A MOL Magyar Kupa Története és Döntői
A Magyar Kupa, hivatalos nevén MOL Magyar Kupa, a magyar labdarúgó klubok kupasorozata. A professzionális csapatok mellett számos amatőr együttes is részt vesz minden évben. A legsikeresebb csapat a Ferencváros 24 győzelemmel, őket követi a városi rivális MTK 12 kupával.
Bár az első magyar bajnoki mérkőzésre 1901-ben került sor, az első Magyar Kupa mérkőzésre nyolc évvel később, 1910-ben került sor az MTK Budapest FC és a Budapesti TC között. A Magyar Kupa első korszaka a magyar bajnoksághoz hasonlóan ugyanazokból a klubokból állt: MTK Budapest FC és Ferencvárosi TC. Az 1910-es években az MTK négy trófeát nyert, míg a Ferencváros csak egyet. Az 1920-as években azonban a Ferencváros három másik címet nyert, míg az MTK kettőt. Az 1930-as években új klubok törték át a gátat, hogy megnyerjék a Magyar Kupát, és közülük kettő Budapesten kívülről érkezett. 1930-ban a Bocskai FC, 1934-ben pedig a Soroksár FC. Az 1940-es éveket a Ferencváros uralta, három egymást követő szezonban: 1941-42, 1942-43 és 1943-44. Az 1956-os forradalom miatt az 1950-es években csak három alkalommal tartották meg a Magyar Kupát. Három budapesti klub nyert az 1950-es években: a Budapesti Bástya, a Budapesti Vasas SC és a Ferencvárosi TC. Az 1960-as éveket a Rába ETO Győr uralta, három egymást követő szezonban: 1965, 1966 és 1967. Az 1970-es éveket a budapesti klubok uralták. A Ferencváros négyszer, az Újpest kétszer, a Vasas SC pedig egyszer nyert. Az 1976-77-es szezonban azonban a Diósgyőri VTK nyert. Az 1980-as években az Újpesti Dózsa SC három trófeát nyert, míg a Budapest Honvéd SE kétszer emelhette magasba a kupát. Az 1990-es években a Ferencvárosi TC négyszer nyerte meg a kupát. A 2010-es években a fővároson kívüli klubok dominanciája folytatódott. A Debrecen kétszer tudta megszerezni a kupát a 2011-12-es és a 2012-13-as szezonban, míg a Kecskemét a 2010-11-es szezonban emelhette magasba a trófeát.
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat. Győztese indulhat az Európa Ligában. A kupát 1909-ben írták ki először, összesen 84 alkalommal rendezték meg, a lebonyolítási formát pedig többször módosították. A legsikeresebb kupacsapat a trófeát 24-szer elhódító Ferencváros. A mai labdarúgás őshazájában 1872-ben nem a bajnokságot (1888-ban indult útjára) írták ki előbb, hanem az Angol Kupát (FA) [Football Association Cup-ot, magyarul a labdarúgó-szövetség Kupája]. Magyarországon az első klasszikus országos jellegű kupaküzdelem az Ezüstlabda vándordíj volt, amelyet a Magyar AC írt ki 1903-ban. A díjat 1909-ben az FTC nyerte meg, miután a hét alkalomból ötször bizonyult a legjobbnak. Steiner Hugó és Minder Frigyes 1908-ban vetette fel egy angol mintára lebonyolítandó kupa megrendezésének lehetőségét. Az MLSZ felkarolta a kezdeményezést, és közadakozásból megalapította a kupa, mint örökös vándordíj feltételeit. Első ízben 1909. augusztus 13-án, kieséses rendszerben 28 - 18 fővárosi és 6 vidéki - egyesület csapatainak részvételével írták ki. A győzteseknek átadandó ezüst trófea csak 1923-ban készült el. 1909. november 21-én a Litográfia-Vívó AC (2:1) közötti összecsapással vette kezdetét a Magyar Kupa története. Az első kupagyőztes a megismételt mérkőzés alapján, az MTK-Ferencváros (2:1) összecsapást követően az MTK lett. A küzdelemsorozat az első világháború miatt 1911-1921-ig szünetelt, majd a párizsi olimpia miatt az 1923-1924-es sorozat háttérbe szorult. 