A Futballmezszámok Jelentése: Hagyományok és Legendák a Kapustól a Csatárig

Minden, amit tudnod kell a futball hagyományos mezszámainak jelentőségéről. Egy csapatban a mezszámok meghatározzák egy-egy játékos posztját, s olykor bizony felelősséget is jelentenek az adott labdarúgó számára. Minden ikonikus futballkép mögött - Pelé 10-es számától Cristiano Ronaldo 7-es számáig - egy történet rejlik, amely magába a mez szövetébe szőtt. Míg a modern futball rugalmasabbá vált, a mezszámok még mindig mély, hagyományos jelentést hordoznak, jelezve a játékos pozícióját, szerepét, sőt örökségét a pályán.

Az alacsonyabb számokat hagyományosan a középhátvédeknek adják, a 7-est, a 9-est és a 10-est pedig a sztároknak, a támadó középpályásoknak és a csatároknak. Természetesen a modern futball eltávolodott ettől a klasszikus számozástól, a sportág néhány legendája szokatlan és unortodox számot viselt és visel manapság a hátán. Ennek ellenére a klasszikus mezszámozás és az azokhoz szorosan köthető posztok képezik a labdarúgás alapját.

A Mezszámok Jelentősége és Eredete

A labdarúgás története során a mezszámok szerepe jelentős fejlődésen ment keresztül. Az állandó mezszámokat az 1954-es világbajnokságon vezették be, vagyis azóta fordulhat elő, hogy egy csapat nem az egytől 11-ig terjedő számokat viselő játékosokkal fut ki a pályára. Persze a mezszámozás azért valamennyire hű maradt a hagyományokhoz, még ha akadtak is kivételek, illetve vannak olyan számok, amelyek kitüntetett figyelemben részesülnek.

Az, hogy a futballisták szerelésére számokat írjanak, meglehetősen régi találmány: első alkalommal 1928. augusztus 25-én, egy Arsenal-Sheffield Wednesday angol bajnokin fordult elő. Előtte Angliában már 1924-ben tűntek fel számok a játékosok hátán. Amikor az angol szövetség 1939-ben kötelezte a csapatokat a mezek számozására, illetve 1950-ben először volt mezszám a világbajnokságon, elengedte a követ a lejtőn. Ez a szokás hamar elterjedt, és sokáig minden meccsen 1-11-ig számozták a játékosokat, a pályán elfoglalt pozíciójuknak megfelelően.

Amikor a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 1954-ben a világbajnokságon is kötelezővé tette a mezek számozását, akkor a válogatottak általában azt a gyakorlatot követték, hogy az ideális kezdő tizenegyben szereplők kapták az első tizenegy számot. Az 1990-es években bevezetett csapatlétszámra való átállással - a játékosok egész szezonon át ugyanazt a létszámot tartották - elhalványult a merev 1-11 rendszer. A számokat jól láthatóan kell feltüntetni a mez hátán.

A Klasszikus 1-11-es Rendszer és a Posztok

A kezdeti időkben a számokat (1-11) egyszerűen a játékosnak a csapat felépítésében elfoglalt pozíciója alapján osztották ki. Ez a rendszer hagyományosan a következőképpen nézett ki: 1: a kapus; 2, 3, 4, 5, 6: védők és középpályás horgonyok; 7, 8, 9, 10, 11: támadó-lelkű játékosok.

1-es mez: A Kapus Sorsa

Az 1-es mezt a klubok tradicionálisan az első számú kapusnak tartják fenn, és szinte soha nem adják oda mezőnyjátékosoknak. Az egyes volt a kapus, és ez ma is a leginkább rögzült mezszám. Az 1-es szám a „Fal” szimbóluma, kizárólag a kapusok számára az utolsó védő magányos és döntő szerepét jelzi. A kapus szinte minden hivatalos mérkőzésen az 1-es számú mezt viseli majd.

Olyanok viselték az elmúlt évtizedekben, mint a Real Madrid és a spanyol válogatott hálóőre, Iker Casillas, a Bayern München és a németek legendás kapusa, Oliver Kahn, vagy éppen a Juventus és az Azzurrik portása, Gianluigi Buffon.

A Védők Mezei (2-6)

• 2-es mez: A védők - főleg a jobbhátvédek - általában 2-es mezben játszanak. Gary Neville, Cafu és Ivan Cordoba csak néhány példa a remek kettesek sorában. Az európai hagyomány szerint a kettes a jobb hátvéd.

