A futball sérüléseinek anatómiája és a nézői biztonság

A meccsnézések során számtalan sérülést láthatunk, de érdemes többet látnunk bennük, mint színjáték. A futball ugyanis (mint minden sportág) együtt jár tipikus sérülésekkel, melyeket nem könnyű megelőzni. A labdarúgás az egyik legnépszerűbb profi sport a világon. Emellett igen sokan űzik hobbiszerűen, pusztán kikapcsolódásként és rekreációként is. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a sportban eltöltött órák számával arányosan növekszik az elszenvedett sérülések száma is.

Most, a világbajnokság közvetítései során is láthatjuk, hogy szinte nem múlik el meccs anélkül, hogy egy-egy játékos ne feküdne néha percekig a földön valamilyen sérülés következében, vagy esetleg, - ami még súlyosabb -, ne kellene lejönnie a pályáról. A profi játékosok a lehető legtökéletesebb körülmények között edzenek és játszanak, mégis rendszeresen meg kell küzdeniük a balesetek következményeivel. De vajon tisztában vagyunk vele, hogy egy focista életében mennyire komoly szerepet játszik a sérülések megelőzése vagy az esetleges sérülések rehabilitációja?

A labdarúgó sérülések általános jellemzői és okai

A futball kontakt sportág, melyben nagy a sérülések veszélye. A labdarúgás kontaktsport, ami azt jelenti, hogy a sportolók testi kontaktusba kerülnek egymással, azaz gyakran jár az ellenféllel, vagy saját csapattárssal való ütközéssel. Az ellenfél a labda mozgására figyel, annak elvételére törekszik, figyelmét a játék menete, a játékostársak mozgása is leköti, eközben nem mindig képes figyelmét megosztani, így sokszor fordul elő ütközés.

Különösen a lábak érintettek. Az izmok, inak, szalagok és csontok sérülései hozzátartoznak a focisták mindennapjaihoz. Gyakoriak a törések, a porcokat, az ízületi tokokat és az idegeket érintő sérülések. A sérülések okai nagyon sokrétűek. A játékosok a sípcsontvédőt leszámítva tulajdonképpen védőfelszerelés nélkül játszanak, állandóan mozgásban vannak, gyors irány- és helyzetváltoztatással, ráadásul a játék körülményeiből adódóan az időjárási- és talajviszonyok is hatással vannak rájuk, kedvezőtlen feltételeket jelenthetnek.

A leggyakrabban az alsó végtagok sérülnek meg. A legtipikusabbak a lábsérülések, de a test bármely részét érheti trauma, nem ritkák például a vállízület sérülései sem. A rengeteg irányváltás, a nagy tempó, a figyelem szétesése, a pálya esetleges egyenetlenségei, fáradtság, ütközések, nem megfelelő tápanyag pótlás mind-mind vezethetnek komoly sérülésekhez.

Általánosságban elmondható, hogy a sérülés kockázata belső (például életkor, nem, korábbi sérülés, fizikai erőnlét, neuromuszkuláris képesség stb.) vagy külső (például felszerelés, környezet, játékfelület, játékvezető, ellenfelek stb.) kategóriába sorolható; sok sérülés azonban nem vagy/vagy szempont, mert a belső és külső kockázatok kölcsönhatásban állnak egymással.

A labdarúgás nagy intenzitású sport, a játékosoknak ismételt sprinteket, szereléseket és fizikai kihívásokat kell végrehajtaniuk. Ezek a követelmények óriási terhelést jelentenek az izmoknak, ízületeknek és kötőszöveteknek. A futball a gyors mozgások játéka - az éles fordulatok, a hirtelen megállások és a robbanékony gyorsulások a játékmenet szerves részét képezik. A játékosok gyakran zsúfolt napirenddel szembesülnek, egymás utáni mérkőzésekkel és intenzív edzésidőszakokkal, így kevés idő marad a regenerálódásra. A nem megfelelő fizikai kondíció vagy a tartós fáradtság növeli a sérülés kockázatát a mérkőzések és az edzések során.

