ahhoz képest, ami 2002 októberében történt egy madagaszkári rangadón. Madagaszkár enyhén szólva nem számít a futball fellegvárának Afrikában. A vébére például sosem sikerült kijutnia a válogatottnak, de a kontinenstornára, az Afrika Kupára is csak 2019-ben kvalifikálták magukat először. Itt aztán csodák csodájára megverték a jóval erősebb Nigéria és a Kongói Demokratikus Köztársaság válogatottját is. A szigetország bajnoksága sokáig egészen furcsa módon működött, 22 régió bajnokságaiból kellett évente kvalifikálnia magát a kluboknak ahhoz, hogy aztán indulhassanak a rendes, nagy bajnokságban is. Ezt a rendszert 2019-ben számolták fel, addig viszont nagyon fura dolgokat produkált a lebonyolítás.
A legemlékezetesebb összecsapás máig Guinness-rekordernek számít, ugyanis soha nem született egy hivatalos mérkőzésen sem annyi gól, mint a helyi rangadónak számító AS Adema és az SO l'Emyrne (SOE) összecsapásán. Mindkét klub a fővárosban, Antananarivóban székel, előbbi négyszer, utóbbi egyszer nyerte meg a bajnokságot, tehát helyi szinten erős csapatoknak számítanak. Az akkori, tehát a 2001-es lebonyolítás szerint a tabella első négy helyezettje körmérkőzést játszott egymással, hogy így dőljön el, ki a győztes. Az SOE volt a bajnokicím-védő, azonban csak döntetlent tudtak játszani a DS Antananarivo (DSA) csapatával, ami miatt elbukták a bajnoki címet. Az egyenlítő találatot ráadásul egy nagyon vitatott, utolsó percben megadott 11-essel szerezte meg a DSA, amit kifejezetten rosszul viseltek az SOE játékosai.
Annyira rosszul, hogy az Adema elleni, voltaképpen így már tét nélküli mérkőzésen 149 öngólt lőttek a bírói döntés ellen tiltakozva. Helyszíni beszámolók szerint az Adena játékosai totális döbbenettel az arcukon figyelték, hogyan végzi el az ellenfél a középkezdést, majd lőnek újra és újra gólt a saját kapujukba, miközben az egyre mérgesebb nézők a jegypénztárak felé indultak, hogy visszaköveteljék a belépők árát. A meccset végül az AS Adena nyerte 149-0-ra úgy, hogy kizárólag a vesztes csapat ért a labdához. Az eredmény azt jelenti, hogy 36. másodpercenként született gól a meccsen.
A madagaszkári futballszövetség nem reagált túl jól arra, hogy az SOE ilyen módját választotta a bírói döntésekkel kapcsolatos elégedetlenségének, és három évre eltiltották Zaka Ratsarazaka vezetőedzőt, illetve a szezon végéig négy másik játékost is, név szerint Mamisoa Razafindrakotót, Manitranirina Andrianiainát, Nicolas Rakotoarimananát és Dominique Rakotonandrasanát. Az eltiltás mellett azt is megtiltották nekik, hogy a szezon végéig bármilyen stadionba betegyék a lábukat, csapattársaikat pedig figyelmeztették, hogy kemény retorzió éri őket a szövetségtől, ha még egy ilyen eset történik. Aztán egy rövid időre a helyi futballszövetség is feloszlatta magát, annyira megrázta a helyi közéletet a mérkőzés. A bajnokságot végül az AS Adena nyerte meg.