1921-óta az MLSZ az örökös vándordíj kupa kisebbített mását kiadta a győztesnek. Az MLSZ határozata értelmében 1925/1926-ban bevezette a professzionizmust, így a kupa küzdelmeiben csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak. A következő kiírásnál már a profi csapatok is bekapcsolódhattak a küzdelmekbe. A harmincas évek második felében az MLSZ nem írta ki a kupamérkőzéseket. A második világháború újabb szünetet rendelt el, de különféle Hadi-kupákkal színesítették a labdajátékot. A szovjet megszállás után 1951-ig kellett várni az új név alatti - Magyar Népköztársaság-kupa - új kupakiírásra. A kiírást hátráltatta egyik-másik csapatunk nyakló nélküli portyamérkőzései. 1953-ban a kupasorozat a negyeddöntők után félbeszakadt. Legtöbb országban a bajnokság mellett párhuzamosan folynak országos kupamérkőzések is. Ezeknek az erkölcsi és sportértéke egyenrangú a bajnokság értékével. 1960-ban kontinensünk kupagyőzteseinek kiírták - a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) mintájára - a Kupagyőztesek Európa Kupáját (KEK). Az első KEK-ben az MNK legutolsó védője, a Ferencváros indult. A következő évben, 1961-ben úgy határoztak - mivel Magyarországon nem volt kupaküzdelem -, hogy a magyar bajnokság második helyezettje, az Újpesti Dózsa képviseli a magyar színeket. A KEK kiírása arra késztette az MLSZ-t, hogy újra kiírja a z MNK-t. 1964 óta minden éven zajlanak a küzdelmek. Egyedül 1971-ben nem hirdettek kupagyőztest, amikor a naptári éves rendszerről őszi-tavaszi idényre való átállás (visszaállás) miatt fél évig szüneteltek a kupaküzdelmek. 1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata. 2009-ben az ellopott serleg megkerült, Kisteleki István MLSZ-elnök egy aukciós oldalon saját pénzéből visszavásárolta. Később azonban kiderült, hogy mégsem az eredeti trófea volt az: a serlegen ugyanis csak az MTK neve olvasható, anyaga pedig nem ezüst, hanem ezüstözött bronz. Amikor 1923-ban elkészült a kupa, a két addigi győztes, az FTC és az MTK kapott egy-egy másolatot.
A 2024-es MOL Magyar Kupa Döntő
A 2024-es MOL Magyar Kupa döntőjét a Paksi FC és a Ferencvárosi TC vívta. A rendes játékidőben és a hosszabbításban is 1-1-re végződő mérkőzést tizenegyespárbaj döntötte el, melyet a Paks nyert meg. A mérkőzés hőse a paksi kapus, Szappanos Péter lett, aki két tizenegyest is kivédett.
A mérkőzés első gólját Tóth Barna szerezte a Paks részéről. A Ferencváros csak a hosszabbítás 93. percében tudott egyenlíteni Joseph révén. A tizenegyespárbajban a Paks bizonyult jobbnak, Szappanos Péter kulcsszerepet játszott a győzelemben.
A győztes csapat, a Paks, a következő szezonban az Európa Liga selejtezőjében indulhatott. A Ferencváros számára ez a vereség azt is jelentette, hogy nem tudta megvédeni kupagyőzelmét, miközben a bajnokságban is a címvédésért küzdött.
Történelmi Magyar Kupa Döntők
A Magyar Kupa története során számos emlékezetes döntőre került sor. Az 1933-as döntő különösen kiemelkedik, ahol a Ferencváros 11-1-re győzte le az Újpestet. A mérkőzésen az újpesti kapus, Aknai (eredeti nevén Achtnak hívták, majd Elf lett) teljesítménye kiemelkedően rossz volt, több gólt is kapott az első negyedórában.
Az 1911/12-es szezonban az MTK és az FTC jutott a döntőbe, de a döntő helyszínének kijelölése körüli vita miatt az FTC nem állt ki, így a mérkőzés elmaradt.
A Ferencváros a legsikeresebb csapat a Magyar Kupa történetében 24 győzelemmel. Második helyen az MTK áll 12 kupával, harmadik pedig az Újpest 11 elsőséggel.
| Csapat | Győzelmek száma |
|---|---|
| Ferencváros | 24 |
| MTK | 12 |
| Újpest | 11 |
| Honvéd | 8 |
| Vasas | 4 |
| Soroksár | 1 |
A futballtörténelem 7 legdrámaibb döntője
A Magyar Kupa döntők gyakran tartogatnak drámai fordulatokat és meglepetéseket. A kupasorozat gazdag történelemmel bír, és mindig is fontos szerepet játszott a magyar labdarúgásban.
tags: #foci #magyar #kupa #donto #11 #ek