A leggyakoribb labdarúgó sérülések részletesen

Nézzük, milyen sérülések következhetnek be leggyakrabban, a teljesség igénye nélkül:

Meniscus (gyűrűporc) sérülés

• A menincus a térden belül elhelyezkedő porcképződmény, amelynek sérülése szakadást jelent.
• A térdmeniszkusz hirtelen megerőltetés vagy a térd behajlítása során szakadhat el.
• A térd megduzzad, a sérülés nagyon fájdalmas és korlátozza a mozgást.

Keresztszalag-szakadás

• A keresztszalagok a térd stabilitásáért felelnek, egy rossz mozdulat azonban a térd elmozdulását, így a keresztszalag szakadását eredményezi.
• A keresztszalag-szakadás a legsúlyosabb térdsérülés, amely miatt a futballista akár hat hónapos kihagyásra is kényszerülhet.
• A szalag szakadása nagy fájdalommal és duzzanattal jár, és közben reccsenő hang is hallható.

Izomhúzódás és izomszakadás

• Ezeket a sérüléseket elsősorban a bemelegítés hiánya okozhatja.
• Ha az izmok nincsenek kellően bemelegítve, vagy a játékos túlerőlteti őket, nagyon könnyen bekövetkezhet izomhúzódás, ami szúró fájdalommal jár.
• Az izomszakadás oka hasonló az izomhúzódáséhoz. Izomszakadáskor a fájdalom hirtelen lép fel, ütés- vagy szúrásszerű, esetleg nyomó jellegű, éles és hasító. Bevérzés is jelentkezhet.

Combhajlító izom sérülések súlyossági fokozatai

A combhajlítónál gyakori izomhúzódásos sérülést elsősorban a gyors és a robbanékony izommunka jellemzi. Mivel a hamstring izmok legfőbb feladata az excentrikus kontrakció, kinetikus energiát elnyelve, védve a csípőt és a térdet, így a sérülések nagyobb része ez alatt az összehúzódás során jön létre, a késői előrelendítési fázisban.

A húzódások hirtelen fellépő, éles fájdalmat hoznak létre a combhajlító izmokban, feszesség érzéssel, illetve nagyobb mozgástartomány kialakulásával - a térd nyújtás és a csípő hajlítás alatt - is párosulhat. Néhány esetben duzzanat is kialakulhat pár nappal a sérülés létrejötte után. Ritkább tünetei közé tartozik a zsibbadás, bizsergésérzés, disztális gyengeség.

A fájdalom és a görcs olyan erősségű lehet, hogy a sportoló azonnal a tevékenység befejezése mellett dönt. A szakadás a bevérzés mellett érsérülésekkel is jár. Súlyos sérülések közé tartozik még a combhajlító avulziója, leszakadása. Lehet akut és krónikus is. Teljes leszakadás esetén az inak visszahúzódnak a csontról, de vannak olyan szövetek, amelyek próbálják megelőzni a nagymértékű visszahúzódást, hogy az inak a csont közelében maradjanak.

Bokaszalag-szakadás

• A sérülés legtöbbször akkor következik be, ha a lábfej befelé aláfordul.
• Külső behatásra, de anélkül is kialakulhat.
• Szövetközti bevérzéssel és duzzanattal jár, a sérült láb nem terhelhető.

Achilles-ín sérülés

• Az Achilles-ín a vádlihoz csatlakozva fut le a sarokig. Beszélhetünk annak gyulladásáról és szakadásáról is.
• A gyulladás általában a folyamatos túlterhelés, túledzettség miatt alakul ki.
• Az Achilles-ín szakadása, amely például egy hirtelen belépő hatására következik be, hangos reccsenéssel jár. A játékos hirtelen, heves fájdalmat érez, de a duzzanat nagyon csekély.

Ízületi szalagok meglazulása

• A boka- és térdízületi szalagok sérülései gyakoriak, fájdalommal és az érintett ízület funkcióvesztésével járnak, jellemző még az erőtlenség és enyhe duzzanat az érintett területen.

Külső- és belső térdszalag-sérülések (szalagszakadás)

• A futballban a térdek vannak a legnagyobb igénybevételnek kitéve, ezért a külső és belső térdszalagok nagyon könnyen elszakadhatnak.
• Klasszikus tünet a térdízület instabilitása, nyomó fájdalom és a mozgás beszűkülése.

