A futballultrák világa Magyarországon és az ex-jugoszláv térségben: kihívások és történelem

A futballultrák jelensége a világ számos pontján, így Magyarországon és az egykori Jugoszlávia országaiban is mélyen gyökerezik a sporttörténelemben és a társadalmi dinamikákban. A fanatikus ultra-életérzésről szóló írások és a szurkolói csoportok általános tevékenysége rávilágítanak e mozgalmak komplexitására, melyek nem csupán a lelátón, hanem a társadalmi párbeszédben is aktív szerepet töltenek be.

A Szurkolói Iroda Magyarországon: alakulás és működés

A Szurkolói Iroda 2011 júniusában alakult meg, azaz már több, mint két éve működik. Az alapítók a legnagyobb szurkolótáborok képviselői voltak: a Ferencváros, Újpest, Diósgyőr, Videoton, Debrecen, Szombathely, Zalaegerszeg, majd később csatlakozott a CB és az MTK is. Két évvel ezelőtt az Iroda tíz pontban fogalmazta meg tevékenységi körét, azokat a témákat amikkel szeretne foglalkozni működése során. Szinte minden ponttal foglalkoztak, kivéve a nézőszám emelkedést elősegítő marketing eszközök témáját. A legfontosabb - persze ez szubjektív - hogy folyamatos kommunikáció jött létre. És itt nem csak a Szövetség és az Iroda kommunikációjára, hanem a táborok közötti kommunikációra is gondoltak.

Kihívások és sikerek az MLSZ-szel való együttműködésben

Egy alapvető félreértés azért van a Szurkolói Irodával kapcsolatban. Mégpedig az, hogy mi az MLSZ része vagyunk. Pedig nem. Jelenleg minket meghívnak bizonyos egyeztetésekre, a Labdarúgás Fórumára. Az MLSZ-funkcionáriusok hozzáállása a Szurkolói Irodához nem homogén. Az MLSZ nem egy homogén szervezet, ahol elhatározzák, hogy most gonoszak lesznek. Rengeteg érdek van a Szövetségen belül, és ezek állandó „harcban” állnak egymással. Hiszen gondoljunk csak bele, a klubjaink mind részei az MLSZ-nek, és ezek a klubok néha összefognak egy kérdéskörben mások ellen, néha a szurkolók életével kapcsolatban találnak ki „okosságokat”. Ez egy állandóan változó „erőtér”, amiben meg kell találni azokat, akik segítenek.

Persze nem volt egyszerű a tv-ket meggyőzni, hiszen ők közvetíteni akarnak a pénzükért, mi meg lehetőleg hétköznap nem akarunk meccsre járni, pláne nem délután. Elértük, hogy a kánikulában szombat kettőkor ne legyenek meccsek, de a 16:30-as kezdést már nem tudtuk eltüntetni. Hallani olyan hangokat is, hogy Csányi Sándornak igazából semmi baja a szurkolókkal, felőle lehetne itt sokkal kellemesebb is a légkör, de hogy az ő keze is meg van kötve és nem akar maga számára felesleges konfliktust felvállalni sem felfelé, sem lefelé. Ezért inkább teret ad a szurkolóellenes intézkedéseknek. Az MLSZ elnöke és főtitkára nyitottnak tűnik a tárgyalásokra, és igyekeznek megfelelő kompromisszumokat keresni.

A klubok szerepe és a "Huligántörvény" hatásai

Hallottunk olyan eseteket is, hogy az MLSZ-szel való tárgyalás egy-egy kérdésben sikeres volt, de aztán a klubok hozzáállásán mégis megbukott a Szurkolói Iroda javaslata. Igazából két téma körül volt ez igazán érzékelhető. Az első a vendégjegyárak maximalizálása. Ez sok klubvezetőnek nem tetszett, és próbálták gáncsolni. A másik a legális pirotechnika ügyében volt. Pár klubvezető meggyőzte a kis, tábor nélküli klubokat, hogy nem kell ez a dolog. Pedig Csányi Sándor ebben a kérdéskörben egyértelműen a segítségünkre volt, kérte, hogy dolgozzunk ki egy olyan módot, amely biztonságos, és törvényes. Számunkra ez külön fontos téma volt, hiszen Fehérváron megcsináltuk már két verzióját is a legális tüzezésnek, ami nem egy nagy feladat. A klubvezetők leszavazták, így pedig mit csináljon az MLSZ elnöke, aki a klubokat képviseli?