• 3-as mez: A 3-as mez szintén a védőknek van fenntartva, méghozzá a balhátvédeknek. Ashley Cole, Paolo Maldini és Roberto Carlos mindenki számára ismerős lehet ezzel a számmal. Európában sok csapat 3. helyezettje a balhátvéd, leginkább Paolo Maldini. Az AC Milan például tiszteletből visszavonta a 3-as mezt Paolo Maldiniért.

• 4-es mez: A középső védők vagy a védekező középpályások kapják. Ezt viselte a Real Madrid kapitánya, Sergio Ramos, és az Arsenal legendája, Patrick Vieira is. A hagyomány szerint a 4-est a játékosok úgy hordják, mint a seprőgépet, általában a hátsó vonal mögötti kis doboz előtt, és általában durva, kemény és piszkos munkát végeznek a pályán.

• 5-ös mez: Jellemzően középhátvédek viselik, ékes példája ennek Carles Puyol, Fabio Cannavaro és Franz Beckenbauer. Zinedine Zidane, a Real Madrid játékmestere viszont például a középpályán viselte az 5-öst, talán nem is olyan rosszul.

• 6-os mez: A 6-os mez is sokszor középhátvédek hátán díszeleg, jó példa erre az angol legenda, Bobby Moore. Az utóbbi időben viszont a védekező középpályások is egyre többször gyarapítják a hatosok táborát, mint a Barcelona egykori játékosa, jelenlegi vezetőedzője, Xavi is. Más legendás hatosok közé tartozik Franco Baresi és John Terry. A 6-os szám gyakran a védekező pajzsot, a "tacklert" jelenti (pl. Sergio Busquets). A West Ham United visszavonta a 6-ost Bobby Moore-ért.

A Középpályások és Támadók Számai (7-11)

• 7-es mez: A 7-es mez a szélsőké és az árnyékékeké, bár van néhány példa legendás középcsatárokra, akik ezt a számot viselték. Ez a „Szupersztár” száma, gyakran mutatós szélsőkkel vagy második csatárokkal társítják, akik egyesítik az ügyességet, a gyorsaságot és a piacképességet. A Manchester Unitednél mindig is különleges nevek szerepeltek hetesben, elég ha csak Eric Cantona, David Beckham, vagy Cristiano Ronaldo nevét említjük. Ronaldo ráadásul a saját márkáját is ráépítette a 7-esre, ami a Real Madridhoz és a Juventushoz is elkísérte. CR7 2009-ben igazolt a Királyi Gárdához, akkor egy szezonon keresztül a 11-es mezben játszott, ugyanis a legendás 7-es akkor Raúl volt. Kenny Dalglish, Luis Figo és George Best szintén ikonikus hetesek voltak.

• 8-as mez: Nem olyan ikonikus, mint a 7-es, a 9-es vagy a 10-es, de ennek ellenére súlya van. Általában gólerős középpályások hordják, akik egyúttal gólpasszokkal is kiszolgálják csapattársaikat. Emellett az úgynevezett box-to-box középpályások is viselik, azaz azok, akik a két tizenhatos között érzik magukat otthonosan, s képesek gyorsan védekezésből támadásra váltani. A 8-as szám a box-to-box dinamó, amely összeköti a védelmet és a támadást. A Liverpool korábbi kapitánya, Steven Gerrard is 8-asban futballozott, őt a történelem egyik legjobb angol támadó-középpályásaként emlegetik, sokszor egy lapon a Chelsea híres nyolcasával, Frank Lamparddal, de akad példa a Primera División két nagyágyújánál is Andrés Iniesta és Kaká személyében.

• 9-es mez: Általában középcsatárnak adják. Ez a „Csatár” száma, a klasszikus középső-csatáré, az elsődleges góllövőé. Erőt, ösztönt és letalitást jelent a dobozban. Fernando Torres liverpooli évei során a Premier League egyik legeredményesebb kilencese volt, de Luis Suárez is ezt viselte a Barcelonában, a „Fenomén” Ronaldo a Real Madridban, vagy manapság Karim Benzema és Robert Lewandowski is. Van Basten, Batistuta és Inzaghi szintén klasszikus kilencesek.

