A videóbíró (VAR) tévedései és a labdarúgás modern kihívásai

A videóbíró (VAR) bevezetése a labdarúgás egyik legnagyobb változása volt az elmúlt évtizedben. Célja egyértelmű: csökkenteni a súlyos játékvezetői hibákat, igazságosabbá tenni a mérkőzéseket, és megakadályozni, hogy egy-egy rossz döntés bajnoki címekről vagy kiesésekről döntsön. A kérdés azonban máig megosztja a futballvilágot: valóban segít a VAR, vagy többet árt, mint használ?

A VAR Megjelenése és Működési Elvei

A professzionális fociba ma már modern technológiák is beépülnek, és ezek közül az egyik éppen a VAR. A videóbíró a Video Assistant Referee rövidítése, magyarul videóbíró, ami a 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokság sztárja lett, sokszor akasztotta meg a játékot, sok meccs húzódott el miatta, de több büntetőt is a VAR miatt adtak meg. Ez egy újítás, amely csak 2017 óta működik, és a nézők közül még sokan nem szoktak hozzá. A VAR-ról alkotott vélemények tehát eltérőek, és gyakran negatívan ítélik meg.

A focis VAR, azaz a Football Video Assistant Referee (videobíró) a gólvonal-technológiára épül, amely 2012 óta figyeli, hogy a labda áthaladt-e a gólvonalon. De komplexebb, és a büntetőkkel vagy leshelyzetekkel is foglalkozik. Először a 2017/18-as szezonban mutatták be, és azóta segíti a játékvezetőt abban, hogy a lehető legjobb döntéseket hozza. Az IFAB 2016-ban hagyta jóvá az úgynevezett VAR technológia tesztelését. Élesben 2016 augusztusában, két alacsonyabb osztályú amerikai csapat mérkőzésén mutatkozott be. Pénteken a FIFA tanácsa is jóváhagyta a döntést, így biztosan alkalmazni fogják a játékvezetők munkáját segítő technológiát.

Hogyan működik a VAR?

A VAR lényegében egy háromfős csapatból áll, akik a monitorok mögött ülve visszanézik a pályán zajló eseményeket. Ebben a csapatban van egy korábbi vagy jelenleg is aktív játékvezető, egy asszisztens, és egy technikus, aki a visszajátszásokért felel. Amint a VAR utasítást kap a játékvezetőtől, megtekinti a videofelvételt egy 3D modell segítségével, amelyet 12 kamera készített, elhelyezve a stadion különböző pontjain, majd átadja az eredményt. A kommunikáció kizárólag fejhallgatón és mikrofonon keresztül történik.

A videoasszisztens folyamatosan figyeli az eseményeket, de kizárólag csak akkor szól a játékvezetőnek, ha az nyilvánvaló hibát követett el vagy nem vett észre egy súlyos szabálytalanságot. A bíró maga is elindíthatja a visszajátszási folyamatot, ha bizonytalan a döntésében. Ilyenkor jelzi a videoasszisztensnek, hogy ellenőrzést kér. Ennek érdekében megszakíthatja a játékot, ha éppen nem vezet támadást egyik csapat sem.

Mikor avatkozik be a VAR?

A focivideó-asszisztens természetesen nem vizsgálja az összes helyzetet. A nemzetközi szövetség négy területre korlátozza a fejlesztés alkalmazását: gólok, tizenegyesek és piros lapok esetére, illetve ha nem egyértelmű, hogy melyik játékost kell megbüntetni. A játékvezető csak négy világosan meghatározott esetben kérheti a tanácsát és konzultációt:

• Gólok: A VAR nagyon hasznos lehet a gólok felülvizsgálatakor. Főként arra összpontosít, ami közvetlenül azelőtt történt, hogy a labda átlépte a gólvonalat.
• Tizenegyesek: A büntetők esetében fontos szerepet játszik a lehetséges érintkezés a tizenhatoson belül.
• Piros lapok: Valóban olyan súlyos volt a szabálytalanság, hogy a játékos piros lapot kapjon? Ezt is ellenőrizheti a videobíró. Ezzel szemben a sárga lap kiadását továbbra is csak a játékvezető bírálja el.
• Téves személyazonosság: A játékvezető is csak ember, és összekeverheti a játékosokat. A VAR tehát ellenőrzi, hogy valóban az került-e kiállításra, aki a szabálytalanságot elkövette.

