A labdarúgó rangsorok és tabellák pontozásának részletei
A labdarúgás világában a rangsorok és tabellák kulcsfontosságú szerepet töltenek be, hiszen átfogó képet nyújtanak a csapatok, illetve nemzeti válogatottak relatív erősségéről, és befolyásolják a tornák sorsolási kiemeléseit. Ez a rangsor kulcsfontosságú, mivel befolyásolja a tornák (pl. foci-vb) sorsolási kiemeléseit, és átfogó képet nyújt a nemzeti csapatok relatív erősségéről. De hogyan is működik pontosan ezen rendszerek pontozása? Tekintsük át a legfontosabb szempontokat és módszereket.
A FIFA-világranglista működése
A nemzetközi labdarúgásban a FIFA-világranglista az egyik legfontosabb mérőeszköz a nemzeti csapatok összehasonlításához. A FIFA-világranglista fontos eszköz a nemzetközi labdarúgásban, amely alapot nyújt a nemzeti csapatok összehasonlításához.
A FIFA-ranglista az Élő-pontrendszer egy olyan módszerén alapul, amelyet a versenyzők relatív képességeinek kiszámítására használnak. Az Élő-formula segítségével kiszámítják a mérkőzés várható eredményét. A csapatok pontszámát a tényleges eredmény és a várható eredmény alapján módosítják. A számítás során több tényezőt is figyelembe vesznek:
- Mérkőzés jelentősége: A mérkőzések különböző súllyal szerepelnek. Például a világbajnoki mérkőzések jelentősége a legnagyobb, ezeket követik a kontinentális bajnokságok, a selejtezők és végül a barátságos mérkőzések. A mérkőzéstípus alapján súlyozást rendelnek a mérkőzéshez.
- Ellenfél erőssége: Az ellenfél rangsora szintén döntő szerepet játszik. Minél magasabban rangsorolt ellenfél ellen születik egy győzelem, annál több pontot ér.
- Regionális erősség: A FIFA figyelembe veszi azt is, hogy az adott csapat melyik szövetséghez tartozik, ami befolyásolhatja a pontszámítás során alkalmazott súlyozást.
A FIFA-világranglistának jelentős hatása van a futball világában. A kritikusok szerint a rendszer manipulálható, például több barátságos mérkőzés lejátszásával vagy erős ellenfelek elkerülésével. A FIFA folyamatosan törekszik a rendszer tökéletesítésére, így 2024-ben a FIFA-világranglista tovább fejlődik.
Magyarország helyezése a FIFA-világranglistán
A magyar labdarúgó válogatott is rendszeresen szerepel a FIFA-világranglistán, amelyet 1993-ban vezettek be. Magyarország eddigi legjobb FIFA-világranglista helyezése a 6. hely volt. Ez a kimagasló helyezés a FIFA-világranglista korai időszakában született.
A 2010-es évek elején a magyar labdarúgó válogatott a 40-50. hely között mozgott, majd 2015 novemberében a 20. helyre lépett előre köszönhetően a Norvégia elleni sikeres Eb-pótselejtezőnek. Magyarország helyezése (2026 áprilisi adatok alapján): 42. Leszűkítve a listát az európai szövetségekre, Magyarország a 22. helyen áll.
Bajnoki és csoportkörös tabellák pontozása és helyezés eldöntése
A bajnokságokban és csoportkörökben a tabellák pontozása egyszerűbb alapelveken nyugszik, de a pontegyenlőség eldöntése gyakran okoz fejtörést. Ezen a kis képen látható tabellaforma amit mindenhol használnak. Ennek számítási alapja a bajnokság végének megfelelő kiértékelési szabály szerinti sorrend a több pontszám, több győzelem, jobb gólkülönbség sorrendezéssel, ha az előbbi szempont azonos.
A lejátszott meccsek végeredményei különböző háttérszínnel vannak megjelölve: zöld a győzelem, sárga a döntetlen, piros a vereség. Ez a módszer mutat ugyan valamiféle képet a csapatok erősségéről.
Pontegyenlőség eldöntése - Részletes szabályok
Az idei Futball7vége-sorozaton mind a felnőtt, mind az ifjúsági mezőnyben nem egy ízben alakult ki adott csoportküzdelmek végén kettőnél több csapatra vonatkozóan pontegyenlőség. Jóllehet a versenykiírás e tekintetben egyértelműen fogalmaz, a sorrend ilyen formában történő - felettébb ritkaságszámba menő - meghatározása itt-ott felesleges indulatokat szült.
Alábbi "szájbarágós" magyarázatunk remélhetőleg tiszta vizet önt a pohárba, egyszer s mindenkorra. Kezdjük azzal, hogy citáljuk a Futball7vége-versenykiírás ide vonatkozó passzusát:
1.8. Helyezés eldöntése a csoportmeccseken
"(...) A helyezések sorrendjét a szerzett pontok száma határozza meg, a legtöbb pontot gyűjtő csapat végez az első helyen, és így tovább. Pontegyenlőség esetén az előkelőbb helyezés(eke)t az alábbi sorrend dönti el:
- Egymás elleni eredmény;
- A csoportban elért több győzelem;
- Gólkülönbség;
- Több rúgott gól;
- Sorsolás.
Ha az 1-3. pontok alapján a sorrend nem dönthető el, akkor az 1-3. pontokat addig kell alkalmazni, ameddig nem dönthető el a sorrend. Ha továbbra sem dönthető el a sorrend, akkor az 5-9. pontok lépnek érvénybe.