A labdarúgás teljesen átpolitizált. A szurkoló ezeknek a köröknek akkor jó, ha megosztott, és nem tud összefogni. Szurkolni szeretnénk a lehető legjobb körülmények között, a legkevesebb külső negatív hatást érezve! Nehéz ezt elhinni? Vihessük a zászlónkat, ne kelljen 6 ruházat-átvizsgáláson átesnünk, kényelmesen jegyhez jussunk, és a lelátón elmondhassuk a véleményünket. Időnként pedig csinálnánk nyugodtan látványt, és nem szeretnénk azon aggódni, hogy ha 3000 pénztárgép -szalagot szeretnénk bedobni egy látványban, akkor elvisznek majd a rendőrök. És igen, szeretnénk használni úgy pirotechnikát, hogy ne kelljen a rendőröktől tartanunk.

A 2012. évi CIV. törvény - közkeletű nevén a huligántörvény - úgy fogalmaz, hogy „a szervező a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat, a labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény és a fo...” A kérdésekben benne is van a válasz - érvényes jogszabályok betartásával történő pirotechnikát nem bünteti a Szövetség. A Ferencváros például felgyújtotta a stadionját márciusban, mégis több százezer forint büntetést kapott. Látható tehát, hogy a kérdés nem oldódott meg, az egyezség rossz és nem működik. Egy tábor sem fog „szakembert”, rendőrt és katasztrófavédelmet hívni, hogy előre meghatározott időpontban begyújthasson öt füstöt. Az MLSZ pedig csak büntet.

Családbarát stadionok, biztonsági szolgálatok és regisztráció

A csapból is az folyik, hogy a családoknak kell meccsre járniuk, a stadionoknak „családbarátoknak” kell lenniük. Ezt mi, ultrák nyilvánvalóan ellenezzük. A diszkónak és a kocsmának sem kell családbarátnak lennie, a stadionnak akkor miért kell? Az ultráknak nem a családokkal van bajuk - sőt, főleg az ultrák propagálják a gyerekről és családokról készült képeket az Interneten - hanem hogy a család szent jelszava nevében hoznak szurkolóellenes intézkedéseket. Amik aztán az ultrák mellett épp ezt a réteget sújtja talán a legjobban. Ez egy lózung. A politika találta ki ezt az egész dolgot. Családbarát stadion? Győr, ahol levetetik a vendégszurkolókkal - is - a cipőket? Ez közvéleménynek eladott dolog. Mi ultráknak, és a szervezett csoportok tagjainak is az az érdekünk, hogy minél több ember, család jöjjön ki a meccsekre. Pont az én generációm - a ’90-es évek lelátókon szocializálódott tagjai - az, amely mára már szeretné a családját meccsekre vinni.

A 2004. évi I. törvény a sportról (sporttörvény) 65.§-a kimondja, hogy Sportrendezvényt jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy (a továbbiakban együtt: szervező) szervezhet, továbbá szakirányú képesítéssel rendelkező biztonsági felelőst köteles alkalmazni a sportrendezvényeken. A 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelemről 6.§-ának (3.) bekezdése pedig kimondja, hogy vagyonőri tevékenységet nem folytathat, aki büntetett előéletű. A törvény tehát kétszeresen is szigorú, ráadásul előbbi törvényi szabályozást az MLSZ saját Biztonsági Szabályzata is magáévá teszi. A valóság azonban ettől eltér. Szinte minden magyar stadionban találunk olyan rendezőket akik ennek a követelménynek nem felelnek meg. Elmozdulást látunk ebben a kérdéskörben is, hisz egyre gyakoribbá váltak az MLSZ ellenőrzései a biztonsági szolgálatokkal kapcsolatban. Egységesítik a megjelenésüket és a beazonosíthatóságukat. A Szövetség egyik érve a kamerarendszerek mellett pont az, hogy a biztonságiak által elkövetett jogsértések is dokumentálva lesznek.

