A labdarúgó-világbajnokságok létszámbővítése és a kvalifikációs rendszerek változásai

Kevesebb mint egy évvel a 2026-os világbajnokság kezdete előtt szépen sorban gyűlnek a biztos résztvevők a tornára, ahol ezúttal már 48 csapattal számolhatunk. Ez az első világbajnokság, amelyen 48 csapat indul, miután jóváhagyták a FIFA javaslatát a verseny bővítésére. A labdarúgó-világbajnokságok történetében most először indul 48 csapat a tornán. A házigazda Egyesült Államok, Kanada és Mexikó mellett számos nemzet már bebiztosította helyét ezen a különleges eseményen.

A 2026-os világbajnokság: 48 csapat és új lebonyolítás

A torna lebonyolítási rendje

A létszámemeléssel változik a lebonyolítás rendje is: 16 háromcsapatos csoportba osztják a csapatokat, majd a három csoportmérkőzés után az első két helyezett jut a legjobb 32 közé, ahonnan egyenes kieséses rendszerben folytatódik a vébé. Mindez azt jelenti, hogy az elődöntőbe jutó csapatok ugyanúgy hét mérkőzést játszanak, mint a korábbi tornákon, de eggyel kevesebb csoportmérkőzésen, illetve eggyel több egyenes kieséses mérkőzésen lépnek pályára.

A 2026-os világbajnokság biztos résztvevői

A 2025. október 15-i állapot szerint már számos ország kvalifikálta magát a tornára. A rendező országok mellett különböző kontinensekről érkeznek a biztos indulók, tükrözve a labdarúgás globális kiterjedését.

• Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC): A már kvalifikált országok között olyanokat is találunk, mint Üzbegisztán vagy Jordánia, akik történelmet írtak azzal, hogy kijutottak a vb-re az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) selejtezősorozatán keresztül. Nem először, és szinte már a papírforma alapján Japán, Dél-Korea és Irán válogatottja is bebiztosította helyét a versenyen. Katar és Szaúd-Arábia a selejtező negyedik fordulójában már biztos, hogy a csoportjaik élén végeztek, így az ő helyzetükön sem változtathat már semmi.
• Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség (CONMEBOL): A címvédő Argentína volt az első dél-amerikai csapat, amelyik csatlakozott azokhoz, akik hátradőlhetnek: a selejtezőben 4-1-re győzte le nagy riválisát, Brazíliát. Persze, a Carlo Ancelotti vezette brazil válogatott is kvalifikálta magát - ezzel meghosszabbítva rekordját. A brazil válogatott az egyetlen olyan csapat, amelyik MINDEN világbajnokságon részt vett - most sorozatban a 23 szereplésükre készülnek. Uruguay, az 1930-as első világbajnokság győztese, Paraguay mellett szintén biztosította helyét, továbbá Kolumbia és Ecuador is csatlakozott a már kvalifikált dél-amerikai nemzetek sorához.
• Óceániai Labdarúgó-szövetség (OFC): Új-Zéland 2010 óta először vesz részt a tornán, a régióból pedig Ausztrália csatlakozott hozzájuk, ők a hatodik egymást követő világbajnokságukon is biztosították a helyüket.
• Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF): Az Afrikai Labdarúgó-szövetségből (CAF) Marokkó és Tunézia szerezte meg elsőként az indulás jogát. A marokkói labdarúgó-válogatott ráadásul új csúcsot állított fel azzal, hogy 12 hónap leforgása alatt sorozatban 16. mérkőzését nyerte meg kedden, amikor is az afrikai világbajnoki selejtezők csoportzárásán 1-0-ra legyőzte a vendég Kongót. A vb-kijutást már korábban bebiztosító csapat így - egyedüliként a földrészről - hibátlan mérleggel fejezte be a kvalifikációs sorozatot: nyolcból nyolcszor tudtak nyerni, miközben 22-2-es volt a gólkülönbsége. Mohamed Salah két góllal segítette hozzá Egyiptomot a kvalifikációban Dzsibuti ellen, Riyad Mahrez pedig szintén két gólt szerzett, amikor Algéria 3-0-ra legyőzte Szomáliát - a válogatottjuk 2014 óta először biztosította helyét a vb-n. Ghána 1-0-ra legyőzte a Comore-szigeteket, ezzel ötödik világbajnokságára kvalifikálta magát, Dél-Afrika pedig mivel 3-0-ra legyőzte Ruandát, simán csatlakozott hozzájuk, majd Elefántcsontpart és Szenegál is bevéste magát a biztos indulók közé. Az elefántcsontpartiak a vendég Kenyát (3-0), a szenegáliak pedig Mauritániát győzték le (4-0), és végeztek csoportjuk élén. Nem szabad elfelejteni a Zöld-foki-szigeteket - a második legkisebb ország lett, amely valaha kijutott a világbajnokságra, miután 3-0-ra legyőzte az eswatini (korábbi nevén szváziföldi) csapatot. A 10 szigetből álló szigetcsoport hétfőn biztosította helyét, amikor hazai környezetben 3-0-ra legyőzte az eswatini csapatot. A végeredményt az a 37 éves Stopira állította be, aki 2012 és 2023 között Székesfehérváron légióskodott, és hozzá hasonlóan csereként pályára lépve Laros Duarte, a Puskás Akadémia játékosa is segítette a csapatot. A Nyugat-Afrika partjainál fekvő szigetországnak körülbelül 525 ezer lakosa van, válogatottja a 70. helyen áll a nemzetközi szövetség világranglistáján. A legkevesebb lélekszámú ország, amely a labdarúgó-világbajnokságok 1930 óta íródó történelmében kiharcolta a részvételt, a 2018-as oroszországi vb-n szerepelt, akkor 350 ezres Izland volt.
• Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA): Az európai selejtezősorozatról sem szabad megfeledkezni, ahol Anglia lett az első ország, amely kvalifikálta magát a világbajnokságra, miután 5-0-ra legyőzte Lettországot. A csapatuk százszázalékos maradt, a meccsen már első félidőben eldöntötték a három pont sorsát. A kétgólos Harry Kane vezette válogatott hatodik meccsén a hatodik sikerét aratta. Anglia 1998 óta megszakítás nélkül nyolcadik alkalommal kvalifikálta magát a világbajnokságra, a szigetországi alakulatnak ez a leghosszabb ilyen szériája. A duplázó Harry Kane 13-ra növelte azon válogatott mérkőzéseinek számát, amelyeken egynél több gólt szerzett: ez új angol rekord. Az Európa-bajnok spanyolok a bolgárokat fogadták, Mikel Merino két góljának is köszönhetően fölényes győzelmet arattak, s négy forduló után ők is százszázalékos teljesítménnyel - kapott gól nélkül - állnak az élen a csoportjukban. Ugyanitt a törökök a vendég Georgiát verték magabiztosan, ezzel őrzik második helyüket. Az I csoport esti mérkőzésén az olaszok három góllal verték az izraelieket Udinében. Mateo Retegui duplázott a találkozón. A kontinensről kvalifikálhat még többek között Olaszország, Törökország, Wales, Dánia, Svédország, vagy éppen a selejtezőcsoportban a mieink előtt végző írek is.

A konföderációk kvótái a 2026-os világbajnokságon

A 2026-os labdarúgó-világbajnokságon a 48 helyet az alábbiak szerint osztják el a konföderációk között:

Három csapat közvetlenül, rendezőországként jut ki, további 43 csapat pedig egyenes ágon kvalifikálja magát, két csapat pedig a végén a konföderációk közötti rájátszásokból csatlakozhat még a 48 csapatos mezőnyhöz.