Történelmi és regionális gólrekordok
Érdekesség, hogy ezzel egy több mint 100 éves rekordot döntött meg az összecsapás, ugyanis az addigi rekordot 1885-ben állították fel Skóciában. Mivel a madagaszkári meccset direkt veszítette el az egyik csapat, egyes vélemények szerint még mindig ez számít minden idők legnagyobb gólzáporának hivatalos futballmérkőzésen. 1885-ben az Arbroath fogadta a Bon Accord csapatát a Skót Kupában. Egyik klub sem számított túl tapasztaltnak, az Arbroathot alig hét évvel a meccs előtt alapították, a Bon Accordot pedig akkor mindössze egy éve. A beszámolók szerint a Bon Accord alapból felszerelés nélkül érkezett a meccsre, és már az első félidőben 15 gólt kaptak, hogy aztán a második félidőben még lőjenek nekik 21-et. Dave Stormont bíró később be is vallotta, hogy ha kicsit szigorúbb lett volna a vendégcsapattal, a végeredmény akár 43-0 is lehetett volna, hiszen hét gólt les miatt érvénytelenített, és maga sem volt biztos abban, hogy minden alkalommal jól döntött. A helyszíni beszámolókban kiemelték, hogy az eredmény akár krikettmeccsen is születhetett volna, illetve azt is, hogya hazaiak kapusa, id. Jim Milne az egész meccsen labdához sem ért, és az összecsapás nagy részét azzal töltötte, hogy a lelátón állt egy esernyő alatt, mert nem akart elázni.
De itt még nincs vége a szürreális eseményeknek, ugyanis ezen a napon tartottak egy másik mérkőzést is Dundee városában. A Dundee Harps fogadta a szintén aberdeeni Aberdeen Rovers csapatát, a végeredmény pedig 35-0 lett a hazaiak javára. A bíró eredetileg 37-0-s eredményt állapított meg, de végül a Harps titkára jelezte neki, hogy elszámolta magát, mert csak 35 gólt lőttek.
Modernkori rekordok és a fiatalabb generációk kihívásai
Két korábbi írásunkban (Kistökösök és KO! De minek?) már szóvá tettük, hogy sportszerűtlen, megalázó és megszégyenítő vereségeket mérnek a jobb helyzetben levő utánpótlás csapatok a szerényebb merítési lehetőséggel dolgozó együttesekre. A Vas megyei U15 bajnokság Észak csoportjában különösen nagy verésekbe nézett bele a 8-9 évesekkel felálló Kemenesmagasi csapata. Az utolsó fordulóban még nyeretlen, már több mint 500 gólt kapó Kemenesmagasi a Rábapaty együttesét fogadta. Minden úgy indult ahogy azt már megszokhatta a Kemenesmagasi. A Rábapaty csatárának Vamper Dávidnak (14 éves) mindössze 13 perc kellett ahhoz, hogy öt gólt szerezzen és a Rábapaty 6:0 -ás vezetésével eldőlni látszott a mérkőzés. Ekkor azonban kétszer villant a mindössze 9 éves Németh Szilveszter Antal, újra szorossá téve a találkozót. Németh, aki ebben a szezonban 5 gólt szerzett a csapat 13 góljából. A Kemenesmagasi 533 kapott góllal fejezte be az idényt. Ez a 22 meccsel elosztva 24 kapott gól meccsenként, vagyis négy percenként álltak fel a csapatok a középkezdéshez. A Kemenesmagasi csapata ezzel minden bizonnyal bekerül a rekordok könyvébe, hála az MLSZ-nek akik megengedik, hogy 8-9 évesek játsszanak 15 évesek ellen. A legnagyobb gólarányú vereségük 39, 36 és 35 gólos volt, ez már egyenként is a rekordok könyvébe illik. Az 533 kapott gól példa nélküli.
A Guinness csak a legmagasabb osztályú meccseken elért eredményeket veszi figyelembe, és az alacsonyabb osztályú meccsek között a Kemenesmagasi csapatnak olyan nagyságok között kell küzdeniük mint a Torbay Sunday League-ben szereplő Nova 2010 FC, akiknek az első félidőben 20 gólt rúgott a Wheel Power FC, majd a második félidőben gyorsan még 30-at, hiszen jól jöhet majd még a jó gólkülönbség. Ennél is nagyobb rekord született Nigériában 2013-ban ahol a gólkülönbség számított a harmadosztályba jutásért vívott küzdelemben. Az első félidőben a Plateau United Feeders- Akurba FC 7:0 a Police Machine - Babayaro FC meccs 6:0 volt. Az edzők alaposan leteremtették a játékosokat a szünetben, a Plateau a második félidőben 72, a Police 61 gólt szerzett, 79:0 illetve 67:0-ra alakítva a végeredményt.
