A labdarúgás világa: szabályok, technika és modern innovációk

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a labdarúgás az egyik legkonzervatívabb sport. Bár a szabályokban időről időre történik némi finomhangolás, a lebonyolítás alapvetően ugyanaz maradt. Egyesek szerint az olimpia a legnagyobb sportesemény a világon, mások állítják, a labdarúgó világbajnokság a csúcs. Most, közvetlenül a döntő után, annak hatása alatt, utóbbiakkal értünk egyet.

A labdarúgópálya és a játékszer

A labdarúgópálya, a játéktér hossza 100-110 méter, szélessége 64-75 méter. A büntetőterület az alapvonallal párhozamos vonalának 16,5 méterre kell lennie az alap- és a gólvonaltól, a büntetőpontnak pedig 11 méterre. A kezdőkör sugara 9,15 méter, miként a büntetőterület előtti félkörnek. A kapu 7,32 méter hosszú, magassága pedig 2,44 méter. A szögletzászlók kötelezően a pálya tartozékai, azok magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének átmérője kereken 1 méter.

A labda kerülete 68-70 cm, a nyomása 0,6-1,1 atmoszféra, súlya pedig 410-450 gramm. Minden nemzetközi hivatalos mérkőzést csak a FIFA által jóváhagyott színű labdával lehet játszani.

A mérkőzés menete és a csapatösszetétel

A játékidő kétszer 45 perc, a félidők végén valamennyi hosszabbítás lehetséges, ennek hosszát a játékvezető határozza meg. Az egyenes kieséses szakaszban döntetlen állásnál folytatódik a meccs kétszer 15 perces hosszabbítással.

Egy csapatban maximum 11 labdarúgó, egy kapus és tíz mezőnyjátékos lehet egyszerre a pályán, ugyanakkor hét játékosnál kevesebb egyik csapatban sem lehet a játéktéren. Ha sérülések vagy kiállítások miatt az egyik csapatból öt játékos hiányzik, a találkozót le kell fújni. A szakvezetőknek lehetőségük van a változtatásra. A csapatoknak különböző színű szerelést kell viselniük.

A játékvezetők szerepe és döntései

A mérkőzéseken egy játékvezető, két asszisztens, valamint egy tartalékbíró működik közre. A játékvezető „őrködik” a szabályok betartásán, ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Amennyiben szükséges, megszakítja a játékot - például komolyabb sérülés esetén - vagy akár félbeszakíthatja a mérkőzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idő miatt.

A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlen játékosokat, súlyosabb szabálytalanság, vagy az eredményességét befolyásoló (például: gólhelyzetben történő szabálysértés) esetén pedig piros lapot mutat fel a vétkesnek, akinek ez után el kell hagynia a játékteret, és be kell mennie az öltözőbe. A játékvezető a játéktér tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha például kapufáról pattanna.

A játékvezető munkáját két asszisztens segíti az oldalvonal mellett, térfelenként egy-egy. A „zászlósok” feladatai: bedobások, kirúgások, szögletek, lesek, gólok, illetve szabálytalanságok jelzése. Az asszisztensek nem hoznak ítéletet, csak javasolhatnak. A tartalék játékvezető feladata a cserék lebonyolítása, a hosszabbítás időtartamának bemutatása.

Műhibáról akkor beszélünk, ha a bíró nem az érvényes játékszabályokban előírt ítéletet, döntést hozza meg. A játékvezetői műhiba miatt csak akkor lehet óvni, ha a spori a szabályokat egyértelműen megsértette.

A gól és a lesszabály

A gól érvényes, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák és a keresztléc között határolt területen.

Lesről akkor beszélünk, ha a támadó olyan helyzetben van, hogy játékba avatkozhat, és az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához mint a labda és az utolsó védő. Ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában, akkor a lesszabály nem érvényesül. Nincs les akkor sem, ha a támadó egy vonalban van a labdával, ha egy vonalban van az utolsó védőjátékossal. Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labda esetében sincs les.

A büntetőt rúgó játékos a kaputól 11 méterrel felfestett pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kellett, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat.

Technológiai áttörések a labdarúgásban

Az elmúlt években egyre többen emelték fel a szavukat azért, hogy a más sportágakban (például teniszben vagy épp az amerikai futballban) rendelkezésre álló technológiákat a labdarúgásban is kezdjék el használni. Minderre persze jó okuk is volt a hangadóknak: számos olyan vitatott ítélet született az elmúlt években, ami adott esetben befolyásolta a mérkőzés végkimenetelét - legyen szó egy meg nem adott gólról vagy egy hibásan befújt tizenegyesről. Az idei oroszországi világbajnokság azonban igazi áttörést hozott, ez ugyanis az első olyan világjáték, ahol az összes csúcstechnológiát egyszerre használják a mérkőzéseken.