A konföderációk közötti rájátszások rendszere

A hat rájátszásban részt vevő csapatot a FIFA világranglistája alapján rangsorolják, és az első két helyezett közvetlenül bejut az egyik döntőbe. A négy alacsonyabb ranglistaszámú csapatot sorsolással párosítják, és egymás ellen játszanak, hogy eldöntsék, ki jut be az A és a B döntőbe, ahol a két legmagasabb rangú csapattal találkoznak. Az A és a B döntő győztesei mindketten kvalifikálják magukat a döntőbe.

A 2026-os világbajnokság kulcsdátumai és helyszínei

A 2026-os labdarúgó-világbajnokság június 11-én kezdődik, a nyitómérkőzést Mexikóvárosban rendezik. A nyitómérkőzést 2026. június 11-én, közép-európai idő szerint 22.00-kor vívja egymással Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság. A döntőre július 19-én kerül sor, a New Jersey-i MetLife Stadionban. A csoportkörben Kanadában Torontóban és Vancouverben játszanak, míg Mexikóban a fővárosban és Guadalupéban rendeznek mérkőzéseket. A vb három kabalája a három rendező kultúráját és hagyományait testesíti meg, de az egység jegyében egy csapatot alkotnak. Az előadók kilétét egyelőre homály fedi, de találgatások már vannak.

Kritika és aggodalmak a bővítés kapcsán

A játék színvonala és a selejtezők leértékelődése

Az új lebonyolítási rendszert sok kritika érte. Aleksander Čeferin, az UEFA elnöke rossz ötletnek nevezte a 64 csapatos vb-t: a kritikusok szerint a több válogatott egyértelműen gyengítené a torna színvonalát és leértékelné a selejtezősorozatot is. Mások szerint azonban a minőség akár növekedhet is, mert több ország kap esélyt a kijutásra. Gianni Infantino, a FIFA elnöke szerint a futball megváltozott. Mostanra valóban globális sport lett. Mindenki örül az európai befektetéseknek, de mi lesz a világ más részeivel? Nekik is esélyt kell adni. A klubok mindig azt hangsúlyozták, hogy ne nyúljunk a menetrendhez, a világbajnokság időpontjához, és ne terheljük túl a játékosokat. Ez a két bizottság teljesítette ezeket az elvárásokat. Ugyanúgy 32 napig fog tartani a torna, mint eddig. Ha a színvonal lenne az elsőszámú szempont, akkor 12 csapatos vb-t kellene rendezni két hatos csoporttal, elődöntővel és döntővel. Az viszont már nem oszt vagy szoroz, hogy 48 vagy 64 résztvevő van-e.

Európa alulreprezentáltsága a világbajnokságokon

Európa jelenleg 13 résztvevőt delegál a világbajnokságra, ezért jóval nehezebb a kvalifikáció kiharcolása, mint a 24 csapatos Európa-bajnokságra, amelyen tavaly a magyar válogatott is részt vett. A helyzet pedig nem sokat fog változni a dolgok jelenlegi állása szerint 2026-ban sem, amikor az észak-amerikai világbajnokságon 48 csapat vesz majd részt. Ebből 16 lesz európai. De nemcsak ez az egyetlen égbekiáltó igazságtalanság, tulajdonképpen a selejtezők földrészenkénti lebonyolítása és Európa megbocsáthatatlan jelenlegi és várható alulreprezentálása is az. A jelenlegi 32 csapatos formátumban 13 helyet adni, míg a 2026-os 48 csapatos lebonyolításban 16 helyet adni az öreg kontinens csapatainak egészen egyszerűen egy nonszensz. Hogy miért? A jelenlegi világranglista alapján az első 32 csapatból 18 európai, míg az első 48 csapatból 28 jön az UEFA égisze alól. Jelenleg a FIFA világranglistájának 13. európai helye egyben a világranglista 19. helyét jelenti (Lengyelország), a 16. európai hely pedig a globális rangsorban a 24. A most következő katari világbajnokságon Észak-Amerikából, Ázsiából és Afrikából összesen 14 csapat vesz majd részt szemben a 13 európaival. A 2026-os formátumban pedig Észak-Amerikát, Ázsiát és Afrikát 23 válogatott fogja majd képviselni, míg Európát 16.