Combizomhúzódás

• A combizomhúzódás duzzanattal jár és a mozgás fájdalmat okoz.

Sípcsont- és szárkapocscsonttörés

• A legkellemetlenebb sérülések egyike a sípcsont- és szárkapocscsonttörés. Az azonnali operáció elkerülhetetlen. A felépülés több mint egy évet is igénybe vehet.
• Törés gyakran következik be még a könyök, a kéz és a kulcscsont területén.

Agyrázkódások és fejsérülések

• Agyrázkódások és fejsérülések a labdarúgásban a fizikai ütközések és a légi kihívások miatt jelentős problémát jelentenek.

Izomgörcs

• Az izomgörcs a szervezet vagy az egyes izomcsoportok elfáradása esetén történik.
• A hirtelen és erőteljes mozgás létrejötte után tartós összehúzódás jön létre, kialakul a görcs, ami jól látható és tapintható, fájdalommal jár.

Túlterheléses sérülések

• Túlterheléses sérülések akkor fordulnak elő, ha az izmok, inak vagy csontok ismétlődő megterhelésének nincs elegendő regenerálódási ideje.
• A túlterhelés sérülés hatására jön létre, mivel a sérült ízület izmaiban, amelyek a mozgásában vagy rögzítésében részt vesznek, fájdalom alakulhat ki. Ezek az izmok megpróbálják védeni a sérült részt a mozgástól.

Statisztikák és a sérülések pénzügyi hatása

2009-ben az UEFA kérésére Ekstrand és Waldén (2009) elkészítettek egy tanulmányt, melyben a 2001-2008-ig tartó időszakban 23 labdarúgócsapatot vizsgáltak a sérülések előfordulásának tekintetében. Ahhoz, hogy a tanulmány releváns információkat tartalmazzon, a saját ranglistájuk legjobb 50 csapatából választották ki a kutatás alanyait.

A tanulmány 566.000 óra (475.000 óra edzés, 91.000 óra mérkőzés) sporttevékenységet vizsgált, amely alatt 4483 sérülés következett be. Az átlag játékos 34 mérkőzésen és 162 edzésen szerepelt egy szezonban. Ebből kimutatható, hogy minden sporttal eltöltött 1000 órára 8 sérülés jut. A sérülések helyszíne szerinti megoszlása azt mutatja, hogy 2546 (57%) mérkőzésen, míg 1937 (43%) edzésen történt.

A bemutatott kutatás alapján megállapítható, hogy egy sportoló évente átlagosan legalább két sérülést szenvedett. Ez egy 25-ös kerettel rendelkező labdarúgó csapatra vetítve 50 sérülést jelent a csapat számára. A professzionális labdarúgók között, a labdarúgás speciális jellemzőit tekintve kijelenthető, hogy jórészt az izom- és szalagsérülések azok, amelyekkel számolni kell a sportolóknak.

A labdarúgásban a sérülések nagymértékben befolyásolhatják a csapat teljesítményét és a pénzügyeket, egyes klubok évente több millió eurós költséggel számolnak a kieső játékosok és az orvosi költségek miatt. A játékosok sérülései évente jelentős összegekbe kerülnek a futballkluboknak, a becslések szerint a nagyobb bajnokságok esetében több százmilliós nagyságrendben. Ezek a költségek hangsúlyozzák a proaktív sérüléskezelés fontosságát.

Sérülések a gólöröm közben: a váratlan kockázatok

Meg fogsz lepődni, mikor sérül meg sok játékos! Vicces tény, hogy sok játékos nem is a játék, hanem a gólöröm közben sérül meg. A gólöröm során a játékosok gyakran hirtelen, intenzív mozdulatokat végeznek, mint például ugrások, szaltók, vagy hirtelen futások, amelyek sérüléshez vezethetnek. Az ünneplés közben a játékosok gyakran ugranak egymásra, ölelik meg egymást vagy futnak össze. A hirtelen mozdulatok és gyors futások izomhúzódásokat vagy -szakadást okozhatnak.

• A brazil Internacional játékosa, Maurides 2013-ban egy gól után hátraszaltót próbált végrehajtani, de rosszul érkezett, és megsérült a térde.
• 2004-ben a svájci Servette FC játékosa, Paulo Diogo, egy gól után a kerítésre ugrott ünnepelni. Az ujját azonban a gyűrűje beleakadt a kerítésbe, és amikor leugrott, az ujjának egy része leszakadt.