• 10-es mez: Hagyományosan a csapat játékmestere vagy támadó-középpályása kapja. Ez egy olyan szám, amelyet nem szabad félvállról venni, s amelyet a játékosnak ki kell érdemelnie. A 10-es szám a „Varázslóé”, ez a legikonikusabb és legáhítottabb mezszám a mezőnyjátékosok körében. Ez képviseli a csapat fő játékmesterét, a kreatív szívet és a sztárt. Pelé óta a szám sztár volt: Zico, Platini, Maradona, Gullit, Totti, Messi mind legendás tízesek. Puskás Ferenc is tízesben játszott. Manapság Wayne Rooney, Lionel Messi, Kaká, Wesley Sneijder, Lukas Podolski és Francesc Fabregas is ebben a számban futballoznak. A gólkirályok már sokkal jobban megoszlanak a mezszámok között, de a hagyományosan a középcsatárnak adott kilences azért viszi a prímet.

• 11-es mez: Egy bal középpályás/balszélső száma, néha és gyakran használják a csatároknál. A 11-es számú játékos meglepetésjátékos, általában gyors játékos.

Magasabb Mezszámok és Modern Tendenciák

Az 1-11-es számozás merev rendszere az idő előrehaladtával, különösen a keretlétszámok növekedésével, rugalmasabbá vált. A játékosok gyakran választanak olyan számokat, amelyek jelentőségteljesek számukra - egy születési év, egy tisztelgés vagy egy szerencseszám. A klubok és a játékosok megértik egy szám márka erejét is. Míg a hagyományok megmaradnak, előfordulhat, hogy most egy csatár 27-es vagy egy védő a 17-es számot viseli.

A 12-es mez: A Tartalék vagy a "12. Játékos"

A 12-es szám gyakran a "12. játékos" a szurkolók tiszteletére, vagy a cserekapus száma. Évtizedekig a cserekapusok ragaszkodtak a 12-eshez. Ez egy kínos szám volt sokáig, mivel közvetlenül a tizenegyen kívül szinte kihalt az európai bajnokságokban, ahol a játékosok az 1-től 11-ig terjedő számokat viselték sorrendben. Csak a válogatottban kellett keresni: Marco van Basten a 12-es mezt viselve azonnali sikert aratott az Eb 88-on, de azóta hiteles kilences lett.

A 22-es mez: A Tartalék Kapus Számától a Sztárok Választásáig

Évtizedekig nem akadt olyan valamirevaló labdarúgó, aki 22-esben akart volna kifutni a pályára, ez a mindenkori harmadik számú kapusoknak jutott. Így aztán a legritkább esetben tűnt fel a gyepen olyan, aki 22-est viselt volna a hátán. Ezért törvényszerű, hogy a világbajnokságon számos későbbi korszakos klasszis ücsörgött 22-esben a padon.

• Példák tartalékkapusként a 22-es mezben: 1954-ben és 1958-ban a csehszlovák William Schrojff, 1966-ban a nyugatnémet Sepp Maier, 1982-ben az angol Peter Shilton, 1986-ban az olasz Walter Zenga, 1994-ben a nagy Oliver Kahn, 1998-ban a brazil Dida, 1998-ban pedig az ifjú olasz Gianluigi Buffon kapta meg megelőlegezett bizalomként a 22-est. Később valamennyien éltek vele.
• A magyar nemzeti tizenegyben valamennyi vb-n kapus - 1954-ben Gulyás Géza, 1958-ban és 1962-ben Ilku István, 1966-ban Géczi István, 1978-ban Kovács László, 1982-ben Kiss Imre, 1986-ban pedig Andrusch József - lett 22-essel nevezve a világbajnokságra.

Ugyanakkor klubszínekben az elmúlt két évtized hozta meg a magas mezszámok igazi áttörését: 22-esben villogott a Real Madridban Ángel Di María, a Barca védelmének bal oldalán Éric Abidal, a Milanban ebben varázsolt Kaká, és ebben döntötte el a 2010-es BL-döntőt két góljával az interes Diego Milito. A mai menők közül Dani Alves a Barcelonában, Ezequiel Lavezzi a PSG-ben, Willian a Chelsea-ben viseli. Az éppen klub nélküli Alexi Lalas 1994-ben Amerika kedvence lett lobogó vörös szakállával 22-esben a hazai rendezésű vb-n, de a török Ümit Davala taraja is feledhetetlen 2002-ből. Ugyanakkor Torsten Frings is ebben nyert vb-ezüstöt, és Franck Ribéry is ebben tűnt fel a 2006-os tornán.