Telstar, az NFC-s labda

Az idei világbajnokság labdája a Telstar 18 nevet viseli, nem véletlenül. A játékszer ugyanis az 1970-es világbajnokság labdájának egy modernizált változata. A Telstar azonban nemcsak külsejében újult meg: a belsejében található egy NFC chip is, amely segítségével olyan adatokat továbbít a vele összekapcsolt eszközöknek, mint például, hogy hogyan lövik meg a játékosok a labdát. Sőt, a játékvezetői döntéseket is képes befolyásolni: a helymeghatározó funkciónak köszönhetően a labda pontos részletei is lehívhatók belőle - például annak megállapításához, hogy átjutott-e a gólvonalon.

Videóbíró (VAR)

Aki az 1990-es évek végén követte a magyar labdarúgást, az még emlékezhet a magyar televízió Góóóól! című műsorára, azon belül pedig a Bírónak nincs videója! rovatra. Ebben olyan helyzeteket mutattak be a mérkőzésekről, amikor a lassításból/visszajátszásból egyértelműen kiderült, a játékvezetői döntés téves volt. Nos, ez a rovat már nem állná meg a helyét, a bírónak ugyanis van már videója.

A videóbíró (Video Assistant Referee, VAR) valójában egy megfigyelő, aki három segítőjével együtt kíséri figyelemmel egy külön teremben a mérkőzés eseményeit. A személyzet a közvetítést végző mind a 33 kamera képéhez hozzáférnek, plusz kettőhöz, ami kifejezetten a leshelyzeteket kíséri figyelemmel. A személyzet megvizsgálja azokat a helyzeteket, ahol nehéz helyzetben lehet a játékvezető vagy adott esetben téves ítéletet hozott. Ilyenkor a meccs bírója egy külön képernyőn visszanézheti az esetet, a végső döntést azonban ő hozza meg. Erre volt is már példa, amikor a Franciaország-Ausztrália-mérkőzésen a videóbíró segítségével ítélt meg 11-est a franciák javára a játékvezető.

Gólvonal-technológia

A gólvonal-technológia a 2014-es brazíliai világbajnokság óta segíti a játékvezetőket abban, hogy meggyőződjenek róla: a labda teljes terjedelmében átjutott a gólvonalon. A technológiát jegyző német GoalControl nevű cég összesen 14 nagysebességű kamerát használ, ezek közül minden egyes esetben hét van a játékvezetők segítségére.

Labdarúgó szakkifejezések és taktikai koncepciók

A szócikkeket folyamatosan bővítjük, hiszen ahány nézőpont, annyi definíció lehet helyes.

Taktikai zónák és mozgások

• 14-es zóna: A pályát felosztjuk függőlegesen hat, vízszintesen három egyenlő területre. Így kapunk egy - nagyjából az ötös szélességével megegyező oldalú - négyzetet a tizenhatos előterében. Ezt nevezzük a 14-es zónának, másképpen „lyuknak”. Ez a terület kulcsfontosságú a gólszerzés szempontjából. A 14-es zóna tehát a pálya közepén, rögtön az ellenfél tizenhatosának előterében van. Több tanulmány szerint a 14-es zónát úgy használhatják legeredményesebben, ha onnan a tizenhatoson belülre passzolnak. Ez a gyakorlat nagyon hasonlít a kényszerítőzésre - csakhogy amíg legjobb tudomásom szerint kényszerítőnél oldalirányba történik a passz, addig itt előrefelé.
• Half space (félterület): Virtuális, ténylegesen nem megjelölt terület. Amennyiben a pályát hosszanti irányban öt egyenlő részre szeleteljük, a két szárny és a középső rész közti sávot fedik le a half space-ek. Strategiai megfontolásból - a kapuk elhelyezkedéséből kiindulva - a középső rész számít a legértékesebb területnek, a lehetőségek pedig aszerint csökkennek, minél inkább a szárnyak felé terelődik a játék. A half space ugyanakkor látási (onnan is belátható a kapu) és helyezkedési (nem kell háttal állni a játéknak) is előnyt nyújt úgy, hogy a lehetséges opciók száma sem csökken a középső területhez képest.
• Hamis kilences: A támadó labda nélküli mozgása, amellyel becsapja őrzőjét, így üres területbe érkezhet. A 9-es centerposzt sokáig az erős, magas, atletikus alkatú, ám statikus játékosok sajátja volt. Az angol stílus ellenpólusaként - elsősorban a pozíciós, labdatartó játékot preferáló csapatok -, más stílusú csatárt kezdtek alkalmazni, olyat, aki ugyan gyengébb fizikumú, de gyors, kiváló technikai képzettségű és kiemelkedően jól lát a pályán. Büszkék lehetünk, hogy a futballtörténelem egyik legismertebb hamis kilencese az Aranycsapat hátravont középcsatára, Hidekuti Nándor volt.
• Aszimmetrikus formációk: A formációk nem minden esetben szimmetrikus struktúrák. Az edző direkt aszimmetrikus formációra is ösztönözheti csapatát.