Rehabilitáció és felépülés a labdarúgásban

A rehabilitáció célja a sportolók esetén, hogy az adott egyén sérülésének megfelelő ellátásban és terápiában részesüljön, minél hamarabb visszatérhessen a sérülést megelőző szintre. Esetleges sérüléseik rehabilitációját fázisokra lehet osztani:

1. Akut fázis: az első néhány nap. A combhajlító sérülések legelső, akut fázisában a legfontosabb cél a sérülés védelme, a mozgástartomány és az erővesztés minimalizálása.
2. Korai mobilizációs fázis: az első hét.
3. Erősítő és stabilizáló fázis: 1-3 hét. A második szakaszban fokozatosan vissza kell nyerni az erőt a teljes mozgástartományban, javítani a csípő és a medence neuromuszkuláris kontrollját, készülve a sport specifikus mozgásokra. Excentrikus és koncentrikus erősítés is lehetséges. Az excentrikus edzés dinamométer segítségével valósítható meg, olyan gyakorlatokkal, mint az egyenes lábbal végzett deadlift, egylábas windmill vagy a Nordic hamstring.
4. Funkcionális és sportspecifikus fázis: 3-6 hét.

A rehabilitáció során a legfontosabb a fájdalom és a gyulladás csökkentése, a mozgástartomány visszaállítása, a flexióban és extenzióban részt vevő izmok erősítése, a csípő és medenceizmok megerősítése, medence és gerinc lumbális szakaszának kontrolljának normalizálása, az egyensúly és a propriocepció fejlesztése, a futás és az ugrás technikafejlesztés és az újrasérülés lehetőségének minimalizálása.

A combizom fájdalom csökkenése után megkezdhetőek a specifikus terhelések is, de csak a fokozatosság betartása mellett: a felhúzások, kitörések, guggolások különböző formái. A sportba való visszatérés előtt futás esetén is a fokozatosságot kell szem előtt tartani: először csak gyaloglás; futás csökkentett sebességgel egy vonalban, rövidtávon; futás teljes sebességgel és távon, egyvonalban; futás előre, oldalra, hátra; elindulások-megállások gyakorlása, sprintek majd a futás közbeni irányváltások és sprintek beiktatása.

A terápiás edzés gyakorlatok mellett nagy szerepe van a különböző fizioterápiás eljárásoknak. Az elektroterápia olyan rehabilitációs eszköz, amely elektromos áramot használ az izomösszehúzódások stimulálására. Az azonnali orvosi beavatkozás, a sérült terület hűtése jéggel vagy hidegterápiás eszközökkel, valamint a sérült testrész stabilizálása együttesen segítenek abban, hogy a játékosok viszonylag gyorsan talpra álljanak és folytathassák a játékot. Bár a játékosok gyorsan vissza tudnak térni a pályára, a sérülés utáni teljes gyógyulás hosszabb időt vehet igénybe, és a korai visszatérés növelheti a további sérülések kockázatát.

Étrend-kiegészítők a felépülés támogatására

A BioTechUSA kínálatában az Arthro Forte egy komplex étrendkiegészítő, amelyet az ízületek, porcok és csontok egészségének támogatására fejlesztettek ki. A Neuro célja pedig a mentális teljesítmény segítése, az idegrendszer regenerációja. A kollagén az összes kötőszövet, bőr, ín, porc, csont és más szövetek alapvető építőeleme. Ezek az étrendkiegészítők segíthetnek a futball játékosoknak a sérülés utáni rehabilitációban, hozzájárulva az izom- és ízületi funkciók fenntartásához és javításához.