Példa két csapat pontegyenlőségére
Nézzük meg a fentiek alkalmazását a legegyszerűbb, ráadásul a hitelesség miatt egy élő, a felnőtt Futball7vége vigaszági szakasza 1. csoportjának példájával, amikor 2 csapat szerzett ugyanannyi pontot:
Az 1. helyen 9 ponttal végzett az Erdőkertes csapata, a Hernád és a Szigetszentmárton egyaránt 4 pontot gyűjtött, míg a Szigetújfalu együttese 0 ponttal fejezte be a csoportot a 4., utolsó helyen. A Hernád és a Szigetszentmárton azonos pontszáma miatt életbe lép a fentebb idézett szabály 1. pontja: "egymás elleni eredmény", amely 5-5 volt, vagyis az 1. pont nem döntött kettejük között.
Tovább kell tehát lépni a 2. pontra: a "csoportban elért több győzelem", amely ugyancsak nem dönt, mert mindkét csapat 1-1 győzelmet könyvelhetett el. Következik a 3. pont: "gólkülönbség". Itt már van eltérés, a hernádiak gólmutatója a csoportban 17-8, a szigetszentmártoniaké 11-11, vagyis ezzel a Hernádot illette meg a 2., a Szigetszentmárton pedig a 3. hely. A két négypontos csapat között tehát döntött a 3. szempont.
Példa három csapat pontegyenlőségére
Most lássuk a jóval ritkább, éppen ezért félreértésre, félreértelmezésre okot adó esetet, amikor 3 csapat szerzett egyforma pontszámot (a példa itt is megtörtént eset, felnőtt Futball7vége középdöntőjének I. csoportja): az Újlengyel, a Dabas-Gyón és a Felsőpakony egyaránt 6-6 pontot szerzett, a Ráckeve nulla ponttal végzett.
Természetesen ezúttal is a fenti szabály a mérvadó, az 1. szempont az "egymás elleni eredményé". A kutya itt van elásva, mit is jelent az egymás elleni eredmény kettőnél több csapat esetében? Nézzük a legáltalánosabb, eklatáns példát: a bajnoki versenyben (rendszerben) a végeredmény - amelyet majd a végtabella mutat fehéren-feketén - úgy alakul ki, hogy valamennyi résztvevő játszik a másikkal (általában kétszer is) körmérkőzéses szisztémában, vagyis mindenki mindenkivel. Tehát a sorrendet az határozza meg, hogy az egymás ellen megvívott mérkőzések "kavalkádjában" ki bizonyul a legjobbnak, legerősebbnek.
Visszatérve eredeti példánkhoz, a 6-6 pontot szerző Újlengyel, Dabas-Gyón és Felsőpakony között csak és kizárólag úgy érvényesülhet az 1. pont ("az egymás elleni eredmény" alapján megállapított sorrend), ha kiszámoljuk, ez a három együttes az egymás között lejátszott meccsei alapján milyen mutatókkal áll. Készíteni kell tehát hármójuk között egy "kistabellát", amely mutatni fogja a hármuk közötti sorrendet.
Ha megvan ezen "kistabella" (mindhárom gárdának 3-3 pontja van, az újlengyeliek gólkülönbsége 7-5, a gyóniaké 8-8, a felsőpakonyiaké 6-8), annak sorrendjét ugyancsak a versenykiírás 1.8. pontja szerint kell meghatározni. Az 1. és 2. pont (egymás elleni eredmény, több győzelem) a körbeverés, illetve az 1-1 nyert meccs miatt nem dönt, jön a 3. kitétel, a gólkülönbség, amelyben mint látjuk, az Újlengyel áll a legjobban (+2), őt a Dabas-Gyón követi (0), végül következik a Felsőpakony (-2).
Ergo ha kettőnél több csapat végez azonos pontszámmal, akkor közöttük minden esetben az érintett 3 vagy annál több csapat valamennyi egymás elleni eredménye alapján számított "kistabella" alapján határozható meg a sorrend.
Példa pontegyenlőség eldöntésére szolgáló kistabellára (3 csapat esetén)
| Csapat | Pont | Győzelem | Döntetlen | Vereség | Rúgott gól | Kapott gól | Gólkülönbség |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Újlengyel | 3 | 1 | 0 | 1 | 7 | 5 | +2 |
| Dabas-Gyón | 3 | 1 | 0 | 1 | 8 | 8 | 0 |
| Felsőpakony | 3 | 1 | 0 | 1 | 6 | 8 | -2 |
Ebben az esetben a gólkülönbség döntötte el a sorrendet az Újlengyel, Dabas-Gyón, Felsőpakony között.
Tabellák szerepe a nagy tornákon: A 2016-os Labdarúgó Európa-bajnokság példája
A tabellák és a pontegyenlőség eldöntésének szabályai kiemelt jelentőséggel bírnak a nagy nemzetközi tornákon is. A 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság csoportköre után a 24 válogatottból 16 marad versenyben. Minden csoportból az első két helyezett, illetve a 4 legjobb 3. helyezett jutott tovább. E cikk szerkesztésekor már a második csoportkör felénél tartunk, így egyre közelebb kerülünk a kiesési szakaszhoz, s egyben a döntés pillanatához is.
A továbbjutó 16 csapat a nyolcaddöntőben folytatja a foci EB-s szereplését, mely fordulót június 25-27. között rendezték. A 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság döntőjét július 10-én Párizsban, a Stade de France stadionban játszották.
tags: #foci #tabella #pontozas
