Roma Tehetségek a Futball Világában: A Magyar és Nemzetközi Példák

A futball, mint egyetemes sport, képes áthidalni kulturális és társadalmi különbségeket, teret adva a tehetségnek és az integrációnak. Ezen a területen kiemelten fontos szerepet játszanak a roma közösségek, amelyekből számos kiemelkedő labdarúgó került ki világszerte. Mielőtt azonban a magyar cigány futballválogatott különös történetét felidéznénk, tekintsünk rá azokra a világhírű roma futballistákra, akik nevüket aranybetűkkel írták be a sporttörténelembe.

Világsztárok Roma Gyökerekkel

Andrea Pirlo, Ricardo Quaresma, Jose Antonio Reyes és Rafael van der Vaart - ezeket a neveket hallva azonnal a labdarúgás nagy alakjai jutnak eszünkbe. Amit kevesen tudnak róluk, az az, hogy a labdarúgáson túl még egy fontos dolog köti őket össze: roma származásuk.

A köztudatban nyilván úgy élnek, mint Olaszország, Portugália, Spanyolország és Hollandia futballvilágának nagy tekintélyű nemzetközi játékosai, ugyanakkor ezek a játékosok roma örökséggel is büszkélkedhetnek. Pályafutásukkal példát mutatnak a világnak arról, hogy mire is képes egy roma sportoló.

Andrea Pirlo

Andrea Pirlo Észak-Olaszország lombardiai régiójában, Flero városkában született egy szinti családban. Pirlo-t széles körben generációja legjobb irányítójaként tartják számon. A nagy áttörést már tinédzser korában elérte még a Brescia csapatánál, azelőtt, hogy a jól jövedelmező Inter-Milánhoz igazolt volna 1998-ban. Ennek ellenére kibontakozását nem folytathatta az Inter keretei közt, mivel 2001 nyarán eladták a legnagyobb rivális klub, az AC Milán-nak. A következő évben a Milán megnyerte az olasz nemzeti bajnokságot és a siker középpontjában a legkreatívabb középpályás cím díszelgett. Eközben Pirlo meghatározó szerepet vállalt az olasz válogatott figyelemre méltó sikerében is a 2006-os világbajnokságon. 2007-ben Pirlo a Milán színeiben másodszor emelhette magasba a Bajnokok Ligája trófeáját és a Milán-nál elért karrierje befejezése előtt a 2008-as Európa Bajnokságon valamint a 2010-es világbajnokságon is képviselte Olaszországot. 2011-ben méltóképp ért véget egy tíz éves varázslatos pályafutás, hiszen a klub hét év után ismét megnyerte a Serie A-t.

Rafael van der Vaart

Észak-Hollandiából, Heemskerk városából származik, ahonnan viharos gyorsasággal Európa egyik leghatékonyabb támadó középpályásává avanzsált. Az Ajaxhoz kerülvén hamar az egyik legkeresettebb középpályás játékos lett. Számos nagyon látványos gól fűződik nevéhez. Az Ajax-nál töltött ideje alatt megnyerte a Johan Cruyff Prijs nevével fémjelzett, az Év Tehetségének járó díjat a 2002-es és 2004-es bajnoki győzelmeiért. Ez időtájt 2006-ban Van der Vaart már a hollandokat képviselte a világbajnokságon, valamint a 2004-es és 2008-as Európa Bajnokságokon.

Jose Antonio Reyes

Reyes, spanyol káló szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Sevilla dél-keleti részén Utrera kerületben. A nemzeti válogatott színeiben 21 alkalommal szerepelt, egy olyan időszakban, amikor minden idők legsikeresebb spanyol válogatottjáról beszélt a sportvilág.

Ricardo Quaresma

A kiemelkedően tehetséges portugál támadó Lisszabonban született és indult útjára egy Roma családból. Ezt követően, a nagynevű Barcelona csapatánál írt alá szerződést egy szezonra, majd visszatért a portugáliai Porto-ba játszani. A 31 alkalom során a nemzeti válogatott színeiben, nemzetközi porondon, 2007-ben Belgium ellen szerzett góljával szerzett hírnevet. A varázslat az Inter-nél majd a Chelsea-nél folytatódott, aztán a török Besiktas klub szerződtette 2010-ben.

A Magyar Cigány Válogatott Története

A magyarországi cigányválogatott immár több mint húszéves múltra tekint vissza: 1994-ben Mezei István kezdeményezésére, Benkő László akkori MLSZ-elnök támogatásával és Puskás Ferenc segítségével alakult meg az akkor már működő Farkas János Alapítvány keretein belül. Mezei István, aki azóta is a szívén viseli a csapat sorsát, és gondoskodik arról, hogy a legtehetségesebb cigány származású amatőrfutballisták rendszeresen pályára léphessenek nemzetközi mérkőzéseken, elmondta a kezdetekről, hogy megalakulásakor az volt a céljuk, hogy a cigánygyerekek inkább futballal töltsék az idejüket, hiszen így embert és sportolót nevelhetnek belőlük.