A sérülések megelőzése: modern megközelítések és technológia

A rehabilitáció mellett a másik fontos szempont a labdarúgásban a sérülések megelőzése. A rizikófaktorok csökkentése érdekében a labdarúgás nemzetközi világszervezete létrehozott egy labdarúgó-specifikus strukturált bemelegítő gyakorlatsort, a „The 11+” programot. A gyakorlatok elsősorban a statikus és dinamikus ízületi stabilizációkra koncentrálnak, különböző pozíciók, valamint mozgások tekintetében. A nordic hamstring curl az egyik leghatékonyabb specifikus gyakorlat, mely a FIFA 11+ megelőzési programnak is kiemelt feladata. A nem kontakt sérülések megelőzésének prevencióját hangsúlyozza egy speciális bemelegítési gyakorlatsor létrehozásával, amelyben dinamikus és statikus elemek is megjelennek.

Hogyan előzhetőek meg a focisérülések?

1. A megfelelő cipő, a sípcsontvédő sok kellemetlen sérüléstől megóvhat minket. Figyeljünk oda a pálya minőségére is.
2. Hosszabb kihagyás után csak fokozatosan térjünk vissza a pályára. Különösen igaz ez akkor, ha sérülés miatt hagytunk ki. A sérült ízület, illetve az azt körülvevő izmok beidegzése változik, az izmok ereje sokszor csökken, ezért nem biztos, hogy ugyanazzal az intenzitással tudjuk folytatni, mint sérülés előtt.
3. Izomsérülések a bemelegítés hiánya miatt is gyakran fordulnak elő.
4. A hidratáció csökkenésével az izmok sérülékenysége növekszik.
5. A folyadékbevitel mellett érdemes a megfelelő kalória bevitelre is odafigyelni!
6. A nem időben és megfelelően kezelt sérülések sokszor hosszútávon nagyobb károsodásokat okoznak, mint azt sokszor a kezdeti tünetekből gondoljuk.

Az erőnléti és kondicionáló programok alapvető fontosságúak az ellenálló képesség kialakításában és a játékosok felkészítésében a futball fizikai igénybevételére. A megfelelő táplálkozás és folyadékpótlás döntő szerepet játszik a regenerálódásban és a sérülések megelőzésében. Gyulladáscsökkentő élelmiszerek és étrend-kiegészítők támogathatják a sportolók egészségét. A játékosok túlterhelése a labdarúgásban gyakori oka a sérüléseknek. Azáltal, hogy ezeket a stratégiákat beépítik a megközelítésükbe, a csapatok biztonságosabb edzési környezetet teremthetnek, és megőrizhetik sportolóik fizikai egészségét.

A technológia szerepe a sérülésmegelőzésben

A sportolói megfigyelési technológia fejlődése, mint például a Catapult rendszerei, átalakítja a sérüléskockázat-kezelést. A modern technológia átalakította a labdarúgócsapatok megközelítését a sérülések megelőzése és a játékosok jóléte terén. A valós idejű adatok és a hasznosítható meglátások biztosításával a fejlett eszközök, például a viselhető eszközök és az elemzési platformok lehetővé teszik a csapatok számára, hogy hatékonyabban figyeljék a sportolókat, és megalapozott döntéseket hozzanak az edzésükkel, a felépülésükkel és az általános egészségi állapotukkal kapcsolatban.

A fejlett viselhető technológia képes felismerni a szabálytalan mozgásmintákat, és felmérni, hogy a játékos következetesen biomechanikailag hatékony mozgást végez-e. Az edzés és a regeneráció adatvezérelt megközelítései forradalmasították a sérülések megelőzésére irányuló stratégiákat. A sportolói megfigyelőrendszerek segítenek a csapatoknak a terhelésfigyelés kezelésében, betekintést nyújtva a kumulatív munkaterhelésbe és a helyreállítási igényekbe. Fáradtságfigyelő eszközök, mint például a Catapult által kínáltak, valós idejű adatokat szolgáltatnak az energiateljesítményről és a mozgás hatékonyságáról.

A viselhető technológia, beleértve a GPS-nyomkövetőket és a fejlett érzékelőket, kritikus szerepet játszik a játékosok teljesítményének nyomon követésében és a sérülés kockázati tényezőinek azonosításában. A labdarúgásban a sérülések megelőzése átfogó megközelítést igényel, amely egyesíti a tudományt, az edzéseket és a felépülés kezelését. A Catapult élvonalbeli sportolói megfigyelési és teljesítménymegoldásokat kínál, amelyek célja, hogy segítsen a csapatoknak csökkenteni a sérülések kockázatát és javítani a játékosok biztonságát. A Catapult technológiája valós idejű adatokkal látja el az edzőket a játékosok mozgásáról, munkaterheléséről és regenerációs igényeiről. A Catapult megoldásai segítenek a csapatoknak a játékosok munkaterhelésének nyomon követésében és beállításában a túledzés elkerülése és a sérülésveszély csökkentése érdekében.