A rendszer bemutatásánál a nemzetközi szövetség (FIFA) hangsúlyozta, hogy a videoasszisztens nem hoz semmilyen döntést, csupán segíti a mérkőzésvezetőt a döntéshozatalban, a rendelkezésére álló adatok, felvételek alapján javaslatot tesz a játékvezetőnek.

A játékvezető lehetőségei VAR-felülvizsgálat után

A játékvezető előtt videóbírós felülvizsgálat esetén három lehetőség adódik. Dönthet úgy, hogy vakon megbízik az asszisztensekben, és azonnal megváltoztatja a pályán meghozott ítéletet. Arra is van lehetősége, hogy az oldalvonalak mentén elhelyezett monitorokon visszanézze a kérdéses jelenetet, és az alapján változtasson. Végül, de nem utolsósorban, akár figyelmen kívül is hagyhatja a VAR csapatának megfigyeléseit.

A VAR Pozitív Hatásai és Előnyei

A VAR legnagyobb előnye vitathatatlanul az, hogy képes korrigálni az egyértelmű hibákat. Leshelyzetek, büntetők, piros lapok vagy szabálytalan gólok esetén sokkal kisebb az esélye annak, hogy egy nyilvánvaló tévedés eldöntse a mérkőzést. A modern futball hatalmas gazdasági tétjei mellett - televíziós pénzek, nemzetközi szereplés, játékosértékek - ez komoly érv a rendszer fenntartása mellett. Egyre kevesebb az olyan eset, amikor utólag mindenki egyértelműen kimondhatja: „elcsalták” a meccset.

A videóbíró elsősorban arról szól, hogy több bizonyíték legyen a játékvezetők kezében. Gianni Infantino FIFA-elnök szerint a videóbírók nélkül minden harmadik meccsen elkövetnek jelentős hibát a játékvezetők. Azokon a mérkőzéseken, ahol használtak VAR-rendszert, ott minden 19. esetben fordult elő hasonlóan rossz ítélet. Bár a forrás nem épp a legmegbízhatóbb, a lényeg érthető: bírói hibák maradnak, csak remélhetőleg kevesebb lesz az eddigieknél. Ami biztos, hogy a VAR már az idei vb-n is gyökeres változásokat hozott a játékban: kevesebb lett a piros lap és a lesek száma, tizenegyesből és a rögzített szituációk után szerzett gólokból vizsont jóval többet láthattak a nézők, mint korábban.

Sokszor utólag sem könnyű igazságot tenni öt-hat különböző kameraállás és mindenféle szuperlassítás alapján, hogyan várható el tehát, hogy elsőre, egyetlen szögből meghozzák a helyes ítéletet a játékvezetők? A technológia ellenzőinek állítása, miszerint a focit gép irányítja, nem teljesen igaz, a VAR hatása a focira csak részleges.

A Videóbíró Túloldala: Problémák és Kritikus Pontok

Ugyanakkor a VAR legnagyobb problémája éppen ott rejlik, ahol a futball lényege is: az érzelmekben és a folyamatosságban. A gólöröm ma már gyakran félbeszakad, a szurkolók nem tudják, ünnepelhetnek-e, a játékosok bizonytalanná válnak. Egy többperces VAR-ellenőrzés megtöri a mérkőzés ritmusát, csökkenti az élményt, különösen a stadionban ülők számára, akik sokszor csak találgatják, mi történik a háttérben.