A csapat lelke számos mókás történetet mesélt: például arról, hogy haragudott meg rájuk az osztrák cigány válogatott a csúfos vereség miatt, vagy miként biztatta őket XVI. Benedek a svájci gárda lefocizására - amit ők derekasan teljesítettek is. Ez az „eredményes” cigány futballválogatott, amelynek történetéről megálmodója és kézben tartója, a gyöngyöspatai Mezei István adott interjút a Szabadföldnek, nem kisebb nevek bábáskodtak a születésénél, mint mondjuk Puskás Ferenc, aki a létrejöttét segítette.

Tehetséggondozás és Integráció Magyarországon

Magyarországon számos kezdeményezés és program indult el a roma tehetségek felkutatására és támogatására. A cél, hogy cigány focisták kerüljenek a magyar válogatottba, és a sporton keresztül valósuljon meg az integráció.

A Polgár Alapítvány Munkája

Szőke Zsuzsa, a Polgár Alapítvány igazgatója elmondása szerint 2009-ben kezdték el a tehetséges gyerekek megmentéséért dolgozni. Tehetségkutató módszerekkel ezer grundfocista fiatalt mértek fel, akik közül sokan igen ígéretesnek bizonyultak, 2010-ben már vezető fociakadémiák várták őket tárt karokkal. Szőke Judit, az alapítvány igazgatója elmondta, hogy mivel manapság nem igazán vannak grundok, egy ilyen egyszerű kis eszköz, mint például a "ketrecfoci" is közösségteremtő erejű lehet. Az alapítvány hat éve tehetségkutatással foglalkozik, és pártfogoltjaik között vannak olyan roma gyerekek, akik már a korosztályos válogatottságig jutottak.

A CFCF és a Monori Franchise-rendszer

Szilvási István, az Esélyt a hátrányos helyzetű gyerekeknek alapítvány (CFCF) közösségfejlesztője is a sportban látja a kiutat. Tóth Keve, a monori „franchise-rendszer” létrehozója kiemelte, ha a tudását megfelelőképpen át tudja adni a gyerekeknek, akkor „övé az egész társaság”. A monori rendszer szabványosított edzéstechnikáival a hat helyszín bármelyik edzője helyettesíthető egy másikkal például betegség esetén. Így jött létre a kis máltais válogatott, amely országos versenyeken is megállja a helyét. Belőlük NB II-es futsallista, U17-es és U13-as csapat is kinőtt már azóta. Fél év után a Monori SE-s kisgyerekek játszottak a máltais kisgyerekekkel, és annyira megtetszett nekik a dolog, hogy volt, aki azon nyomban át is jelentkezett. Így az integráció fordított módon valósult meg, ma már nem csak cigányok játszanak a máltai csapatban. Ez a modell most kiutat mutathat a gyerekeknek a mélyszegénységből, az igazán tehetségeseket pedig együtt versenyeztetik.

Szerinte a telepi, önszerveződő „családi” focicsapatok némi támogatással arra is alkalmasak lennének, hogy a helyi közösség pozitívumaival, szervezett keretek között edzhessenek, majd becsatornázódhassanak a Bozsik-programba. Mint Szőke Zsuzsa elmondta, erre kísérletet is tettek egy borsodi kistelepülésen, az eredmény két NB I-es U19-es fiatal lett. A szakemberhiány azonban probléma, Lugosi Zoltánék álma, hogy közmunkaprogramban edzőként foglalkoztassák az eddig is segítő szülőket, akik munkanélküliek, így rá is érnének, s ennyi pénz pedig sokat segítene nekik is.

Kihívások és Megoldási Javaslatok

Annak ellenére, hogy számos sikeres roma sportoló példája bizonyítja a tehetséget, még mindig sok akadálya van annak, hogy a roma fiatalok teljes mértékben kibontakozzanak a futballban.

Oktatási Szegregáció

Szilvási István rávilágított az oktatási rendszerben tapasztalható problémákra:

• Már az iskolában sincs lehetőség arra, hogy találkozzék a cigány és a nem cigány gyerek.
• Azokban az iskolákban, ahová a roma gyerekek kerülnek, sokkal rosszabb az oktatás minősége.
• Emellett ott van még a „természetes szegregáció” is: a gazdagok jobb iskolába íratják a gyerekeiket, vagy egyszerűen elköltöznek a településről. Aki szegény, az pedig marad ott.
• A nagyobb településeken szemmel látható a törekvés, hogy a cigány és nem cigány gyerekeket elkülönítik egymástól.
• A következő szegregációs forma az iskolán belüli elkülönítés - a tagozatok problémája. „Angol-informatikára jár a magyar gyerek, testnevelés-rajzra a cigány."
• Még nagyobb baj, hogy ez az egész nemcsak iskolai probléma: kihat a jövő generációira; gyakorlatilag újratermelődik az aluliskolázott-közmunkás réteg. Másrészt az a réteg, aki az egész társadalmat húzhatja előre, annak köze nem lesz a cigányokhoz. És nem lesz befogadó, elfogadó multikulturális szemléletű.