Döbbenetes összehasonlítani azt, hogy miképpen tudott kvalifikálni az 1986-os világbajnokságra a magyar csapat és miképpen tudna a 2022-es tornára. A 34 évvel ezelőtti vb-n még 24 csapat vehetett részt, amelyből 14-et adott Európa. Szöges ellentétben áll ezzel a mostani lebonyolítás. Ugyan 32 együttes mehet majd két év múlva Katarba, ám ebből csak 13 európai. Szemben az 1986-os helyzettel most 55 válogatott reménykedik a kijutásban Európából. És ez még a nehezedő kvalifikációs körülmények egyik oldala. Régen a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia három ellenfelet adott ki. Jelenleg csak a csoportelsőség jelent Európából automatikus világbajnoki részvételt.

A sorsolásnál az első kalap így néz ki (zárójelben a FIFA aktuális világranglistáján elfoglalt pozíció): Belgium (1), Franciaország (2), Anglia (4), Portugália (5), Spanyolország (6), Olaszország (10), Horvátország (11), Dánia (12), Németország (13) és Hollandia (14). Ez jelenleg a realitásokat figyelembe véve azt jelenti, hogy tízből kilenc ellenfél ellen nincs érdemi esélye egy magyar válogatotthoz hasonló erejű európai csapatnak a csoportelsőségre. EGY SZÓ, MINT SZÁZ: A JELENLEGI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A VILÁGRANGLISTA 20. Összehasonlíthatatlanul nehezebb, mint bárhonnan máshonnan a világból.

A feltörekvő válogatottak kihívásai - a magyar példa

Mission impossible. Valahogy így lehet jellemezni azoknak az európai válogatottaknak a helyzetét, amelyek a világranglista 21-50. helyéről szeretnének kijutni a labdarúgó vb-re. Hiába egyre sikeresebb Európa a kétezres évek világbajnokságain, nagyon szűkszámú hely jut az öreg kontinensnek a világeseményen. A magyar válogatott a fantasztikus őszi teljesítménye után következő célként azt tűzheti ki magának, hogy bekerüljön a földrész húsz legjobb csapata közé, a 16-20. helyre. Ez pedig könnyen azt jelentheti, hogy sok szurkolónak, aki 13 évesen látott utoljára magyar csapatot foci vb-n, az a mexikói sokk volt az utolsó ilyen élménye. A magyar csapat az 1986-os mexikói vb-vel bezárólag tizenhárom világbajnokságot rendeztek, kilencszer a magyar csapat részvételével. Végül hét nappal a katasztrofális szovjetek elleni találkozó és a június 9-én a franciák ellen 3-0-ra elveszített harmadik csoportmeccs után a magyar labdarúgó csapat elhagyta a válogatott futball legnagyobb színpadát, és azóta sem lépett fel ott.

Az afrikai és ázsiai labdarúgás fejlődése - álmok és valóság

Szép dolog a FIFA vezetői által az elmúlt évtizedekben oly sokszor hangsúlyozott földrészek közötti kiegyenlítődési folyamat, amelynek során majd a világ labdarúgása sokszínűbb lesz, és az afrikai és ázsiai csapatok majd versenyképesek lesznek a vb-ken az európaiakkal és dél-amerikaiakkal. Amikor 1990-ben Kamerun válogatottja drámai körülmények között esett ki Anglia ellen a negyeddöntőben nagyon lelkesek lettek a nemzetközi labdarúgás vezetői. Afrikai vb-döntősről és világbajnokról álmodtak három-négy tornán belül. Hét torna telt el azóta, és még mindig nem láttunk afrikai csapatot világbajnoki elődöntőben pályára lépni. Az európai és dél-amerikai csúcscsapatokkal szemben versenyezni képes világ többi részéről származó csapatok csak a FIFA vezetőinek a fantáziavilágában léteztek és léteznek mind a mai napig.