Játékos szerepek és képességek

• Box-to-box középpályás: A középpályásoknak rengeteg alcsoportja létezik, ezek közül az egyik a kimeríthetetlen fizikai tartalékokkal bíró, tripla tüdőkapacitással megáldott örökmozgó. A box-to-box középpályás végtelen akkumlátorral robotol saját és az ellenfél tizenhatosa (box) között, kitaposva minden gyeptéglát és ellenfél vádlit. Jeles képviselői: Patrick Vieira, Michael Essien, Arturo Vidal.
• Inverted fullback (fordított szélső hátvéd): Egy viszonylag új szerepkör. Legegyszerűbb talán úgy meghatározni az inverted fullback fogalmát, ha egy középpályáshoz és egy szélső védőhöz hasonlítjuk. Ha a csapat támad, akkor feltolódik a középhátvédek előtti területre, ezzel biztosítva a középső zónát és nyújt a középpályásoknak nagyobb szabadságot. Ha a csapat védekezik, akkor a szélső védő szerepét veszi fel.
• First touch: Talán a legkifinomultabb kifejezés, mind a mozdulatsor leírását, mind a jelentéstartalmat tekintve. A first touch a szemnek szinte láthatatlan, mert nem csak a labda átvételét írja le, hanem a testhelyzetet és a labda irányának váltását is. Ha a fogadás megfelelő, a játék folytonossága nem sérül, a támadás csobogó patakként folyhat tovább. Ha a first touch nincs rendesen kivitelezve, a játék csuklani kezd, a támadás megakad, a védő visszaér, az ajtó bezárul. A first touch 50%-ban praktikus, 50%-ban esztétikus, csak észre kell venni, ha felbukkan.
• Fejek: Az edző a „fejek” révén könnyebben tud kommunikálni a mérkőzést játszó csapatával, akik lényegében a „jobb kezei” a pályán. Segítségükkel a jelek egységesítése, a játékosok közös fejjel való gondolkodása „olajozottabbá” válhat. A „fej” bizonyos kompetenciákkal kell rendelkezzen az irányítói feladat ellátásához.

Védelmi és támadási stratégiák

• Catenaccio: Az Olaszországban meghonosodott defenzív mentalitást jelenti, amely nem annyira a rúgott gólok számával próbálja felülmúlni az ellenfelet, hanem a kapott gólok elkerülésével, még pontosabban, az ellenfél gólszerzési lehetőségeinek a minimálisra csökkentésével. A stílus legnagyobb képviselője a Helenio Herrera által vezényelt „Grande Inter” volt a hatvanas években.
• Gegenpressing: A labda nélkül alapvetően három védekezési módszert alkalmazhat egy csapat: letámadja az ellenfelet, visszahúzódik vagy visszatámad. A gegenpressing az utóbbi: alapja, hogy a labdát megszerző csapat támadásba való átálláskor még relatíve rendezetlen, így egy esetleges labdavesztéskor sebezhető állapotban találja magát. Ezt a sebezhető állapotot célozza a labdavesztés utáni visszatámadás, ami egyfajta gyors előremenekülés: a Barcelona hat másodpercet adott magának a labda visszaszerzésére, Jürgen Klopp Dortmundja (innen a német elnevezés) már öt másodpercben és a labdahordó létszámfölényes zaklatásában határozta meg az eljárást.
• Fékező letámadás: Egy viszonylag új metódus, amely a támadó csapat megfékezésére, lendületének megtörésére irányul. A védekező csapat szándéka, hogy a szembetűnő, megindulásra alkalmas folyosókat és passzsávokat úgy határolják és fedjék le, hogy a támadócsapat ne legyen képes első szándékból megindulni, így a build-up play statikus maradjon. Ezután a fázis után a védekező csapat egyre feljebb tolódik, úgy, hogy lépésről-lépésre fed le minden előre irányuló passzopciót, lehetőséget, ami végül labdaszerzésbe „torkollik”.
• Cadrage: Az a helyzet, ahol a labdás játékosnak nem marad passzlehetősége és előrébb sem tud lépni. A „cadrage” nem jelent letámadást, hanem egy pozíció-felvételt: gátolást abban, hogy a labdás játékos megtalálja az ellenfelét, mert előtte áll mindig egy játékos, a megfelelő szögben.
• Fixation: Franciául akkor használják, amikor egy (jellemzően labdaügyes) játékos rávezeti a labdát az ellenfélre, aki kénytelen kilépni rá, sőt, hozzátolódik a teljes csapatblokk. A labdás ezzel „rögzíti az ellenfelét”, de ezzel teret szabadít fel a társainak (saját csapat), akiket egy jól ütemezett rövid passzal vagy egy átfordítós keresztlabdával meg tud találni.
• Fedezőárnyék: A védekező játékos - tudatos helyezkedéssel - saját testét használva úgynevezett fedezőárnyékot hozhat létre. A kifejezés általában a zóna védekezéssel kapcsolatban merül fel.
• Biztosítás: Két megközelítés létezik. Az első szerint a labda környékén helyezkedő csapattárs biztosítását jelenti.
• Interception (labdaszerzés): A labda megszerzése, „lefülelése” a mezőnyben az ellenfél passza vagy fejese után. Az interception aktív, tudatos egyéni akció, amely megakasztja az ellenfél támadását.
• Tisztázás: A védekező játékos a saját tizenhatosa környékéről kizárólag tisztázási céllal lábbal vagy fejjel „eltakarítja” a labdát.