A rendszer bevezetése előtt a játékvezető véleménye alapján világos volt, mi történt, és a szurkolók ünnepelhettek vagy éppen ellenkezőleg, szomorkodhattak. Így tehát szabadjára engedték érzelmeiket, amelyek szorosan összefonódnak a sport nézésével és a szurkolással. Most azonban kicsi a valószínűsége, hogy a gól vagy a büntető ünneplése idő előtt történik.

Következetlenség és szubjektivitás

További gondot jelent a következetlenség. Hiába áll rendelkezésre a technológia, a döntések továbbra is emberek kezében vannak. Az azonos szituációkat különböző bajnokságokban - sőt, ugyanazon ligán belül - eltérően ítélik meg. A „clear and obvious error” azaz az „egyértelmű és nyilvánvaló hiba” fogalma sokszor szubjektív marad, ami újfajta vitákat szül: nem a bíró látott-e rosszul, hanem azt, hogy a VAR miért avatkozott be - vagy miért nem. A VAR tehát nem szüntette meg a vitákat, csak átalakította őket. Míg korábban egy rossz ítélet volt a vita tárgya, ma maga a rendszer kerül célkeresztbe. Ez különösen akkor problémás, amikor centiméteres leshelyzetek vagy vitatható kezezések miatt születnek döntések, amelyek a futball „szellemiségével” mennek szembe. A VAR körüli viták a fociban a különböző helyzetek és a teljes mérkőzések észlelésével kapcsolatosak.

A mostani idényben már egyes top bajnokságokban is használják a VAR-t. Hogy jól működik-e? Nagyon durva túlzás lenne azt állítani, hogy igen. Személy szerint főleg olasz bajnokikon láttam élesben a rendszert, és a legnagyobb probléma talán az, hogy nagyon következetlen a VAR használata. Akadnak olyan találkozók, ahol túlzottan is előtérbe kerül (ez a szezon első felére volt jellemző), de olyan meccsekkel is találkoztam, ahol indokolt helyzetekben sem vették figyelembe.

A lassú döntéshozatal és a félreértések

A döntéshozatal sokszor nagyon lassú, ami senkinek sem jó. A helyszíni szurkolók általában azt sem értik, mi zajlik a háttérben, de a tévés közvetítésekben sem mindig világos, milyen jelenetet néznek vissza, mit keresnek pontosan. Egyáltalán nem szokatlan, hogy az asszisztensek hosszasan nézik a felvételeket, majd a játékvezető is lekocog a monitorhoz, és csak ezt követően hoz meg egy döntést. Ezzel akár másfél-két perc is könnyedén elmehet.

Még rosszabb, amikor a videóbírós team egyszerűen balfasz. Angliában egyelőre csak az FA-kupában tesztelik a rendszert, de eddig mintha a hogyan ne használd a videóbírót című kézikönyv téziseit tesztelnék a valóságon. A Manchester United-Huddersfield mérkőzésen például úgy érvénytelenítették Juan Mata találatát, hogy a felrajzolt vonalak talán egy kiadós felesezés után sem tűntek volna egyenesnek.

Híres tévedések a VAR előtt és a VAR-ral

A labdarúgás története tele van olyan ítéletekkel, amelyek súlyosan befolyásoltak mérkőzéseket. A VAR bevezetésének egyik fő mozgatórugója éppen ezen történelmi hibák kiküszöbölése volt.