A "Mellém ülsz?" program részeként megkeresnek szülői munkaközösségeket, iskolaigazgatókat kérnek meg, hogy álljanak az elképzeléseik mellé, de sajnos a döntés nem az ő kezükben van - mindenről a KLIK határoz. Szilvási azt is elmondta: a szülők közül vannak, akik támogatják az ötletet, és vannak, akik nem szeretnék, ha gyerekük szegényebbekkel és gyengébb képességűekkel járna egy osztályba.

Előítéletesség és Infrastrukturális Gondok

A résztvevők beszéltek a nehézségekről: Maka István a sportegyesületté válás adminisztratív terheit emelte ki, illetve azt, hogy a társadalom azonnali változást vár el a roma közösségtől. Említette az előítéletességet is, amelyet Monoron érzett. Erről Tóth Keve is beszélt: „Amikor fehérként megérkeztem, mindegy, mit akartam mondani, máris elutasítással kerültem szembe.” Ugyanakkor ha a szülőket megfelelően tudta kezelni, a gyerekekkel is könnyebb volt, sőt ezek a szülők már a szomszéd gyerekeket is terelgetik a jó útra, például számon kérik, ha csavarogni mennek edzés helyett.

Az infrastruktúra Maka és Lugosi szerint is nagy gond: Monornak nincs sportcsarnoka, 70-80 kilométert kell utazniuk egy-egy bajnoki meccshez, Lugosiék pedig a mindig nyüzsgő grund helyére épült, de csak drágán kibérelhető, így mindig üres műfüves pályát kárhoztatták, valamint a túl messze lévő sportegyesület pályáját, amely szerinte „egy fehér klub, ahol ki is nézik a roma gyerekeket”.

Finanszírozási és Edzői Kérdések

Panaszkodtak a TAO-programra is, amelynek keretében adókedvezményért adhatnak támogatást sportegyesületeknek: Lugosiék „utolsó zoknija” is ebből van, még egy kis edzői fizetésre is jut, de sokaknak nincs lehetőségük ilyesmire pályázni. Problémaként felvetődött, hogy a Bozsik-program csak az oktatási intézményeket - óvodákat, iskolákat - támogatja, a civil szervezeteket nem, pedig úgy lenne esély arra, hogy színesebb társaságok is együtt focizzanak. Az ilyen önszerveződő közösségek bázisai lehetnének a magyar futballnak, de emellett fontos, hogy minél több cigány fiatal játsszon bennük.

Szóba került a szakemberhiány is. Lugosi két sokgyerekes segítő szülővel van száz-százhúsz gyerekre, míg Makáék Monoron tizennégyen vannak a pedagógusokon, pszichológusokon kívül. Szőke Zsuzsáék a munkanélküli szülőket is elkezdték képezni, céljuk, hogy ők is elindítsanak korcsoportonkénti edzéseket. Maka szerint is alkalmasak az edzői feladatokra, köszönhetően az egységes szakmai programnak. Tóth ebben nem értett egyet: mint mondta, egy edzőnek tudnia is kell, hogy mit oktat. Nem elég a Youtube-ról ellesni a dolgokat, alaposan kell ismernie a szakmát, és ehhez nem elég egy gyorstalpaló, minimum két év szükséges. A kistelepülésekre igazi edzők kellenek, akik be tudják mutatni a gyakorlatot, és tovább is látnak - mondta. Ugyanakkor Lugosi szerint a telepen sokszor egy felügyelő nagymama is nagy segítség.

Őze Tibor, a Kispest egykori edzője az MLSZ részéről ehhez hozzátette, hogy a segítőszülők számára ott lenne a tizenhat órás edzőelőképzés, ahol felmérhetik, kikből lehet valóban edző, csak a megyei sportigazgatóságon kell jelentkezni, elvégre a futball mindenkié. Lugosi ellenvetette, hogy sok helyen előre betelt már a hely. Sárközi ehhez kapcsolódóan később azt is kifogásolta, hogy az MLSZ visszavezette az érettségi kötelezettséget az edzői licencekhez, szerinte ezzel sok tehetséges szakembert kirekesztenek.