A szurkolói társadalom egy jelentős része azonban szkeptikus a Szurkolói Iroda működésével kapcsolatban. Sokak szerint az MLSZ csak saját szurkoló-ellenes intézkedéseit legitimálandó szándékból hozta létre / hagyta létrejönni a Szurkolói Irodát. Megértjük a szkeptikusokat. Amikor kritikaként az fogalmazódik meg, hogy „mi a fű alatt tárgyalunk”, akkor erre csak azt tudjuk válaszolni, hogy aki benne van a szervezet szurkolói csoportok életében, akkor az tudja, hogy kik tárgyalnak, és miről. Ebben a kérdésben benne van, hogy hol a leggyengébb a Szurkolói Iroda. A széles körű tájékoztatásban. Egy látványosabb kommunikáció biztosan segítene nekünk is, ám a legnagyobb akadálya ennek az idő hiánya. Munka, család, saját csoportod / meccsek.

Ex-jugoszláv ultrák: a Dinamo Zagreb Bad Blue Boys

Sok hónap kihagyás után ismét jelentkezünk közkedvelt sorozatunkkal, mely a volt Jugoszlávia egykori (és a létrejött független államok mai; ez lényegében mindegy, hiszen a csoportok változatlanok maradtak) futball-szurkoló élgárdáival, az angol, illetve leginkább olasz mintára elterjedt, balhéikról hírhedt ultrákkal foglalkozik. A Szvasztika/szlavisztika sorozat negyedik részében már érintőlegesen foglalkoztunk a Dinamo Zagreb vehemens törzsgárdájával, a Bad Blue Boys nevű bandával. A zágrábi csapat tradícionális ellensége pedig nem más, mint a Hajduk Split, és így a Torcida.

A Dinamo Zagreb története és a Bad Blue Boys kialakulása

A Dinamo Zagreb (közkedvelt becenéven: "kékek", de figyelem: nem plavi, hanem modri) közvetlenül a második világháború után, 1945 nyarán alakult meg. Az újra egyesülő Jugoszlávia kommunista vezetésének egyik első hivatalos döntése volt, hogy három - egyébként sikeres - zágrábi klub összevonását rendelje el. A Dinamo a mindenkori horvát foci legsikeresebb csapata: 1946 és 1991 között mindvégig a jugoszláv első osztályban játszott, 1992-től pedig változatlanul a független Horvátország egyik legjobb csapatának számít; az elmúlt tizenkilenc év alatt tizenháromszor nyerte meg a nemzeti bajnokságot, jelenleg hat éve veretlen.

A korai kilencvenes években a horvát közhangulat (részben érthetően) minden olyan intézmény ellen fordult, melyet markánsan jugoszlávnak lehet nevezni. Egy időre a Dinamo (mint a kommunisták által alapított tömeg-klub) sem kerülhette el, hogy megfeleljen az "új idők szele" és a jugótlanítás igényének. A két jogelőd nevét felhasználva 1991-ben HAŠK Građanski névre keresztelték, majd 1993-ban az egyesület neve Croatia Zagreb lett. Csak 2000-ben kapta vissza ismét a régi nevét, azóta újra Dinamónak hívják. (Bár 2011-től ismét bevették a Građanski ("polgári" - emlékszünk még a "polgári kormányra"?) előtagot, jóllehet senki nem használja, a csapat hivatalosan mégis: Građanski nogometni klub Dinamo Zagreb.)