A fáradtság jelentős tényező a futballsérülésekben, és a Catapult technológiáját úgy tervezték, hogy nyomon kövesse a fizikai és szellemi kimerültség jeleit. A Catapult fejlett analitikája a múltbeli és a valós idejű adatok trendjeit használja fel annak előrejelzésére, hogy egy játékosnál mikor állhat fenn fokozott sérülésveszély. A Catapult technológiája fontos szerepet játszik abban is, hogy a játékosokat végigvezesse a játékba való visszatérés folyamatán. Az adatvezérelt meglátások és a viselhető technológia képességeinek kombinálásával a futballcsapatok biztonságosabb környezetet teremthetnek a játékosaik számára.

Példák a Catapult technológia alkalmazására

• Game Changer Performance (GCP): A Game Changer Performance (GCP), amelynek székhelye a St. George's Parkban található angol Nemzeti Futballközpontban található, a Hivatásos Labdarúgók Szövetsége (PFA) bentlakásos rehabilitációs programját vezeti. 2018-ban a GCP partnerségre lépett a Catapult-tal, hogy viselhető megfigyelési technológiákat integráljanak a rehabilitációs folyamatukba.
• Luton Town FC: Luton Town FC elfogadta a Catapult's Vector Pro és a Pro Video eszközöket, hogy javítsa sérüléskezelési és teljesítményelemzési stratégiáját.

Híres labdarúgók és súlyos sérüléseik

Az említett focista sérülések skálája igen széles, és ezzel minden sportolónak számolnia kell, aki profi labdarúgó szeretne lenni. Számos világsztárnak kellett már megküzdenie súlyos sérülésekkel a pályafutása során:

• David Beckham Achilles-ín sérülése: Beckham Achilles-ín szakadása komoly csapást jelentett a pályafutására, különösen mivel az eset az AC Milan csapatában történt, és emiatt ki kellett hagynia a 2010-es dél-afrikai világbajnokságot.
• Cristiano Ronaldo térdsérülései: Ronaldo térdsérülései befolyásolták a játékát, különösen a 2014-es világbajnokságon.
• Lionel Messi combhajlító szakadás: Messi többször is szenvedett izomsérüléseket karrierje során, de a 2013-as sérülése különösen jelentős volt, mivel hosszú hónapokra kényszerítette őt a pályán kívülre.
• Neymar csigolyatörése: A 2014-es brazíliai világbajnokság negyeddöntőjében történt, amikor egy ütközés során eltörött az egyik csigolyája.
• Ibrahimović keresztszalag szakadása: A Manchester Unitedben játszva, ami miatt több mint fél évre kiesett a játékból.
• Marco Reus bokaszalag-szakadása: Közvetlenül a 2014-es világbajnokság előtt történt, ami miatt ki kellett hagynia a tornát.
• Ferland Mendy és Éder Militao: Újabb súlyos sérülés történt a Real Madrid háza táján: Ferland Mendyre öt hónap kihagyás várhat, miután futás közben a combjához kapott. A Marca arra hívta fel a figyelmet, hogy ez már a madridiak 120. (!) jegyzett sérülése két év alatt, amihez Mendy nem egyszer hozzájárult. Korábban Éder Militaóra is műtét és hosszabb kihagyás várt.
• Jesse Derry és fejsérülések: A Chelsea-Nottingham Forest angol bajnoki labdarúgó-mérkőzésen a nottinghamiek védőjével, Zach Abbott-tal ütköző Jesse Derryt hordágyon vitték le a pályáról. Az angol utánpótlás-válogatott csatár eszméleténél volt, és kommunikálni is tudott, de elővigyázatosságból kórházba szállították. Az első félidei esethez hasonlóan a második játékrészben is történt egy kemény ütközés, amely után a Chelsea-kapusát, Robert Sánchezt, illetve a Nottingham középpályását, Morgan Gibbs-White-ot is le kellett cserélni fejsérülés miatt.

