A Labdarúgás Fejeseinek Rejtett Kockázatai: Tudományos Felfedezések és Védelmi Intézkedések
A futball a világon a legnépszerűbb csapatsport, és a fejelés mindig is a játék egyik leglátványosabb és legikonikusabb mozdulatának számított. Egy jól eltalált fejesgól, egy határozott felszabadítás vagy egy megnyert fejpárbaj sokszor a mérkőzés sorsát dönti el. Az utóbbi évek tudományos kutatásai azonban sorra bizonyítják, hogy ennek a mozdulatnak komoly ára lehet: az agyban olyan mikrosérülések alakulnak ki, amelyek hosszú távon memóriazavarhoz, tanulási nehézségekhez és akár súlyos neurológiai betegségekhez is vezethetnek.
A Fejelés Kognitív Hatásai: Első Figyelmeztetések
Régóta ismert, hogy az ökölvívók és az amerikai focisták feltűnően nagy arányban szenvednek idejekorán Alzheimer-kórban (időskori memóriazavar), Parkinson-kórban és demenciában. Egy friss összegző tanulmány azonban jelentősen közelebb visz a megértéshez. Kiderült, hogy a gyakori fejelés agyi traumát okoz, ami később akár demenciához vezethet. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a profi labdarúgókat hosszú távon ugyanolyan kognitív problémák fenyegetik, mint a bokszolókat vagy az amerikaifutball-játékosokat.
Az erők óriásiak, 5 g-től 60 g-ig terjedhetnek (1 g, azaz 10 méter/másodperc a földi gravitációs gyorsulás, ennek többszöröse éri a fejet). Skót tudósok kutatásai szerint apró, de jelentős változás következik be a játékosok agyában, miután hússzor a labdába fejelnek, memóriateljesítményük 41-67 százalékkal csökken, a hatás a fejelés után 24 óráig megfigyelhető. Az olyan klinikai sérüléseket, mint az agyrázkódás, már korábban is vizsgálták, de ez volt az első alkalom, hogy az agyban megfigyelhető változásokat olyanok esetében kutatták, akik naponta ki vannak téve ilyen ütközéseknek. A Stirlingi Egyetem kutatói eredményeiket az Ebiomedicine online folyóiratban mutatták be.
A fejelés oktatásmódszertana - Educational methodology of heading
Kutatási Eredmények és Agyelváltozások
A labdába gyakran fejelő focistákon az agyi fehérállomány eltérései hosszú távra ható fejsérülést okozhatnak. Ezen túl e sportolók nagyobb eséllyel szembesülnek memória- és gondolkodási zavarokkal karrierjük során. A kutatók szerint a fejelés következtében minden agyterület érintetté válik. Az ismétlődő fejelések gyakorisága idővel az agysejtek degenerációjához vezet, említi Michael Lipton.
A Columbia Egyetem kutatócsoportja Michael Lipton vezetésével a közelmúltban publikálta a valaha volt legnagyobb vizsgálatot a témában, amely a JAMA Network Open folyóiratban jelent meg. A kutatásban 352 amatőr futballistát vizsgáltak, akik közül sokan évente több száz, sőt több ezer fejelést végeznek. A játékosok agyáról készült felvételeken apró, szabad szemmel nem látható elváltozásokat találtak a homlok mögötti területeken. Ez az a rész, amely a döntéshozatalban és a memória működésében kulcsfontosságú. A szakemberek szerint minél többet fejel valaki, annál inkább „elmosódottá” válik az agy szürke és fehér állománya közti természetes határ. Ez nem klasszikus sérülés, nem jár látványos tünetekkel, de hosszú távon gyengítheti az agyműködést. A vizsgálatban a futballisták különböző teszteket töltöttek ki, amelyek a tanulási és emlékezőképességet mérték. Az eredmények világosan mutatták: akik sok fejelést végeztek, azok rosszabbul teljesítettek a memóriafeladatokban. Fontos hangsúlyozni, hogy mindez akkor is így volt, ha a játékosok korábban soha nem szenvedtek el agyrázkódást. A kutatók szerint a visszatérő, kisebb ütközések - amelyeket a pályán szinte senki nem tekint sérülésnek - ugyanúgy kárt tehetnek az agyban, csak lassan, észrevétlenül. „Ez az első komoly bizonyíték arra, hogy a rendszeres fejelés önmagában is mérhető változásokat okoz az agyban” - fogalmazott Michael Lipton professzor.