• Az Isten keze és a szellemgól: Az 1966-os angliai focivébé döntőjében Anglia és Németország csapott össze, és a rendes játékidőben elért 2-2-es eredmény után az angolok a hosszabbításban további két gólt rúgtak, megszerezve ezzel mind ezidáig egyetlen világbajnoki címüket. A hosszabbításban Geoff Hurst két gólja közül az egyik nem volt érvényes gól: a kapu felső lécéről levágódó labda nem haladt át a gólvonalon. Pont 20 évvel később, az 1986-os mexikói VB-n Anglia a negyeddöntőben Argentínával küzdött a továbbjutásért. A falklandi háború miatt az argentinek nem ellenfélként, hanem ellenségként tekintettek Angliára, paprikás volt a játék hangulata, melyet Argentína nyert 2-1-re. Mindkét gólt Diego Maradona lőtte, a második gól volt igazán vitatott: az "isteni" Diego a magasan felperdülő labdát bal kézzel terelve fejelte be a győztes gólt. A kezezést az egész világ látta, csak a játékvezető nem.
• Gera Zoltán kiállítása: 2007-ben a magyar válogatott Európa-bajnoki selejtező mérkőzést játszott Isztambulban a török válogatottal. Az első félidőben egy kiugratás után a kapura törő Gera Zoltánt a török kapus csak a lábára vetődve tudott megállítani. A szabályok szerint kapura törő játékos szándékos akadályozása a szabálytalankodó kiállítását vonja maga után, és mivel mindez a 16-oson belül történt, büntető is járt volna érte. A skót bíró az isztambuli arénában nem mert a törökök ellen ilyen súlyos ítéletet hozni, ezért Gerának adott sárga lapot színészkedésért, de mivel ez a magyar játékos második lapja volt, végleg kiállította. A tíz emberrel játszó magyar válogatott el is veszítette a mérkőzést, és végül nem jutott ki a 2008-as Európa-bajnokságra.
• Kassai Viktor és a gólvonal-technológia előtti tévedés: A 2012-es ukrán-lengyel rendezésű Európa-bajnokságon jelen volt Kassai Viktor játékvezető. A 2012-es Európa-bajnokságon azonban őrá is lecsapott a játékvezetők réme: Az angol-ukrán mérkőzésen nem adta meg a házigazdák érvényes gólját, így 1-0 arányban alulmaradtak az angolokkal szemben. Kassai gólbírója nem jelezte gólnak a gólvonal mögül kikanalazott labdát.
• Korai VAR-bizonytalanságok: Év végén a klubvilágbajnokságon is használták, elsőként Kassai Viktor ítélt meg a felvételek alapján egy büntetőt. Azon lehet vitatkozni, hogy jogosan tette-e, azt azonban valószínűleg kevesen vitatják, hogy abban a formában nem sok értelme volt a videós visszajátszásnak. A Real Madrid-América elődöntőn például Cristiano Ronaldo lesgyanús találatát is visszanézték, holott a verseny előtt még nem tisztázták teljesen, leshelyzeteket is visszanézhetnek-e a videófelvételeken. A találatot megadták, de maguk a pályán lévő játékosok sem tudták pontosan, mi történt, mi volt a játékvezető ítélete. Először mindenki azt hitte, érvénytelenítették a gólt, ám végül azt jelezte a játékvezető, hogy szabályos találatot szerzett a portugál.

A Labdarúgás Szabályainak Fejlődése és a VAR Mint Folytatás

Új sportágként a futball futótűzként kezdett el terjedni a 19. század közepétől az angol iskolákban, ám mindenhol mások voltak a szabályok. Az első erőfeszítéseket egy közös szabályzat kialakítására Cambridge-ben tették 1846-ban. Az általa „A legegyszerűbb játéknak” hívott sportág szabályait végül 1863. december 1-jén jelentette meg a néhány hónappal azelőtt megalakult The Football Association (FA). Ezen a megbeszélésen dőlt el az is, hogy az FA és a Rugby Union útjai végleg szétválnak, és mindkét irányzat a maga útját kezdte el járni.