Istenigazából nemhogy felzárkózás nem történt a világ többi részéről Európához, hanem a kétezres években még a dél-amerikai csapatok is elkezdtek lemaradni a világbajnoki érmekért az európaiakkal addig folytatott teljesen kiegyenlített versenyükben. A 2002-es brazil győzelemmel végződött japán-dél-koreai közös rendezésű világbajnokság után mind a négy vb-t európai csapat nyerte. Addig felváltva győztek a két földrész reprezentánsai. A 2006-os és a 2018-as vb-n a négy között is már csak európai csapat volt.

Javaslatok egy igazságosabb és jövedelmezőbb rendszerre

A 64 csapatos világbajnokság lehetősége

A The New York Times értesülései szerint a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) azt tervezi, hogy csak és kizárólag a 2030-as világbajnokságra 64 csapatosra növelné a mezőnyt. Mint ismert, a 2026-os, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett világbajnokságra az eddigi 32 helyett 48 csapat jut ki, ám a The New York Times úgy értesült négy, a részleteket ismerő embertől, hogy a FIFA azt tervezi, hogy az esemény centenáriumi évfordulója - az első világbajnokságot 1930-ban rendezték - alkalmából a 2030-as, Spanyolország, Portugália és Marokkó által szervezett vb-t 64 csapat részvételével rendezzék meg. A lap kitért rá, hogy a bővítés egyszeri alkalom lenne, nem vonatkozna a 2034-es világbajnokságra, melyen 48 nemzet lenne érdekelt.

Gianni Infantino FIFA-elnök a CONMEBOL vezetőjével, Alejandro Domínguezzel, valamint a vb-k történetének 100. évfordulója alkalmából centenáriumi nyitómeccseket rendező három dél-amerikai ország, Argentína, Paraguay és Uruguay szövetségeinek vezetőivel tárgyalt kedden New Yorkban. A Trump Towerben tartott megbeszélésen Santiago Peña paraguayi és Yamandú Orsi uruguayi elnök is részt vett. A téma a 2030-as vb 64 csapatosra bővítése volt, a CONMEBOL pedig most mutathatta be először a koncepciót Infantinónak. A hírek szerint az elnöknek és a FIFA elöljáróinak tetszik a javaslat, a hírek szerint pedig pozitív előzetes döntés született. "Hiszünk a történelmi 2030-as világbajnokságban!" - fogalmazott Domínguez a megbeszélés után. "Köszönjük Infantino elnök úrnak, hogy fogadott minket, és hogy velünk tart ezen az úton a labdarúgás legnagyobb ünnepének centenáriuma felé. Az egységre, a kreativitásra és a nagy álmokra szeretnénk felhívni a figyelmet, mert a labdarúgás mindenkié, így tényleg globális ünnepről beszélünk." Ahogy közeledik a dátum, egyre inkább egyértelmű: ez nem lehet csak egy újabb esemény, ez nem lehet csak egy újabb világbajnokság. Évszázadonként egyszer adódik lehetőség, hogy a csoportkörben Uruguayban, Argentínában és Paraguayban játsszanak meccseket. Az eseményről Claudio Chiqui Tapia, az argentin szövetség elnöke is posztolt röviden a közösségi médiában: "Megtiszteltetés volt, hogy részt vehettem a Gianni Infantino által szervezett FIFA-csúcstalálkozón, amelynek célja a 2030-as világbajnokság szervezésének megkezdése volt. Egy család vagyunk, és kitettünk magunkért, hogy ez a találkozó létrejöhetett. Az álmunk valóra válhat." A 2030-as vb 64 csapatosra történő bővítése valószínűleg mind a 10 CONMEBOL-tagország helyét garantálná a tornán, így Venezueláét is, az egyetlen országét közülük, amely még soha nem járt vb-n. Ha a FIFA hivatalosan is jóváhagyja a döntést, akkor 128 meccses vb jönne létre, ami kétszerese a 1998-tól 2022-ig játszott 64 mérkőzéses formátumnak - mint ismert, a 2026-os vb lesz az első, amin 32 helyett 48 válogatott vesz részt.