Klubfilozófia és kommunikáció

• Klubfilozófia: Ebben az esetben egy bizonyos koncepció áll az átigazolási politika és a csapat fejlesztése mögött. Egy hosszútávú működési struktúra felépítése a cél, ami eleinte az eredmények rovására is mehet. A vezetőség és a stáb kialakít egy filozófiát (esetleg az új edző személyével „érkezik” maga a filozófia is), aminek a klubnál minden területen folyó munkát alárendelnek.
• Futballfilozófia / Játékstílus: A filozófia képi megjelenítődési formája a labdarúgó pályán. A klubfilozófia kijelöli azt az utat, amelyet a stratégiai célokat figyelembe véve megvalósít, követ egy futballklub. „Stílus az, amiben egy csapat megjeleníti a tudását. A stílus kifejezi egy csapatnak a csapatjátékban, vagy az egyénnek a technikai felkészültségét.”
• Jel: A mérkőzésen a játékosok közt, illetve a játékosok és az edző közt folyamatos információáramlás folyik. Ez akkor hatásos és gördülékeny, ha előre megbeszélt és begyakorolt jelek, vezérlő jelek is segítik a folyamatot. Ez a jel kötőanyag, ami a kooperációt, az egységes működést megteremti. A játékosok, akik a jel által kiváltott információáramlás révén összekapcsolódnak, együttes döntést kell hozniuk.

Modern statisztikai mutatók

A mérkőzések szünetében látott hagyományos statisztikák sok esetben homályos, nem kellően pontos képet adnak egy-egy meccs erőviszonyairól, alakulásáról. Ezért az utóbbi években olyan statisztikai modellek bukkantak fel, amelyek a mennyiség helyett a minőségre helyezik a hangsúlyt.

A passzok minősége

A hagyományos statisztika olykor képtelen visszaadni a hatalmas minőségi különbséget átadás és átadás közt. Például, egy jó passzként kerül be a statisztikába, ha az egyik belső védő nyomás nélkül a másiknak passzol. Bonucci hosszú labdájánál tíz belga védő helyezkedett a labda vonala mögött - az akció mégis góllal végződött. Ez a jelenetsor remekül rámutat arra, hogy egy-egy akció minősége és hatékonysága attól függ, egy átadással hány ember lett átjátszva. A játékost és a csapatot is pontozzák. Egy pont jár például egy csapatnak vagy egy játékosnak minden egyes átjátszott ellenfél után. Fontos ugyanakkor: csak azok az átadások számítanak, amikor egy védő át lett játszva. Érdekesség, s mint a felsorolásnál látható is, nemcsak a passz adóját, de annak fogadóját is díjazzák.

• Előbbi esetében a labdabirtoklás 52-48 százalék, a lövések száma 18-14, míg a szögleteké 7-5.
• Utóbbi számításai szerint 402 pont a 341 ellenében a mérleg már a német javára billen.

tags: #foci #technikas #beadasok

Népszerű bejegyzések:

• Felkai László és az FTC vízilabda
• A legendás kapus sikerei
• Adidas hazai mezünk részletei
• A kiskunmajsai kézilabda története
• A diósgyőri focicsapat európai kalandjai