A magyar válogatott rekordjai és kiemelkedő teljesítményei a világbajnokságokon
Habár a magyar válogatott 1986 óta nem szerepelt világbajnokságon, a játékosok az eddigi kilenc tornán is többször rukkoltak ki páratlan teljesítménnyel. Lássunk ezek közül néhányat!
A legnagyobb arányú győzelmek
A számunkra legkedvesebb rekord, ami valamiért kimaradt a brit lap összeállításából, de nem túl valószínű, hogy valaha is megdönti valaki. Ugyan a spanyol válogatott közel volt hozzá, de a 7-0-s győzelem nem volt elég ahhoz, hogy felülmúlják Magyarország 10-1-es sikerét Salvador ellen, ami az eddigi legnagyobb különbségű győzelem volt a világbajnokságok történelmében. Magyarországé az egy csapat által szerzett legtöbb gól rekordja a labdarúgó-világbajnokságok történetében. Az 1982-es Magyarország-Salvador csoportmérkőzésen a Mészöly Kálmán szövetségi kapitány vezette magyar nemzeti együttes 10-1-es győzelmet aratott. A találkozó az 1954-es Magyarország-Dél-Korea (9:0) és az 1974-es Jugoszlávia-Zaire (9-0) összecsapásokkal együtt a legnagyobb különbségű győzelem rekordját is tartja. Fontos kiemelni a magyar csapatból Kiss Lászlót, a világbajnokságok során ő az egyetlen, aki csereként három gólt szerzett, ráadásul a három gólja között mindössze 8 perc telt el, ami szintén rekordnak számít azóta is. Hiába azonban a remek kezdés, Nyilasiék Argentína ellen 4-1-re kikaptak, Belgiummal szemben pedig csak 1-1-es döntetlenre futotta, így harmadik helyen zárt a magyar csapat a csoportjában, amivel nem sikerült továbbjutnia.
Magyarország - El Salvador 10:1 (1982)
Pölöskei Gáborhoz fűződik a 75. magyar VB-gól. A magyar válogatott 87 gólt szerzett eddig világbajnokságon, a legtöbbet az 1954-es tornán (27), a legkevesebbet (2) harminckét évvel később, Mexikóban. A gólkülönbség az eddigi kilenc szereplésből kétszer lett negatív, 1978-ban (3-8) és 1986-ban (2-9), a többi hét alkalommal legalább eggyel több gólt szerzett a csapat, mint amennyit kapott. Hogy a századik világbajnokságon szerzett magyar gólt mikor lehet feljegyezni, az még a jövő zenéje, huszonötös léptékkel haladva a legutóbbi mérföldkő Pölöskei Gáborhoz fűződik. A csatár hetedszer ölthette magára a válogatott mezt, amikor kezdőként kivonult az 1982-es világbajnokság Salvador elleni csoportmérkőzésére. A csapat Nyilasi Tibor góljával már 1-0-ra vezetett, amikor Pölöskei a 11. percben a bal oldalon becsapta védőjét, egyedül száguldott a kapu felé, és a tizenhatoson belülre érve ballal a bal alsó sarokba lőtte a labdát.
A torna legtöbb gólt szerző válogatottja
Amióta 1930-ban megrendezték az első világbajnokságot, a magyar válogatott kétszer lett a torna legtöbb gólt szerző együttese.
| Év | Mérkőzések száma | Szerzett gólok | Gólátlag/mérkőzés | Eredmény |
|---|---|---|---|---|
| 1938 | 4 | 15 | 3.75 | Ezüstérem |
| 1954 | 5 | 27 | 5.4 | Ezüstérem |
Ez azóta is megdönthetetlennek tűnő rekord, ahogyan az 5.4-es mérkőzésenkénti gólátlag is. Sajnálatos tény, hogy a döntőt mindkét alkalommal elvesztette a csapat, ám nem példa nélkül álló eset. A világbajnokságok történetében legtöbb gólt szerző válogatottak kevesebb mint a fele, huszonegyből csak kilenc emelhette magasba a trófeát az adott torna végén.