A nyolcvanas évek ultra-hullámát meglovagolva a zágrábi Bad Blue Boys (rövidítve: BBB) 1986-ban bontott zászlót. Igaz, az oszlopos tagok akkor már ősidők óta kijártak a Maksimir stadionba, viszont a név és a szurkolói embléma (a már említett bulldog) akkor még nem létezett. A kölni Bad Boys Blue popegyüttes alig két évvel korábban, 1984-ben kezdett zenélni; Jugoszláviában is hamar népszerűek lettek. A Dinamo-ultrák viccesen kifordítva az együttes nevét, egyszerre utaltak csapatuk hagyományos kék mez-színére, illetve a futballhuligánokra jellemző rosszcsont attitűdre. A "fiúk" részt gondolom nem kell külön magyarázni. Egyébként a női szekciót informálisan Bad Blue Girls (BBG) névvel szokás illetni, bár az igazi ultrák természetesen tagadják, hogy bárminek, ami BG-re végződik, köze lenne a Dinamóhoz. A zágrábi vezetés által jelenleg bezáratni kívánt Maksimir stadion északi tribünje (Dinamo sjever) a Bad Blue Boys szokásos "bérelt helye".

A BBB jellemzői és konfliktusai

A BBB tagjai egyébként tradícionálisan az ultra-szurkolói átlagnál mérsékeltebb nacionalistának, viszont a többségüknél mindenképpen radikálisabb kereszténynek számítanak. Ez az ő esetükben természetesen a római katolikus vallás melletti, már-már fanatikus elköteleződést jelenti. A '90-es évek elején nyíltan támogatták Franjo Tuđman államelnököt és pártját, a HDZ-t, noha maga Tuđman a csapat nevének megváltoztatása miatt hamar népszerűtlen lett köreikben és meccsről-meccsre folyton kifütyülték. Mindazonáltal a Bad Blue Boys ultrái a "honvédő háború" idején rengeteg önkéntest küldtek a frontra a Horvát Nemzeti Gárda kötelékében. A Maksimir stadion bejárata előtt egy lényegében folyamatosan koszorúkkal borított kegyhely is található, mely a harcokban elesett Dinamo-szurkolóknak (és BBB-tagoknak) állít emléket. A rosszfiúknak (nevükhöz méltóan) elég rossz nemzetközi hírük van: a nem éppen finomkodó stílusukról ismert angol focihuligánok is úgy tartják, hogy a horvát csapat szurkolói túl hangosan buzdítják a játékosokat, igen agresszívek, gyakran verik szét a stadiont, előszeretettel bonyolódnak különféle verekedésekbe, illetve a rendőröktől sem riadnak vissza. Mindegy, hogy épp vesztett, avagy nyert-e a Dinamo; balhéra és háborúra mindig van okuk.

A BBB és a Torcida közötti örök és kibékíthetetlen ellentét Horvátországban közismert. A helyi "Fradi-Újpest" páros ultrái talán még a belgrádi Delije-Grobari (azaz Zvezda-Partizan) utálatnál is mélyebben gyökerező indulatokat váltanak ki az ellenfél szurkolóiból. A jugoszláv időkben azonban - magától értetődően - nem egy horvát, hanem egy szerb csapat számított a Dinamo legnagyobb ellenségének, a Crvena Zvezda. A vérzivataros '90-es években ennek nemcsak elméleti, hanem komoly fizikai tétje is volt. A háború előestéjén már a legkevésbé sem riadtak vissza az erőszaktól egyik oldalon sem. Egyszer már írtunk arról a sorsfordító mérkőzésről, melyet a tényleges harcok kirobbanása előtt bő egy évvel, 1990 májusában játszottak le Zágrábban. Azaz csak játszottak volna, mert valójában el sem kezdődött.

Nehéz eldönteni, hogy ki kezdte a balhét, ugyanis már órákkal a találkozó előtt, az utcán összecsaptak a BBB és a Delije huligánjai. A zvezdások szerint a zágrábiak dobtak először követ rájuk, a dinamósok viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a különösen nagy számban megjelent Delije-ultrák provokálták őket. Igaz, ami igaz: a Crvena Zvezda fanatikusainak Zágrábba szállítását nem más szervezte meg, mint Željko Ražnatović, a hírhedt Arkan kapitány. Az államrendőrség mindenesetre a Bad Blue Boys ultráit botozta meg jobban, és a könnygázból is többet kaptak. A verekedő szurkolókat egyébként több mint egy óra alatt sikerült szétválasztani.