A Krónikus Traumatikus Enkefalopátia (CTE) és az Alzheimer-kór Kapcsolata
Először memóriaproblémákkal küzdő volt labdarúgók agyát tanulmányozták. Azt találták, hogy szinte mindegyikük a demencia egyik formájában, a krónikus traumás encephalopathiában (CTE), fizikai sérülések okozta memóriazavarban szenved, és mindannyian az Alzheimer-kór jeleit mutatják. A CTE gyakori egykori bokszolók esetében, progresszív memóriaromláshoz, viselkedésváltozáshoz és motoros (mozgásbeli) képességek csökkenéséhez vezet. Az Acta Neuropathologica című tudományos lapban megjelent tanulmány elkészítéséhez a szakértők 14 visszavonult, demenciában szenvedő futballistát követtek figyelemmel, hatuk esetében megkapták a legközelebbi hozzátartozó engedélyét az elhunyt sportolók halála utáni vizsgálathoz is. A hatból négy sportoló agyában krónikus traumatikus enkefalopátiára (CTE), a demencia potenciális okozójára utaló bizonyítékot találtak. Mind a hatuknál az Alzheimer-kór jelei is mutatkoztak.
Huw Morris, a University College London (UCL) neurológiai intézetének kutatója, a tanulmány társszerzője rámutatott: „Bemutattuk, hogy ugyanaz a kórkép, amely előfordul volt bokszolóknál, előfordulhat néhány volt futballistánál is, akik demenciával küzdenek, de nyomatékosítom: csak nagyon kis számú játékost vizsgáltunk.” Hozzátette, hogy a vizsgált sportolók karrierjének átlagos hossza 26 év volt, ami több ezer órányi játékidő, több ezer órányi edzés és több ezer fejelés. „Úgy gondolom, a szabadidőben focizóknál rendkívül alacsony a kockázat” - vélekedett Morris. Szakértők szerint azonban további kutatásra van szükség ahhoz, hogy bebizonyítsák az egyértelmű kapcsolatot a demencia és a fejelés között.
A Glasgow-i Egyetem kutatása a foci és a különböző neurológiai betegségek kialakulásának kapcsolatát vizsgálta. A tanulmány 7667 korábbi játékos és 23 ezer átlagember egészségügyi állapotát vizsgálta meg és arra az eredményre jutott, hogy a labdarúgók körében jelentősen gyakoribbak bizonyos betegségek:
| Betegség | Gyakoriság labdarúgóknál az átlaghoz képest |
|---|---|
| Alzheimer-kór | 5-ször gyakoribb |
| Motoneuron-betegség | 4-szer gyakoribb |
| Demencia | 3,5-szer gyakoribb |
| Parkinson-kór | 2-szer gyakoribb |
Egy 2019-es kutatás kimutatta, hogy a felnőtt, profi futballistáknál közel háromszoros az esélye annak, hogy idős korukban súlyos agyi betegségeik legyenek, mint azoknak, akik nem fociznak naponta. A visszatérő fejsérülés az atlétáknál rendkívül ismert és aggasztó probléma. Ez a sérülés az atlétáknál először koncentrációzavarban, majd fokozottabb agresszióban végül pszichés betegség kialakulásában mutatkozik meg.