A nézői biztonság és a stadionkatasztrófák

A labdarúgás nem csupán a játékosok számára rejt kockázatokat, hanem a nézők számára is. Az idei rendezésű EB-n nem csupán a pályán történtek drámai események, hanem a lelátón is történt egy incidens, ahol egy angol szurkoló zuhant le a lelátóról. A Wembley Stadionban rendezett Anglia - Horvátország mérkőzésen az egyik angol szurkoló a kezdőrúgással egyidőben esett le a lelátóról, akit kritikus állapotban szállítottak kórházba.

Sajnos, a történelem tele van súlyosabb stadionkatasztrófákkal is, amelyek rávilágítanak a nézői biztonság kiemelt fontosságára.

Európai stadiontragédiák

• Ibrox Park, Glasgow: A glasgow-i Ibrox Parkban 1902-ben 25-en haltak meg a Skócia-Anglia válogatott meccsen, amikor leszakadt egy korhadt lelátó. Ugyanebben a stadionban 1971-ben 66-an hunytak el, amikor egy Rangers-Celtic-rangadón az utolsó percben szerzett gól miatt kialakult tumultusban halálra taposták őket.
• Bradford, Anglia (1985): Az 1980-as években a korszerűtlen stadionok, az elavult biztonsági szabályok és a futball-huliganizmus öt éven belül három borzalmas katasztrófához vezettek. 1985. május 11-én egy harmadosztályú meccsen Bradfordban kigyulladt az egyik lelátó, amely ráomlott a tömegre. 56-an haltak meg. A tv jóvoltából tízmilliók látták, amint Bradfordba beköltözik a pokol. A tömött lelátón nem sok ügyet vetettek a dologra mivel a füstbombák hajigálása manapság meglehetősen elterjedt kellemetlenkedés a futballpályák környékén. Ám tíz perc után a füst helyén lángcsóva tűnt elő, és a korhadt fa meg a kátrány égni kezdett.
• Heysel-tragédia, Brüsszel (1985): 1985. május 29-én a Heysel-tragédiát a hetvenes-nyolcvanas években jelentős futballhuliganizmus okozta, amikor az 1984-85-ös BEK sorozat döntőjében a Liverpool és a Juventus összecsapásán 39 ember vesztette életét. A mérkőzést a tragédia ellenére lejátszották.
• Hillsborough, Sheffield (1989): 1989. április 15-én az FA-kupa sheffieldi elődöntőjére érkező liverpooli szurkolókat a stadion Leppings Lane felőli oldalán öt szektorban szerették volna elhelyezni, amelyek egyenként 1600-1600 embert tudtak biztonságosan befogadni. 14.30-ra, fél órával a mérkőzés kezdete előtt a kapu mögötti 3-as és 4-es szektor már zsúfolásig megtelt, ám az utcán még mindig szurkolók ezrei várakoztak, hogy a forgóajtókon keresztül bejussanak. A rendőrség megnyitotta a kapukat és a szurkolók beözönlöttek az alagúton át a lelátók felé, éppen a 3-as és a 4-es szektorok felé. Ám a lelátók ekkor már zsúfolásig tele voltak. A bent lévők közül néhányan a rácson keresztül próbáltak átmászni az üres szektorokba, vagy le a pályára. Sokáig élt az a közhiedelem, hogy a tömeg halálra taposta az áldozatokat, de valójában sokan már előtte, a kerítésnek nyomva fulladtak meg. 15 órakor elkezdődött a mérkőzés, ám nem sokkal később már halottak, sérültek és pániktól megzavarodott emberek tömege lepte el a játékteret, végül 6 perccel 15 óra után a játékvezető lefújta a mérkőzést.

Moszkvai tragédia (1982)

1982 október 20-án a Szovjetunióban, ezen belül Moszkvában, a Szpartak Moszkva-Haarlem UEFA Kupa mérkőzésen történt egy tragédia, amelynek részletei csak évekkel később kerültek nyilvánosságra. Ezt a szomorú történetet nem a Heyselben, vagy a Hillsborough-ban történtek homályosították el, hanem a szovjet diktatúra sajátos propagandája hallgatta el, próbálta éveken át meg nem történtté tenni, úgy csinálni, mintha semmi sem történt volna. Pedig a szovjet sporttörténelem legnagyobb nézőtéri tragédiájáról van szó. És hogy mennyire sikerült jól összekuszálni a szálakat? Olyannyira, hogy az áldozatok pontos száma a mai napig nem ismert.