Az Újpest ultrák és a klubélet

Az Újpest szurkolói csoportjai, mint az Ultra Viola Bulldogs és a Viola Kaos, aktívan részt vesznek a klub körüli eseményekben, gyakran fejezve ki véleményüket a klubvezetés, a regisztráció vagy a játékosok ügyeiben. 2020-ban két legrégebbi szurkolói csoport, az Ultra Viola Bulldogs és a Viola Kaos is csatlakozik az Őze István díszpolgári címének visszavonását követelő akcióhoz. Ezzel - a Viola Fidelity, az MCMXCII Ultras, az Angol Brigád, a Korps, az Újpest 1885 Szurkolói Klub és az UTE Volley Ultras mellett - már nyolcra bővült a kezdeményezést támogató szurkolói csoportok száma. Ezzel a teljes Ultras Újpest felsorakozott a kezdeményezés mögé.

A Szusza Szobor témaköre is rendszeresen felmerül. 2014-ben meglátogattuk a Szusza Ferenc szobrát készítő Szabó Sándor alkotóműhelyét Újpesten, hogy meglessük a készülő szobrot. A mű a terveknek megfelelően halad, kezd alakot ölteni, kezdenek kirajzolódni a részletei. Az Ultra Viola Bulldogs Szurkolói Egyesület és a győztes pályázó, Szabó Sándor Ferenc szobrász között létrejött szerződés értelmében a június 10. a szobor elkészítésének határideje.

A szurkolók gyakran fejezik ki elégedetlenségüket a klub vezetésével kapcsolatban. 2013-ban például elhangzott: „Elég volt a belgák tevékenységéből Újpesten! Elég volt a rombolásból, a középszerűségből, a vereségekből! Elég volt a tehetségtelen külföldiekből, a nézhetetlen fociból!” Az elmúlt idényben valami véget ért. A csapat és a szurkolók darabjaira hullottak, mindenkin eluralkodott az apátia. A balga belga tulajdonosunk és a nekik asszisztáló magyar vezetés folyamatosan rossz döntésekkel, képmutató nyilatkozatokkal és szerintünk hazug állításokkal borzolta tovább a kedélyeket. Eljutottunk oda, hogy az idei szezont egy közepes vagy annál gyengébb csapattal, egy szurkolóellenes vezetéssel és egy képmutató, hazudozó tulajdonossal kezdhetjük, amiből természetesen mi nem kértünk. Ezért volt a közleményünk, és ezért is döntöttünk a tüntetés és a kint maradás mellett.

Sportágak és eredmények

Az Újpesti Torna Egylet (UTE) számos sportágban sikeres, és ezek az eredmények is részei a klubtörténetnek:

2015-ben az Újpesti Torna Egylet megalakulásának 130. évfordulóját ünnepelte. 1885. június 16-án húsz lelkes ifjú a piactéri iskola egyik tantermében kimondja az Újpesti Torna Egylet megalakulását. A rövidesen csatlakozó tagok száma mindössze 78. Ennyien fogadják el a klub jelszavát: Épség, Erő, Egyetértés. S ennyien egyúttal azt is, ami a későbbiekben a folytonosságot jelzi és jelképezi, legyen az UTE színe lila-fehér.

2015-ben elhunyt Várhidi Pál, az Újpest legendája, aki nyolcvannégy éves korában csütörtökön távozott el. Május elején ünnepelte Törőcsik András, az Újpest korábbi legendája 60. születésnapját. Az alkalom miatt lelki és anyagi támogatásunkat is kifejeztük Törő felé. 2014-ben életének 60. évében elhunyt Fekete László, az Újpesti ezüstcipős futballistája. 16 évesen lett az Újpesti játékosa. Négyszeres magyar bajnok, egyszer kupagyőztes. 1978-79-es idényben a bajnokság gólkirálya 31 góllal. Ezzel abban az évben Európában a második legjobb góllövő volt és ezért Ezüstcipőt kapott. Emlékét örökre megőrizzük!

tags: #foci #ultra #interju #angol

Népszerű bejegyzések:

• az andorrai foci történelme
• Tippek az elkötelezett szurkolói tagsághoz az MLSZ-ben
• A BBC BL-szakértői
• A fradista legenda, Rab Tibor
• Rögbi-világbajnokság mérkőzések élőben