A 64 csapatos bővítés előnyei és hátrányai

A globális labdarúgás, mint üzlet óriásit fejlődött 1998 óta, amióta 32 csapat játszik a vb-ken. Az egyértelmű, hogy a dolog a biznisz szempontjából sokszorosan kinőtte magát a kétezres években, ami több területen is óriási hiányt generált a világbajnoksággal kapcsolatban. A jelenlegi keretek között sok tehetséges és jó játékos nem tud a legnagyobb színpadon szerepelni karrierje során. Sokmilliárd szurkoló nem láthatja csapatát a vb-n. És végül, de messze nem utolsósorban, valószínűleg a hirdetők sem csapkodták nevetve például a térdüket, amikor a legutóbbi vb előtt az utolsó selejtező mérkőzésen az Egyesült Államok csapata lecsúszott a kijutásról. A mostanihoz képest duplaannyi résztvevő ország, duplaannyi boldog szurkolót és egyben sportfogyasztót és fogyasztót is jelenthet. A háromtagú csoportban több esetben lesz jó a döntetlen az utolsó meccset játszó két csapatnak, ami (itt előre borítékolom) óriási botrányokhoz fog vezetni a szalonremik miatt. Egy dolgot lehet megemlíteni a mínusz rublikából: a torna színvonalát. De az már a 32 csapatos lebonyolításnál is megkérdőjelezhető.

Javaslat a lebonyolításra: szabadkártyák és mini kvalifikációs vb

Mindezek mellett a FIFA számára is óriási mozgásteret jelentene a hirtelen megemelt formátum arra, hogy még jövedelmezőbbé és egyben igazságosabbá tegye a lebonyolítást. És én itt nem lennék szívbajos. Egyrészről három világbajnokságra (2026, 2030, 2034) szabadkártyát adnék Kínának és Indiának, hogy több mint két és fél milliárd ember hazájában is fejlődésnek induljon a játék. Másrészről a rendezésért cserébe és a földrészek selejtezőiből „csak” 55 csapat jutna ki az eseményre direkt módon. Ebbe bele kellene férnie 18-20 európainak is, azaz az UEFA selejtezői „halálcsoportjaiból” a második helynek is automatikus kvalifikációt kellene érnie. A maradék 9 helyért pedig a vb előtti évben december utolsó két hetében egy öbölmenti (Katar, Emirátusok, Szaúd-Arábia stb.) 24 csapat részvételével (hat csoport, csoportonként négy csapat és két továbbjutó, hat párharc, ahonnan a győztes kijut, a hat vesztes még egy meccsen három kijutó helyért megy rendszerben) zajló mini kvalifikációs világbajnokságot rendeznék. Ezen nagyjából a világ 55-80. legjobb csapata venne részt, és kiválóan lehetne mérni az egyes földrészek teljesítményét. Ha a mostanihoz hasonlóan, de nem 8, hanem 16 csoportban küzdenének a csapatok két továbbjutóval, akkor a mostani 16-os egyenes kieséses tábla 32-es tábla lenne. A győztesnek egy meccsel többet kellene játszania a trófeáért. Egyrészt elég volt a magyar szurkoló sorsaként az évtizedes számolgatásból és az európai válogatottakat a vb-ről az egyre jobb teljesítményük ellenére egyre jobban kiszorító földrészek közötti kiegyenlítő mechanizmusból. Másrészt a koronavírus-világjárvány sportéletet és turizmust gyilkoló hatása után minden potenciális növekedési lehetőséget meg kell becsülni ezekben a szektorokban.

tags: #foci #vb #hany #fos #csapatok #lehetnek

Népszerű bejegyzések:

• Az Érd Aréna története
• Részletes középdöntő menetrend és tabella
• Irina Bazan útja az MVSC-től a Jászberényig
• Feszült dráma Bolívia és Brazília között
• Részletek a magyar válogatott Szaúd-Arábia elleni győzelméről