Kiemelkedő egyéni teljesítmények magyar részről
Az 1954-es tornán a döntőig szinte minden álomszerűen alakult a magyar válogatott szempontjából. A gólkirályi címet elnyerő Kocsis Sándor is ragyogó formában futballozott, a mai napig ő az egyetlen, aki négy egymást követő világbajnoki mérkőzésen legalább két gólt szerzett. Egyedülálló teljesítményét jól mutatja, hogy azok is mindössze hárman vannak, akik négy különböző találkozón legalább duplázni tudtak. Franciaországból Just Fontaine (1958), Brazíliából Ronaldo (1998-2006), Németországból pedig Miroslav Klose (2002-2010) mondhatja el ezt magáról. Gerd Müller (1970) mellett ráadásul Kocsis Sándor az egyetlen, aki két egymást követő vb-meccsen triplázott.
Meglehetősen egyedi teljesítménynek számít, ha valaki minden világbajnoki mérkőzésén gólt szerez. A statisztikák szerint a tornákon legalább három mérkőzést játszó futballisták közül kilencen voltak erre eddig képesek, köztük két magyar futballista. Az 1938-ban rendezett, ezüstéremmel zárult világbajnokságon Sárosi György (a képen jobbra) a nyolcaddöntőben Holland-India ellen duplázott, majd góllal vette ki a részét a negyeddöntőben Svájc, az elődöntőben Svédország legyőzéséből, és a döntőben Olaszországtól elszenvedett 4:2-es vereségből. Bene Ferenc 1966-ban a csoportkörben Portugália, Brazília és Bulgária, a negyeddöntőben a Szovjetunió ellen szerzett gólt, sajnos utóbbi mérkőzést 2:1-re elveszítette a magyar válogatott és búcsúzott a tornáról.
További magyar vonatkozású rekordok
A magyar válogatott 22 különböző ország ellen lépett pályára az eddigi kilenc világbajnoksága alatt, a legtöbbször Argentínával mérkőzött meg, mérlege egy döntetlen, két vereség. Ha a dél-amerikaiak ellen nem is sikerült nyernie, a huszonkét országból tizenhárom ellen igen, a legtöbbször - kétszer - Brazília és Bulgária legjobbjait győzte le. A brazilok elleni találkozók igazán emlékezetesek, az 1954-es világbajnokság negyeddöntőjében a sérülés miatt hiányzó Puskás Ferenc nélkül is 4:2-re nyert a csapat, 1966-ban pedig Bene Ferenc, Farkas János és Mészöly Kálmán góljával 3:1-re diadalmaskodott, ami kulcsfontosságú volt a csoportjából való továbbjutás szempontjából.
Magyarország - El Salvador 10:1 (1982)
A listát magyar futballistákra szűkítve Sipos Ferencet és Mátrai Sándort találjuk az élen, mindketten alapembernek számítottak az 1958-as, 1962-es és 1966-os tornán a nemzeti együttesben. Sipos Ferenc az MTK-ból és a Bp. Honvédból is meghívót kapott a legjobbak közé, míg Mátrai Sándor a Ferencvárosban vált legendává, csapatkapitányként vezette 1965-ben Vásárvárosok Kupája-győzelemre a zöld-fehéreket. Kiemelkedő védőjátékára a magyar válogatottban is nagy szükség volt, és ez Sipos Ferencről ugyancsak elmondható, korának két meghatározó labdarúgója egyaránt tizenkét világbajnoki összecsapáson lépett pályára.