A játékvezetői szerepkör is fokozatosan fejlődött. 1874-ben említik először egy „játékvezető” személy ténykedését, addig a csapatkapitányok megegyezése szerint alakultak a vitás esetek. 1891 lényeges újításokat hozott: az alapvonaltól 12 yard távolságra vonalat húztak keresztbe a pályán, melyen belül a kezezés és a durvaság büntetőt vont maga után. Megjelentek a vonalbírók (partjelzők), a pálya tartozéka lett a középkör a középponttal, az ötös és a tizenhatos vonal is. 1970-ben újabb fontos mérföldkő következett: a játékvezetők piros és sárga lapokat oszthattak a szabálytalanságok büntetésére. Mostanra ugyanis már nagyon visszássá vált az a helyzet, hogy míg egy buktatást vagy kezezést tévénézők százmilliói több tucat kameraállásból láthatnak, addig a játékvezető csak saját szemére illetve partjelzőinek a jelzésére kénytelen hagyatkozni.

Az IFAB, a szabályok őre

Az 1886-ban alapított International Football Association Board (IFAB) feladata a futballszabályok folyamatos felülvizsgálata és módosítása. Az IFAB megalakulásakor a négy alapítószövetség (angol, skót, északír, walesi) két-két küldöttel képviseltette magát, és mindenkinek egy szavazati joga volt. Napjainkban már egyetértésre van szükség a szabályok módosításához, ugyanis az Egyesült Királyság szövetségei és a FIFA sem tudnak döntést hozni egymás nélkül, mivel ugyanannyi szavazati joguk van.

A labdarúgásban meglehetősen sokáig ellenálltak a különböző újításoknak, például a gólvonal-technológiát csak 2011 óta tesztelik, és - elméletileg - 2012-től használhatják mérkőzéseken. A FIFA komolyabban csak a 2010-es világbajnokság után kezdte el tesztelni a lehetőségeket, végül a sólyomszem lett a befutó. A sólyomszem jóformán valós időben ad képet arról, áthaladt-e a labda a gólvonalon, ráadásul teljesen megbízható, ellentétben a közvetlenül kapu mellé állított ötödik, illetve hatodik számú játékvezetőkkel. Talán ezért is jutottunk el addig, hogy már az UEFA is a videóbíró bevezetése mellett döntött.

A VAR Rendszer Magyarországon és Költségei

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatai szerint a videobírós rendszer (VAR) bevezetése óta a labdarúgó OTP Bank Ligában jelentős mértékben csökkent a súlyos játékvezetői tévedések száma. Az UEFA 54 országban, 234 stadionban használja a videobírót, Magyarországon két létesítményben, a Puskás Arénában és a Groupama Arénában. A magyarországi alkalmazásról az MLSZ részletes statisztikákat tett közzé.

A rendszer komoly segítséget nyújtott a pályán tevékenykedő játékvezetői stáboknak, akiknek a teljesítményét a legmodernebb eszközökkel elemzik és értékelik. Ezen értékelések alapján elmondható, hogy az eddig lejátszott mérkőzéseken a játékvezetők döntéseinek a pontossága 97,6 százalékos volt. Korábban soha nem mértek ilyen magas értéket. A mérkőzések 63,5 százalékában egyáltalán nem volt szükség videobírós beavatkozásra. Forrás: mlsz.hu

Hangsúlyozták: a rendszer alkalmazása természetszerűleg nem tökéletes, ritkán ugyan, de előfordult, hogy az elvárhatónál lassabban született meg a végső döntés. Ezek jellemzően gól előtti leshelyzetek elbírálásakor fordultak elő, de egy-egy esetben műszaki nehézségek hátráltatták a gyors döntéshozatalt.

A VAR személyzet képzése és díjazása

Az MLSZ 2021-es tájékoztatása szerint a rendszer indulásakor videobírónak összesen 16, videobíró-asszisztensnek 15 főt képeztek ki, míg a visszajátszásokért felelő operátorokból 14-en álltak rendelkezésre. Információink szerint a képzések azóta is folyamatosak, ám a létszám még mindig nem érte el az elégséges szintet ahhoz, hogy teljesítményalapon például kevesebb meccsel lehessen „díjazni” a többet hibázó kollégákat.