A házigazdák a mérkőzés 16. percében már Edgar Gessz szabadrúgásából megszerezték a vezetést. Tulajdonképpen a hazaiak végig nagy mezőnyfölényben játszottak, a hollandok alig-alig tudtak kijönni a szorításból. Ahogy múlt az idő, a csapatok úgy törődtek mindinkább bele az 1:0-ba és ezt a nézők is észrevették. Szép lassan ezrek kezdtek szállingózni a szektorok kijárata felé, mígnem a 90. percben egy már-már minden végső elkeseredést szimbolizáló szöglet után Szergej Szvecov és a holland védelem összehoznak egy gólt. A szektor kijárata felé tartó nézők visszafordulnak és rohannának vissza csapatukat ünnepelni. De síkos, jeges lépcsőkön ez lehetetlen, egy ezer fő körüli embertömeg kezd el hömpölyögni lefelé, megállíthatatlanul. Szvecov egy jó bő évtizeddel később azt mondta, bárcsak soha ne rúgta volna azt a gólt.

És maguk a holland játékosok, akik ott voltak a pályán, is csak évekkel később értesültek, pontosan mi is történt. A Haarlem játékosait a pályán belül szolgálatot teljesítő rendőrök finoman az öltözőbe terelték, majd folyamatosan sürgetve és nyomás alatt tartva őket, a stadion mielőbbi elhagyására szólították fel. Másnap egyedül a Vecsernaja Moszkva napilap számolt be egy rövid kis blokkban, hogy baleset történt a stadionban a mérkőzés alatt. A nézők csak magukat okolhatják a szabályok megsértésért.

Magyarországi stadionbalesetek

Március 4-én a nagyszerűen szereplő Újpest fogadta a Ferencváros csapatát az alig hat éve átadott Megyeri úti otthonában. Hatvanfős rendezőgárda és százhúsz rendőr próbálta fenntartani a rendet, de a veszedelmes zsúfoltság miatt szinte prognosztizálható baleset már az első félidőben bekövetkezett. A felső sorok nyomása megdöntötte az alsókat, és az egymásra torlódó emberhullámok az elöl állókat a korlátokhoz szorították, melyek a hatalmas teher alatt összetörtek. Mintegy 40-50 ember zuhant be a pályára, néhányukat a mentőknek kellett ellátni. Az állóhelyek fölötti kisebb, fából készült büfé tetejéről közel száz szurkoló figyelte a mérkőzést. A nagy súly miatt ez az alkalmi tribün leszakadt, többen az alattuk levő zsúfolt lelátóra zuhantak.

Az előbbinél jóval súlyosabb baleset történt majd húsz évvel később, az 1947. május 4-én rendezett Magyarország-Ausztria válogatott mérkőzésen. Több mint negyvenezren szorongtak az ennél kevesebb néző befogadásra alkalmas falelátókon. A magyar csapat második góljánál az állóhelyi nézősereg egy része rázuhant az alatta lévő korzóülés közönségére. Egyszerre megmozdult a hatalmas „embererdő”, és a nyolc méter szélességben leszakadó lelátórésszel együtt vagy kétszáz szurkoló zuhant a mélybe. Szinte hihetetlen, hogy itt sem történt haláleset. A legsúlyosabb sérült, Varga Pál csigolya- és koponyaalapi töréseket szenvedett. Az egész életére nyomorékká lett fiatalembert később az FTC alkalmazta: negyedszázadon át volt a sporttelep pénztárosa, sőt, az Üllői úti székházban szállást is biztosítottak számára.

tags: #foci #serules #nezo #miatt

Népszerű bejegyzések:

• Kompetenciafejlesztő füzet 5. osztályosoknak
• Részletek Alex Teixeira pályafutásáról Kínában
• A válogatott világbajnoki útja
• A magyar oktatás demográfiai adatai
• Fedezze fel a trentói kosárlabda világát