Száztizenhét alkalommal ült szövetségi kapitányként a magyar válogatott kispadján Baróti Lajos, és ezalatt az 1958-as, 1962-es, 1966-os és az 1978-as világbajnokságon is részt vett a csapattal. Az első torna csoportkörében a Wales elleni rájátszás (1:2), négy évvel később a Csehszlovákia (0:1), 1966-ban a Szovjetunió elleni negyeddöntő (1:2) jelentette a végállomást. Ezt követően az Újpesti Dózsánál, Peruban és a Vasasnál edzősködött, majd 1975-ben tért vissza a nemzeti együtteshez, amellyel kiharcolta az újabb világbajnoki részvételt. Argentínában a házigazdák elleni csoportmérkőzésen Nyilasi Tibort és Törőcsik Andrást is kiállította a játékvezető, a mérkőzés 2-1-es vereséggel zárult, és Olaszország (1-3), valamint Franciaország (1-3) ellen sem sikerült javítani.
További emlékezetes világbajnoki rekordok
Góllövő rekordok
Az 1958-as világbajnokság gólkirálya Just Fontaine lett, aki 13 gólt szerzett a tornán. A francia válogatott végül harmadikként zárta a mundialt, miután a bronzmérkőzésen 6-3-ra legyőzte az NSZK-t. Franciaországból Just Fontaine (1958), Brazíliából Ronaldo (1998-2006), Németországból pedig Miroslav Klose (2002-2010) mondhatja el azt magáról, hogy négy különböző találkozón legalább duplázni tudtak. A német Miroslav Klose minden idők legeredményesebb játékosa a vb-k történetében: 16 gólos rekordját nem fenyegeti komoly veszély. Az örökranglista második helyén az a Miroslav Klose áll, aki a négy tornán 24-szer kapott lehetőséget, ezalatt pedig a vb-k történetének legeredményesebb játékosa lett 16 góljával.
Csapatrekordok a világbajnokságokon
Az érme másik oldalán a mexikói csapat van, akik 1930 és 1958 között egymás utáni kilenc mérkőzésükön kaptak ki. Talán nem meglepő, hogy ezt a rekordot a brazil válogatott tartja, akik 2002 és 2006-os tornán zsinórban 11 mérkőzésen múlták felül aktuális ellenfeleiket. A Ronaldo vezette Brazília a 2002-es tornát százszázalékos mutatóval nyerte meg, hét mérkőzésből hetet nyerve, a döntőben a Fenomén duplájával 2-0-ra simázták le Németországot.
Egyéb figyelemreméltó rekordok
1950-ben 173 830 szurkoló gyűlt össze a brazíliai Maracana Stadionban, hogy megnézze a házigazda Uruguay elleni mérkőzését. Mint ismert, ez volt az egyetlen torna, ahol négyes döntőt rendeztek, és nem egy mérkőzésen dőlt el a trófea sorsa.
Az eddigi 21 labdarúgó-világbajnokságon összesen 79 ország válogatottja lépett pályára, az ötszörös aranyérmes brazilok vezetik az örökranglistát. A magyar válogatottat 2003 és 2005 között szövetségi kapitányként irányító, korábbi aranylabdás játékos pályafutása során öt vb-n vett részt, ezzel az olasz Gianluigi Buffonnal, a mexikói Antonio Carbajallal és Rafael Marquezzel holtversenyben szintén csúcstartó. Az örökranglista harmadik helyén az olasz válogatott és az AC Milan emblematikus futballistája, Paolo Maldini, aki szintén négy tornán összesen 23 alkalommal viselte az azúrkék mezt. A listán szereplő 28 játékos közül kizárólag a 19 vb-meccsel rendelkező Lionel Messi léphet pályára a katari vb-n, a Paris Saint-Germain támadója akár meg is előzheti Matthäust, amennyiben az argentin válogatott eljut az éremcsatákig, ő pedig csapata mind a hét találkozóján játszik.
Az 1986-os viadalon az uruguayi Jose Batista mindössze 56 másodpercet töltött a pályán Skócia ellen, mielőtt kiszórták volna, így még zuhanyoznia sem kellett, ugyanis nem sok ideje volt megizzadni.
Magyarország - El Salvador 10:1 (1982)
tags: #foci #legnagyobb #golkulonbseg