Egy NB I-es meccs rendezési költsége útiköltség-térítéssel együtt 3 319 000 forint plusz áfa. Ebből a játékvezető meccspénze 160 000, az asszisztenseké fejenként 96 000, a tartalék-játékvezetőé 54 000 forint. Ehhez jön még az ellenőr 64 ezres díja, illetve a videobírói szoba személyzetéé, a VAR-buszok vezető bírójának (a hivatalos rövidítés az ő esetében is VAR) járó 107 000, az őt asszisztensként segítő kollégát megillető (AVAR) 80 000, valamint az úgynevezett operátor, a visszajátszásokat kezelő technikai segítő 53 000 forintos gázsija. A játékvezetők teljesítményértékelését minden mérkőzésen hivatalosan küldött játékvezetői ellenőr végzi. Amennyiben a mérkőzés során egy játékvezető vagy asszisztens súlyos hibát követ el, és ezt a hibát a VAR korrigálja, a hiba negatívan befolyásolja az érintett hivatalos személy/személyek minősítését.

Jövőbeli Fejlesztések és A Rendszer Finomhangolása

Személyes véleményem szerint a probléma nem a VAR, hanem annak használatának finomhangolása. Szó van arról, hogy mondjuk egy szöglet gól esetén azt a szituációt is visszanézhesse a rendszer, amiből a korner következett. Kérdés, hogy ez mennyi plusz időt jelentene meccsenként a videózással, s ha ezt is bevezetjük, hol lehet a vége. Mezőnyfaultokat is visszanézünk? Szabadrúgás gól után visszanézzük, hogy tényleg történt-e szabálytalanság?

Néhány egyszerű változtatással azonnal javítani lehetne a VAR működésén. Az első és legfontosabb, hogy a nézők is tudják, mi zajlik a színfalak mögött. A teniszben a helyszínen is mutatják a sólyomszem döntését, amerikai fociban pedig a bíró magyarázza meg, melyik jelenetre dobta be a pályára az edző a piros zászlót. Valamilyen megoldást mindenképpen kell találnia arra a szabályalkotóknak, hogy a fociban is világos legyen, mire használják a VAR-t. Mennyibe kerülne például kivetítőn megmutatni a vitatott jelenetet? Vagy kiírni a tévés közvetítésben, hogy mit vizsgálnak?

A döntéshozatal felgyorsítható, amennyiben a játékvezető pályán hozott döntése automatikusan felülbírálható lenne a VAR megfigyelései alapján. Ehhez nyilvánvalóan az is kell, hogy bízzanak egymásban a játékvezetők és az asszisztenseik, viszont elég sok időt lehetne megspórolni azzal, ha a bírók nem néznék vissza maguk is a jeleneteket. A videóbírónak egyébként is fontos része, hogy csak megfelelő képi bizonyíték alapján változzon az ítélet, ezt külső szemlélők is képesek megállapítani.

Például az angol Premier League vagy a német Bundesliga keretein belül már készültek tanulmányok arról, hogyan változtatta meg a VAR egyes mérkőzések és az egész kupa eredményeit. Ugyanígy az interneten találhatók a legvitatottabb helyzetek áttekintései, amelyek ezzel a technológiával kapcsolatosak. A VAR előnyeinek és hátrányainak értékeléséhez komplexebb adatokra lesz szükség. Az viszont biztos, hogy az egész sportág folyamatosan fejlődik, és ezzel együtt újítások is érkeznek. A nemzetközi tapasztalatok pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy nem szabad csodát várni ettől a műszaki megoldástól sem.

tags: #foci #videobiro #tevedese

Népszerű bejegyzések:

• Nemzetközi kézilabda események
• klubszintű kosárlabda versengések
• Kézilabda Verseny Eredményei
• a magyar színművészet elismert alakja
• Magyar női kézilabda sikerek