A Szülők és a Közösség Szerepe

A bátonyterenyei, 21 éves focista elmondta: azt, hogy cigányként az NB I-ig eljutott onnan, ahonnan indult, a szüleinek is köszönheti, ők arra nevelték, hogy 120 százalékot kell teljesítenie. Ezért is tartja sokra a rengeteg gyerekkel foglalkozó edzők munkáját is, hiszen „sokat kell velük dolgozni, hogy így tudjanak gondolkozni a világról, hogy elsőnek ember legyen belőlük, és csak aztán jön a futball”. A labdarúgó elmesélte: szerény körülmények között élt és készült, a szülei egyszer a hűtőt is eladták otthon, hogy tovább maradhasson edzeni az akadémia után. Azt is mondta, hogy hiányolja az olyan programokat, melyekben a szegény, de tehetséges gyerekek kezét megfogja valaki, mert van magyar szegény is, nem csak cigány, és közöttük is rengeteg a tehetséges. Amikor ezt nem látta edzőinél, úgy érezte, csalódott bennük, és ekkor vette fel a kapcsolatot Maka Istvánnal, hogy ő is beszállhasson segíteni.

Az MLSZ Hozzászólása

A Magyar Labdarúgó Szövetség képviselője, Kovács Szilveszter válaszképpen elismerte, hogy - bár a foci megújítását célzó Bozsik-programban 1350 iskola és 1150 óvoda szerepel - valóban fontos lenne a civilek bevonása is. Ugyanakkor a pedagógusokat is képzik arra, hogy a focit megszerettessék az iskolai órák keretein belül a gyerekekkel. Maka elmondta, hogy vegyes élményei vannak, vannak segítőkész, illetve teljesen ignoráló potenciális partnerek is. Tóth Keve hozzátette, hogy ő fordítana a dolgon, mivel nem minden tanár alkalmas arra, hogy ennek az új kihívásnak is megfeleljen - sok tornatanár nem túl aktív, vagy épp ellenkezőleg: túl sokat szakmázik hatéveseknek -, ezért az edzőket kellene bevinni az iskolai programba. Abban egyetért Kovács Szilveszterrel, hogy az iskola a foci megszerettetésének a helye lehet, és ehhez közös erőfeszítések kellenek.

Médiai Figyelem és Példaképek

A Sport2 futballshowjában, a Harmadik Félidőben Lipcsei Betta és Molnár Mátyás utánajárt, hogy mi történik a tehetséges roma labdarúgókkal. Miért nem futnak be nagy karriert és vajon hogyan lehetne a legjobbakat a pályán tartani? A vasárnapi Harmadik Félidőben Hajdu Attila, Nyilasi Tibor, Puhl Sándor és Várhidi Péter mellett ezúttal Pisont István, az egykori válogatott labdarúgó csatlakozott a szakmai elemzéshez. Molnár Mátyás ellátogatott Gyöngyöspatára, hogy a több roma és nem roma fiatal számára is fontos helyi focicsapatot bemutassa a műsorban. Molnár Károly évek óta foglalkozik a fiatalokkal és kiemelte, hogy a roma gyerekek között rengeteg a tehetség és a brazil példát látja maga előtt, ahonnan a szegényes körülmények ellenére is ömlenek a világsztár focisták. Pisont István szerint az a baj, hogy a 14-15 éves roma fiúk figyelme a labdarúgásról másfelé (akár a munka, akár a szerelem) terelődik és abbahagyják a labdarúgást. Mindamellett a beilleszkedésüket tartja kényes pontnak. Ez azonban szerinte mindkét oldaltól igényel lépéseket. Nyilasi Tibor szerint a gyerek az gyerek, nem számít a származása, míg Puhl Sándor Pisonthoz hasonló példaképeket állítana a roma gyerekek elé.

A műsorban Molnár Ferenc „Caramel” is megszólalt, aki azt kívánja, hogy mindenki esélyt kapjon a sporttól. Maka Alexszel, a Fradi ifjú gólvágójával Lipcsei Betta beszélgetett. A 15 éves tehetség nagyon büszke a legkiemelkedőbb ifjú roma labdarúgóknak járó Farkas János-díjra, illetve arra, hogy Bulgáriában nem is olyan régen egy korosztályos tornán is a legjobbnak választották. Dvorschák Gáborról, az Újpest kiválóságáról megtudtuk, hogy focista karrierje előtt motorversenyző volt négy évig, és óriási F1-rajongó.

tags: #foci #tehetseg #cigany #szereplokkel

Népszerű bejegyzések:

• Tudnivalók a Pancho Arénáról
• UEFI-s Windows telepítés USB-ről
• Országos Zsinórlabda Bajnokságok részletei
• Hosszú távú gondolkodás és képességfejlesztés az utánpótlásban
• Részletes statisztikák: Liverpool vs. Leicester