Egy játékos visszaemlékezése a 22-es számra: „Amikor felkerültem a Loki felnőtt csapatához, természetesen nem volt választási lehetőségem, a huszonkettes jutott nekem, de nagyon hamar megszerettem, a szerencseszámommá is vált, két-három év után már kimondottan ragaszkodtam is hozzá. Amikor kikerültem Belgiumba, ott foglalt volt, ezért tizennyolcasban játszottam, de hazatérve visszakértem a huszonkettest.”

Ritkább és Ikonikus Magas Számok

• 13-as mez: A tizenhárom szerencsétlen szám nyugaton, de sok sztárja van. A leghíresebb játékos a német "bombázó" Gerd Müller, aki a mai napig tartja a világbajnokság gólrekordját (két vb-n 14 gól), és ő volt az év embere. Eusébio állítólag a 13-as számot is viselte.

• 14-es mez: Johan Cruyff a 14-es híres viseletet viseli, a 14-et pedig Cruyff örökíti meg. Cruyff 14-es száma véletlen volt (14 évesen profin játszott). Fia, a kis Cruyff megpróbálta lemásolni, de egyetlen igazi Cruyff volt.

• 15-ös mez: Roberto Baggio Olaszország 15. helyezettje volt az 1990-es világbajnokságon. De soha többé nem viselte a számot, a 10-es számhoz tartozott.

• 17-es mez: David Trezeguet a Serie A gólkirálya volt a 17. számban. Olaszországban létezik egy úgynevezett „17-es átok”, amely balszerencsét hozott a csapatnak jelentős versenyeken (pl. Roberto Donadoni kihagyott büntetője 1990-ben vagy Zambrotta kiállítása 2000-ben).

• 19-es mez: Salvatore Schillaci részben ennek a mezszámnak is köszönhette az 1990-es világbajnokság gólkirályává emelkedését. Dwight Yorke a Manchester Unitednél és Hernán Crespo Argentínában is a 19-es számot viselte.

• 20-as mez: Az 1982-es „Golden Boy” Paolo Rossi egyedül támogatta a 20. helyet. Olaszországban ez egy hagyomány, a számok elrendezése eltér a többi csapatétól, ami azt eredményezi, hogy a csatárok magasabb számot viselnek (pl. 18, 19, 20).

• 21-es mez: Ez egy nagyon hétköznapi szám, gyakran a csapat kispadjának tartják, de például Christian Vieri, az olasz válogatottban kilenc vb-mérkőzésen kilenc gólt szerző természetes középcsatár különösebb ok nélkül 21-et viselt.

Nem mindenki választhat olyan mezszámot, amilyet akar: ekkor szoktak sokan trükközni, és így születnek meg az olyan felszerelések, melyeknek hátán a 9 helyett a 99-es, a 8-as helyett pedig a 88-as van. Persze előfordulhatnak olyan trükkös megoldások is, mint az Inter korábbi csatáráé, Iván Zamoranóé, aki egy plusz jelet tett a számok közé (pl. 1+8).

A Számok Visszavonultatása és Különleges Szabályok

Egyes klubokban a számok annyira összekapcsolódnak egy legendás játékossal, hogy tiszteletből visszavonulnak. Például az AC Milan visszavonta a 3-as mezt Paolo Maldiniért, a West Ham United pedig a 6-ost Bobby Moore-ért. A dél-afrikai Orlando Pirates visszavonultatta a 22-es számot, miután csatára, Lesley Manyathela 2003 augusztusában meghalt autóbalesetben.

A legtöbb országban szigorú szabályok vonatkoznak a profik mezszámaira. Közülük is kiemelkednek a franciák, náluk a focisták számán csak 1 és 30 között szerepelhetnek számok. Az 1, a 16 és a 30 foglalt a kapusoknak, illetve a 40, ha a csapatnak négy hálóőre is van. Spanyolországban különböző szabályok szerint 50-ig mehet a számozás, míg az olaszok elég nyitottak, náluk szabad a vásár 1-99-ig. 100 és afölé azonban nem mennek a profik a labdarúgás bölcsőjében. Nem úgy Mexikóban, ahol nem ritka a három jegyből álló mezszám. Ennek oka az, hogy a klubok el akarják kerülni a mezszámütközést.