Szakértői Vélemények és Reformok Szükségessége
Dr. Bennet Omalu, a krónikus traumás demencia (CTE) felfedezője és világhírű kutatója, aki húsz éve vizsgálja az NFL-játékosok feji sérüléseit, rendkívül kritikus. Szerinte természetellenes és semmi értelme nincs, hogy egy nagy sebességgel mozgó tárgyat fejjel próbáljunk irányítani. Omalu egészen tizennyolc éves korig száműzné a fejelést az edzésekről és az éles mérkőzésekről is, szíve szerint pedig az egész sportágból. Egy fejlődő agyú, 12-18 év közötti fiatal játékosnak pedig egyáltalán nem lenne szabad a fejét használnia a focipályán.
Az angol labdarúgósztár, Gary Lineker már negyven éve betiltotta volna a fejelést a fociban. Ő maga edzéseken nem is gyakorolta a fejeseket, meccseken is csak abban az esetben vetemedett ilyesmire, ha elkerülhetetlen volt, akkor is lehetőleg megúszósan, csúsztatva. Nem akart nagyapja, a szintén focista Stanley Abbs nyomdokába lépni, aki már ötvenévesen Parkinson-kórban szenvedett.
A fejelés oktatásmódszertana - Educational methodology of heading
Védelmi Intézkedések és Szabályozások
A tudományos eredmények hatására a futball világa is lépéseket tesz. Az Egyesült Államokban már évekkel ezelőtt betiltották a fejelést a 10 év alatti gyerekeknél. Európában is egyre többször kerül napirendre a téma.
- Az Angol, a Skót és az Északír Labdarúgó Szövetség megtiltotta, hogy a 12 évesnél fiatalabb focisták az edzéseken fejeljenek.
- Az UEFA orvosi bizottsága is frissítette az útmutatóját: eszerint a 6-11 év közötti gyerekeknek nem szabad fejelni edzés során, míg a 12-16 év közöttieknek fokozatosan kell bevezetni és alkalmazni a fejelést, de korlátozni kell a gyakoriságot és a labda tömegét.
- Skóciában a profi futballistáknak ezentúl tilos mérkőzések előtti és utáni napon fejelniük.
- 2021-ben az angol klubok is csatlakoztak a kezdeményezéshez - az angliai szabály értelmében az ifik hetente legfeljebb tízszer fejelhetik meg a labdát nagyobb erővel.
Carol Routledge, az Alzheimer’s Research kutatási igazgatója szerint a gyermekek érdekében most bevezetett szabály egy fontos gyakorlati lépés, amely minimalizálja a lehetséges kockázatokat. Szelid Zsolt kardiológus, sportorvos, az UEFA és MLSZ Orvosi Bizottságok tagja Fejelés és agyrázkódás a labdarúgásban címmel írt tanulmányt. Ebben kiemeli, hogy a női labdarúgásban lényegesen gyakoribb az agyrázkódás, mint a férfiaknál.
A Fejelés Oktatása és Technikai Aspektusai
Bár az alapok lerakása már korábban könnyített formában megtörténik, a fejelések oktatása 10-11 éves korban kezdődik. A játékosoknak ismerniük kell a támadó és védő fejes közti különbséget, és a páros és egylábas felugrásból történő végrehajtást. Nagyon fontos, hogy a gyermekek ne féljenek, homlokkal és ne csukott szemmel fejeljenek.
Kockázat és Haszon Egyensúlya
A labdarúgás a világ legnépszerűbb sportága, és a kutatók szerint a fejsérülések kockázatát a játék előnyeivel összevetve kell mérlegelni. A foci hozzájárul a szív- és érrendszer egészségéhez, amely egyébként csökkenti a demencia kialakulásának esélyét is. A kockázat azonban az alkalmi játékosok számára minimális.
Szakértők szerint azonban további kutatásra van szükség ahhoz, hogy pontosan meghatározható legyen, mennyi fejelés után kezdődnek el a károsodások.
tags: #fociban #fejeles #angolul