Az argentinok például 1974-ben, 1978-ban és 1982-ben sem a megszokott módon számozták be a focistáikat, hanem az ábécésorrendnek megfelelően, így az 1978-as világbajnok csapatban egyessel a középpályás Osvaldo Ardiles szerepelt, Ubaldo Fillol pedig a hetes mezszámmal állt a hálók előtt. Az angol válogatott is hasonló szisztémát alkalmazott 1982-ben. Az olaszok pedig 1974 és 1998 között úgy számozták be a játékosaikat, hogy az egyes, a 12-es és a 22-es volt a három kapus, a többi számot pedig posztonként, azon belül pedig ábécésorrendben osztották ki. Ennek köszönhetően a világbajnokságokon az olasz támadók rendre magas számú mezben játszottak.

Pelé mezszáma is a véletlen műve volt: a brazilok a nevezés során elfelejtkeztek számokat írni a focisták mellé, így azt a FIFA egyik hivatalnoka, az uruguayi Lorenzo Villizzio tette meg - teljesen véletlenszerűen. Így lett a kapus Gilmaré a hármas számú mez, a jobbszélső Garrincha lett a 11-es, a balszélső Mário Zagallo pedig a hetes (a hagyomány éppen fordítva diktálta volna), a jószerével ismeretlen, és a torna elején csak kispadosnak számító Pelé pedig tízesben játszhatott. A következő három vébén már nem volt kérdés, hogy ki viseli ezt a számot.

Maradona tízesével is akadtak problémák: a 2002-es torna előtt az argentin szövetség szerette volna az egykori klasszis tiszteletére visszavonultatni a tízes mezt, és a nevezéskor olyan listát adtak le, amelyben senki sem kapta meg ezt a számot, viszont volt egy 24-es is. A nemzetközi szövetség elnöke, Sepp Blatter azonban nem engedélyezte ezt, saját hatáskörében a cserekapus Roberto Bonanónak adta a tízes mezt - mire az argentinok gyorsan visszakoztak, és Ariel Ortegára osztották.

Mezszámok a Világbajnokságokon: Különleges Esetek és Statisztikák

Hogy a tízes mezszámnak különleges jelentősége van, és valóban a legjobbak viselik, azt jól mutatja, hogy 1954 óta közülük öten kapták meg a világbajnokság legjobb játékosának járó díjat: Puskás Ferenc (1954), Pelé (1970), Mário Kempes (1978), Maradona (1986), Zinédine Zidane (2006).

Kilences számú kétszer bizonyult a legjobbnak (Bobby Charlton 1966, Ronaldo 1998), és csak háromszor történt meg, hogy 11-nél magasabb mezszámút választottak a torna játékosának (1974-ben Johan Cruyff 14-es, 1982-ben Paolo Rossi 20-as, 1990-ben pedig Salvatore Schillaci 19-es mezben villogott).

A gólkirályok már sokkal jobban megoszlanak a mezszámok között, de a hagyományosan a középcsatárnak adott kilences azért viszi a prímet. Az 1962-es torna gólkirályai közül ebben játszott Albert Flórián és a szovjet Valentyin Ivanov is, a legutóbbi öt gólkirály közül pedig hárman is ezt a mezt viselték. 1994-ben Oleg Szalenko, 1998-ban Davor Suker, 2002-ben pedig Ronaldo szerezte a legtöbb gólt. Ez a statisztika jó hír lehet Gonzalo Higuaín, Luís Fabiano, Robin van Persie, Samuel Eto'o vagy éppen Fernando Torres számára - ők mind a kilences mezt viselik a mostani tornán. A trófea legnagyobb esélyesének tartott David Villa viszont a hetes számot kapta, márpedig ezzel a hátán utoljára a brazil Garrincha tudott gólkirályi címet nyerni, még 1962-ben - akkor is holtversenyben.

tags: #foci #vedok #szamozasa

Népszerű bejegyzések:

• Egy élet a vízilabda jegyében
• Magyar Kupa szabályok és selejtezők
• Olympic champions in Hungarian water polo
• A siófoki vitorlázás ikonjának öröksége
• Women's Handball Team's Olympic Journey